Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-05-25 / 21. szám

Az amerikai megszállók Santo Domín- jóban befura­kodnak az épü­letekbe, ellenőr, zik a közleke­dést. a nyilvá­nos szolgáltatá­sokat. Képünkön lát­juk. amint egy amerikai „vé­delmező“ betör egy magánla­kásba ahol ház­kutatást akar végezni. Gondok a királynő körül Erzsébet angol királynő e napokban hivatalos látogatás­ra a Német Szövetségi Köztár­saságba érkezett. Visszaadja az NSZK elnökének néhány évvel ezelőtti látogatását. Az angol királynő útja már hetek óta foglalkoztatja a közvéleményt és Nyugat-Németországban e- zer meg ezer ember, kezdve a rendőrségtől és a miniszterek­től, a pincérekig és az utca­seprőkig dolgozik az előkészü­liteken A* FfSZK-bán elhatá­rozták, hogy a királynő láto­gatása pontosan az előírások szerint zajlik le. Amikor 120 évvel ezelőtt Viktória angol királynő láto­gatta meg a Rajna-menti vá­rosokat, a hivatalos kísérethez egy élő tehén is tartozott. A királynő ugyanis útközben sem mondott le arról, hogy ne igyon egy pohár frissen fejt tejet. Az ükunokája kíséretében most nem lesz tehén, hanem a kirá­lyi vonatban hatalmas víztar­tályt szereltek fel, amelyben majd Angliából vizet szállíta­nak, mert Erzsébet nagyon ké­nyes a teavízre. A királyi há­zaspár túlnyomó részben * vo­naton teszi meg az utat. A ki­rálynő szereti a kényelmet és ezért kérte, hogy mentesítsék a ceremóniáktól. A Német Szö­vetségi Köztársaságban töltött tíz éjszaka közül hetet a nyu­gatnémet köztársasági elnök szalonkocsijában tölt majd. A szalonkocsihoz hozzákapcsolják Erhard kancellár szalonkocsiját is Nagy problémát okozott, hogy Hannoverben, ahol majd a hálókocsit félreállítják, a ki­látás a hírhedt Ludwigstrasse- ra esik. A nemkívánatos kilátás kérdését úgy oldották meg, hogy a kis házakat zászlókkal teljesen eltakarják. Schiller szülővárosában. Mar- bachban, a polgármester ötezer márkáért új láncot készíttetett. A Schiller múzeumból eltávolí­tották Schiller Stuart Mária című drámáját, mert a király­nőben esetleg kellemetlen em­lékeket idézne fel. A brit nagykövetség kíván­ságára a királynő látogatása tisztán magánjellegű. Érkezésé­nél nem játsszák majd az angol himnuszt. Programba vették, hogy a királynőt is élvezetik a nyugat-berlini „attrakcióhoz", a szektorhatárhoz. Hamburgban betartják a nemzetközi hagyományokat és a Britannia nevű jacht érke­zésénél 21 ágyú dördül maid el. A régi „Hansa“ kikötőben különben tilos az ágyúk hasz­nálata. Ezzel szemben a királynő lá­togatása alkalmából megsértik a hagyományokat, mert a pol­gármester a királynőt a város­háza előtt fogadja majd. Előí­rás szerint a város polgármes­tere csak egy lépést tehet bár­milyen magasrangú látogató e- lé. Hailé Szelasszié császárt, de Gaulle-t és a perzsa sahot is így fogadták. Erzsébet ki- rálynő esetében kivételt tesz­nek, mert a város polgármes­tere „régi gavallér". A Spiegel nyomán NÉMETORSZÁG ­Amikor most, 20 évvel a második világháború után, Európa térképére nézünk, igen kompli­kált helyzetet látunk magunk előtt. Európa 27 állama rengeteg megoldatlan problémá­val küzd. A legégetőbb problémák egyike a né­met kérdés. A probléma lényegé az, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya nem veszi te­kintetbe a Németország veresége után bekövet­kezett helyzetet és Eu­rópa mai térképéről nem akar tudomást venni. Az NSZK az e- gyetlen európai ország, — amely területi követelé- seket támaszt. Mihelyst Nyugat - Németország­ból a jól ismert jelsza- ÍJ-'-U vakat, mint például *^2 „önrendelkezési jog“ halljuk, önkéntelenül is J Münchenre és a nemzeti felnyomásra kell gondolnunk. Hogy állunk ezzel ma? Az „ön­rendelkezési jog“, ellentétben Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka népeivel talán a németekre nem volna érvényes? Koránt­sem. Szögezzük azonban le, hogy a németek semmiképpen sincsenek elnyomva. Két ön­álló államuk van. tehát az „ön­rendelkezési jog" mint jelszó, csakis demagógiái célokat szol. gál. Most idézzük a jaltai és potsdami konferencián hozott határozatot, amely így hang­zott: A hitleri birodalom rom­jain olyan német állam épüljön, amely soha többé nem veszé­lyezteti Európa biztonságát. És ez a határozat ma is érvényes. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország nem gondolt Németország felosztására, sőt akkor, amikor a németek kapi­tuláltak, a Szovjetunió a nyu­gati hatalmak néhány tervével ellentétbeni kitartott amellett, hogy Németországot mint egy­séget kell felépíteni. Nem a Szovjetunió, hanem a nyugati nagyhatalmak akarták, hogy a nyugatnémet márkát vezessék be az általuk megszállott terü­leteken és Berlinben, úgy hogy Az utolfó amerikai Amikor a Dominikai Köztár­saságban lejátszódott forrada­lomról beszélnek, bizonyára megemlítik a nagy, eddig még ismeretlen hőst, Sidneyt. Sen­ki sem tudja a pontos nevét, de egy biztos, ha Sidney nem lenne, akkor a forradalom se tört volna ki. Sidney amerikai turista, San Domingo várost né­zegette, amikor a harcok kelet­keztek. De ugye emlékeznek még arra, hogy Johnson elnök azért küldte ki a tengerész- gyalogosokat, hogy megvédel­mezze az amerikaiakat? A vá­rost olyan gyorsan ürítettek ki, hogy Sidneyn kívül egyetlen egy amerikai sem maradt ott. Amikor Sidney megjelent a ki­kötőben és hajóra akart száll­ni, a tengerészgyalogosok ez­redese megszólította: Sajnálom uram, ön nem utazhat el. — Miért? — kérdezte Sidney. — Mert minket azért küldtek ide, hogy védelmezzük az ame­rikaiakat. Ha ön is elutazik, akkor ki marad itt? — Fütyülök rá, mi közöm hozzá, én haza akarok utazni. Ügy látom, eben a városban sok a bolond. — Parancsot kaptam, hogy visszatartsam. Kekünk nagyobb szükségünk van .önre, mint ön. nek ránk. — Nem érdekel. Utazni aka­rok, — felelte Sidney. A tengerészgyalogság pa­rancsnoka felemelte a puskáját. — Nem, Sidney, ön nem utaz­hat. Ha eljönne most az Ame­rikai Államok Szervezetének képviselője, azonnal megállapí­taná, hogy itt nincsenek ame­rikaiak és akkor jól néznénk ki. Nézze, mi gondoskodunk a biztonságáról. -Johnson elnök további 10 ezer katonát küld az ön védelmére. — Az én védelmemre? — — Igen, uram, 15 km-es biz­tonsági övezetet képezünk. Ön­nek a hajaszála sem görbül meg. Mit tehetett Sidney, vissza­tért a szállodájába. Másnap meglátogatta az ezredes. — Hogy érzi magát, Sidney? — Köszönöm, jól. de haza a- karok menni. — Csak nyugalom, majd ar­ra is sor kerül. —S míg az ezredes Sidneyel beszélgetett, a katonái gépfegy vert állítottak fel a balkonon. A szálloda elé két tankot ál­lítottak és a háztetőn a légei- hárítók helyezkedtek el. — Mi­re jó ez? — kérdezte Sidney. — Hogy bántódása ne legyen, hiszen számunkra ön a legbe­csesebb drágakő. — Ha olyan drágakő vagyok, akkor miért nem visznek el innen, ebből a pokolból? — Majd arra is sor kerül. Je­lenleg mi csak az ön kedvéért vagyunk itt. — Nem értem. — Sidney. Ide figyeljen. Hal­lott már maga a Monroe-dok­trínáról ? — Igen — Szóval, ön szorosan hoz­zátartozik. A doktrínához. Az ön neve belekerül a tankönyv­be, mint Teddy Roosewelt vagy Kennedy neve. S amikor majd a tanítók megkérdezik, hogy ki mentette meg a Dominikai Köz. társaságot, akkor a gyerekek egyszerre felelnek: Sidney. Közben megszólalt a telefon. Az ezredes felemelte a kagylót. — Az elnök szeretne önnel beszélni. — Igen, elnök úr Nem, va­lóban. Nem érzem magam tel­jesen jól. Addig maradok, amíg muszáj. Szép, hogy felhívott, ön is egy jó amerikai. (Herold Tribune) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA e héten bejelen­tette, hogy május 12-én déli 12 órától kezdve a következő hétig szünetelteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­leni bombatámadásokat. Ez a lépés leplezni hivatott az Egye­sült Államoknak a vietnami és a délkeletázsiai háború kiter­jesztését szolgáló akcióit. Az amerikai propaganda állításai­val ellentétben az amerikai re­pülőgépek továbbra is meg­sértették a VDK légiterét és lőttek erre a területre. Nyil­vánvalóan a légi tevékenység fokozásával igyekeznek ellen­súlyozni a partizánok egyre gyakoribb akcióinak sikereit. DOMINIKÁBAN csak annyiban változott a helyzet, hogy az Imbert vezette jobboldali junta csapatai vették át a kezde­ményezést és kelet felé szorí­tották Caamano csapatait. San­to Domingo egyes pontjait Erhard: A Charles mindig nagyobb lesz és most már francia politikát akar folytatni Párizsban. nem lehet megközelíteni. A vé­res utcai harcok közben ta­nácskozások folynak. U Thant ENSZ főtitkár személyes kép­viselője Santo Domingóba ér­kezett és megkezdte tárgya­lásait a szembenálló felek kép­viselőivel. A tárgyalások e- gyelőre eredménytelenek. AZ ÜJ LATINAMERIKAI VÁLSÁG-GÖC: BOLÍVIA. A Barrientos féle katonai junta a múlt hét végén erőszakkal Paraguayba szállította Juan Lechin volt bolíviai elnököt, a bányász-szakszervezet vezető­jét. Tiltakozásul a bolíviai szakszervezeti szövetség álta­lános sztrájkot hirdetett. A ka­tonai junta viszont elrendelte az általános mozgósítást. Nyil­vánvaló, hogy ennél az akciónál is jelentős szerepet játszott az amerikai sugalmazás. Bolíviában a gazdasági feszültség központ­jában a bányák kérdése áll. A Barrientos-féle junta uralom- rajutása előtt Paz Estenssoro töltötte be az elnöki tisztet, e- redétileg haladó jellegű prog­ramot. hirdetett. Egymást ér­ték a bányász-sztrájkok és így felmerült a bányák racio­nalizálásának problémája. Az elavult bányatelepeket külföldi tőkével modernizálják. Lechin ezt élesen ellenezte, mert a nagytőkés csoportok befolyá­sa szinte korlátlanná vált. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG MÜLTHETI II. atombomba-kí­sérlete különböző visszhangra talált. McNamara amerikai had­ügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok újabb vé­delmi rendszer kiépítésével foglalkoznak, melynek költsége 8-10 milliárd doliárt tenne ki. Az Egyesült Államok ellenzik egy esetleges világkonferencia összehívását, amely az atom­fegyverek betiltásának kérdé­seivel foglalkozna, sőt olyan hangok is hallatszanak, amelyek az atomfegyver-kísérletek részleges tilalmára vonatkozó moszkvai egyezményt érvény­telenné szeretnék nyilvánítani. A'vás nélküli élei? Valóban csodalény. Ember, aki 23 év óta nem húnyta le a szemét, s mégis a leg­jobb egészségnek örvend. Franja Mikulic a neve, 30 éves s egy kis jugoszláviai faluban, Blagajban lakik. Hercegovinában. E csodállatos állapot 1942- ben kezdődött. Azon a ta­vaszon a partizánok a né­metekkel harcoltak s a fiú közelében kézigránát rob­bant Megijedt. Este nem tudott elaludni, akárhogy próbálkozott is. Múltak a hetek, hónapok és évek." de ő csak nem tu­dott elaludni. De nem is ér­zett álmatlanságot, nem hiányzott neki az alvás. Az orvosok Franja Mikulicot e- gyébként teljesen egészsé­gesnek találták. Franja Mikulic közben megszokta az álmatlanságot s egész jól érzi magát. Ez azonban nem jelenti azt, semmilyen kellemetlensége' ne lenné. KNem könnyű do­log ugyanis éjjeleken áf nyitott szemmel virrasztani. Nyáron kijár az udvarra, hogy az alvó családot ne háborgassa. Köztudomású, hogy az ember ereje az alvással fel­frissül. Franja Mikulic a- zonban, habár egész nap nehéz, kimerítő munkát vé­gez, fáradságot nem érez, nem érzi, hogy aludnia kel­lene. Franja Mikulic az orvo­sok érdeklődését már e- gvébbe! is felkelti: csodála­tos az emlékezőtehetsége, így például az alakulatában szolgált katonák puskáinak «zámát még ma is tudja, pedig már nyolc éve, hogy leszerelt. Néhány másodperc alatt emlékezetből eloszt vagy megszoroz hatszám­jegyes számokat is. Azt is mondják róla, hogy fejből tudja, mikor voltak szökő­évek. milyen napra esik a karácsony vagy húsvét né­hány ezer esztendő múlva. A régi naptárban állítólag már 30 vaskos hibát fedezett fel. Franja Mikulic ismereteit s álmatlanságát ama tragi­kus eseményhez fűzi. amely évekkel ezelőtt kizökken­tette őt normális életkörül­ményeiből. (A) ezáltal gazdaságilag osztották fel Németországot A politikai szakadást 1949-ben azzal tetőz­ték be, hogy megalakították a Német Szövetségi Köztársasá­got, míg a Német Demokrati­kus Köztársaság csak később keletkezett. Ennek ellenére a Szovjetunió 1952-ben is Né­metország egyesítésében látta a német kérdés megoldását és azt javasolta, hogy az egyesí­tést a semlegesség elvei alap­ján hajtsák végre. A Szövet­ségi Köztársaság és a nyugati hatalmak ezeket a javaslato­kat azonban elvetették. Mi több az 1954-ben megkötött párizsi szerződés alapján a nyugati hatalmak az NSZK-t a NATO- ba vonták be. A Szovjetunió hiába figyelmeztette a nyugati hatalmakat arra. hogy ha ez megtörténik, akkor eleve meg­hiúsul az egyesítés gondolata Mit tett az NSZK az euró­pai biztonság érdekében? El­vetette: 1. a Rapacki-tervet, amely egy atomfegyvermentes övezet létesítését javasolta Európában: 2. azokat az ajánlatokat és terveket, amelyek arra össz­pontosultak, hogy enyhítsék az európai feszültséget a fegyver­kezés csökkentését javasolták; 3. azt a szovjet javaslatot, hogy a NATO és a Varsói Szer­ződés tagállami között meg­nemtámadási szerződés jöjjön létre; 4. a békeszerződés megköté­sére irányuló több szovjet javaslatot. Az NSZK egyetlen olyan ja­vaslatot sem fgadott el, amely biztosítaná az NSZK vagy a jövő német állam semlegessé­gét. Ellenkezőleg, a bonni kor­mány továbbra is olyan tér­képeket hoz forgalomba, ame­lyek Kelet-Berlint, az NDK és az Odera — Neisse vonalon túli területeket is a német biroda­lomba „rajzolják“ be. A bonni kormány kihívóan Nyugat-Berlinben tartja érte­kezleteit és a bonni miniszte­rek szeretik hangsúlyozni a müncheni egyezmény érvényes­ségét. A körülmények azonban az NSZK-t is arra kényszerítik, hogy a hírhedt Hallstein dok­trínát legalább némileg „kor­rigálja“ és a szocialista álla­mokkal közelebbi kapcsolatba kerüljön. Csak az a kérdés, hogy a tervek milyen célokat szolgálnak, a feszültséget i- gyekeznek-e enyhíteni, vagy a szocialista államokban a nyu­gatnémet befolyást szeretnék érvényesíteni. A bonni kormány és a kelet­berlini szenátus közötti kap­csolat ma csak abban összpon­tosul, hogy létrejöttek bizo­nyos kisebb kereskedelmi szer­ződések, de a bonni kormány mindig hajlamos arra, hogy „befagyassza a felmelegedést“ Hogyan akarják hát békés úton megoldani a német kér­dést, ha nem igyekeznek köze­ledni a másik német államhoz? Amint előre látható volt, a há­rom nagyhatalom legutóbbi nyilatkozata se jelent közele­dést a német kérdés megoldá­sában. Csakis azért fontos szá­munkra ez a kérdés, mert az NSZK-ban jelentékeny politi­kusok újból a nacionalizmus ütőkártyájával hozakodnak elő. és ez határozottan nem járul hozzá Európa biztonságához. Annál is inkább, mert az „a- tom-nacionalizmusró!“ van szó. Nem a német kérdés jelenti a rejtélyt, a kérdés az, hogyan lehetne biztosítani a békét Európában. Az európai kulcs- probléma megoldásával meg­oldódna a német rejtély is. az Aufbau nyomán REJTÉLY? INNEN-ONNAN Több mint 7 500 km-t tett meg a 28 éves Alexander Konopljov mérnök Jawa 250 jelzésű mo­torkerékpárján, szülővárosából, Tomszkból egészen Plzenig. A Komszomolszkaja Pravda című ifjúsági lap „Mit tudsz Cseh­szlovákiáról?“ ankétjának nyer­teseként jött hazánkba. XXX Tizenkét kapitalista államból több mint 11 ezer szakszerve­zeti tag érkezik hazánkba és 100 ezer napot tölt itt. Váro­saink nevezetességein kívül ü- zemeket keresnek fel, részt vesznek a spartakiádon és a Prágai Tavasz hangversenyein. XXX Washingtonban 3 ezer diák és 500 tanár vett részt egy 16 órán át tartó értekezleten. Az E- gyesült Államok és Kanada é- gyetemein ugyanabban az idő­ben konferenciára jöttek össze a diákok és ugyancsak erős bírálat alá vették Johnson ame­rikai elnök vietnami politikáját. Követelték a bombázás meg­szüntetését, egy újabb genfi konferencia összehívását és egy összvietnami koalíciós kormány alakítását, melynek elnöke Ho- csi-min, az északvietnami el­nök lenne. XXX Hét év után most érkezett a Kínai Népköztársaságból az el­ső rizsszállítmány Japánba. A hideg időjárás következtében igen rossz terméstől tartanak. Gyakori jelenség, hogy japán parasztok az éhhaláltól való fé­lelmükben az öngyilkosságba menekülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents