Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-07-13 / 28. szám
28. Ara601 XIV.Avf. - lUfiS. vn.13. I cmz SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGINAK UPJA Készül Csallóköz újjáépítésének terve Emberek, falvak, föld A csicsói gátszakadás elzárása után a múlt héten Prágában sajtóértekezletet tartott Jan Pillér miniszterelnök-helyettes és Jirí Burián földművelésügyi miniszter az árvíz utáni károk helyrehozásáról, a víztől sújtott falvak újjáépítéséről és az árvízkárosultak megsegítéséről. A víz elvonulása után az 'első legfontosabb feladat lesz a körültekintő egészségügyi intézkedések végrehajtása. Csak ezután kezdődhet el a lakosság visszatérése és az újjáépítés. Prágában és Bratisla- vában, valamint más városokban már készül az újjáépítés terve. A szakemberek százai dolgoznak rajta, elsősorban a lakosság visszatérése és az uj_ jáépités technikai bizottsága, az anyagi erők mozgósításának bizottsága, valamint a lakosságnak nyújtandó közvetlen segítség bizottsága. A készülő terv három 1- rányban dolgozza fel a feladatokat: segítség az embereknek, a falvak újjáépítése és a termőföld megvédése. A vízzel elárasztott területeken továbbra is szükség lesz a kitelepített emberek fegyelmére és türelmére. Elsősorban a gyermekek szorulnak nagy segítségre. Eddig mintegy 4 925 három és tizenöt év közötti gyermek elhelyezéséről gondoskodtak az ifjúsági házakban, pionírtáborokban és üdülőhelyeken. Itt nagy feladat hárul a tanítókra. Helyesnek és feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a különböző helyeken elhelyezett gyermekekkel menjenek el a falu tanítói, hogy szakszerűen foglalkozhassanak velük. Néhány szülő nem szívesen válik meg a gyermekétől, éppen ezért, hogy a szülők bizalmatlanságát és egyéb kételyeket eloszlathassunk, szükséges, hogy a falu tanítói menjenek a gyerekekkel, akiket a szülők jől ismernek és megbíznak bennük. A kerületi nemzeti bizottságok minden elhelyezett gyermeket új nyári és őszi ruhával láttak el. Kár, hogy még több mint kétezer gyermek nem él az állam nyújtotta segítséggel. Lapzártakor értesültünk róla, hogy Bratislavában ülésezett a kormánybizottság, a- mely fontos irányelveket hagyott jóvá az árvízkárosultak kártalanítására. A biztosítási összegek kifizetése és a közvetlen állami segítségen túl lehetőséget nyújtanak arra. is, hogy a kárt szenvedett családok kamat nélküli kölcsönre vásárolhassanak berendezést. Az újjáépítés a technikai e- lőkészületek stádiumába ért. Először a lakótelepeket, az u- takat és a hírközlő berendezést teszik réndbe. Aztán a gazdasági, szociális, egészségügyi és közellátási berendezéseket. Tervet dolgoznak ki Dunaszer- dahely, Bős és Čaiovo, valamint Komárom központi lakótelepekké való kiépítésére. Az előkészületek arra irányulnak, hogy az újjáépítés teljes mértékig vegye figyelembe a modern követelményeket, a híg. lakáskultúra követelményeit és hogy az építés megindulhasson még ebben az évben. Igen nagyok a feladatok a termőterületek megmentésével és felújításával kapcsolatban, hiszen az ország legjobb termőterületeiről van itt szó. Ma már világos, hogy mintegy 140 ezer hektár földterületen a termést nem sikerül megmenteni. Burián miniszter arról beszélt. hogy a határvidék ta- karmánytaníalékainak kihasználásával pótolni lehet és megoldható Csallóköz takarmány szükséglete. Szakemberek dolgoznak az elárasztott termőterületek rékultiválásán. Aratás gondokkal Az ősziek időben és jól előkészített talajba történt áttele- lése következtében általában jó termés ígérkezett a kelet-szlovákiai kerületben. A gyakori csapadék rengeteg gondot okozott. A kerületben az idén 250 százalékkal több csapadék hullott az elmúlt 50 év átlagánál. Több mint 30 000 hektáron víz alá került a termés, s ezért közel 12 500 hektáron beérés előtt el kellett végezni a betakarítást, helyenként a kiázott növényzet ki- szántását. A kerület illetékes szervei megtették a szükséges intézkedéseket, hogy ezeket a területeket újból bevessék. A gabo- naneműeket 5400, a cukorrépát 1540, a burgonyát 2970, az évelő takarmányokat 1400 hektáron kell kiszántani. Tekintettel az előbb említett problémákra — a megnövekedett tennivalókra, — elég nehéz feladat hárul az idén a kerület mezőgazdasági dolgozóira. Az őszi repcét 3670. a gabonane- műeket több mint 221 000, a hüvelyeseket 10 153 hektárról kell betakarítani. A mélyszántást 130 000 hektáron, a tarlókeverékek vetését 16 300 hektáron kell elvégezni. A felkészülést és a gépi eszközöket illetően megteremtették a feltételeket e munkák határidőre történő elvégzésére. Az elmúlt évvel szemben a gabonakombájnok száma közel kétszázzal, a rendrakó-gépeké 112-vel, a nagynyomású szál 7 mapréseké 286-tal növekedett. Több a gépkezelő is. A tél folyamán 193 kombájnkezelöt és 295 új traktorvezetőt képeztek ki a kerületben. A kelet-szlovákiai síkság rónáin már több helyen kasza alá érett a repce és az őszi árpa. A Szobránci Állami Gazdaság két részlegén 50 hektáron learatták az őszi árpát. A Bodrogköz mezőgazdasági üzemeiben az esős időjárás akadályozza az aratás megkezdését. MEGÉRETT A MEGGY Szemel szeméül Frank Pottas, akit Londonban nemrégiben bíróság elé állítottak, mert rálőtt egy rendőrre, akinek a golyó kiütötte a szemét, kijelentette. hajlandó önmagán is alkalmazni a szemet szemért elvet. Az ügyész emberölési szándékkal vádolta és szigorú büntetést kért fejére. A tárgyaláson jelen volt a pórult járt 'endor is. A vádlott, nyilván, hogy enyhítsen helyzetén, kijeientette, hajlandó saját szemével pótolni a rendőr kilőtt szemét, azaz beleegyezik, hogy az orvosok átültessék az ö szemét a rendőrének helyébe. A rendőr ugyan megilletódött a nagylelkű ajánlaton, de kijelentette, hogy majd még gondolkodik a dolgon. A tárgyalást vezető bírónak ezzel szemben az a véleménye, hogy Pottas ajánlatával csak azt akarja elérni, hogy a bíróság megsajnálja s hogy minél enyhébb büntetést szabjon ki rá. Angliában ugyanis nem sokat teketóriáznak a rendőrgyilkosokkal, hanem jelakasztják őket. Minthogy pedig Pottas esetében a vádirat szerint emberölési szándékról van szó, nem valószínű, hogy a vádlott könnyűszerrel megás*- sza az ügyet. TOLSZTOJNÁL Pásztor Árpád az első világháború előtt bejárta a világot. Az Est munkatársa volt és érdekes, jellegzetes alakja az újságírás egy rég letűnt nemzedékének. Nyelveket tudott, járt a nyugati országokban s a tengeren túl is, de Oroszországban, Moszkvában — a Jasz- naja Poljanán is. Megjelentek útirajzai, regényei, elbeszélései, versei és versfordításai Is. 1907 augusztusában Japánba utazott Oroszországon át. Moszkvából kitérőt csinált Jasznaja Poljana felé. Pásztor könyvéből idézek: — Kis nyitott folyosón fehér ruhás, már-már ősz asszony ül és varr. Tudom, hogy nem lehet más. mint Tolsztoj felesége. Megállók, bemutatkozom. Felveti fejét. Energikus, majdnem kemény arc, szemén pápa- szem. Hidegen és áthatóan néz. — Mi tetszik? — Lev Nikolajevics Tolsztojt szeretném látni, beszélni szeretnék vele. — Irt neki előre? Vannak valakitől hozzá ajánlásai, Írásai ? — Nincsenek. — Hát akkor milyen jogon jött? — A nagy tisztelet és csodálat jogán. — öh, kérem, akkor egész Jasznaja Poljana örökké zsúfolva volna emberekkel. Különben is a férjem most alszik, fél hétkor felébred, akkor ebédel. Majdnem lehetetlen vele most beszélni. Nagyon fáradt, öreg és törékeny. —... Várjon... majd beszélek a titkárjával. Megjelenik a színen Tolsztoj fia, azután titkára, a volt rózsahegyi orvos, most Tolstoj orvosa és titkára is. „Németül mutatkozom be neki“ — írja Pásztor — „Makovická magyarul felel“: — „Igen örülök; hiszen én is magyarországi vagyok, rózsahegyi diák, de azért Bratislavában és Nagykőrösön is jártam iskolába“. NYÁR Előadtam kérésemet s dr. Makovická megígérte, hogy pártomat fogja. Hosszabb beszélgetés után a doktor hirtelen eltűnt. Vártam ... Nyílik az ajtó, ah, a doktor visszajön. De nem ... Megrendülve kelek fel a helyemből. Tolsztoj áll előttem. Az orosz parasztok és munkások ruhája van rajta. Magasszárú csizma, bugyros nadrág, övvel lekötött fekete, orosz ing. Megáll, rám néz. Haja koponyáján gyér szálakban ágazik szét, de tarkóján már újra sűrű, szakálla hosszú fehér, szemeldöke torzon- borz szemöldöke torzon-1 be szemét“. Kezdődik az egy óra hosszat tartó beszélgetés. Ennek során — így látszik legalább Pásztor könyvéből — többnyire Tolsztoj viszi a szót. Szóba került a földkérdés is. — „Maguktól is a föld miatt vándorojnak ki az emberek ? — kérdezte Tolsztoj. — Igen... Mert a föld nagyrésze vagy mágnások vagy papok kezén van“. Pásztor Árpád a két háború között 1940-ben halt meg.
