Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-06-01 / 22. szám

Nehézségek-egy meghívás körül Az Egyesült Államokban a Ku-Klux-Klan terrorista szervezet tagjai egyre kihívóbban viselkednek. Tramwilleban két tag esküvőjén a vőlegény, a menyasszony és az egész násznép a jől ismert Ku-Klux-Klan öltözetben jelent meg. Az amerikai sajtó hangsúlyozza, hogy hasonló eset még nem fordult elő. __ A. Novotný a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö-> — ke, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsá- = gának első titkára meghívására Joszip Broz Tito — a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke —- a Jugoszláv Kommunista Szövetség főtitkára feleségével — .június 2-tól 8-ig hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Május utolsó hétében a leg- lanoknak tartja ezeket a fel-4 Időszerűbb feladat újra előtér- tételeket. De a történelem be állítani azt a válságos hely- produkált már példákat, amikor zetet, amely Dél-kelet Ázsió- a hatalomban a felelősséget ban alakult ki és nagyobb uralomra felcserélő köröket konfliktusok kiterjedésével fe- a kényszerítő körülmények nyeget. Az események bebizo- visszavonulásra késztették, nyitották, hogy a vietnami „ , kétsikú tevékenység délen az Ma mar van olyan erő, amely aktív beavatkozás, a partizánok ^ á,IItan' az ^peria- ellen vívott kegyétien háború, J“"™* Ez, az erAö a «oaal.sta északon a bombázások fokozá- közösségnek a népek felszaba- sa egy mélységesen hazug té- d.tó mozgalmának a kapitalista telre épült Amerika, amely °rsza90k . „munkásosztályának annyira kényes arra, hogy min- akcióegysege, denütt a „szabad világ" képvi- Ezt fejezte ki a weimarf seletébén lép fel, a döntés békefelhívás is, amelyet öt vi- kollektív felelősségét mindin- lágrész ötvenkét országának kább az egyszemélyi felelőtlen^ 185 Írója írt alá. Az írók íi- séggél cseréli él. gyelmeztetik az emberiségét Van-e egyáltalán kilátás arra, az atomháború veszedelmeire hogy valamiképpen kimozdul- s felszólítják a világ összes jón a világ a mai délkelet- íróit, csatlakozzanak ehhez a ázsiai holtpontról? Kilátások weimari békefelhíváshoz, is vannak, esélyek is. A Viet- Közben az egész nyugati šaj­nami Demokratikus Köztársa- tóban folyik a mesterségesen Ság kormányának négy pontja élesztett legújabb „találós já- a tárgyalások feltételeként elő- ték“, amelynek résztvevői azt terjesztett kívánságok teljesf- találgatják: vajon melyik kö­tése közelebb vihetne a rende- zép- és délamerikai ország van zéshez. Pillanatnyilag az ame- soron, hol tör ki először fel- rikai kormányzat elfogadhatat- kelés és forradalom. A domlnójátékot ismerjük. Ha leesik egy dominókocka, ak­kor mér a következő is feles­legessé válik. A délkelet-ázsiai politikára is érvényes ez, most pedig a washingtoni társadalmi életre. — Lyndon, nézzük csak át a vendégek jegyzékét, akiket az Ajub pakisztáni elnök tiszte­letére rendezett fogadásra hí­vunk meg. — Bocsáss meg, drágám, el­felejtettem neked megmonda­ni. hogy Ajub látogatását kény­telenek voltunk lemondani és így elmarad a fogadás. — Az istenért, miért? — Nem látom szívesen az asztalnál azt. aki a délvietnami politikámat ellenzi. — Na jó, de mondd csak, felhasználhatjuk ugyanazt a jegyzéket júniusban, amikor Sasztrit, az indiai miniszterel­nököt fogadjuk? — Sasztri se jön, drágám, mert' tudod, ha meghívnám Sasztrit, miután Ajub lemondta látogatását, a pakisztániak azt hinnék, hogy Ajubra azért ha­ragszom, mert nem helyesli vietnami politikámat és így nem volna helyes, ha Sasztrit meghívnám. — Szó ez a fogadás is elesik. Mi lenne, ha a jegyzék sze­rint hívnánk meg a vendége­ket, amikor Thaiföld királyát fogadjuk? — Nem hívhatom meg Thai­föld királyét, ha nem hívtuk meg Sasztrit. Az indiaiak na­gyon megharagudnának. — És mi volna, ha Malaysia miniszterelnökét hívnánk meg? — Ha meghívnám Malaysia mi­niszterelnökét, miután Sasztri kedvéért visszautasítottam Thaiföld királyát, akit viszont Ajub kán kedvéért utasítottam vissza, nagyon megsértődne. — Lyndon,megértem a problé­máidat, de mondd csak, hát kit hívhatunk meg a követke­ző hónapokban? Mindjárt te­lefonálok Dean Rusknak, hátha valaki eszébe jut. — Dean, itt az elnök beszél. A feleségem fogadást szeretne adni, melyik kormány elnökét hívhatná meg? Olyan legyen, aki támogatja a mi délkelet­ázsiai politikánkat. Dean. ké­rem gondolkozzon csak egy ki­csit, hiszen 114 állam létezik. Egy se akadna?! — Hogy nem tud egyet sem? Jó, jó, hívjon majd vissza, ha már rájött valakire. — Ml lenne például, ha a gö­rög királynőt hívnánk meg? — Nem hívhatom meg a tö­rökök miatt. — És Monacóból? Grace her­cegnőt és Rainier herceget? — Gondoltam már rájuk, de ezért viszont De Gaulle hara­gudna. Hiszen tudod, hogy Mo­naco a begyében van. — Nem gondolod, hogy meg­hívhatnánk Szaúd-Arábia ki­rályát?, ú — Nasszpr személyes sértés­nek venné. — No, még ki maradt hátra? Persze ott van még Jordánia királya. — Hát Izrael mit szólna hoz­zá? — Talán Hailé Szelassziét? — Abból csak kellemetlen­ségeink lennének Szomáliával. Cseng a telefon. — Igen, Dean. Szóval senkit se tud. Mi lenne, ha Sikhi her­ceget hívnánk meg? Hiszen a maharadzsa egy amerikai nőt vett el. Vagy attól tartanak, hogy megsértenék Kínát? Na jó, persze maga arról nem te­het. Dean. Tudom, nem volt kellemes munka. — Azt hiszem, drágám, hogy egy ideig nem hívunk meg sen­kit. De eszembe jutott valami. Fogadás helyett miért ne ren­deznénk összejövetelt a „nagy társaság“ számára. — Nagyszerű és ki lenne a tiszteletbeli vendég? — Tudom, tudom, drágáin, buta probléma. Nehéz megol­dani. Készülünk a VIT-re Az egész világon készülnek a IX. VIT-re, melyet Algériában július 28-án nyitnak meg. Észak-Kórea Az egész országban szeminá­riumokat tartanak, amelyeken a nemzetközi politika kérdései­vel foglalkoznak. A dal- és táncegyüttesek már készülnek a műsorszámokra. Csile „Algéria csak nemrég szü­letett — írja Pablo Neruda, a neves költő — de mi úgy sze­retjük, mint a saját testvérün­ket. Latin-Amerika népei sokat tanulhatnak az algériaiktől.“ Szudán Háromszáz fiatal Indul innen a VIT-re, az előkészítő bizott­ság vezetője Imail Saleh, a Tájékoztatásügyi Minisztérium vezetője. Argentína A nemzeti előkészítő bizott­ságot a kormánypárt, a pero­nisták, a szocialisták és a kom­munisták, valamint a szakszer­vezetek tagjaiból állították Mire panaszkodik? A Johnson-politikára. Szomszédunk ­LVo „Ausztria egy kis vi­lág, melyben a nagyvi­lág próbákat tart" Friedrich Hepbel né­met költő írta ezeket a sorokat. Sokszor idé­zik és szavait össze­függésbe hozzák azok­kal a feladatokkal is, amelyek semlegességé­nél fogva Ausztriára mint Kelet és Nyugat összekötő hídjára há­rulnak. Ausztria kis világa megmutathatná, hogy különböző néze­teket valló emberek hogyan élhetnek barát­ságban egymás mellett. Az idézet az utóbbi he­tek eseményeire is vo­natkozhat. Ausztriában - az Ördög szelleme űj- bői kísért és bebizonyí­tó tóttá, hogy csak a po­litikai rövidlátók nem veszik észre, milyen veszélyeket rejteget magában a fasizmus, revansizmus, antisze­mitizmus és e többi izmus, a- melyek Ausztriát mér egyszer romlásba döntötték. Az ördög szelleme mélyről bukkant fel. Azok a fiatal em­berek, eleik az elmúlt hetekben bűzbombákkal, fémrudakkal és botokkal ezt az ördögi szelle­met képviselték, alig időseb­bek a 20 éves Ausztriánál. A nemzeti szocializmust nem mint kötelező tantárgyat tanulták. Legjobb esetben az óvodában élték át azokat a sötét időket, öt évvel ezelőtt a „Furche" című lapban egy fia­tal osztrák lány levelét közöl­ték, aki a következőket Irta: „Csodálkozva olvasom, hogy nálunk egyre jobban támadják a nemzeti szocializmust. A ná­ci német birodalom idején még nem éltem, csak a felnőttektől értesültem az akkori esemé­nyekről. De nehezen tudom el­képzelni. hogy egy eszme, e- mely milliókat megmozgatott, olyan elvetendő lenne. Hiszen Hitler első követői akadémiku­sán képzett egyének voltak..." A lap közölte a szerkesztőség válaszát is. A fiatal osztrák lány levelét a „mai idők doku­mentumának“ nevezte. A szer­kesztő válasza megmagyarázta, hogy a nemzeti szocializmus napjaink legnagyobb ellensé­ge. A válasz rámutatott arra is, hogy 1960-ban, amikor a neo­náci elemeket' összefogdosták, a letartóztatott személyek két­harmada kiskorú volt. Ez e tény nem ifjúságunkra nézve lesújtó, hanem a társadalmi vi­szonyainkra. Ezeknek az ádáz viszonyoknak feltétlenül véget kell vetni Két évvel később Pergben, Felső-Ausztriában az újonnan festett iskola épületének hom­lokzatán a következő jelmon­dat díszelgett: „Istentől félni, szülőket tisztelni, a német fajt megvédeni, erre tanít a német iskola“. Ebben az iskolaépület­ben a gyerekeket az osztrák nemzeti öntudat szellemében akarják nevelni. Világos, hogy a tanítók és az iskola igazga­tósága, ezt e jelmondatot a náci időkből előhozta, a német ifjúságot nemzetiségi, katonai szellemben kívánja nevelni. Az iskola vezetősége megjegyez­te: „A feliratot nehéz eltávo­lítani, mert betonba öntötték és azt nehéz lekaparni.“ Ebben igaza is van. Ez volt a jelszó akkor is, mikor néhány héttel I-?* ezelőtt a náci tüntetések az Idős antifasiszta Ernst Kirch­weger meggyilkolásában csú­csosodtak ki, A náci jelmondat alig tér el Tanasz Borodajke- wicz egyetemi tanár kijelenté­seitől, aki ezeket a tüntetése­ket kiváltotta. „Az 1945-ös év vélemény- és méltőságnélküli- ségének legörömtelenebb fe­csegéséhez az „osztrák nem­zet“ fogalom tartozik." De ha ez a Tarasz az 1945-ös évet emlegeti, amelyben az osztrák állam újra felépült és azóta 20 éve fennáll, akkor az első és második köztársaság fejlő­dése közötti összehasonlítás kézenfekvő. Mielőtt 1938. március 11-én az osztrák külügyminisztérium­ba a „Leo útra készen“ szöve­gű távirat megérkezett, az el­ső köztársaság területére szám­talan büzbomba esett. A meg­beszélt szöveggel a müncheni osztrák nagykövet Hitler csa­patainak Ausztriába való bevo­nulását Jelezte. A véres összeütközések, an­tiszemita kilengések és súlyos támadások után Ausztriában betiltották a nácipártot. A nem­zeti szocialista propaganda a- zonban minden alkalmat ki­használt. Az Iskolákban azt ta­nították, hogy Ausztria lakosai osztrák-németek és a tanítás alapját az a „német sors és kulturális közösség“ képezte, amely az első köztársaság vesz­tét hozta magával. A nácipárt betiltása után még fokozottabb mértékben folytatódott az önálló demo­kratikus Ausztria elleni akna­munka. Élénk tevékenységet fejtettek ki a különböző se­gédegyesületek, a német tor­naegyesületek, a diákok és professzorok különböző szer­vezetei és ezek a szer­vezetek, amelyek ma sem ke­vésbé „nemzetiek“ és „német­nemzetiek“, ma is igen élénk tevékenységet fejtenek ki. Az antidemokrata és antíosztrák német hangok ma se sokkal halkabbak. Az osztrák ellenál­lási mozgalom vezetői nemhiá­ba intéztek Ausztria náci meg­szállásának 25 évfordulóján felhívást az osztrákokhoz, a- mely arra figyelmeztette őket, hogy Ausztria Iskoláiban és főiskoláin még mindig olyan tanítók nevelik az ifjúságot, akik a nácirendszer támogatói voltak és hogy ma is működ­nek ifjúsági szervezetek, ame­lyek a fasiszta hagyományokat ápolják, azt az időt dicsőítik, amikor az önálló Ausztriát el­temették és a hitleri-háború szikráit szították. Az a körülmény, hogy a múlt vasárnap lezajlott elnökválasz­táson Franz Jonas, Bécs város polgármestere, Ausztria Szo­cialista Pártjának jelöltje lett a győztes, «súlyos veszteséget jelent a jobboldali extrém erők és a neofasiszta csoportosulá­sok számára. A választási ered­mény azt bizonyítja, hogy Ausztriában mégiscsak az anti­fasiszta elemek kaptak erőre és biztosítják Ausztria igazi sem­legességét és demokratikus fejlődését. AUSZTRIA össze. Buenos Airesben nagy zenefesztivált rendeznek és a győztesek Algériába mennek. A szükséges pénzt mulatságok, ünnepségek bevételéből nyerik. Belgium A VIT-re nyolc ifjúsági és diákszervezet készül. Olaszország Algériai filmeket mutatnak be, és vitaesteket rendeznek. Olaszország küldi a legtöbb küldöttet. Mauretánia A nemzeti rádió állandóan külön műsorban foglalkozik a VIT előkészületeivel. A szoli­daritási alapra eddig 62.500 frankot gyűjtöttek össze. Angola A nemzeti felszabadító moz­galom képviselői jelen lesznek a VIT-en. A küldöttek közül sokan egyenesen a portugálok ellen folytatott harcokból in­dulnak Algériába. Színes televízió Az Egyesült Államokban és Japánban már nem ritkaság a színes televízió. Európában azonban csak legújabban ke-rUIt előtérbe a színes televízió problémája. Nem a műszaki megoldás okoz nehézségeket, hiszen már háromféle, valóban eléggé tökéletes színes képát- vitelű technika versenyez egy-* mással, hanem az a kérdés, melyiket fogadják el közülük. A kérdés már annyira időszerű lett, hogy az érdekelt államok képviselői Bécsben nemrég megbeszélésre gyűltek össze, hogy a három színes televízió- rendszer közül kiválasszák a legmegfelelőbbet. Nagyon elő- nyös volna, ha az európai or­szágok ugyanazt az eljárást használnák, mert akkor minde­nütt azonos szerkezetű vevő- készülékekkel és azonos felté­telek között lehetne a színes televíziósadásokat venni és az állomások közti programcsere sem okozna nehézséget. A bécsi konferencia nem ve­zetett eredményre: a kiküldöt­tek nem tudtak megegyezni, melyik rendszer segítségével közvetítsék az adásokat. Fran­ciaország közvetlenül a bécsi televízió-értekezlet előtt meg­egyezett a Szovjetunióval és néhány más szocialista ország­gal, hogy a francia SECOM rendszert vezessék be. A bécsi konferencián az a vélemény alakult ki. hogy Franciaország pénzügyi okokból kötött meg­állapodást a konferencia előtt, hiszen a színes televízió beve­zetése nagy hasznot hoz a sza­badalom tulajdonosainak. Az amerikai NTSC rendszer és a német PÁL rendszer is olcsóbb a franciánál és ezzel a két rendszerrel dolgozó berendezé­sek segítségével könnyen való­sítható meg a programcsere. Az európai országok közül Ausztria Dánia Finnország, Írország, Izland NSZK, Olasz­ország, Svédország és Svájc a PÁL rendszer mellett foglalt állást, míg Nagy-Britannla és Hollandia az USA-ban és Ja­pánban már meghonosodott NTSC rendszer mellett döntött. Hogy végül is melyik rendszer vagy a kettő kombinációja jut-e majd uralomra Európá­ban, az csak a legközelebbi televízió-konferencián, a jövő év tavaszán dől majd el. INNEN-0NNAN Konsztantln Fatourosz görög futballblrót a közönség már többször megtámadta. Most gö­rög ortodox papi köntöst vesz majd fel, a mérkőzés alkalmá­ból és reméli, hogy ez majd megvédi a közönség támadá­saitól.-O­Brazíliában születik jelenleg a világon a legtöbb gyermek. Lakosságának száma számítá­sok szerint 1970-ben eléri majd a 100 milliót.

Next

/
Thumbnails
Contents