Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-05-25 / 21. szám

'f&wviéx T&xmo/ Jött már az alkony. De a játék folyt, egyre folyt eszeveszetten. Búgtuk a labdát, ha az árnyék gyűlt is a vadvizes berekben A napot csak fák sárga csúcsa tartotta vissza még s alatta homályosult, tűnt már a furcsa esteli gőzök közt a labda. Vertem mind feljebb egyre feljebb, hol még fény ült a tarka lombon, Tudtam: az este hazakerget a játszótérről csalfa módon. Néztem, amint labdám kilángol! Lestem, hogy újra s újra lássam, amint felbukkan a homályból a gyengülő sugár-parázsban. Gyakran eszembe jut az alkony az udvarhelyi -égi réten, s labdámat jó magasra haitoom, hogy a napot vele elérjem. Gyüledeznek alant az árnyak. De, mintha örök létre lenne, száll a labdám fel fel a sápadt aranyt sugárzó végtelenbe. jón a szünidő! A víz varázsa A CSISZ járási konferenciái új utakat keresnek a szervezeti élet meg javítására FIATALOK ÉS A SZABAD !D0 Két héten keresztül szombaton és vasárnap Szlovákia 33 járási városában tárgyaltak a fiatalok eddigi munkájukról és keresték a legjobban járható ufat a szervezeti élet megja­vítása számára. Ebben az évben az érdeklődés középpontjában a CSISZ munka azon része áll.amely arra törekszik, hogy a fiatalok hasznosan és kellemesen töltsék szabad idejüket. Ez a kérdés állt a dunaszerdahelyi járási CSISZ konferencia tár­gyalásának első helyén. Hogy mennyire sikerül majd megva­lósítani ebben a járásban az elképzeléseket, azt az elkö­vetkezendő időszak mutatja majd meg. PLAVÝ DEZSŐ, a CSISZ járási vezetőségének elnöke beszámo­lójában beszélt azokról az e- redményekról, melyeket a já­rás fiatalsága a nevelő és az építő munkában elért. A di­cséreten kívül nem hiányzott a bírálat sem. A oirálat hang­ján beszélt egyes tömegszerve­zetek munkájáról is, melyek, ahelyett, hogy segítenének az Ifjúsági Szervezetnek bürokra­tikus intézkedéseikkel fékezik az ifjúság kezdeményezését. Megemlítette, hogy a Csehszlo­vákiai Testnevelési Szövetség a népszerű labdarúgáson kívül nem képes bekapcsolni a fia- alokat más sportok űzésébe Az elmúlt évekhez viszonyít­va a járás fiatalsága szép e- redményeket ért el a kultúr- munka terén A CSISZ és a Csemadok szervezeteinek közös eredménye, hogy majdnem min­den faluban a tél folyamán a fiatalok esztrád műsort, vagy színdarabot gyakoroltak be és ezzel szórakoztatták a falu kö­zönségét. A jó együttműködés eredménye, hogy az Ifjúsági Alkotóversenybe nemcsak a diákifjúság, de a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok is be­kapcsolódtak. A kultűrmunká- hoz hozzátartozik a fiatalok klubéletének szervezése is. Né­hány községben mint például Dióspa tony ban. Ekecsen és másutt a fiatalok megértésre találtak a HNB és a szövetke­zetek vezetőinél. DUNASZERDAHELYEN a vi- tafelszőlalók elég sok hiányos­ságra mutattak rá, melyek a szervezetek életében tapasz­talhatók. Előfordul, hogy 8 szervezetek csak szerveznek valamit, de nem a fiatalok ér­deklődésének és mentalitásának megfelelően. Erről beszélt Be- rényi elvtársnő. Alistálról, míg Orbán elvtársnő Kisfaludról példát hozott fel arról, miképp sikerült a fiatalok érdeklődé­sét felkarolni a szervezetben. Itt minden fiatalt konkrét fel­adattal bízták meg, tekintet nélkül arra. hogy az illető tag­ja-e vagy nem tagja a CSISZ- nek. A konferencián sok érde­kes és konkrét javaslat szüle­tett a CSISZ szervezet további munkájával kapcsolatban. Mácsai Gyula A hotdraszállás problémái Msztyiszlaw Keldis, a * Szovjetunió Tudományos $ Akadémiájának elnöke in- | terjút adott a TASZSZ mun- | katársának a Luna-5 auto-1 mata állomás útjáról. Keldis akadémikus hangsúlyozta, hogy a kísérlet során sok gyakorlati fontosságú fel­adatot sikerült megoldani. A szovjet tudós közölte, hogy adatokat nyertek a sima holdraszálláshoz szűk- | séges igen sok rendszer $ működéséről. „A kísérlet f lehetővé teszi az előrehala- | dást a sima holdraszállás * rendszerének végérvényes ,< kidolgozása útján — mon- dotta. A Luna-5 azonban | természetesen nem oldotta “ meg a probléma összes vo- ;* natkozásait, s a további I kísérletek során újabb ne- Ej hézségek merülhetnek fel" A Tudományos Akadémia á elnöke hangsúlyozta, hogy | egy automata állomás sima |j holdraszállása a iegkomo- jj lyabb és az űrkutatásban “ eddig megoldatlan műszaki 1 problémák közé tartozik, j „A kérdés bonyolultsága mindenekelőtt abból adódik — mondotta — hogy a Holdnak nincs légköre, s így nem lehet használni a sima leszállásnak olyan eljárá­sait, amelyek a szovjet űr- ! hajósok útjai során célsze- rüeknek bizonyultak. A lég­kör hiánya miatt a készülék fékezésénél nem lehet a le- vegöellenállásra számítani, s így el kell vetni az ejtő­ernyős leszállás lehetősé­geit is“. A készülék viszonylag nagy | sebességgel (másodpercen- | ként 2 300 méter) találko- s zik a Holddal. A fékezést 3 megfelelő rakétamotorral jj kell megvalósítani. A féke- zésnek viszonylag kis ma- | gasságban kell elkezdődnie § és pontosan a Hold felszí- | nén kell véget érnie. Kitüntetés Jól szárít a tavaszi szél — Már hagyományossá vált, hogy a tanulóifjúság a tanév vége felé a megszokottnál gyakrabban kirándul a hegyek­be A hegyi mentőszolgálat ve­zetősége ezért arra kéri a ki­rándulások vezetőit és a szü­lőkét, gondoskodjanak kellő­képpen arról, hogy a gyerme­kek a kirándulás feltételeinek megfelelően legyenek felöltöz­ve és hegymászásra alkalmas cipőt viseljenek. Az iskolai ki­rándulások vezetői a kirándu-» lás előtt érdeklődjenek a hegyi mentőszolgálatnál a turistautak állapotáról sth. Abban az eset-* ben, ha nem ismerik eléggé a kirándulás terepét, vegyék i*> génybe a hegyi mentőszolgálat tapasztalt vezetőinek sepítsé-* gét. Ezzel elejét vehetik a he-> gyekben gvakran előforduló, nem ritkán halálos kimenetelű baleseteknek. A noalárlíilanítáQ gondjai a véleménykutatás tiil/róhon n UÜUlQlÍOSU|JllQd iUnilll!l!lllllllil!HI$ll!llliHllil!lilillillllllllllllli IUI\I uUöll Munkatársunkat, dr. MARTINCSEK LÁSZLÓ nyit- rai ügyvédet, akit olvasóink MÁRTÖNVÖLGYI LÁSZLÓ név alatt ismernek, köztár­saságunk plnöke, „A felsza­badulás 20. évfordulója“ em­lékéremmel tüntette ki. egyidejűleg a? SZKP járá­si vezetősége a kitüntetett­nek elismerő oklevelet ado­mányozott a szocialista é- pítés terén kifejtett mun­kásságáért. (Az oldalon látható képek R. Helexa felvételei) Mártonvöigyi László elv­társnak ezúton fejezzük ki jókívánságainkat. További munkájához sok sikert kí­ván: az Üj Ifjúság szer­kesztősége tödé rendelkezett csak olyan megtakarított összeggel, amely a szövetkezeti lakás építésé­hez elegendő. A legszembetű­nőbb, hogy a jegyesek kétötöde a házasságkötés idején nem rendelkezik megtakarított pénzzel Arra a kérdésre, hogy van-e bútoruk, mosógépük, rá­diójuk. hűtőszekrényük, televí­ziójuk. motorkerékpárjuk, au­tójuk. családi házuk vagy szö­vetkezeti lakásuk, a jegyesek 43 százaléka nemmel felelt. Minden negyedik jegyespárnak volt kerékpárja és a jegyesek egyharmadának volt bútora. Az ismeretség ideje átlag másfél évet tett ki. A jegyesek egy- harmada két évnél hosszabb ideig ismerte egymást A fia­tal jegyespároknak sok esetben fogalmuk sem vol a házasság lényegéről és egy ötödük a szekszuális kérdésekben teljes járatlanságot árult el. Minden tizedik fiatal férj előtt még a katonai szolgálat ideje állt. A legtöbb fiatal házaspár azzal számolt, hogy két éven belül születik meg az első gyerek. A házastársak 16 százaléka szeretne három gyereket. Az állami populációs bizottság most már a kutatás vidéki é- redményeit dolgozza fel. , M. F. Az állami populációs bizott­ság 1963 novembere óta szo­ciológiái kutatást végzett Elő­ször 1886 prágai, bratislavai brnóf és később további 24 cseh és szlovák városból szár- moző leqyespár esetét vizsgál­ták meg A kérdőívre a jegyes­párok kilenc százaléka vála­szolt. Ezek a szociológiai ku­tatás Ideje alatt első ízben kö­töttek házasságot A fiatal há­zastársak további sorsát Is fi­gyelemmel kísérik majd hosz- szabb időn keresztül. Feljegy­zik a család gazdasági és de­mográfiai fejlődésére vonatko­zó adatokat, figyelik a család szocialista Jellegének fejlődé­sét. a fiatal házaspárok néze­teit. Az állami populációs bi­zottság már feldolgozta a ku­tatás eredményeit és a követ­kező megállapításokra jutott A jegyesek jövedelme elégsé­ges. A házasságkötés idején átlag egy személyre számítva 1025 koronát tett ki. Ezzel szemben a lakásviszonyok igen kedvezőtlenek. A jegyesek 12 százaléka számíthat csak azzal, hogy önálló lakásba megy. A legtöbb a szülőknél kap elhe­lyezést. Általában túlnyomó részben a menyasszonyok szü­lei fogadják be a fiatalokat a lakásukba Minden ötödik pár kötött házasságot azzal a tu­dattal, hogy külön lakást kap. Ennek ellenére a megkérde­zettek háromnegyed része nem foglalkozott a szövetkezeti la­kás építésének lehetőségeivel. Ez a megállapítás kétségtele­nül azzal a körülménnyel függ össze, hogy a jegyesek egyö­Ez az én kislányom

Next

/
Thumbnails
Contents