Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-06-22 / 25. szám

ŠKODA AUTÓ! Ha a Kl mit tud? versenyen hazánk bármely falujában a versenyző azt a kérdést kap­ná, hogy miről nevezetes Mladá Boleslav, minden této­vázás nélkül ezt válaszolná: a Škoda autógyárról. Nemcsak nálunk ismert ez a gyár, hi­szen kereken 86 országba szállítja termékeit. EGY KIS TÖRTÉNELEM Á Mladá Boleslav-i autó­gyárnak gazdag múltja van. 1894-ben alapították. Kezdet­ben mint kerékpárjavító mű­hely működött. A századfor­duló elején hagyta el a gyárat az első személyautó. Gyárt­mányai egyre népszürebbek lettek, nemcsak belföldön, ha­nem több külföldi államban is. Többek között, hogy csak egy példát említsünk, az 1908-ban Angliában megrendezett autó­versenyen Hieronymus 119 km/óra átlagsebességet ért el a Mladá Boleslav-i gyárból származó autóval. Az autógyár híre nagyon gyorsan terjedt, már az első világháború előtti években nemcsak Európa, ha­nem 4 számos tengerentúli or­szág * vásárolta termékeit, igy Japán, Mexikó, Kanada és az USA. A legnagyobb megren­delő a cári Oroszország volt. A Laurin és Klement cég 1925-ben egyesült a Škoda céggel, ami nagymértékben hozzájárult az üzem moderni­zálásához és kibővítéséhez. A harmincas években az üzem sorozatban gyártotta a jól is­mert Škoda-Populár kocsikat. A második világháború utolsó napján a német fasiszták le­bombázták a gyárat. 1946-ban indították el újra a termelést és kezdték gyártani a Tudor 1101 típusú személygépkocsi­kat. Ez a gyár rövid története. CÉL A VILÄGSZINVONAL Jelenleg a gyár világviszony­latban is az elsők között áll a berendezését és a termelé­sét illetően — mondotta Ľu­bomír Král, a CSISZ üzemi bizottság elnöke. A kivitelezés szempontjából — mely a ve­vővel a fő szerepet játssza — a világranglista 11. helyén vagyunk. Meg kell jegyezni, DunaszerdaheSyi képek A Dunaszérdahelyi Mezőgazdasági' Műszaki Középiskö­Elsős fiúk tízóraiznak (Kovács N. felvételei) hogy ez szép eredmény. Ä modern üzem két szerelőcsar­nokra oszlik. Minden 6 perc­ben egy MB 1100 típusú kocsi gördül le a futószalagról. Az első csarnokban, az úgyneve­zett „mechanikában“ folynak az előkészítő munkálatok és a motor szerelése. A csarnok 8 hektárnyi területen fekszik, Közép-Európa legnagyobb sze­relőcsarnoka. Négy részlegre oszlik, a technikusok és mes­terek helyeit beépítették a csarnokba. Minden részlegnek saját büféje van, ezzel mun­kaidőt, takarítanak meg. Ha­sonló a helyzet a másik csar­nokban is, itt készül el tulaj­donképpen az autó. Itt szerelik össze az egyes elemeket és itt válik a kocsi csillogóvá. A festés nagyon komoly munka. Az autó nem is autó, ha nem szép, csillogó. Ezt a munkát mesterséges fénynél nem is lehetne végezni, ide nappali világosság kell. A munkafolya­mat ezen a szakaszon is tel­jesen automatizált A szárító folyosóban 45 percig vannak a befestett autók. A motor beszerelése mindössze öt-hat percig tart. Lassan a futósza­lag felé közeledünk és a sze­münk láttára gördülnek ki az MB-1100-ek, amelyek most már csak gazdára várnak. A rendelésre készített kocsik sok eltérő vonást mutatnak a megszokottal szemben. Pél­dául jobb oldalt van a volán, más e tapétázás és a színezés. Figyelembe kell venni az egyes országok szokásait és előírá­sait is. Angliában balrahajtás van, az ablaküveg szintén nem lehet a nálunk használt pré­selt, szemcsés üvegből, hanem ragasztani kell. Egyszóval ez autókra is érvényes a közmon­dás: Ahány táj, annyi szokás. A VÄROS üj arcot kap Van egy szép, cseh népdal: Boleslav, Boleslav gyönyörű város vagy“. Ezt bizonyítja a város új arculata. Pár évvel a háború után jártam ezen a tájon először. Szép volt a város, de most rá sem lehet ismerni, az új panel házak tornyokként emelkednek a magasba. A városban sok kül­földi rendszámú kocsival lehet találkozni. Naponta átlag 18 kiránduló csoport, egyén te­kinti meg a gyárat. Van is itt néznivaló bőven. A gyár és a város öregbíti hírnevünket szerte a világon. MAGYARICS VINCE József Attila ifjúsági Klub kezdeményezése dicséretes Természet - szellem - dicséret - ifjúság Az utóbbi időben kevés olyan lelki ismeret lázító verset olvas­tam, mint amilyen Bábi „Könny a mikroszkóp alatt“ című köl­teménye. Utolsó két sora ön­vizsgálatra késztet, felelősség­re von, kegyetlen mérceként kiáltja felénk: „...szólj hozzá valamit, boldog utókor...!“ Szólj ' ál ' 'tmm. A i ■ ' A. ' V ' , hozzá valamit, hozzám, hozzád, akaratunkhoz, tetteinkhez! S a szigorú ítéletet bizony senki sem kerülheti el, a csalhatat­lan idő, fiaink és unokáink, egyszer majd • mérlegre tesz­nek, hogyan gazdálkodtunk obulusunkkal...?! Nem merem újraolvasni a verset, Nem, mintha félnék a lelkiismeretfurdalástól, de a lélek fájdalma oly rokona a kétség beesettségneki a sírás pedig az olcsó halál leheletét idézi bennem, s a mi korunk- sorsunk azért mégiscsak — az élet. Ellentmondásokkal telített e század: az elidegenedés, a tettekre ösztönzés igénye ne­mes felbuzdulásokkal, új élet teremtésével lelkes kezdemé­nyezésekkel keveredik. All a harc, s mi ezt a harcot meg akarjuk nyerni. Ennek persze az a föltétele, hogy nagyon akarjuk, s tegyük, ami kell. Két évvel ezelőtt alakult a Jó­zsef Attila Ifjúsági Klub. A bra- tislavai magyar főiskolások és egyetemisták azóta már bebi­zonyították közösségük életké­pességét, értelmét, és létjogo­sultságát. Irodalmi színpadot szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak, a tudo­mány számos kérdéséről vitat­koztak. Komolyságukhoz és ké­pességeikhez méltó legújabb kezdeményezésük: 1965. július 25.—aug. 1. között megrendezik hazánk magyar főiskolásaink és egyetemistáinak közös sátoro­zását Gombaszögön. A terv alapgondolata korunk egyik fő problémájáról, az em­ber és a természet közötti kap­csolatban egyre szomorúbb egysíkú eltolódásból fakad. Ab­ból a fölismerésből, hogy bár az ember egyre inkább igájába hajtja a természetet, vad fo­lyót szelídít meg és esőt csi­nál, ugyanakkor megfeledkezik arról, hogy van katicabogár is a világon, harmattól gyöngyöző kankalin és hajnali tüzes go­lyó az ég peremén... Talán még nem késő mindezt újra-felfe- dezni, s ha netán én vagy te erre képtelenek lennénk, ak­kor ott lesz a természettudós- jetlölt, a festő, az ifjú zenemű­vész, hogy rádöbbentsen mind­arra a gyönyörűségre, ami nél­kül eddig szegényebb volt éle­tünk. A másik gondolat csak alá­támasztja e kezdeményezés nagyszerűségét. Prága, Brati­slava, Kassa és Nyitra magyar főiskolásainak találkozója le­hetőséget nyújt majd a tapasz­talatcserére, barátkozásra, vi­tatkozásra, elmélkedésre. Né­hány szervezett vita-estet rö­vid előadás előz majd meg. A szervező bizottság több elszár­mazott neves írót is meg akar hívni, hogy elbeszélgethessünk velük a ' csehszlovákiai magyar dolgozók haladó hagyományai­ról, de a jelenkori kulturális élet problémáiról is. Előadást terveznek az értelmiség társa­dalmi hivatásáról és a mar­xista szociológia: feladatairól. A program súlya (a strando­láson és a labdajátékokon kí­vül) a gyalogtúrákon és a kör­nyék műemlékeinek megtekin­tésén lesz. Rozsnyón, Betléren és Krasznahorka-váralján kívül el szeretnénk menni Stószra is, hogy személyesen is megismer­kedhessünk Fábry Zoltánnal S megtekinthessük azt a falucs­kát, ahol egész életében dolgo­zott egy tisztaszívű, kommu­nista író. Hazánk magyar főiskolásai­nak és egyetemistáinak gomba­szögi sátorozása kizárólag Ön­kéntes alapon történik, de nem öncélú jelleggel. A természet szépségeinek megszerettetésén kívül az ifjú magyar értelmi­ség társadalmi feladatainak tu­datosítására hivatott, hogy ňe kelljen majd sose félnünk a súlyos kérdéstől: Mit szólsz hozzánk boldog utókor?-kardós­A bratislaval József Attila Ifjúsági Klub 1965. jú­lius 25-e és augusztus 1-e között Gombaszögön első ízben rendez nagyszabású sátorozást. Ezen szívesen látja hazánk főiskolásainak, egyetemeinek hallgatóit és természetesen a dolgozó fiatalokat is. Elszálláso­lásról (sátor, hálózsák) csak kivételes esetben tudnak gondoskodni. Az étkezéssel és utazással járó kiadáso­kat mindenki sajátmaga téríti. Jelentkezést 1965. jú­lius 5-ig fogad el a József Attila Ifjúsági Klub Bratislava, Nám. 1. mája 31. Csop Sándor vagyok,„a kassai ČH vízilabda-bajnok­csapatának tagja. A váloga­tottban megszakítás nélkül, 1958-től játszom. Huszon­nyolc éves leszek, és ha si­kerül, néhány hónap múlva építészmérnökké avatnak. Munkahelyem a Pozemné Stavby kassai vállalata. 1. Hétfő: A vízilabda-liga szombaton rajtolt és mi si­kerrel vettük a bratislavai Slávia elleni első akadályt. Ma a ČH Brno ellen játsz- szunk, délután háromkor. Reggel héttől dolgozom ti­zenkettőig. utána közös megbeszélés következik az uszodában. Egy kicsit lema­radtam az edzésb’én. mert nemrég Lipcsében jártam a válogatottal. A hatos tornán vettünk részt, és sikerült felzárkóznunk a világ leg­jobb hét csapatához. Na­gyon örülök a szép siker­nek (hiszen a tokiói olim­pia hetedik helyezettjét is legyőztük), de a tervszerű felkészülés, melyet csapa­tom otthon szorgalmasan végzett ezalatt', kicsit hi­ányzik. A mérkőzésen köny- nyed, hat-nullás győzelmet arattunk. A víz bizony nem valami meleg, örülök, mi­kor kimászunk és a zuhany alá állok. Egy kicsit pihe­nek a meccs után, s mozi­ba megyek. 2. Kedd: Pillanatokra beü­temezett, nehéz nap kezdő­dik. Háromnegyed hatkor felkelek, egy kis séta és reggeli edzés fél nyolcig. Utána munkába megyek. Há­romkor fejezem be. haza­megyek és fél hatig tanu­lok. Egy kollokvium és az. államvizsga van már csak hátra és ha minden jól megy megszerzem a mérnöki dip­lomát. Délután hattól is­mét edzés. Fél nyolckor ju­tok ki az úszóstadionból s megint a tankönyvek követ­keznek éjfélig. 3. Szerda: Ez a nap szinte olyan, mint az előző. Ugyan­csak két edzés van soron. A reggel hattól kezdődőt szeretem jobban. Szabadon gyakorolhatja mindenki azt, amin úgy érzi, javítani valója van. Régen játszom már. pontosan ismerem sa­ját magam. Egy percet sem lazsálnék ilyenkor, hiszen magamat csapnám be. A másik edzés stratégiai. A szombati üstí nad Labem elleni ligamérközésre készü­lünk. Különböző megoldá­sokat gyakorlunk, kapura lövünk, stb. A kimerítő tré­ning után tizenegyig tanu­lok. 4. Csütörtök: A nap úszás­sal kezdődik, munkával, ta­nulással folytatódik. Ma ki­csit korábban megyék ki a strandra* mert két kiskapu­ra játsszunk. Erőnlét-javí­tásnak nagyon jő a futbal és érdekes is. Szeretek fo­cizni^ A kiskapukat is én készítettem. Este villám­gyors pakolás és találkozó az állomáson. A prágai gyorssal utazunk. A fővá­rosból autóbusszal megyünk majd másnap tovább, a mér­kőzések színhelyére. Szom­baton Ostí nad Labem. va­sárnap Plzeň ellen széliünk vízbe. Péntek: A „prágai" napon pihenünk. Elemezzük ellen­feleinket. Taktikát szabunk ki rájuk. Mindenki megkap­ja feladatát. Lelkileg ké­szülünk a találkozóra. Dél­után közösen moziba me­gyünk. és korán ágyba bú­junk. 6. Szombat: Különbussza! Teplice felé indulunk, mert egy korábbi intézkedés sze­rint ott játszunk Ostí el­len. Mire odaérünk, kide­rül, hogy mindez mégis másképp lesz. mégiscsak Ostíban kell játszanunk Még jó, hogy a különbusz rendelkezésre áll, mert más­képp talán kontumációs ve­reségét is szenvedtünk vol­na. így nyerünk hat-három arányban. A csapatnak an­nak ellenére is nagyon jól ment a játék, hogy ideges­kedett a teplicei zűrzavar miatt. A mai nap egyik kel­lemes élménye a žateci fi­nom sör volt'. Átutazóban ugyanis itt ebédeltünk. Egy korsóval volt csak szabad fogyasztanunk, nehogy baj legyen a mérkőzésig. Még égy kis út van hátra Pl- zeftig. Ma éjjel ptt alszunk már. Holnap délelőtt tízkor van ugyanis a második mér­kőzésünk. 7. Vasárnap: Réggé! elszo­morodtunk, ahogy kitekin­tettünk az ablakon. Esett az eső, és ez nem sok jó­val kecsegtetett. Annál _ is inkább baj volt ez, mért Plzeňnek nincs mégfelelő uszodája és egy közeli üdü­lőhelyen játszottunk már a múlt idényben is. Ez még nem lenne annyira aggasz­tó, de ennek a medencének rendkívül hideg a vize. És ha a nap sem süt... Még rágondolni sem jó. Ki is kaptunk három-egyré. Még igy is magunknak köszön­hetjük a vereséget, mert egy-egynét kihagytunk egy négyméterest és jó pár biz­tos gólhelyzetet. Most nem túlzók: a mérkőzés befeje­zése után fél órával még mindig ott vacogtunk és di­deregtünk az öltözőben, mert a tizenhét fokos víz olyan volt, mint valami ha­talmas, cseppfolyós jég­szekrény. Éjjel visszautaz­tunk Kassára. Kedden Eger­ben széliünk ismét vfzbe, a Baráti Hadseregek Spar- takiádjának vízilabda tor­náján. Addig pár órát ott­hon töltök, s megpihenek egy kicsit. Az igazi idény még csak most jön, július­ban, augusztusban! Lejegyezte: Batta György

Next

/
Thumbnails
Contents