Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-05-25 / 21. szám

délig alszom, délután sétá- lók, persze nem feledkezem még az edzésről sem. Hat órára moziba megyek, onnét szaladás az autóbuszhoz. Az éjszaka jő volt, mert állt' a katlan és olvashattam egész reggelig. 6. Szombat: Délig alvás. Dél­előtt tisztítóba megyek az öltönyért, mosodába a fehér ingért. Estefelé szórakozni megyek a Lunaparkba, sok itt a szép lány. Zenét hall­gatunk, szórakozunk. A hangverseny után az éjjeli műszakra sietek. Ilyenkor szombaton jó, mert csak égy katlan működik és lehet a- ludni. 7. Vasárnap: Nem sokáig pi­henünk. Tíz órától Litvinov csapatával birkózunk. Az e- redmény 10:7 a mi javunkra. Délután találkára megyek, de a kislány nincs sehol. Ez is előfordul. Nem csinálok belőle különösebb problé­mát. Szeretem a vasárnapi teadélutánokat, majd találok ott mást. Ezúttal is találtam. Tíztől levelet írok haza. „Szépen telnek a napok, ne féltsenek, nem halok éhen, ne küldjenek semmit, rövi­desen hazalátogatok.“ Lejegyezte: Illés Ber­talan. Nemcsak varrótű van a világon Van ebben az országban sok minden, amiről nem tudunk vagy legalábbis keveset Ha például megkérdeznénk: van-e tűgyárunk — valószínű, hogy igennel nagyon kevesen váia­Matouš Gabriel iizémigazgató: „Kilencven országba szállítunk tűt...“ szólnának. Pedig tűgyárünk van: s nem is akármilyen! Igaz u- gyan, hogy még nincs több évszázados múltja — ám büsz­ke lehet a másfél évtizedre is. Ez a tűgyár Dél-Csehor- szág metropolisában. České Bu- déjovicén található. És ha a laikus látogató bizonyos elkép­zelésekkel toppan az üzembe, akkor valószínű, hogy csaló­dás éri, mért ezt a köznapi kelléket nem is olyan egysze­rűen készítik. Egy varrótű pél­dául huszonöt műveleten megy keresztül, amíg cérnát lehet bélé hűzni és felvarrni az ing­gombot. Ennék ellenére sok. nagyon sok tű készül ébben az üzemben, hisz csupán egy automata háromszázhatvanat készít pércenként! Ez bizonyá­ra már a laikus számára is teljesítmény: könnyen kiszá­míthatja, hogy egy óra alatt égy automata 21660 varrótűt készít — s ha égy óra alatt ennyit, akkor egy műszak a- latt nyolcszor ennyit... Persze', ha ilyen alaposan számítanánk az égy évi tűgyártést — hihe­tetlen számokat kapnánk... A valóság pedig az. hogy varró­tűből az üzem évente 350 mil­liót gyárt. Ennek nyolcvan szá­zalékát exportáljuk. na és ez nem fantasz­tikus...? Azt már könnyen elképzel­hetjük, hogy egy ilyen gyár­kolosszusban. mint a České Bu- dejovice-i IGLA, többféle tűt gyártanak. A hétköznapi em­ber — ide számítva a házi­asszonyokat', szabókat és még a cipészeket is — aligha találko­zik egy-két tucatnyi tűfajtá­val És itt egyszerre ezer faj­táját gyártják... Ám a tű ennyi fajtájára szükség van a textil­es a bőriparban Persze az ti­zemben mást is csinálnak. Például itt készülnek a legki­válóbb halászhorgok... MILYEN IGÉNYES A TÜ­GYÄRTÄS? Ha az automatától néhány, lépésre áll az ember — már semmit sem lát. csak a gép működését, de a megmunkált munkadarabot nem. Pedig az automata a tűbe századmjlli- méternyi átmérőjű lyukat, és és ebbe égy másik gép még menetét’ vág... Ezt a műveletet még közelről is nehéz megfi­gyelni. MIT KELL EGY TŰNEK KI­BÍRNIA? A közönségés varrótű sokat kibír, s egy kötőtű szinte el- kophatatlan... Vannak azonban tűk, amelyeknek sokkal na­gyobb igényeket kell kielégí­teniük. Matouš Gabriel üzem­igazgató példaként a cstknél- küli harisnyakötő-gép tűit em­lítette. Egy ilyen speciális — úgynevezett nyelves tűnek — tizenkét pár harisnya elkészí­tését kell elvégeznie.. Mit jelent ez a gyakorlatban?" Kérdezzük meg először az „illetékeseket“, a harisnyát viselő nőket: Hány szem van egy harisnyában?,,. Nem hiszem, hogy valaki is közülük már megszámolta vol­na ezt. Természetesen vannak olyan „bennfentesek“ is, akik ezt pontosan meg tudják mon­dani — hisz ez az adat a tű minősége szempontjából lénye­ges. Egy csíknélküli harisnyá­ban egymillió kétszázötvenezer szem van, s egy pár harisnyá­ban ennek kétszeresé. Tizenkét pár harisnyában tehát harminc- millió szem van, s egy tűnek ennyi szem felszedését kell ki­bírnia! Ha ez nem így lenne, azt jelentené, hogy baj van a minőségével. Itt azonban az emberek kiváló ismerősei a szakmának, s ez nem fordulhat elő. És ki tudja, milyen értékes tűk vannak? A varrótű fillérekbe kerül. A kötőtű valamivel többe. De a speciális tű már sokat ér. A már említett harisnya- kötőtű kilója például 8 000 ko­rona. De láttam olyan tűt is, melynek kilója 16 000 korona — természetesen nagykereske­delmi áron K. I. Marta Kocumová gépén égy műszak alaít öt-hatezér tű megy keresztül. MI LESZ VELÜK? A kör sokat követel az em- Az iskola tanítói valóban á tőbB árokénál, akik nem szé- berektöl, pedig mindenttudóak tanulókért élnek. Emberfeletti reziek mezőgazdasági szákké- nincsenek. Komáromban az az a munka, amit végezniük pesítést. Nekik kell bebizonyí- Állami Gazdaság Üzemi Ta- kell. Két éven keresztül lénye- taniok a mezőgazdasági tanonc- nonciskolájában sem nevelked- gében véve az alapfokú kilenc- iskolák létjogosultságát. Ha ér­nék azzá a tanulók. A tanul- éves iskolák tananyagát ismét- re képesek, akkor nem volt mányi színvonal és a nevelés lik, gyakorlati foglalkozásokkal hiábavaló az a két év, amit az terén is nagy az igyekezet, kibővítve. A fiatalok megtanul- iskolában eltöltöttek. mégsem lehet mindenhol al- ják még a traktorvezetést és kalmazni azokat a fiatalokat, műhely-gyakorlatokon is részt akik ebből a kétéves iskolából vesznek. Sok tanulóval nehéz kikerülnek. boldogulni. Akadnak köztük o­A túlzás sohasem hasznos, lyanok, akik a számtani alap- valóban senkisem tud mindent, műveletekkel sincsenek teljesén De mit tudnak hát ezek a tisztában. Hogyan lehet ezek­fiatalok, amikor elhagyják az nek aztán fizikát, kémiát ta- iskolát és mi lesz belőlük nítani? Kopják István, aki mozgalmas korunkban, amikor számtant és fizikát tanít, mindenki valami akar lenni? mondta el, hogy az egyik osz- Ezen már sokan gondolkoz- tályba elektroncsövet vitt, tak. A felelet nem is olyan mert ez kellett a fizikaórán. Mi­egyszerű, sokan nem is tud- kor kivette a rádióból, megmú- nak válaszolni a kérdésre. A tatta, a diákoknak és feltette tanulók mezőgazdasági munkás a kérdést, hogy mi ez? Nem tanulók, akik a négy fal kö- tudták rá válaszolni, pedig zött, kisebb mértékben pedig minden tanuló rádiót hallgat, gyakorlati foglalkozásukon ta- televíziót néz, de ügy látszik, nulják a mezőgazdasági mun- még véletlenül sem tekintettek kát. Mi tehát az iskola lénye- a rádió belsejébe és nem fi­ge? Azok talán nem tudnak gyeitek meg, hogy mi is van mezőgazdaságban dolgozni, a- abban. Hogyan lehet megtaní- kik az alapfokú iskola elvég- tani akkor ilyen egyéneket az zése után egyenest a mezőgaz- elektroncső működésére, mert daságban kerülnek? A tanulók ez volt az óra tárgya. A taní- önmaguknak vetik fel a kér- tásnak pedig folyni kell, még- dést, sokan saját magukat hozzá eredményesen, akkor is, bírálják, amiért rögtön nem ha óriási nehézségeket kell le­mentek dolgozni és ebbe az is- gyűrni. kólába jöttek. Ki világosítja A műhelymunka és a gyakor­iéi őket arról, mennyire fon- lati foglaikozások érdeklik a tos helye van a jó mezőgazda- legjobban a tanulókat. Jobban sági szakmunkásnak és hogy fölszerelt műhely kellene ahol ez is komoly foglalkozás, ké- a legfontosabb szerszámgépe- pesitést igényel. A fiatalok két is megtalálnánk. Legalább mégsem jönnek szívesen ta- a fiatalok elsajátítanák a gépek nulni a mezőgazdasági tanonc- kezelését, a velük való mun- iskolákba, mert a tanulmányi kát és odahaza az EFSZ-ben idő befejezése után nem része- valóban hasznosíthatnák a tu­sülnek más elbánásban, mint dásukat. azok a fiatalok, akik nem vé- 16-17 éves Iányok-fiúk tanul- geztek hasonló iskolát. Gondol- nak itt. Mi lesz a további sor- ják, fölöslegesen elfecsérelt az suk, arról nehéz beszélni. Min- a két év, amit az iskolában denesetre odahaza majd saját töltenek. maguknak kell bebizonyítani ok Ez az alapvető oka, hogy a hogy többet tudnak ők azoknál, leggyengébb" tanulók jelent- akik nem tanultak ilyen isko- keznek a mezőgazdasági tanonc Iában. Az ő helytállásuk na- iskolába, illetve nem is je- gyobb, mukavégzésük felelös- lentkeznek, hanem toborozzák ségteljesebb, a környezethez gket. való viszonyulásuk körültekin­A pezinoki kastély parkjában a kitisztított tavon ismét kellemesen csónakáznak a fiatalok. Sok pénzt akar keresni?! A JÄCHIMOV1 BÄNYÄK FEJLŐDÉSÉNEK HÄROM SZAKASZA • A LEGJOBB DOLGOZOK HAVI KERESE­TE TÖBB MINT 5 000 KORO­NA • MAGASSZ1NVONA- LŰ EGÉSZSÉGVÉDELEM. A jáchimoví bányák nép­gazdaságunk legfiatalabb lé­tesítményei közé taroznak. A termelés 1946 január el­sején kezdődött meg. Urán­ércet azelőtt is bányásztak itt, két német magáncég, de' csak keveset. 1950-ben szé­leskörű geológiai kutatás indult a környéken. Senki sem sejtette, hogy milyen mennyiségű uránérc van a föld gyomrában. Aztán ro­hamosan fejlődésnek indult minden. Rövid idő alatt több tárna nyílt még, hatalmas ércdúsítók épültek. Többezér munkás jött a bányába. Részükre Príbram- ban 16 000 embert befogadó lakótelepét építettek. A városban kultúrház, iskolák, üzletek épültek, továbbá é- gészségügyi központ. itt lesz a tárna ... Az okokat, hogy miért kezdődött még olyan gyor­san az uránérc kitermelése, könnyén megértjük. Abban az időben az urán kérdése a lét vagy nemlét kérdése volt. Nemcsak számunkra, de az egész szocialista tá­bor számára is. Ez a hely­zet a jáchimoví bányákat különleges szerephez jut­tatta. Az egyik napon azt mondták, itt lesz a tárna s egy hét múlva valóban ott is lett'. A nyolcezer koronás havi kereset hazánk külön­böző vidékeiről sok brigá- dost csábított ide. Korlátlan műszaki segítség Kezdetben az uránérc ki­termeléséhez vajmi keveset értettünk. Hiányoztak a megfelelő gépek, szakembe­rek. Segítségünkre jött a Szovjetunió. A szovjet em­berektől felbecsülhetetlen segítséget kaptunk. Ök vé­gezték el a geológiai kuta­tást, műszaki kádereket, s a vezető helyekre a legjobb szakembereket küldték hoz­zánk. Korlátlan műszaki se­gítségét nyújtottak. Minden téren valóban előnyös é- gyüttműködésröl van tehát szó. A jelenlegi együttmű­ködésünk nyomán az urán­érc nemcsak biztos és több időre szőlő vevőre talált, de jó vásárlóra is, s így ha­zánk uránércén jól keres­tünk s most, is jól kere­sünk. Gazdaságos termelés 1957-bén az uránérc ku­tatás tökéletesedik s elő­térbe kerül gazdaságos ki­termelése is. Tulajdonkép­pen ekkor kezdődőt meg a jáchimovi bányák fejlődé­sének második szakasza, a termelés kiegyenlítődése, megszűnik az a gyakorlat, hogy egy bányakocsi urán­ércért égy bányakocsi pénz jár. A vállalatnál néhány­szor bérrendezés volt s megállapították a jutalma­zás legfelsőbb határát. Ma a legjobb bányászok havon­ként több mint 5 000 koro­nát keresnek. A bányászok átlagfizetése havonként 3 400 korona, a vállalat alkalma­zottaik 2 300 korona. A vál­lalatban 160 szocialista mun­kabrigád dolgozik s nagy­részük jó eredményt ér el. így például Litvák kollek­tívája világrekordot ért el az.~ egy főre és égy mű* szakra eső munkatermeié* kenységben. Fő az egészség A bányászok munkája nerÉ könnyű s az egészségre sem ártalmatlan. Ezért a dolgo­zók egészségvédelme magas- színvonalú. A bányászt, mi­előtt távozik e munkakör­ből, alapos orvosi vizsgálat alá veszik. Külön egészség- ügyi intézetük van, amely­nek a berendezése vetek­szik a legkorszerűbb prágai klinikákkal is. A stószi für­dő is hatáskörükbe tarto­zik. Azok a bányászok, akik több mint tíz éve dolgoz­nak a bányában, évente kétszer, három hétig gyó­gyulnak ott. Ezenkívül még megmarad a hatheti sza­badságuk is. Még 600 dolgozóra várnak A príbrami-jáchimovi bá­nyák ez év április elsején fejlődésük harmadik szaka­szába léptek. Az egyes ü- zemrészek egyesültek „Já- chimovi bányák, nemzeti vállalat“ címen. Többen azt kérdezik, meddig tart még a kiter­melés a jáchimovi bányák­ban, mikor merül ki az ü- ránérc-készlet? V. Mahr mérnök, a vállalat igazga­tója egy beszélgetésen el­mondta, hogy a mái alkal­mazottak nagyrésze egészen a nyugdíjazásig fog még a bányákban dolgozni. — Jelenleg még 600 mun­kásra várunk. — jelentette ki az igazgató. (A) A vajányi villanytelepről el­jött az igazgatóhelyettes. Cernovsky mérnök, Simon főmérnök és Kulha mérnök vizsgáztatni bennünket. A vizsgák elég jól sikerültek, így a fizetésemet is felemel­ték 1829 koronára. Ez már elég szép alapfizetés, de ha sikeresen leteszem a fűtői vizsgát, akkor 2280 koroná­ra emelkedik. A fizetése­melést elmegyünk megünne­pelni egy kávéházba. 4. Csütörtök: Délutános va­gyok, tízig alszom, utána olvasás, délben ebédfőzés és máris rohanok az autóbusz­hoz. Nálunk a villanytelepen a délutáni műszak is éppen olyan, mint a délelőtti. Egy percre sem szabad levenni a szemem a műszerekről, minden mérőműszert ponto­san figyelni kell. Az egész villanytelep “gombnyomásra és kapcsolásra működik. A katlanfűtés komoly tudást és gyakorlatot igényel. Sze­retem a munkám és nem bántam meg, hogy fűtőnek tanulok. 5. Péntek: Ma éjszakás va­gyok, e2 a legjobb műszak. Kedd: Ismét délelőttös vagyok, mint tegnap. A né­gyes katlannál csőrepedés történt, le kellett állítani, sok a szaladgálás _ emiatt. Szeretem, ha a katlan áll, mert ilyenkor nem kell fű­teni és lehet tanulni a mun­Horkai László a tušimieei villanytelep fűtőtanulója. A múlt évben végezte el az ipariskolát. Tizenkilenc é- ves, a VTŽ Chomútov bir­kózója. 1. Hétfő: Hatkor kezdődik a munka, s hogy pontosan be­érjek, % ötkor felkelek. Messze van a munkahely. A műszak délután ke'fťôig tart. Mire a legényszállás­ra érek, a szobatársam már elkészíti az ebédet, ő délu­tános. Magunk főzünk, merť így olcsóbb, mintha a ven­déglőbe járnánk étkezni. Délután háromtól ötig ta­nulok. Utána hatig edzés, majd est'e’ égy kis séta a városban. Nyolctól moziba megyék, a „Hét hőse“ című amerikai filmét játsszák. Szeretem a cowboy filme­két'. Mozi után rajtam a fő­zés sora. kahélyen is. Délután a két­órás autóbusszal Chomütov- ba megyek, a VTŽ-be, ed­zésre. Egy kislánnyal uta­zom, aki szintén a villany- teíeperl dolgozik és a VTŽ- bén tórnásznő. Nyolcig ed­zés, majd vissza is együtt utazunk vonattal, ő csehül tanít, én még őt magyarul. Haza is kísérem. 3. Szerda: Ma délutános len­nék, de elmaradt a műszak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents