Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-08-17 / 33. szám

Hová tűnt Claude Eatherly? Washingtonban a Fehér Ház előtt nap mint nap tüntetnek a vietnami háború ellen. Az e heti események közül Singapore kiválása a Malaysia Államszövetségből áll a világ­sajtó érdeklődésének közép­pontjában. Ennek a fordulat­nak a következményei egyelő­re beláthatatlanok. Általában nyugtalanítónak mondják azt a tényt, hogy Singapore külön­válása Anglia tudomása nélkül ment végbe. A jövőben Singa- poret csak laza katonai és gaz­dasági kötelékek fűzik majd Malaysiához. De a jövőben füg­getlen állam lesz. Malaysia biz­tosítja az új állam katonai vé­delmét, ennek fejében viszont megtarthatja katonai támasz­pontjait Singaporeban. A Ma­laysia Államszövetség melynek tagjai Malájföld Singapore. £- szak-Borneó több mint száz évig angol gyarmat volt. Az angolok az űj államszövetség megalakulása után továbbra Is megőrizték politikai, gazdasá­gi és katonai pozícióikat. Az államszövetség létrehozása két év óta sok nemzetközi bonyo­dalmat okozott. Ismeretes, hogy Indonézia tiltakozott É- szak-Borneó bevonása ellen és azt követelte, hogy a lakosság népszámlálással döntsön hova­tartozásáról. Az államszövet­ség léte és politikája állandó feszültséget okoz távolkeleten. Aggodalommal és növekvő felháborodással figyeljük az amerikai Imperialisták további mesterkedéseit Indokína térsé­gében. Johnson elnök július 29-i nyilatkozatában bejelen­tette, hogy újabb csapatok kül­désével, a hadikiadások növe­lésével fokozza a Vietnami De­mokratikus Köztásraság elleni támadásait. A vietnami nép el­len elkövetett szégyenletes ak­ciók az egész világ színe előtt, ismételten leleplezik az Egye­sült Államok vezetőinek a „bé­ke, szabadság és az igazság védelméről“ hangoztatott kép­mutató állításait. Johnson maga elismerte, hogy „Dél-Vietnamban" súlyos problémákkal kell szembenéz­ni, de véleménye szerint „sem az országban sem pedig a tör­vényhozás házában nincsenek lényeges nézeteltérések az E- gyesült Államok vietnami po­litikáját illetően. Azt is beis­merte, hogy a dél-vitenami hadsereg katonái tömegesen állnak át a partizánok oldalá­ra. Londonban megszakadtak a- zok a tárgyalások, amelyeket a dél-arábiai államszövetségről tartottak. Az angol kormány fegyveres erővel tartja Aden- ben a támaszpontokat és meg­torló intézkedéseket alkalmaz a nép ellen. Ez a támaszpont az angol népnek 100 millió fontjába került. A gyarmatü­gyi miniszter azonban nem hajlandó elfogadni az ENSZ határozatát, melynek értelmé­ben ki kell vonni az idegen fegyvereket Adenböl. Athénban folytatódnak a tüntető megmozdulások. A tö­megek követelik Papandreu visszahelyezését miniszterelnö­ki tisztségébe és tiltakoznak az amerikai beavatkozás, va­lamint Görögország NATO-tag- sága ellen. — Csak egyszer élünk. Ha életem, tapasztalataim segít­ségére lehetnek az emberiség­nek, akkor elegett tettem. Es ez többet jelent számomra, mint a pénz és a hírnév, amit felajánlottak számomra. Eze­ket a sorokat Claude Eatherly amerikai pilóta Irta 1945. au­gusztusában. az e pilóta, aki Hirosima és Nagaszaki felett az atombombákat ledobta. A tragédiáját ismerjük. Ol­vastuk a szörnyű részleteket is, tudjuk, Hirosima 310 ezer lakosa közül 200 ezer vesz­tette el pillanatok alatt az éle­tét és az atomfegyver hatását még ma, húsz év után is ezer meg ezer ember sínyli meg, aki az atomsugárzások követ­keztében gyógyíthatatlanul megbetegedett Ki ez a Claude Eatherly. Pél­dás pilótának számított ez a- merikai hadseregben. Több e- zer kiváló pilóta közül 1943- ban szemelték ki és az úgy­nevezett 509-es pilótacsoport- ba osztották be. A pilóták nem tudták, hogy milyen megbízást kell majd teljesiteniök. Csak Tibbets főhadnagy, a parancs­nokuk volt beavatva „a titkok titkába“. Claude Eatherly jó katona volt. Nem kérdezett sokat, hű­en teljesítette a parancsot. A bomba ledobása után a legna­gyobb katonai kitüntetésben részesítették, az amerikai sajtó hősként ünnepelte: Egy film- társaság százezer dollár hono­ráriumot ajánlott fel számára. De ő nem vállalta. A pilótában megszólalt az emberi lelki - ismeret. Rémképek kínozták, álmából felriadt és sehol sem találta meg lelki nyugalmát. Minden pénzét átutalta a hi- roslmai polgármesternek, hogy ossza szét az életben maradt gyermekek között. Felejteni a- kart. Teljesen visszavonult a világtól. A felesége egymás u­tán kétszer gyermeket szült, de azok torzszülöttek voltak. Valószínűleg annak a követ­kezményeképpen, hogy a pilóta rádióaktív sugárzás közelében volt. Claude Eatherly ezután tel­jesen elvesztette lelki egyen­súlyát. Munkaképtelenné vált, inni és kártyázni kezdett. 1950 -ben pedig öngyilkosságot kísé­relt meg \ — Elhatároztam, hogy szét­roncsolom azt a hőst, akit be­lőlem faragtak. A társadalom azért állította fel a hőst, hogy valamiképpen saját maga előtt igazolja azt az elkövetett gaz­tettet.. Eatherly arra akarta kényszeríteni a társadalmat, hogy csukják le. zárják le, mint egy aljas gaztett elköve­tőjét. Mit csinált? Postahiva­talokat, bankokat és üzleteket rabolt ki, csakis azért, hogy a rendőrség letartóztassa. De nem fogták el. Próbálkozott New Orleansban. Beaumontban, Houstonban és másutt is, de a bfrőság nem ítélte el. Min­dig futni hagyták, örült — mondották a szakorvosok is. Eatherly kezdte már maga is hinni, hogy nem normális. És ezért önként egy eime- gyógyintézetebe vonult vissza Az orvosok úgy kezelték, mint azokat, az elmebetegeket, akik­nek az a rögeszméjük, hogy „önhibájukon kívül követtek el valamit“. Eatherly maga jelen­tette ki: a legtöbb ember úgy magyarázza az esetemet, mint­ha egy őrült fellázadna a tár­sadalom ellen. De én szeret­ném az embereknek megma­gyarázni, hogy mit rejteget egy ilyen atombomba magában és mit jelent a nukleáris háború. A hirosimal „megbízatásom" engem teljesen tönkretett. Mti tegyek most? Felteszem a kér­dést: vajon szükség volt-e en­nek a gaztettnek az elköveté­sére? Most már bebizonyosodott, hogy az atombombát nem az­ért kellett ledobni, hogy vé­get vessenek a háborúnak. Byr­nes külügyminiszter maga is bevallotta: az atombombát a- zért kellett ledobni, hogy a Szovjetuniót engedékenyebbé tegyük. Truman amerikai el­nök azt remélte, hogy a bom­ba „megpuhítja a fiúkat“ (A potsdami szovjet küldöttség tagjait). A hirosimai es nagaszaki bomba ledobása sratégiai szem­pontból nem volt fontos. Eze­ket a bombákat a valóságban a Szovjetunió ellen irányítot­ták. A bomba az amerikai im- perilizmus számára eszközt je­lentett a cél elérésében. Százezrek haltak meg. Ezek mind Washington hatalmi poli­tikájának az áldozatai. S hogy Eatherly, a pilóta, tudta-e. hogy mit követ el a bomba le- dobásával? Pontosan talán nem tudta, de valószínűleg érezte, hogy milyen következmények­kel jár és ezért utólag bántot­ta a Ielkiismerete. Ezért lépett újból és újból a nagy nyilvá­nosság elé és vonta magára a figyelmet. A Pentagon urai számára a pilóta, aki annyit hallatott magáról, kezdett kényelmetlen- óé válni. 1959-ben a pilótát újból elmegyógyintézetbe szállítot­ták.. De ekkor nem ment ön­ként. Eatherly szobáját gumi­párnákkal kárpitozták ki. ne­hogy a világ meghallja kétség- beesett kiáltásait. 1960-ban si­került megszöknie az elme­gyógyintézetből. Azóta eltűnt a világ számára, semmit sem hallani róla. Nyoma veszett a pilótának, de segélykiáltása, a ielkiismeret hangja nem ve­szett e! a világűrben s ma idő­szerűbb, mint valaha, Erősöd­jön ez a hang, és szólaljon meg már végre az egésj emberiség lelkiismerete a zajos, lármás fegyvercsörtetés közepette. Innen - onnan Franciaország és Spanyolor­szág közös erővel alagutat é- pít a Pireneusokban, a két or­szág közötti idegenforgalom javítása érdekében. Az alag­út mintegy 3 km hosszú lesz és 120 millió pesetába kerül. Három év múlva készül el. • * * A Marson nincs élet? A Ma- riner-4 űrhajó által készített felvételeket elemezve megálla­pították, hogy a Mars inkább a Holdhoz hasonlít és nem a Földhöz. A kráterei rendkívül régiek, több milliárd évesek. A Mars a Földtől eltérően nem dinamikus égitest. A képekről nem lehet megállapítani, hogy van-e a Marson bármilyen ne­mű élet. \ tudósok nem hi­szik, hogy a bolygón élet lé­tezne. • • • Az amerikai szövetségi bűn­ügyi rendőrség tavalyi kimu­tatása szerint 1964-ben min­den 12 másodpercben történt valamilyen bűntény az Egye­sült Államokban. Az elmúlt évhez képest 13 százalékkal növekedett a bűnügyek szá­ma. Gyilkosság szinte óránként történik. Erőszak-kísérlet 26 percenként. A bűnesetek 37 százalékát fiatalkorúak követ­ték el. • * * A Déli Sarkon majd Dél- Amerikában feltűnt repülő tá­nyérokat újabban az észak-a­merikai Oklahoma, Cansas, Te. xas és Új-Mexikó területén is látni vélték. A kikérdezett szemtanúk különbözőképpen írják le a rejtelmes repülő­testek alakját, de abban vala­mennyien megegyeznek, hogy színük vörös és robbanásszerű jelenség után tűnnek el. Var s-Sava-Syréna Nehéz e szavak között ősz- szefüggést találni. Kezdjük in­kább a legendával. Réges-régen történt. A Visz- tula partján a halász kivetette hálóját és egy olyan élőlényt fogott melyet sem eladni, sem megenni nem tudott, fgy hát hazavitte. A csodálatos zsák­mány megszólalt és bemutat­kozott: Syrená tündér vagyok. Később két gyermeket szült a halásznak. Egy fiút és egy lányt. A fiút Vars-ra, a lányt Sava-ra keresztelték. Syrená a gyermekek születé­se után csakhamar eltűnt. De a halász továbbra is gondosko­dott a gyermekekről. Egy nap a gyermekeknek is nyoma ve­szett. Az apa kétségbeesetten hívta őket: Vars, Sava." Vars, Sava! Az arrajáró halászok csak ennyit hallottak: Varsava Varsava. Kikököttek a helyen és megalapították a Varsava halásztelepülést. Ez a város legendája s meny­nyi a valóság ebből, azt még a varsóik sem tudják. Annyi biztos, hogy a város emblémája azóta is a Syréna tündér. Még a szobor is azon a helyen van, ahol a hálasz kunyhója állt. A várost 1260-ban alapítot­ták. Először kompátkelöhely volt. A tengerről érkezők itt keltek át a Visztulán és innen folytatták útjukat dél felé. A krónikák szerint a város nevét Warszow főhercegről kapta, akinek a birtokán feküdt a rév. A XV. században a mazovi nagyherceg várat építtetett a helyen. így a varsóiak, hogy elősegítsék a Visztula halállo­mányának gazdagodását, jelké­pül a Syréna tündért válasz­tották. 1569-ben Zykmund August király a Visztulán hidat épít­tetett és a városnak privilégiu­mot adott. Ugyancsak az ő ide­jében építették a királyi uárpa. lotát is. A város festői helyen terül el. Nem véletlen, hogy Hl. Zsigmond a krakkói királyi pa­lota leégése után ide telepe­dett. Varsó azóta Lengyelor­szág fővárosa. A főurak a ki­rály érkezése után egymás után építették a szebbnél szebb pa­lotákat. Az uralkodónak pedig pom­pás szobrot emeltek hálából, amiért az ö városukat válasz­totta ki székhelyéül. A krakkóiak azt állítják, hogy a király szobrát ők állí­tották fel és azért tették olyan magas talapzatra, hogy fújja a szél, essen rá az eső, amiért otthagyta Krakkót. A varsóiak szerint Zsigmond király Varsó időjósa. Azzal bíz­tatják az ideérkező idegent, hogy hajoljon meg a szobor előtt és akkor jó idő lesz. Mi is megfogadtuk a jó tanácsol és — csodák csodája, estére megeredt az eső, s nem szűnt meg egész Varsói tartózkodá­sunk alatt. Az eső mit sem számít a vá­rosnéző turistának, így tehát végigjártuk a várost. TÍZÉVES RENESZÁNSZ A város 705 éves, de rene­szánsz stílusú épületei mégis­csak tízévesek, vagy még ennél is fiatalabbak. Hát ez hogy lehet ? Hat évig dühöngött Varsóban a hitleri fasizmus. Ez idő alatt szinte a földdel tették egyen­lővé a várost. A Wehrmacht dokumentációs fűmet készített a barbár akcióról. A filmet ma minden idegennek bemutatják a varsói múzeumban. Az óvárosban minden régi, s mégis minden új. Az illúzió tökéletes. Még a hozzáértők is sok száz évre becsülik az épü­letek korát. Pedig átlag öt év­vel fiatalabbak az újváros há­zainál. Aki 1939 előtt járt itt, az azt mondja, hogy minden a régi, csak restaurálták. S va­lóban. Minden úgy áll itt, mint azelőtt és ugyanazon a helyen, ugyanolyan formában. Csakhogy itt nem lehetett szó restaurálásról. Fel kellett építeni mindent. A Rynek egyik épületén ér­dekes kép tárult szemünk elé. Csizmadia, tükörrel a kezében. Története különösen a nők fi­gyelmét keltette fel. Volt a vá­rosban egy szörny, amelynek naponta egy-egy varsói szépség volt a reggelije. Nem tudtak mit tenni vele, egyre-másra szedte áldozatait. A furfangos csizmadia végre azt tanácsolta, hogy a szörnyet nézessék tü­körbe. Amikor ez megtörtént, a szörny saját magát falta fel. A város újjáépült. Varsónak jelenleg másfélmillió lakosa van. Tízszer annyi, mint 1945 januárjában. A város újjáépí­tését a peremvárosokkal kezd­ték. Csak a romok eltakarítása után láttak hozzá a belváros helyrehozatalához. Ma már gomba módra nőnek a felhő­karcolók. Varsó világváros lett. A lengyel főváros megtekin­tése nagy élményt jelent, akár az óvárost, akár az új Varsót csodálja meg a látogató. MAGYARICS VINCE Furcsaságok MÉXIKÖ-CITY Azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy 1968-ban részt vegye­nek az olimpiai játékokon, egy mexikói korizervgyáros „kárpótlásként“, megrende­lésre mexikói levegővel te­lített konzervdobozokat szállít. Amint az E! Sál de Mexikó című lap jelentette, egy ilyen 100 köbcentiméter nagyságú doboz ára három pesos. Az élelmes gyáros ezeket a konzervdobozokat azok figyelmébe is ajánlja, akik majd mint sportolók vesznek részt a versenye­ken, hogy megszokják az ot­tani levegőt. KAIRÓ A kairói állatkertben 37 pávián-nőstény Ulősztrájkot rendezett. Azt akarták el­érni. hogy a Balból nevű fiatal hímet magánketrecé- böl újból a közös nagy ket­recbe helyezzék át. Balbolt azért választották el, mert ellenlábasát, a Khamis ne­vű majmot agyonharapta. Ezért a nőstények már csak Balbolt szerették. Az állat­kert igazgatósága az ülő­sztrájk nyomása alatt kény­telen volt Balbolt visszahe­lyezni a közös nagy ket­recbe. NEW-PORT A rúdon ülés versenyére e napokban Doung Jones is jelentkezett. Kijelentette, hogy tizenhét méter ma­gas rúdon 154 napig akar ülni. — Unatkozni nem fo­gok — jelentette ki — mi­vel naponta vagy 150-en hívnak fel telefonon. Ezen­kívül a helyi lap számára írt cikkeket és kétórás elő­adást tartott a rádió hall­gatóinak. =C? Olvastuk ­feljegyeztük Az öreg a múlttal él — a fiatal a jövővel, ezért nehéz találkozniok. . Az oktalan ember is okkal oktalan. A legtöbbet veszed el vala­kitől — ha az önbizalmát ve­szed el. A legeröszakosabb emberek sem erőszakoskodnak soha ön­magukkal. Aki gyakran néz hátra — lassan jut előre:

Next

/
Thumbnails
Contents