Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-05-11 / 19. szám

(Folytatás) A C-VITAMIN A ZÖLDSÉGEK KÖZÜL legnagyobb mértékben a zöldpaprikában fordul elő, utána következik a petrezse­lyem. (Ne dobjuk ki a levesből, együk meg, a zöldjét pedig fel­vágva vajaskenyéren ehetjük, mint a pázsitkát), további fon­tos C-vitamin forrás a kelká­poszta, a vörös és fehér ká­poszta, karalábé, hagyma, bur­gonya, retek, paradicsom, zöld­borsó, spenót, fejessalöta. répa. Gyümölcsök közül a legtöbb C- vitamint a csipkebogyó és feke­te ribizli tartalmazza (kevéssé használjuk ki), valamint az er­dei szamóca, citrom, narancs. Kevesebb van a dinnyében, mál­nában. banánban, őszibarackban, almában és körtében NAPI C-VITAMIN SZÜKSÉG­LETÜNKET kb. 3-5 dkg zöld­paprika, 10 dkg nyers káposzta vagy egy citrom fedezi. Ez per­sze nem jelenti azt. hogy na­ponta ezekkel kell kielégítenünk C-vitamin szükségletünket, az említett zöldségekből és gyü­mölcsökből vegyesen, változa­tosan kaphat szervezetünk C- vitamint. A lényeg az, hogy nem szabad megfeledkeznünk róla, vagy „lebecsülnünk“ a C- vltamln tartalmú anyagok fon­tosságát. Még fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani erre a jyerekeknél, szükségletük a fel­nőttekének a fele. A normális­]ó tudni, hogy... „tükőrfényes" les2 a tükör, ha egy pár csepp spiritusszal tisztítjuk, tükőrfényes lesz az ablak­üveg, ha a mosóvízbe egy kevés keményitót öntünk, a dohányszag kimegy a szo­bából, ha éjjelre egy nedves szivacsot akasztunk fel, a linóleum szebb lesz és to­vább tart, ha a felmosóvízbe tejet öntünk, a helyiség nedvességét megakadályozhatjuk, ha egy só­val megtöltött edényt helye­zünk el benne. A só magába szívja a nedvességet, a fejessaláta napokig frissen marad, ha benedvesitett újság­papírba csomagoljuk és sötét, hűvös helyre állítjuk, a tej hamarább megsavanyo- dik és értékesebb is lesz, ha néhány csepp citromot csepeg­tetünk bele. * * • „FEKETE MACSAK“: Sógor­nője fiának a prqpióció alkal­mából finom töltőtollat (esetleg ceruzával) vagy cigarettatárcát ajándékozzon. nál több C-vitaminra van szük­ségük a terhes és szoptatós asszonyoknak, serdülő korban lévő fiataloknak, nehéz fizikai munkát végzőknek, valamint lá­zas betegeknek. Egyes betegsé­geknél, mint pl. a pajzsmirigy- túltengés cukorbaj, a C-vita- min szükséglet még fokozódik. AMINT MÁR EMLÍTETTÜK, A C-VITAMIN SZERVEZETÜNK egészségére nézve életfontossá­gú anyag Nevezhetnénk egész­ség-megőrző vitaminnak is. Védi a szervezetet a fertőzéses meg­betegedésektől, jó hatást gya­korol a vér alvadékonyságára, és még sok más bonyolult funkciót tölt be. HIÁNYA FÁRADTSÁGBAN (főleg tavasszal az ún. tavaszi fáradtságban), paradentózisban (foghús elváltozás), bőr alatti vérzésekben mutatkozik, a szer­vezet könnyen reagál a fertö- zéses betegségekre, valamint nagyfokú vérszegénységet is előidézhet. Teljes hiánya skor- butot (teljes fogkihullás) idéz elő, ami manapság már ritka­ság. (Folytatjuk) Kérdezz-felelek BÁNATOS RÜGY“: L Elózó számunkban Ismertettük a pat­tanások helyes kezelését. Kö­vesse pontosan az ott említett tanácsokat, és főleg, ne legyen türelmetlen, bár elhisszük, hogy siettetni szeretné az eredményt. 2. Hajat csakis szakemberrel /estessen. Sötétszóke hajnál e- lég lesz egy átfestés (preliv) ahhoz, hogy világosabb legyen. Ez nem olyan erős mint a fes­tés, nem is tart olyan sokáig, néhány hét múlva ismételni kell. A hajnak tulajdonképpen minden vegyszer, sót minden „erőszakos" művelet (pl. tartós­hullám) árt, a haj minőségé­től és tulajdonságától függ, hogy milyen mértékben. 3. Ha már kapott a fiútól ajándékot, vehet neki ezüst öngyújtót vagy cigarettátárcát. 4. Bratislavá- ban és Prágában, a filozófiai tanszékhez újságírói fakultás is tartozik. Magyar tagozata nincs. „RÓZSA-GYÖNGYVIRÁG" Elő­rebocsátjuk, hogy a szóreltá- volítás ház' módja nem is eltá­volítás, hanem csak elhalványi- tás és csak abban az esetben eredményes, ha a szőrszálak nem túl erősek. Mindenesetre próbálja meg a következő mód­szert: vásároljon gyógyszertár­ban hidrogén peroxid oldatot. Használat előtt vízzel hígítsa a felére (csak annyit, amennyire egyszeri alkalmazásnál szüksége lesz), öntsön hozzá 5—10 csepp ammónia oldatot. Lábait szap­panos vízzel jól mossa le, majd az elkészített oldatba mártott kis vattacsomóval kenje be a szőrszálakat. (Arcon lévő szőr­szálakra ez az oldat nem al­kalmazható!) ,.MÁJUS": Menyasszonyi ruháját tiszta selyem ripszból vagy csipkéből csináltassa. A ruha prin- cessz szabású, nyakig zárt, ujjnélküli. A hozzá­való boleró mindenesetre csipkéből készüljön. Hátul apró gombokkal gombolódik. „SZERETNÉNK SZÉPEK LENNI": A fehér csip­kéhez az esküvőre kompiét terveztünk. így na­gyon elegáns lesz és jól ki tudja majd használni A ruha kerek kivágását a csipke legnagyobb, kivagdosott és sűrűn egymás mellé varrott min­tája díszíti. A kabátkát körül és az ujjak szélét 3—4 cm széles szatén vagy taftpánttai szegjük i körül. Esküvő utánra vékony fekete szövetből L* csináltasson alkalmi ruhát, fehér csipke gallér- SM ral, fekete szatén masnival. (Utolsó rajz). A fia- talasszony számára a fekete anyagból ugyancsak kompiét ajánlunk. A spicces kivágású, tűzéssel & díszített princesszruha és a lezser kabátka eló- whíi^iSí nyös lesz a molett alakhoz. „SZŐKE MENYASSZONY": A csipkéből készült hosszú menyasszonyi ruha magasított derekú, princessz szabású. A rajzon látható módon 3 cm széles szaténpánt díszíti. „ILCSI“: Legyen türelemmel. A ruhát június 8-án közöljük. nagyon is puha. Például az is kola számomra nagy probléma Az intelligenciát sohasem mér lem az elvégzett iskolákká Két csoportba osztom az em bereket: tökfilkókra és a töb biekre. A tökfilkók azok, akik semmit sem értenek, gyávák, gyenge akaratúak, önzőek és talpnyalök. Szerencsétlenségre, sokkal számosabbak, mint a többiek. Mit érnék vele, ha Mathias oklevelet szerezne ma­tematikából és mellette rom­lott emberré lenne? Inkább le. gyen jó mester a gyárban és tisztességes fiú Ez az én e- gyetlen gondom, amely nem hagy aludni. A feladatom egészében azzal is nehezebb, hogy Jean Gabin vagyok. A gyermekeim plaká­tokon látják a nevemet. Meg kell azonban mondanom, hogy ami azt illeti, ők eddig kisebb komédiások, mint amilyen én vagyok. Nemrégen például a televízióban játszották az e- gyik régi filmemet A felesé­gem odahívta őket: „Gyertek megnézni, apu a televízióban szerepel“. Mathias a sarokban játszott valamivel és a fejét se emelte fel, úgy vetette oda: „Aput mindennap látjuk". Tudják nagyon jól, hogy szí­nész vagyok, ez azonban nem izgatja őket, de nem is hagy­ja hidegen, A színészi foglalkozás olyan munka, amely könnyebben hagyja önöket faképnél, mint erre önök képesek lennének. Az 1944-es év az én fekete é- vem volt. A háború kitörésekor Amerikába mentem, mert azt hittem, ez az egyetlen, amit az ember tehet. 1943 február­jában Amerikában filmeztem, de nem voltam különösen bol­dog. 1943 februárjában bevonul­tam a tengerészeihez és az „Enorme“ tankhajó másodkor­mányosa lettem. Amikor egy­másután süllyedtek el körülöt. tem a hajók, az már nem volt film, hanem olyan időszak, a- mikor az embernek nagyon kel. lett vigyáznia, hogy a levegőbe ne repüljön. Háború után nyugodt lelki­ismerettel tértem haza, mert teljesítettem kötelességemet. A helyemet közben azonban má­sok foglalták el, kiestem meg­szokott környezetemből. Az az ötletem támadt, hogy földet veszek. Ha igazában minden ki­csúszna a talpam alól, legyen mire támaszkodnom. Sok mindent mondtak rám, hogy vidéki birtokos és speku­láns vagyok. Én azonban a gazdálkodást komolyan vettem. Egyáltalán nem kikapcsoló­dás ez, mint ahogy az ember hinné. Földművesnek lenni ko­molyabb foglalkozás, mint szí- nészkedni! A színészi mesterség ugyanis egyáltalán nem normá­lis. A színész illúziókat árul, jobban, mint az akrobata a le­vegőben. aki legalább a bőrét veszélyezteti. A filmet szolgá­lom, tőlem telhetöleg a legjob­ban és ez nagy erőfeszítést kí­ván. Híressé válni nem elég. Ha akartam, ha nem, nehéz szerepeket játszottam, olyano­kat, amelyek megfogtak. A fia. falok csak dicsőséget látnak a filmben, nyilatkozatokat, ame­lyekben nagy nevek homokot szórnak az ember szemébe. Ha azonban rádöbbennének, hány kitűnő színész kerül az utcára, mert nincs szerencséjük, vagy valaki észrevette, hogy már ki­mentek a divatból, avagy azért, mert mire visszatértek a há­borúból, már elfeledték őket! Az én gyermekeimnek lehet, hogy még nehezebb lesz, mint nekem volt. Az emberek meg­zavarodtak, már nem tudják, melyik nótára táncoljanak. Tel­jesen elfeledték, hol az igazság. Ogy gondolom, mire a gyer­mekeim felnőnek, képesek lesz. nek megkülönböztetni a hamis embert az igaztól és a helyte­len gondolatokat az igazitól. Mindent elkövetek, hogy ez így legyen. Es éppen ezért önök továbbra is látni fognak a mo­zivásznakon. (sz. j.) Jean Gabin a francia filmművészet egyik legnagyobb alakja. Önmagáról, életútjáról és magánéletéről nem szívesen beszél, mert nem szívleli a mindent kifecsegő újságírókat. Most először mondta el visszaemlékezéseit magne­tofonszalagra, melyet a Vie Nuove című olasz lap hozott nyilvánosságra. ÜJ IFJŰS.4G — CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 39 — Főszerkesztő Szőke József — »Nyomta Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 31,20. Ter­jeszti a Posta Hírlapszolgálata előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem őrzünk meg ét nem adunk'vissza — A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottvaldovo námestie 48/VII. - j K—05*51271 Jean Gabin feleségével és két kisebb gyermekével Az igazi nevem Jean Gabm Alexis Moncorgé. Gabin tehát az én thfesodik nevem, apám művészi neve, aki a Music Hall színésze volt. Mérielben, amely a Seine-et-Oise departement- ben van, ahol a gyermekkoro­mat éltem, mindenki mindig Jean Gabinnak szólított. Ha barátaim az első világháború miatt dühösek voltak, ezt kia­bálták rám: „Gabinoche, tete de boche“. (Gabin fej, német fej). Ez természetesen soha­sem múlott el következmény nélkül és hogy bizonyítékot szerezhessenek rossz hajla­momról: nekik estem! Sohasem voltam hiú, de ha megsértet­tek, az nagyon bántott. A líceumban is, ahová apám 1918-ban íratott, azt bizonyít­gatták, hogy gyakran verek­szem. Az úgy volt, hogy a két legjob barátom néger volt és ez gyakran adott okot az ug­ratásra, amely nekem sehogy- sem tetszett. Lehet, hogy nem voltam arra az iskolára való. Nem is maradtam ott sokáig, kidobtak. Azóta egyáltalán nem változ­tam. Életszükségletem az e- gyenesség. Semmi szörnyűbbel nem ismerek annál, mint ami­kor az embernek nyájasnak kell lennie olyankor, amikor nem akar. Sohasem voltam ké­pes rámosolyogni és megszorí­tani a kezét annak, akinek leg­szívesebben néhány pofont ad­tam volna. Ügy tartják, lehe­tetlen a természetem, folyton rosszkedvű vagyok. Csakhogy ez nem igaz! Ellenkezőleg, vi­dám kópé vagyok. Csak azok­kal szemben vagyok visszauta­sító, akik zaklatnak Nem ko- médiázom és nem is filmezem. Csupán értetlenül dörmögök. Az életben mindannyiunknak engedményeket kell tennünk. Arra azonban, hogy a tökfilkót ne küldjem a fenébe, mindig képtelen voltam. Inkább tart­sanak tökfilkónak engem, mint zsörtölődőnek, vagy aminek a- karnak. Lehet, hogy sok a hi­bám, de a függetlenségemet mindig megvédtem Egyszer összevesztem egy rendezővel, aki arról volt hír­hedt, hogy rosszul bánik a szí­nészekkel, Visszautasítottam az együttműködést vele. A szere­pemet Charles Varel vette át. Tudtam, hogy a rendező ki­bírhatatlan természete miatt a munka nem halad előre. Bizo­nyos idő múltán az egyik nap kinyitottam az újságot és azt olvastam benne, hogy engem okol ez az úr. Ismét elmúlott néhány nap és akkor utánam jött ez az úr a színpadra. És akkor visszautasítottam a fe­lém nyújtott kezét. Kedvem lett volna felpofozni. Szörnyen dühös voltam. Es ha haragszom, nem haragszom félig-meddig. Nem köszönök és nem beszé­lek. Erre azonban mindig ala­pos az okom: képtelen vagyok lenyelni a gyengeséget, a gyá­vaságot és az alávalóságot. Gyönyörű, hogy a film körül lebzselő banda közt egyedül­álló jelenség vagyok. Nem sok hiányzik, hogy cédulával a nyakamban az állatkertbe zár­janak; „Hölgyeim és uraim, lépjenek közelebb, soha nem látott élményben lesz részük". És mindez azért, mert az em­bereknek szemébe mondom az igazat. Véleményem szerint a hazugság az oka az emberek boldogtalanságának. Az ember nem lehet hazug és boldog. Ez az egyik dolog, amit a gyér. mekeimbe oltottam. És ők ter­mészetesen megértik. Az én gyermekeim nem hazudnak. Nem hiszik, hogy ilyen né­zetekkel a filmnél furcsa alak vagyok? Az az érzésem, hogy végeredményben félnek tőlem, mert félnek az igazságtól! Ha így megy tovább, mindenkivel szembekerülök Ez nem vicc, képtelen vagyok olyan embert találni, akivel filmezhetnék. Azok közt, akikkel összejövök, mindig akad valaki, akinek nem vagyok hajlandó köszönni. Csakhogy képmutatókkal képtelen lennék dolgozni! E- zért bevált emberekkel vettem magam körül, olyanokkal, aki­ket jól ismerek. Ha ezzel vagy azzal az operatőrrel, világítóval akarok dolgozni, nemcsak az a fontos, tehetséges-e, hanem az is, becsületes-e. És most először a fiatalok! Mutassanak nekem olyan fiatalt, aki velem dolgozott, tehetséges volt és nem segítettem neki. Vegyük például Belmondot. Az igaz, hogy jó színész, de egy­szerű is, szimpatikus is, és be­csületes, Sohasem felejtem el, hogy októberben, amikor Deau. ville-ben együtt forgattunk, já­tékból miként twiszteltünk a plázson. Az újságírók igazán szomorúak lehetnek, hogy ak­kor nem volt ott egyetlen fo­tóriporter sem. És aztán Delon. Fantasztikus. Nem ugyanaz a típus, de tetszik nekem Nem mintha ezekkel a fiata­lokkal tegeződnék. Becsülöm azonban őket és ez sokat je­lent. Bizonyíték arra, hogy nem vagyok kibírhatatlan öreg. Mi­óta dolgozom, hány fiatalt lát­tam! Az ember szinte fel se fogja! Hiszen már majdnem hatvan éves vagyok, A Folies Beregeres-ben, statisztaként kezdtem. Akkor tizenhét éves voltam. Aztán egyszer feléb­redtek, és rádöbbentek, hogy hogy már a negyvenet is túl­léptétek. Ha ehhez aztán hoz­zászámítjátok az első és a má­sodik háborút, minden gondot, nyűgöt, úgy érzitek, hogy hat­van éves korban jogotok van a pihenésre. Tehát több mint normálisnak tartom, hogy a helyünkre fiatalok lépjenek. Negyven év munka, az nem já­ték! Ha csak mi ketten tennénk, a feleséges és én, akkor azt mondanám: most már csak tíz éved van arra, hogy összes képességedet kihasználva, le­gyen valamid az életből Menj hát nyugdíjba, éppúgy jogod van rá, mint másoknak! Már tizenhárom és fél éves koromban dolgoztam. Alig ke­rültem ki az iskolából, hivatali kifutó lettem. Naponta negyed —— .......................- - .... hétkor indultam Mértéiből vo­nattal. Voltam napszámos és kül­dönc is. Aztán jött az indulá­som a Folies Bereoeres-ben. Kezdetben zavart a környezet, túlságosan lapos voltam. Ké­sőbb, a harmincas évek elején, amikor megjelent a hangosfilm, értem jöttek a filmtől. Be kell vallanom, eléggé szerencsés voltam. Előfordult az is, hogy hiába kerestem munkát, de e- gészében nem panaszkodhatom az életre. Most a gyermekeimért dolgo­zom. Csakis értük. Ha felnő­nek, és az életbe lépnek, le­gyen valami alapjuk. Csupán e. gyet szeretnék, legalább tizen­öt évet élni és megérni, amíg felnőnek. Egyetlen, ami bánt, az a félelem, hogy nem sikerül maradéktalanul teljesítenem a- tyai kötelességemet. Azóta vannak gondjaim, ami­óta gyermekeim vannak. Előtte úgy vettem a dolgokat, ahogy jöttek. Kétszer voltam nős, de gyermekeim nem voltak. 1949- ben harmadszor is megnősül­tem. Szilárdan elhatároztam, hogy gyermekeim lesznek. Ki­lenc hónappal a házasság után meg is érkezett az első lányom Florence ma 15 éves. Álmo­dozó és szereti a lovakat. Utá­na még két gyermekem lett: kislány, aki most tizenkét éves, Valerie-nek hívják, és a fiú, Mathias, Ö most lesz kilenc é- ves, de természetével teljesen az apjára ütött. Tekintélyköve­telő. Nem mondom, hogy rosz- szabb mint én, de tekintélykö- vetelőbb. A feleségemmel tulajdonkép. pen csak értük élünk. Lakást béreltünk Neuilly-ben, hogy a gyerekek kényelmesen járhas­sanak iskolába és este törőd­hessünk velük. Most már ha­talmukba vették a lakást, nem. csak az ö szobáikat szállták meg, hanem az egészet, úgyhogy mi öregek a legkisebb fürdőszo­bás szobába húzódtunk. Nem rosszak azonban, sőt alapjában véve jók. Nem mintha illúziók ban ringatnám magam és nem látnám, milyenek. Ügy gondo­lom, nem szépítem őket. Még ha nehéz is, igyekszem igazsá­gos maradni. Például nagyon jól tudják, hogy olyan az ap­juk, aki mindent megad nekik, amit csak kívánnak. Mégis ar­ra törekszem, hogy ne szokja­nak a pénzre. Nekem csak ak­kor volt pénzem, ha kerestem, és azt akarom, náluk is így le­gyen. Ezért nem adok mindent nekik, legjobb esetben apró a- jándékot, ha jól teljesítik fel­adataikat. Az se jó azonban, ha az em­ber túlságosan kemény vagy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents