Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-01-19 / 3. szám

Magyar könyv, 1965 Év végén — év elején úgy szokás, hogy száma­dást csináljunk. így van ez a könyvek műhelyeiben is, könyvtárakban, könyvesboltokban, könyvkiadók­ban. Év elején vagyunk, előttünk az egész, titokza­tosan nagy 1965-ös esztendő, mit várhatunk vajon tőle a könyvek területén? Munkatársaink megláto­gatták a Štúr-utcai magyar könyvtárat, a Mihály- utcai magyar könyvesboltot és a Szlovák Szépiro­dalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségét, hogy tájékoztassák olvasóinkat az 1965-ös tervekről. E<}y könyvtár titka Vitathatatlan tény, hogy az emberiség ma már sokat olvas. A könyv nemcsak szórakozása az embernek, hanem szellemi tápláléka is. Ma aránylag olcsón olvasha­tunk. Hisz városban, faluban mindenütt találunk könyvtára­kat. Hogy milyen mértékben használjuk ezeket, nem Böngészők a magyar könyvtár, ban utolsó sorban a könyvtár dol­gozóitól is függ. Ellátogattunk a bratislavai Központi népkönyvtárba, hogy megnézzük, milyen a viszonyuk itt az olvasóknak a könyvek­hez. A könyvtár vezetőjét, Grejc Imrénét kértük meg, le­gyen a segítségünkre „Jelen­leg 2000 tagunk van, amelyből az állandó olvasók száma: 1394. Rendszeres látogatóink közé tartoznak a közép- és főisko­lások". — Milyen időközökben vásá­rolnak új könyveket? — kér­dezem. — A könyveket Magyaror­szágról, a magyar könyvesbol­ton keresztül szerezzük be — feleli, — körülbelül két havon­ként. — Milyen művek iránt van a legnagyobb érdeklődés? — Az idősebbek szívesen ol­vassák a régi klasszikusokat, Jókait, Mikszáthot, Móriczot. Versek közül Adyt, Babitsot, Kosztolányit. Juhász Gyulát. A külföldi írók közül főleg Dumas, Hugo, Stendhal, Dickens, Thomas Mann, Mau­passant, Hemingway művei a legkeresettebbek. Az ifjúság körében igen kedveltek Verne, Cooper, Mark Twain, May Ká­roly müvei. Az olvasók több­sége pedig kimondottan rajong az útleírásokért. Keresettek Hanzelka és Zikmund, cseh­szlovák utazók és Norbert Frýd könyvei. — Mennyire mutatkozik meg az érdeklődés a mai hazai és külföldi irodalom iránt ? — Az előbbi. felsorolásból láthatjuk — mondja —, hogy az olvasók igényesek. Elolvas­sák az új könyveket is, de tudni akarják, mit vesznek kézbe. S itt vár ránk a nehéz feladat. Az olvasókat már is­merjük annyira, hogy tudjuk, ki mit szeret, milyen az ízlése s ezek szerint ajánljuk a köny - veket. Rengeteget kell olvasni a könyvtár dolgozóinak ahhoz, hogy a müveket kellő meggyő­ződéssel ajánlani tudják. — Milyen problémái vannak a könyvtárnak? — Elsősorban a helyiség. Nagyon kicsi, és nem tudjuk a könyveket megfelelően el­raktározni. A másik: a kiadó­nak nagyobb gondot kellene fordítania a kötelező olvasmá­nyokra. Diákok keresik ezeket a könyveket és nem tudjuk kielégíteni őket, mert nincs. Az olvasó szolgálaton kívül a könyvtárnak más, fontos fel­adata is van. Az 1964-es évben, hasonlóan az előző évekhez, a könyvtár a Szlovák írószö­vetség magyar szekciójával együttműködve több vitát, iro­dalmi estet rendezett. Ezeken az irodalmi vitákon főleg a csehszlovákiai magyar iroda­lom termékeivel foglalkoztak. — Hasonló rendezvények sorra kerülnek ebben az évben is? — Igen, s ha lehet, még magasabb színvonalon. Befejezésül még három kí­vánság háromféle. A kiadóhoz: sok jó könyv és ha lehet, mi­nél több kerüljön a piacra. Az olvasókhoz: a könyvekkel meg- felelően bánjanak, gondoljanak arra, hogy még sok kézbe kerül. A könyvtár dolgozóihoz: az olvasók táborának növeke­dését és munkájukhoz további sok sikert kívánunk! iT OjvAssuNI/ *=& L cd m\ Kassák Lajos: A tölgyfa le- Filözöflal kislexikon velei- A kislexikon a dialektikus A kötet Kassák üj verseit és történelmi materializmus tartalmazza, saját illusztrációi- tételeinek, az egyetemes íilo- val. A kötet hanglemez-mellék" zőfiai-történetnek, valamint a lettel is kapható, amelyen a modern logika alapjainak tö- kötet néhány kiemelkedő ver- mör és gazdag összefoglalóját se szólal meg. tartalmazza. Többek közt, el­szabálytalan kritika hosszantartó semmi... aztán ágyak, ágyak, ágyak... aztán Jana Brejchová, ki-kivillogó köldök mez­telenséggel... aztán egy férfi... aztán egy gyönyörű várkastély (Gripsholm) ágyai... aztán egy másik férfi... aztán egy másik nő... aztán egy férfi és két nő, plusz ágyak... aztán vetkőzés, öltözés, MEZTELENKEDÉS, ó; szemérmesen háttal a kamerának... \ ó... lehet ez a film szellemes?... lehet... lehet ez a film unalmas?... • PERSZE. -tó­A Shakespeare évforduló alkalmából 28 országban rendezett előadásokon leg­többször az Othellot, a Ham. letet, a III. Richárdot és a Romeo és Júliát mutatták be — közli a nemzetközi Színház-történeti Intézet. XXX Az V. Nemzetközi Ifjúsá­gi Filmfesztiválon Karol Zeman Bolondos krónika című filmje vitte el a pál­mát. A rövidfilmek kategó­riájában Pavel Procházka és Zdenek Brynych alkotásait tünteték ki. XXX T. S. Eliot, Anglia legna­gyobb költője e napokban 77 esztendős korában meg­halt. Eliot konzervatív köl­Bő választék a Mihály-utcai magyar könyvesboltban A Mihály - utcában A Mihály-utcai Magyar Köny­vesboltban a következő felvi­lágosítást kaptuk, az üzlet dől. gozóitól: — Az előkészületeket az ed­digi tapasztalatok figyelmébe- vételével tettük meg. — Nem volt könnyű dolgunk, hisz sok a probléma, sok az olyan könyv, amj után nagy az ér­deklődés, s ;mi ezt az érdek­lődést a készlet kis példány­száma miatt nem mindig tud­juk kielégíteni. Mindenekelőtt az ifjúsági re­gények és a gyermekkönyvek területén sok a probléma. E- zeknek a könyveknek a bizto­sítása a legfontosabb. Mi min. dent megteszünk azért, hogy vásárlóink megkaphassák az ál­taluk óhajtott kiadványokat. Másodsorban: még mindig nagy a kereslet a Jókai, Mikszáth, Gárdonyi könyvek után. Ter­mészetesen ezekből sem ren­delkezünk annyival, amennyire szükség lenne. Reméljük azon­ban, hogy ebben az évben ez a kérdés is megoldódik. Ezek természetesen a min- dig-siker könyvek. Megelége­déssel állapíthatjuk meg vi­szont azt, hogy manapság már nemcsak ezek után nagy a haj. sza, de vásárolják az átlagos olvasók körében kevésbé nép­szerű mai műveket is. Mi a helyzet a versesköte­tek terén? A verseskötetek kevésbé fogynak, ám azt egyáltalán nem állíthatjuk, hogy nincs irán­tuk érdeklődés. A prímet itt is a ..stárok“, Petőfi, Ady, Jó­zsef Attila viszik, de egyre többen keresik a mai szerző­ket, köztük a csehszlovákiai magyar költők müveit... Ha már a csehszlovákiai ma­gyar irodalomnál tartunk... — Véleményem szerint ezen a területen nagyok az arány­talanságok. S itt nemcsak az eredeti művekre gondolok, ha­nem mindarra, amit az itteni könyvkiadó bocsát ki. Sok u- gyanis az olyan könyv, minde­nekelőtt a fordítások, amik i- ránt nagyon csekély az érdek­lődés. Ezek a könyvek aztán é- vekig. sőt évtizedekig itt po­rosodnak á könyvespolcokon. Ugyanakkor a sikeres könyve­ket csak kis példányszámban adják ki, s hiába tudnánk el­adni belőlük korlátlan mennyi­ségben, ha egv példány sincs a raktáron. Ugyanezt elmondhatnánk persze a közös kiadásokkal kapcsolatban is. Van olyan könyv (s a legjobbak persze), amiből három példányt kapunk, s akkor tessék kielégíteni az olykor háromszázra is rúgó ke­resletet. Ezidén olvashatjuk majd... így volt ez, — ha nem is épp szilveszter éjszakáján — az egyes üzemekben, gyárak­ban, hivatalokban is. Mi a Szlovákiai Szépirodalmi Könyv­kiadóba látogattunk el affelől érdeklődve, hogy itt, mit is „fogadtak" meg az újesztendő küszöbén? Az illetékeseknél kérdezősködve, a következőket tudtuk meg: Ez évben — a múlt évhez viszonyítva változatlanul — ön­álló kiadásban negyvenkét könyvet jelentetnek majd meg. Tavalyhoz képest a szerzők névsorában változik azonban a csehszlovákiai magyar írók és költők száma. Míg 1964-ben az ő tollúkból tizennégy alkotás jelent meg, most majd húsz­szor szerepel nevük a kiadásra váró müvek fedőlapján. Ezt egyrészt a leadott kéziratok érettsége, másrészt pedig a ki­adást eddig oly gyakran gátló anyagi nehézségek megszűnése tette lehetővé. Az évi terv összeállításánál a szekesztőbizottság elsősor­ban a művészi és ideológiai igényeket vette alapul. Figye­méleti igényű összefoglalást nyújt a korunkban oly idősze­rű kibernetika problémáiról is, cikkekben ismerteti a mai nyu­gati filozófia főbb áramlatait. A magyar irodalom történe­te I. A Magyar Tudományos A- kadémia Irodalomtörténeti In­tézete Sőtér István főszerkesz­tésében hatkötetes magyar i- rodalomtörténetet ad ki. Az el­ső kötet a kezdetektől 1600-ig tárgyalja irodalmunk történe­tét. A munkát az egyetemen alapvető kézikönyvként fogják használni. Roger Garaudy: Párttalan realizmus? Az ismert francia esztéta válogatott tanulmánykötetének magva, a sok vitát kavart Parttalan realizmus? című könyve: három esszéje Pablo Picassóról, Franz Kafkáról és Saint-John Perse-ről. A kötet néhány vitacikket is közöl, többek között Ernst Fischer. Erwin Pracht és Alfred Ku- rella tollából. lembe vették továbbá az olva­sóközönség érdeklődését is egy-egy írd vagy mű iránt. A beérkezett kéziratok csak­nem kivétel nélkül a mai pro­blémákat boncolgatnak. E tény különösen a prózában, Monosz- lóy M. Dezső és Duba Gyula alkotásaiban, a költészet terén pedig Cselényi László és Bábi Tibor verseiben észlelhető. A pontos kiadási tervet vizs­gálva például a következő szer­zők nevét és műveiket láthat­tuk a listán :Bábi: A Forrás énekek, Cselényi: Erők, Tóth Elemér: A halak mélyben úsz­nak, Kulcsár Tibor: Pogány- imádság, Monoszlóy: Nézd, egy rózsa, stb. A kiadó régebbi „adóságaiból": Mojzes Ilona: Osztravai dalok és Farkas Jenő: Ö, csillagok... című kötetei je­lennek meg. Az „újoncok" kö­zül Batta György: Virágot nyit a puskacső című verses gyűj­teménye méltó említésre. A felsorolt müvek azonban kivétel nélkül a csehszlovákiai magyar költészet gyümölcsei. A próza területén — a rövid műfajokat kivéve — nagyon nagy hiány mutatkozik. Az amúgyis kevés prózai mű szer­zői között általában ugyanazon nevekkel találkozunk. Ügy tű­nik hát, hogy a fiatal „írógár­da" ezt a műfajt mostohának tekinti. (Szerkesztőségünkben is a fiatalok nagyrésze kizáró­lag verssel próbálkozik). így ezévben is főleg csak novellás kötetek jelennek majd meg: pl. Monoszlóy: A villamos alatt, Veres János: Novellák. Megje­lenik Duba Gyula új szatíra kötete is,: Na ki vagyok? cím­mel. Legkevésbé használják ki azonban íróink az ifjúsági széppróza írásának lehetőségét. A tervben mindössze két könyv szerepeli! Az egyik, mondák gyűjteménye, a másik pedig A kis postás címmel Ozsvald Árpád műve, fiatalabb iskolá­sok számára. A kritikák és tanulmányok „kategóriájában“ Turczel La­jos: írás és szolgálat című kri­tikai gyűjteménye már nyom­dában van. Csandia Sándor ta­nulmányai a szlovák - magyar kulturális kapcsolatokról és Fábry Zoltán „Európa elrablá­sa" című könyvét szintén ott találhattuk a tervben. Mint minden évben, termé­szetesen ezidén is az eredeti magyar alkotásokon kívül né­hány fordítás is kiadásra ke­rül. Így alkalmunk lesz meg­ismerkedni a fiatal cseh pró­zaírók legújabb antológiájával; Senki nem fog nevetni címmel. A külföldi kiadókkal való kapcsolatok iránt érdeklődve, sajnos (a magyarországiakat kivéve), nem sok biztatót hal­lottunk. Ezekkel deviza és más nehézségek miatt csak a szom­szédos magyar kiadókon ke­resztül tudnak fenntartani né­mi kontaktust, s azok szeren­csére egyben „kooprodukciók- ra" is hajlandók a bratislavai magyar szerkesztőséggel, s így Gárdonyin, Jókain, Szabó Mag­dán, Fejes Endrén, stb. kívül, a világirodalomból többek kö­zött Flauberttel, Rablais-val (Gargantua), Stewensonnal, Szimonovval, Zolával, Verlaine- el, Wilde-el is megismerked­hetünk majd fokozatosan az év folyamán. A látogatás befejeztével meg­állapíthatjuk. hogy olvasnivaló ez évben is akad majd bőven. Nagyon örvendetes hazai ma­gyar költészetünk óriási fej­lődése. Elgondolkoztató prob­léma azonban a hazai, eredeti magyar prózatermés nagy hiá­nya! Talán ez a műfaj nem érdemel annyi figyelmet és fáradságot, mint a „költői lan­tok pengetése“? Vajon miért?? Miklósi Péter L tő, a polgári világ pusztu­lásának tanúja és hirdetője. Érdeme az, hogy ezt a pusz­tulást nem övezi dicsfény­nyel. hanem iróniával és ke­gyetlen őszinteséggel tük­rözi. Verseit Babits, Halász Gábor, Weöres Sándor és Vas István ültették át ma­gyarra. XXX Kézírásos cseh nyelvű bibliát fedeztek fel egy mi­lánói könyvtárban. A bib­lia a XV. század elejéről való és külön érdekessége, hogy ugyancsak cseh nyel­vű bevezetőjét már a XIV. században írták. XXX A világ legnagyobb kép­csarnokát nyitották meg New Yorkban. Az a célja, hogy a legmodernebb kép­zőművészeti alkotások kiál­lítási csarnoka legyen. XXX A szicíliai Catania város­ban az olasz Taormina-dí- jat Anna Ahmateva szov­jet költőnőnek adták át. Ah- matovát egyébként még egy külföldi kitüntetés érte, az oxfordi egyetem a filológiai tudományok díszdoktorává választotta. XXX Hazánk felszabadításának 20. évfordulójára kiadják a Csehszlovák Történelem At­laszát. amely feldolgozza a cseh és szlovák nép törté­nelmét egész 1960-ig. A ha­talmas történelmi munkán 350 tudós dolgozott. XXX Maguk a franciák se tud­ják, hogy hány irodalmi díj létezik hazájukban. Bizo­nyára szintén meglepődtek azon, hogy Franciaország­ban több mint 1150 irodal­mi díjat osztanak ki éven­te XXX Olomoucban most javítják Európa legnagyobb orgoná­ját, amely a Szent Móric templomban tálálhatő. Az orgonának 10 400 sípja van, XXX A leipzigi egyetemen leg­újabban külön előadásokon és szemináriumokon foglal­koznak a gyermek és if­júsági színház problémáival. XXX Berlinben e napokban tartották meg a Kolduso­pera 300. előadását. A könyvkiadás műhelyében

Next

/
Thumbnails
Contents