Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-07-20 / 29. szám

Laurence Olivier-t és Redgrave angol szí­nészt. Legszebb emléke? Két évvel ezelőtt Londonban Laurence Oli­vier színházában láttam a Ványa bácsit. A ki­tűnő előadást láthatóan nemcsak a közönség élvezte, hanem maguk a színészek Is. ) elméibejFJ 1961-ben moszkvai vendégszereplésünk al­kalmával előadtuk az Irkutszki történetet. Nagy sikerünk volt és rendkívül jól esett a közönség tetszésznyílvánítása és a szakembe­rek elismerése. Karol Machata államdíjas művésszel Karol Machata. a bratlslavai Hviezdoslav Színház közkedvelt művésze, 1928-ban született Malackán, de Bratlslaoában nőtt fel, itt végezte iskoláit s születési helye ellenére, tázs- gyökeres bartislavainak érzi magát. A színházat mint mű­kedvelő szerette meg, de az érettségi után még nem tudott határozni, „merje-e" a színé­szetet életpályául választani. Egyidejűleg tehát két iskolába iratkozott be, a kereskedelmi akadémiára és a színművésze­ti főiskolára. Azonban szive, s mindjobban kibontakozó tehet­sége az utóbbihoz húzta s most már tudta, hogy választania kell s azt is, hogy a színpa­don a helye. A búgó hangjáról nevezetes, szimpatikus művész a szlová­kiai fiatal színészgeneráció e- gylk legtehetségesebb tagja* Vendégszereplései során —> Szovjetunió. Magyarország^ Ju­goszlávia — figyelemreméltó sikereket aratott. Színpadi a- lakítási közül a legkiemelke­dőbbek a Haramiák Karl Moor- ja, a Rómeó és Júlia Rómeója, a Legyező tréfálkozó cipésze és az Ivanov címszerepe. Gyak­ran láthatjuk fűmen: Szent Péter esernyője. Éjféli mise, Angycil a hegyekben, Győzel­mes szárnyak, stb. Csehov, Cronin és Hašek. A réztábla a kapu alatt Cromln-tól és Hašek Svejk-je legkedve­sebb olvasmányaim közé tartozik. ! Szereti « 8 Feleségem zongoraművésznő, de még neki sem sikerült megszerettetni velem a klasszi­kusokat. Én inkább a modern tánczenét ked­velem, de csak hallgatni — csupán akkor tán­colok, ha nincs alóla kibűvóm. Kedvenc festőművésze2 Minden idegen városban, ahöl megfordulok és egy kis időm van, megtekintem a képtárat Legjobban Renoir-t szeretem. Festményei le heletszerfien könnyedek, az ember szabadjára engedi a fantáziáját, amint gyönyörködik ben­nük. Különben Irigylem a festőket, zenésze­ket, mert az ő művészetük alkotó művészet, míg a miénk, színészeké, csak reprodukció, mi csak megszólaltatjuk az író gondolatait. Kedvenc étele? A sült liba és kacsa és ha Magyarországon vagyok, sosem mulasztom el,' hogy ne egyek halászlét és túróscsuszát. ledyenc s2<5rakoz;ása? Autóvezetés és festegetés. Kedvenc szerepeP Ivanov. .. és filmje ?;i A Szent Péter esernyője. Kitűnően együtt­működtünk a magyar kollégákkal, ennek kö­szönhető, hogy a felvételek alatt elég könnyen megtanultam egy kicsit magyarul. Persze az én beszédemen a magyarországi kollégák re­mekül szórakoztak. Lejegyezte: Mestan Katalin Tompa Sándor A rimaszombati táncegyüttes Villáminterjú Alábbi beszélgetésünk a rádió stúdiójában folyt le, a szó szo­ros értelmében villámgyorson, két feljátszás közti szünetben. A rádió a művész második ott­hona, az első a színház, a har­madik otthonára, a ČA utcá­ban, ahol két kisfia várja, cdig jut ideje. Karol Machata mint Ivanóv Kovács Apollónia Táncolnak a budapestiek CömŐaszög közöteégc A színház. A kedvenc? sportja ? A vívás, ezenkívül a futball és a jégkorong — most már csak a tribünről. Gombaszög a miénk Miért is adtam ezt a furcsa címet? Egy hétig töprengtem rajta. Hiszen eddig is miénk volt Gombaszög. minden évben elmentünk ebbe a gyönyörű- szép völgybe, részesei voltunk a Csemadok Közpoti Bizottsá­ga által rendezett országos dal- és táncünnepélynek, de ami ebben az évben volt itt két napon keresztül, az min­den eddigit felülmúlt Most é- reztém csak igazán, hogy Gombaszög a csehszlovákiai magyar dolgozók találkozóhe­lyévé vált. Harmincezer em­ber két nap alatt. Igen. ény- nyién nézték végig a műsort, és ami a legérdekesebb, nem­csak a környékbeli falvak és városok lakossága jött el. ha­nem a Csemadok helyi szerve­zeteinek kezdeményezésére a távolabbi járások kultúrszom- jas közönsége is jelen volt Gombaszögön. így vált. illetve válik országos jelentőségűvé Gombaszög. Mi nem vagyunk turista nemzet fiai. Nehezén indulunk útnak, hogy országo­kat. vidékeket és az ott élő embereket megismerjük. Ép­pen ezért örülök annyira an­nak, hogy július 10-11-én eny- nyi ember találkozott a gömöri hegyek^ között. Az ünnepsége­ket megelőző propagáció jó volt, aminek megkönnyítésé­hez hozzájárult az a tény is, hogy közismert szólisták és é- gyüttések neveit hirdették 8 plakátok. A Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kultúregyesülé- tének dolgozói járták a falva­kat, hogy minél több emberrel beszéljenek. „Jöjjön Gomba- szögre“ Ez volt már két hét­tel až ünnepségekét megelő­zően a jelszó Gömörben. Szom­baton délben megindult az au- tóbüszkaraván a járásokból. Szinte özönlöttek az émberék. Motorkerékpárok százai lepték él az utat. különvonatök ér­keztek az állomásra, és a kö­züli falvakból gyalog vagy_ ke­rékpáron jöttek az emberek. Estefelé megtelték az ülőhe­lyek és az ünnepi mégnyitó u- tán á Cséhszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkará­nak élőadásában Vass Lajos ,'.Jövendölés" című kórusmü­vét visszhangozták a környező hegyük. Ezzél kezdődött ez a nagyszabású, kétnapos ünnep­ség, amelyre a csehszlovákiai magyarság kulturális életében még nem volt példa. Az ének­kar fellépése után a Bratisla­va! Katonai Művészegyüttes lé­pett a színpadra és „Ahol a játék végződik“ című egyórás műsorával szórakoztatta a kö­zönséget. Az ünnepi műsor után, a- melyet hazánk felszaadbulásá- nak huszadik évfordulója tisz­teletére rendeztek, vidám eszt- rádműsor következett. A kö­zönség szűnni nem akaró taps­sal fogadta a műsor konferan- sziéját. Pécsi Sándor Kossuth- díjas művészt. A Budapesti Építők Vadrózsák táncegyüt­tese vérpezsdítő táncaival ara­tott sikert. Ha már táncegyüt­test említettem, örömmel ália­engedni a színpadról. Hasonló sikert aratott Béres Ferenc, a Budapesti Rádió és Televízió szólistája. valamint Tompa Sándor, a Budapesti Nemzeti Színház Kossuth-díjas művé­szének magánszáma. Csík Já­nos, Janda Lóránt és Kovács Béla énekszámait is hosszan­tartó tapssal jutalmazta a kö­zönség. A szombat esti műsor késő éjszaka ért véget. A völgy még a műsor befejezése után sem csöndesedéit el. Oj barátságok születtek, ezrek szórakoztak, mulattak hajnalig. Vasárnap már kora reggeli órákban jöttek az emberek, hogy a hatórás műsort végig­nézzék. Délelőtt folyamán a kassai Oj Nemzedék Együttese, ■a Csemadok licei tánccsoport­L---­-\zcOu/ pitom meg, hogy nem marad­tak alul a rimaszombati és a füleki táncegyüttes tagjai sem. Versenyre keltek a magyaror­szági vendégegyüítessel, s ez valóban szép eredményt je­lent. A közönség már a lemezűi­ről és a televízióból ismerte Kovács Apollónia népdalénE- késnőt. Ennek tudható be, hogy magánszáma bejelentése után kitört a taps. Ami pedig a műsora befejezése után tör­tént, az szinte hihetetlen. A közönség nem akarta őt le­ja, a Csemadok krasznahórkai tánccsoportja, a Csemadok a- barai tánccsoporjta, a Csema­dok borsi helyi szervezetének tánccsoportja, valamint a szi- nai, a lévai, a déáki, a somo­gyi, az érsékűjvári és a füleki táncegyüttes szórakoztatta a közönséget. Délután 14 órakor vonultak fel a népiegyüttesek és a meg­nyitó után ismét ä Csehszlo­vákiai Magyar Tanítók Közpon­ti Énekkara közösén a száz­éves rozsnyói munkásdalárdá­val adta elő énekszámait. Ez­után élegyütteseink, vendége­gyüft'eseínk és a szólisták vál­togatták egymást a színpadon. A véndégégyüttésék közül az ukrán állami népi'égyüttes „Hogyha minden derékszíj" C. humoros műsorát nagy tetszés­sel fogadta a közönség. A nap fénypontja a záró- műsor Volt, amelyben a buda­pesti együttes, valamint buda­pesti szólisták léptek fél. Pé­csi Sándor, Tompa Sándor, Bé­res Ferenc és Béres János voltak azok, akik szórakoztat­ták, nevettették és főlég tap- soltatták a közönséget. 19 6- rakor a közönség magánszáma következett. Bérés Ferencet többszöri ismétlés után nem akarták léengédni a színpadról, és ekkor következett be a számomra oly meglepő kedves élmény. A zenekar rákézdett a „HIdég szél fúj, édesanyám" című népdalra, és Béres Fe­renc „karnagy" vezényletével tizenötezer torok harsogta a közismert népdalt. Ha volt Gombaszögnek fénypontja akkor ez a jelenét annak mondható. Ilyet még nem ta­pasztaltunk. ilyet még nem láttunk. Idős férfiak lengették a kalapjukat, idős asszonyok levették a kendőjüket, azzal integettek. A tizedik országos dal- és táncünnépély befejeződött. Embérézrék távoztak él este­felé a gombaszögi völgyből. Nyugodt lelkiismeretiéi teszem hozzá azt, hogy megelégedve és gazdagabban tértek haza. Goimbaszög a miénk, két nap­ra otthonunkká, szórakozóhe­lyünkké vált. Léhét kifogásolnivalónk é- gyes szólószámökkal, vagy táncszámokkal kapcsolatban, de ha a műsor egészét nézzük, be kell vallanunk, hogy az a közönség mindén egyes rétegét kielégítette. Él együtteseink tu­dásuk legjavát csillogtatták még. Ebbén az évben történt Először, hogy magyarországi művészek is nagyobb számban szerepeltek. A gombaszögí rendezvény túlnőtt az ország határain. Mindén lehetőség mégvan arra, hogy Gömbaszög a Duna-ménti népek találkozó- hélyévé váljék. Csikmák Imre V.W.V.V.V.V.V.V.WAVJV.'AV^V.V.V.V.VAW.V.^V.' Kedvenc írója? Szenvedélye P i

Next

/
Thumbnails
Contents