Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-04-27 / 17. szám

/.V.VAW/.VAV.V.VAW.V.V.V.V.V I ■V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V." Az együttes Gopak című tánca IFJÚ SZÍVVEL Szakáll Kató szóló-táncos Q modern régi tagok visszaemlékezései és az egyes vezetők írásai is helyet kaptak a könyvben. A sokat vitatott emlékkönyv má­sodik fecskeként (az elsőt ta­valy a Magyar Területi Színház adta ki), már megjelent. Saj­nos, eddig úgy tudjuk, hogy könyvesboltjaink nem Kapnak belőle, csak a fellépések alkal­mából fogják árusítani. Kár. Azok, akik ismerik az együt­test, biztosan megvennék az emlékkönyvet még akkor is, ha ebben az évben nem is jutnak el az előadásokra. Az ünnepi bemutatók után több .fellépésést valósít meg az együttes Dél-Szlovákia ma­gyarlakta falvaiban és • váro­saiban, majd egyhetes magyar- országi vendégszereplésre in­dul, csereakció keretén belül. A magyarországi vendégegyüt­tes ezekben a napokban járt nálunk Kelet-Szlovákiában, a bolgárok egy hónap múlva egy hónap múlva érkeznek. Ezeknek a látogatását viszonozza a CSISZ SZKB Magyar Dal- és Táncegyüttese nyáron. Az az együttes, amelyet most ünnepiünk, tíz évvel ezelőtt vette fel az Ifjú Szívek elne­vezést. Azóta a név többször változott, de a fiatalos akarni- vágyás megmaradt Az elmúlt évek alatt kitartóan dologoz- tak, ezért várjuk olyan nagy érdeklődéssel a bemutatót. A kiválasztott müsorszámok alap­ján ítélve nagyon jónak ígér­kezik. —ci— műveszel­abc-ie (15.) Dadaizmus Az avantgardista miivé, szeti irányzatok közül a da­daizmus egyikkel sem ha­sonlítható össze. Nincs egy szilárd kiindulópont, hagyo­mány-közeg, amelyből kikö. vetkeztethetnénk s levezet - hetnénk. Az expresszioniz- mus elvetve a meglévő mű­vészeti felfogást, újat akart teremteni. Programjaik a változtatás vágya és remé­nye jegyében, eszmények és célok érdekében születtek. Egyszóval: bálványokat dön­töttek le, konvenciókat vet­tek semmibe, furcsa elméle. téket gyártottak, de mind­ezt sajátjukkal helyettesí­tették s váltották fel. Nem így a dadaizmus! A dadaista művek egyetlen igazi ismer­tetőjele, jellemző vonása s értelmük megsejtéséhez való támpont az ész abszo­lút tagadása. „Az expresz- szionizmus még hitt a mű­vészetben, a dadaizmus ezt a fogalmat is elveti" — írja Mario de Micheli ezzel kap­csolatban. Ez az irányzat már nemcsak a polgári élet­formát tagadja és utasítja el, hanem ezzel egyetemben a művészetet, az irodalmat és a költészetet is. A da­daista művészet tipikus megnyilatkozási formája s ■■SB Alain Delon Kiosztották a nyugati filmvilág legrango­sabb kitüntetéseit — az „Oscar-díjakat“. A Filmek közül a MY FAIR LADY, a szí­Az egyik sajtókonferencián a következő kérdést kapta BRIGITTE BARDOT: „Melyik volt élete legboldogabb napja?“ „Legboldogabb napom nem volt — csak éjszakám — viszont abból akadt több „leg­boldogabb“ is“ — hangzott a határozott felelet. Két népszerűségi ankét végeredménye Franciaországból: Cinémonde: 1. ALAIN DELON 2. JEAN-PAUL BELMONDO Le Monde: 1 JOHNNY HOLLYDAY 2. DELON, BELMONDO, AZNAVOUR, — holtverseny­ben. A világ eddigi legdrágább filmjének (a közel 50 millió dolláros ,,Cleopátrá“-nak) a címszereplője, LIZ TAYLOR, úgy tűnik, nagyon szereti a változatosságot. Az elmúlt évben ugyanis állampolgárságot, vallást és férjét cserélt. Rajongói csupán attól tarta­nak, hogy a ne m e is áldozatul esik e nagy változtatási mániának — más változtatható személyi adat hiányában. VWWWW.W v.v.v.v ,‘.V.V talán tetőfoka annak az űr­nek, amely a valóság és a művészet között a modern világban létrejött. Itt egy egész irányzat képviselői skandálumok közepette hir­detik s bizonygatják, hogy a művészet tehetetlen az élet nagy feladataival szem­ben, s így — régi formájá­ban — hatástalan és célta­lan. A dadaizmus elnevezésé­nek eredete körül még most is viták folynak. Állítólag a francia DADA, vagyis „fa­ló“ az alapja, de létezik más magyarázat is. Tristan Tzara szerint többféle értelme van: a román és az orosz igenlés megkettőzéseként is felfogható. Az elnevezés kö­rüli fejtegetést azonban sa­ját maga is fölöslegesnek tartja, holott éppen ő volt az, aki 1916 februárjában először ejtette ki a zürichi Café Terrase-ban Hans Arp, egy másik, később világhírre szert tevő dadaista művész társaságában. Eszerint a vi­lágháború kellős közepén indult el az az irányzat, amely még az addig jelent­kező avantgardista irányza­tokkal is élesen szembefor­dult, s amely a történelmet, a logikát, az uralkodó er- kölcsiséget, a becsület, a haza, a család, a művészet, a vallás, a szabadság, a test­vériség s egyéb fogalmakat ágy fogta fel, mint az igazi tartalmukat régen elvesztő konvenciók halmazát. A dadaisták a világban uralkodó zűrzavart a logikai kapocs nélküli asszociációk­kal akarták kifejezni, sok­szor csak hanghatásokra tá­maszkodva. „Fennen hirdet­tük undorunkat, élet sza­bállyá tettük az önkényessé, get, nem akartuk, hogy kü­lönbség legyen az élet és a költészet közt; a mi köl­tészetünk létezési mód volt“ — írta később a dadaizmus­ról Tristan Tzara, Persze ez a „létezési mód" hűen tük­rözi a háborús időszak okoz­ta kiábrándultságot értel­metlenséget s a teljes nihi­lizmust. Példaként egy idé­zet: a tájnak egy rovara van többje se a ház az aranyorrlikű hibát­lan mondatokkal van tele vágjuk szét a lég reggeli létráját és a lég idegzetét. A dadaizmusnak Ameriká­ban, New York-ban is voltak képviselői. Duchamp és Pi- cabia ott kísérletezett ezzel a modernista irányzattal. Sokkal jelentősebb és fonto. sabb azonban németországi visszhangja, ahol Hausmann ötletéből megszületett a képmontázs is, amit Max Ernst fejlesztett tovább és tökéletesített. Az utóbbi két társával Kölnben kiállítást is rendezett, s ezt a polgá­rok elleni nyílt provokációra használták fel. A látogatók pl. csak illemhelyen keresz­tül jutottak be a kiállításra. Egyébként a hasonló jellegű dadaista akciók mindig is botrányok kíséretében zaj­lottak le. A dadaizmus párizsi idő­szaka Tzara megérkezésével kezdődik, aki 1919-ben ke­rült a francia fővárosba. A csoport tagjai között Ara­gon, Paul Eluard, Soupault és Breton is ott szerepel­nek. Az irányzat így is 1922 után egyre inkább jelenték­telenné vált, s már 1924- ben újabb lépett a helyére. A dadaizmusból nőtt ki a Liz Taylor nészek közül REX HARRISON kapta a díjat, aki dr. Higginst alakítja az említett film­ben, amelynek rendezője a magyar szárma­zású George Czukor. A legjobb színésznő: JULIE ANDREWS, a legjobb külföldi film: „TEGNAP, MA, HOLNAP“ (Mastroianni és LOREN főszereplésével.) (V. G.) szürrealizmus, amelyet az egykori dadaista művészek alapítottak. Ezenkívül egyéb hatása a művészet fejlődé­sére nemigen mutatható ki, hiszen végeredményben csak egy szerfelett különös, a vi­lágháború borzalmait ma­gán viselő életérzés jelent­kezése és feltűnése sűrűsö­dik bele kérész időszakába. A dadaizmust inkább kép­zőművészeti irányzatként tartjuk számon. Az iroda­lomban megalapítója és ve­zéregyénisége, Tristan Tza­ra költeményei fémjelzik e bizarr irányzat jellegzetes stílusát, kifejező eszközeit, szerkezetét. Költészetének legfőbb ismérve, hogy tuda­tosan érthetetlen akar len­ni. Erre többé-kevésbé jel­lemző alábbi verse is, ame­lyet Illyés Gyula fordított magyarra: Megtérnek a halászok a vizek csillagaival kenyeret nyújtanak az éhe­zőknek nyakláncot a vakok nyakába ezen az órán még akár a rézmetszeteken olyan borús az idő a királyok kimennek a parkba a szolgák a vadászkutyákat - fürdetik kesztyűt húz a fény következésképpen ablak csukódj be jöjj ki mint barackból a mag gyere ki fény a szobából mint templomból a pap puha pokrócot a szipogó szeretőknek istenem rajzolj ki madarat nekik rajzolj egy új képet a holdra Zsilka Tibor Következik: A szürrea­lizmus Jóleső érzéssel vesszük tu­domásul, hogy már tíz éve elindulj útjára egy fiatalokból álló együttes, amely közben félhivatásossá fejlődött. Nem vagyok híve a statisztikai ki­mutatásoknak, de most, az év­forduló előestéjén mégis a számokhoz folyamodom, ame­lyek, ha szárazak is, de doku­mentálják az eddig végzett munkát. Az elmúlt Hz év alatt beta­nultak, illetve előadtak 76 énekkari számot, 38 táncszá­mot, 132 zenekari művet. 458 fellépésüket több mint félmil­lió néző tekintette meg. A tíz év alatt 520 tag vett részt az énekkar, a tánccsoport és a ze­nekar munkájában. Az előadott müvek mennyi­ségén és minőségén lehetne vitatkozni, égy azonban bizo­nyos: az együttest ismerik az egész országban, személyesen vagy a televízió képernyőjén keresztül, s már egyre többen külföldön is. Korai lenne most, a bemuta­tó előtt értékelni, lemérni a tízéves fejlődést. Ezt inkább majd utána tesszük meg, hi­szen az új müsorszámok mel­lett az elmúlt évek legjobb tánckari, énekkari és zenekari számait is felújítja az együt­tes. Május 15-én és 16-án Bra- tislavában, a Kultúra és Pihe­nés Parkjában két egész estét betöltő műsorral lépnek a kö­zönség elé. így mindjárt az első alkalommal több ezer em­bernek adódik alkalma arra, hogy lemérje az eddigi fejlő­dést. Az ünnepi műsorok fé­nyét emeli az a tény, hogy néhány nappal tizenötödike előtt a bemutató terem elő­csarnokában kiállítás nyílik meg, amelyen helyet kapnak mindazok az emléktárgyak és dokumentumok, amelyek az együttes eddig fejlődését és elért sikereit bizonyítják. Az együttes tagjai a népművészet kincseinek feltárásával és gyűj­tésével is foglalkoznak. Ezeket is el akarják helyezni a kiállí­táson, hogy a látogatók megis­merjék a már feledésbe menő népi alkotásokat. Az egyes tán­cokról, valamint a külföldi utakról készült fényképek mel­lett egy-egy eredeti népviselet is helyet kap a kiállításon. A mai fiatalság már nem ismeri például a nyitravidéki népvise­letet és mindeddig nincs mú­zeumunk, ahol helyet kapnának mindazok a remekművek, ame­lyeket évszázadok folyamán hozott létre a nép alkotó ked­ve. így ezek, a nép történelme szempontjából nagyon értékes dokumentumok feledésbe mén­nek. Ezért örülünk az együt­tes említett kezdeményezésé­nek. Igaz, hogy helyszűke miatt csak kevés népművészeti alko­tás bemutatása válik lehetővé, a kiállítást mégis határozott eredménynek könyvelhetjük él. Régi és új tagok, valamint a közönség is biztosan nagy érdeklődéssel veszi kézbe a Magyar Dal- és Táncegyüttes emlékkönyvét, amely hetven oldalon keresztül tárgyalja az eddig végzett munkát. Nagyon sok fénykép, köztük színes fel­vételek is vannak a könyvben az együttes tánccsoportjáról, énekkaráról és zenekaráról. A Tíz éves a CSISZ SZKB Magyar Dal- és Tánc- együttese ★ Május 15-én és 16-án két ünnepi bemutató Bratislavában ★ Az évforduló alkal­mából kiállítás nyílik meg Bratislavában ★ Megjelent az emlékkönyv ★ A régi és az új tagok találkozóra készülnek ★ Nyáron Magyar- országon és Bulgáriában vendégszerepei az együttes.

Next

/
Thumbnails
Contents