Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-08-17 / 33. szám

SZERGEJ JESZENYIN Pal a kenyér ül lm a kegyetlen erű, amelynek értelmet az emberi kín ád. Levágja a telt kalászt a sarló, mint a hattyúk gyönyörű nyakát. Ismerős a hajnal remegése augusztusi mezeink jelett. Fekszik a sok összekötött kéve, hever sárgán, mint a tetemekf légy elővigyázatos! Az idei párás, csapadékos idő kedvezett a gombatermésnek, de egyúttal növekedett a mér­gezési veszély is. A legutóbbi hetekben számos gyilkos galóca mérgezést jelentettek az 00* szág különböző vidékeiről. Szo­morú statisztika: a halálos végű gombamérgezések 70 szá­zalékát rendszeresen a gyilkos galóca okozza. A szakorvos figyelmeztetése szerint a saját fogyasztásra gyűjtők semmi­féle babonával, „biztos“ próbá­val ne kísérletezzenek a gom­ba-meghatározást vagy elké­szítést illetően, mert ha csak egy-két gyilkos galóca kerül az elkészített ételbe, a méreg­dózis így is halálos lehet. Leg­jobb. ha a gombaszedők elke­rülnek minden zöld kalapú vagy tiszta fehér gombát. A gyilkos galóca mérgezés lap- pangási ideje általában 6—24 óra. Leggyakrabban 10—12 óra múlva, mire a mérgezési tüne­tek jelentkeznek, a méreg nagy része már felszívódott a szer­vezetben. Jlftl FOJTlK: NYÁR CSAK TÜRELEM Szekerek halottas kocsijával mindet pajta-sírboltba viszik. Gyühöhöz a kocsis-diakónus, végtisztességet adva nekik. Rakják őket nagyvigyázva együtt, fejükkel, hogy földre bukjanak, lánccal suhogtatva gyönge testük, kiverik mag - csontocskdikat. Senki sem gondolná, hogy a szalma hús-vér, hogy a fogakkal teli ember evő malom az, mi csontját falánk száját porrá Őröli. S míg a lisztből tésztát kovászaivá kisülnek az ízes falatok, harag gyűl a gyomrok kulacsába, fehér méreg nedűje csorog. Ütlegekböl tésztáit szelídítve, szitokból facsarva nedveket, a rozs testét őrölő malomnak zsigereit ö mérgezi meg. S fütyül, országszerte, mint csavargó őszi szél a gyilkos, a svihák, mert levágja a kalászt a sarló, mint a hattyúk gyönyörű nyakát. (Fodor András fordítása) „Mars-lakók" A perui fővárosban titokza­tos, rendkívül alacsony termetű „marslakók" tűntek fel. A la­kosság természetesen minde­nütt kíváncsian fogadta a „tá­voli bolygóról“ érkező jövevé­nyeket. Hamarosan feltűnt azonban, hogy a „marslakók“ megjele­nésével egy időben több rabló- támadásról érkezett bejelentés a perui rendőrséghez. A nyo­mozás hamarosan feltárta, hogy a betörők nem mások, mint a „marslakók“. Kiderült, hogy egy háromta­gú gengszterbanda, kihasznál­va az emberek érdeklődését a többi bolygó lakói iránt, egy Törpe nevű bandafőnök veze­tésével különleges űröltözék­ben fosztogatta a hiszékeny lakosságot. A rendőrség a (Helexa felvétele) „marslakókat“ letartóztatta. Százhatvan év után a városban Shirali Miszli- mov bizonyára a Szovjetunió legi­dősebb embere. A napokban töltötte be 160. évét, Még­is, kaukázusi ott­honából eddig egy­szer sem mozdult ki, s most történt meg először, hogy ellátogatott a leg­közelebbi városba, Bakuba. Miszlimov 60 ki­lométert tett meg lóháton szülőfalu­jától a legközeleb­bi vasútállomásig. Bakuba vonaton érkezett, s lovát is magával szállít­tatta. Az öreg em­bert állítólag igen meglepték a város látványosságai, s nem győzött kér­dezősködni, ho­gyan épülnek a több emeletes há­zak, mit gyártanak a nagy bakui üze­mekben, s hány gépkocsi szaladgál a város utcáin. A város egyik terén a matuzsá­lemi kort megérő aggastyánt kirán­duló csoport vet­te körül és lelke­sen szorongatták kezét. Mindenki a- zon volt, hogy le­fényképezzék a társaságában. Az öreg elmondta, hogy szeretné Ba­ku városát töviről hegyire megismer­ni, de nem teheti, mert járműve, az­az lova, amelyen a várost járja, nem szokott hoz­zá a zajos városi élethez és szem­mel láthatóan nem tetszik neki a vál­tozás. Azt is el­mondta, hogy mindazok ellenére, amit látott, mégis legjobban az ott­honi hegyek között érzi magát, s alig várja, hogy haza­térjen. A moszkvai filmvesztivál zsűrijének legnépszerűbb tag­ja a 27 éves Marina Vlady francia színésznő volt. A moszkvaiak annál is inkább kedvelik, mert orosz szárma­zású apjától kiválóan elsajátí­totta a nyelvet. w*wi A bratislavai Magyar Tan­nyelvű Általános Műveltsé­get Nyújtó Középiskola ez ébven is megindítja a Dol­gozók Esti Iskoláját. Ezért közli az érdekeltekkel, hogy a beiratkozás időpontját meghosszabították. Jelent­kezni lehet augustus 27-én 10 órától. AZ IGAZGATÓSÁG Bratislava. Dunajská u. 35. A CSIS2 SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Munkában az első építők ARRÓL A MÁSIK GÜTÄRÖL ... E zer és ezer hektár szántóföldön áll még a víz a déli járások­ban. Hogyan tovább? Ezt kérdeztük hetek­kel ezelőtt, s a fele­let szinte magától értetődően jött. Azóta már sok ezer segítő kéz ajánlotta fel munkáját ez árvíz sújtotta falvak újjáépíté­séhez. A legnagyobb segítséget talán mégis Gúta kapta. Fia­talok építik majd újjá hazánk legnagyobb községét. 550 összedőlt ház, 1800 meg­rongált épület. 4 700 ha föld víz alatt.. Ez a mai Gúta képe. De a község szinte napről- naora új arcot kap. Megérkez­tek már az első brigádosok. Sokuknak életük legborzalma­sabb élményét jelentette az elpusztult terület látványa. — Az iskolába szállásolták el ö- ket Az első brigádosok a nyugat-sziovákiai, a közép­szlovákiai és a Dél-Morva ke­rület fiataljaiból tevődnek össze. Főleg építészeti szak­emberekre, kőművesekre, vil­lanyszerelőkre, vlzvezetéksze- relőkre, és segédmunkásokra van most a legnagyobb szűk­öket azonban már rég meg­előzték a katonák, akiknek ön­feláldozó és fáradtságot nem ismerő munkájára talán nem is találunk megfelelő kifeje­zést. Végéhez közelednek már az aszanáciős munkálatok, de azután sem hagyják el az if­júságiéival kultúrházat és a mezőgazdasági szakiskolát. 1- deiglenes lakóhelyüket. To­vábbra is ott maradnak és se­gítenek a község újjáépítésé­nél. Hiszen ők is fiatalok és nekik is érdekük, sót azt is mondhatnánk, szívügyük Gúta felépítése. Ez alatt a két hó­nap alatt ők látták legtöbbet a víz pusztításából. Éppen e- zért nincs olyan köztük, aki ne érezne együtt a károsult csa­ládokkal. De térjünk vissza a brigá- dosokhoz. Milyen jutalmat kapnak majd? Munkájukat Breznický elvtárs, a CSISZ bri­gádközpont vezetőjének szavai szerint, eddig még csak meg­beszélések folynak arról, hogy a brigádosok ne csak órabért, de 10 százalékos preferenciás jutáimat is kapjanak és hogy állandó lakhelyén kívüli mun­kahelyre vonatkozó pénzbeli juttatásban is részesüljenek. A kereseti lehetőség tehát megvan. Most már csak raj­tunk fiatalokon van a sor. A legszebb példát a Tesárske Mlyňany-i úttörők mutatták, akik gyümölcsfa-iskolájukból 100 fát ültetnek majd el a fa­lu korán megsárgult fái he­lyére. Az új élet első jelképe ezek Gútán. Zácsek Erzsébei Az idei aratáskor ismét előkerültek a kézi kaszák. (Mészáros felvétele) SZORGOS KEZEKRE VAN SZÜKSÉG Augusztus második felében járunk, de sajnos a nyári munkák befejezéséig még sok tennivaló van. Ugyanakkor süret a repce elvetésének terminusa is és nemsokára földbe kívánkozik az őszi árpa és a rozs is. Sok munka gyülemlett össze egyszerre a földeken, melyeknek elvég­zése nem lenne egyszerű még akkor sem, ha sok gépet használhatnánk. Hát még a jelenlegi viszonyok között, amikor annyi kézierőre van szükség. A mezőgazdasági üzemek megsegítése az ipari vállala­tok ügyévé vált annál is inkább, hogy nemcsak brigád­munkásokra, hanem technikai segítségre is szükség van. Az üzemek tapasztalt mérnökei és munkásai igen sokat tehetnek azért, hogy a mezőgazdasági gépek a nehezebb feltételek között is dolgozhassanak. A Nyitrai Építészeti Vállalat 45 darab meleglevegős szárító-berendezést bo­csátott a mezőgazdaság rendelkezésére. A falun lakó üze­mi dolgozók sok helyen nem várnak a felsőbb utasításra és segítenek a szövetkezetben. A trnavai üzemekből je­lenleg 130 munkást bocsátottak ideiglenesen a szövetke­zetek rendelkezésére, s ezek mint kombájn- és cséplőgép -kezelők dolgoznak. A tapasztalatok szerint a brigádosokra most leginkább a cséplésnél van szükség, mert a levágott gabona nem állhat a földeken a csírázás veszélye miatt. Ara 60 f. XIV. évf. - 1965. VIII. 17. A CSIS2 SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA l

Next

/
Thumbnails
Contents