Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-04-27 / 17. szám

Fiatalság orvosszemmel Lányoknak - fiúkról Egy kislány, ismerősömmel kezdem, aki egyszer megmoso­lyogta édesanyját, mert azt mondta neki: „Amikor ideköl­töztünk, te még a békák közt kuruttyoltál..Megkérdeztem a hatéves lánykát, miért nevet. „Azért“, — válaszolta — „mert anyu fél megmondani nekem, hogy az ő hasikájában szület­tem, hiszen a szomszédéi Mi­lánja ezt már régen tudja. Anyut sem a gólya hozta ...!“ Ugye, emlékeztek rá, mennyi mindent hallottatok a szom­szédban, az utcán, barátnőitek­től, sőt fiúpajtásaitoktól is. A szülök pedig egyes esetekben azt hiszik, hogy gyermeküket nem érdeklik az élet legérde­kesebb dolgai. Lány- és fiútestvérek között nincs meg mindig az összhang. Ez a családi légkörtől, a szo­kásoktól, a neveléstől függ. A fiúk néha többre tartják magu­kat a lányoknál. így szokott ez lenni az osztályban és az isko­lában, sőt egyelőre a társada­lomban is, ami nemcsak a nők képességeinek és teljesítmé­nyeinek lebecsülésében nyilvá­nul meg, hanem, — ami ezzel éppen ellentétben áll —, abban is, hogy a férfiak a nőkre hagyják a családban a legnehe­zebb, az üzemekben pedig a leghálátlanabb és leggyengéb­ben fizetett munkát. Manapság azonban már egyre szaporodik azon családok szá­ma, ahol a férfiak és apjuk példáját követve a fiúgyerme­kek erejükhöz mérten veszik ki részüket a háztartással vagy a háztáji gazdálkodással járó munkából. Lányokkal és asszo­nyokkal folytatott beszélgeté­sekből tudom, hogy már az is­kolában és különböző munka­helyeken is egyre többen van­nak önzetlen, segítőkész, Iova- gias ifjak és férfiak, akikre számíthatnak a nők, ha támasz­ra van szükségük. S ilyen hely­zet sok adódik az életben. Erre azonban nevelni kell a fiúkat s ebben a nevelésben a lányok­nak is részt kell venniök. A fiúk természetüknél és környezetük hatásainál fogva temperamentuiriosabbak, mint a lányok s ez megnyilvánul magatartásukban is a lányok­kal szemben. Viselkedésük azonban értelmi fejlődésük és koruk szerint változik. Óvodás kisfiú korukban még alig ve­szik észre, hogy lánypajtásaik másneműek. Iskoláskorban már felfedezik a különbséget, vala­mi húzza is őket a lányok felé, csodálat, tetszeni vágyás, egyes esetekben a gyermekes első szerelem. Azután bizonyos visz- szahúzódás, hiszen a többi fiúk kinevethetik... Szünetben Mit tudnak a fiúk a lányok­ról és a nőkről? Ha a család­ban nagy a titkolódzás, fel szokott ébredni a kíváncsiság, Ieskelődés folyik és sugdolód- zás a fiútestvérek és a pajtá­sok között. Ily eseteben a mez­telen test vagy testrész meg­látása a kisfiúnál nagy ese­ményszámba megy. Helyesebb, ha a család valamennyi tagja együtt tornázik, strandol, ter­mészetes módon öltözik és vet­kőzik, mossa és edzi testét, s így lánytest látványát is úgy megszokja a fiútestvér, hogy nem kelt fel nála különösebb szenzációt. Néha előfordul, hogy egyko­rú vagy idősebb fiúk rá akar­ják venni a kislányt, mutassa meg nekik testét. Unszolják, hogy törje fel, vagy dobja le a ruháját. Erre a kíváncsiság ösztönzi a fiúkat, aminek fe­lesleges eleget tenni, mert az­tán rendszerint kinevetik a kis­lányt és el is hencegnek vele pajtásaiknak. Vannak olyan esetek, midőn a fiúk mindenáron papát-ma- mát vagy menyasszony-vőlegé- nyesdit akarnak játszani lány- pajtásaikkal. Ezt egyrészt fel­nőtt-utánzásnak vehetjük, de a természetes nemi ösztön gyermekes megnyilvánulásának is. Nem is szólnánk róla, ha a játék tartalma a szülők és gyermekek kölcsönös szerete- tét, a családi kötelék ápolását, a nagyszülőkkel és gyermekek­kel szembeni kötelességek tel­jesítését példázná. Lányok, sohase higyjéťek el a fiúknak vagy felnőtt férfiak­nak, hogy „Ha nem leszel az enyém, beleőrülök...!“ Az ön­megtartóztatás náluk sem ár­talmas az egészségre nézve, még senki sem őrült vagy be­tegedett bele abba, hogy nem sikerült a kiszemelt lányt testi szerelemre bírnia, vagy hogy férfi létére testileg érintetle­nül házasodott meg Sok férfi a lányoktól ugyan megköveteli a szüzességet, de magára néz­ve nem tartja kötelezőnek, hogy megőrizze tisztaságát, pedig a házasságra és a boldog családi életre nézve ebben is fontos a kölcsönösség és az egyenjogúság tiszteletben tar­tása. Tehát nem kell veszélybe sodródnotok csupán azért, mert megsajnáltátok a kedves, szen­vedő fiút! Sohase feledjétek el: nagy­lány korotokban már úgy mű­ködnek belső szerveitek, hogy terhes állapotba juthattok. Ezt az állapotot könnyű előidézni, de nehezebb egy kiskorú vagy hajadon lánynak vállalni a magzat kihordásának vagy meg­szülésének s a gyermek felne­velésének felelősségét. A mag­zatot pedig kifejlődése előtt elvetni komoly műtéti beavat­kozást jelent, ami minden eset­ben károsodást okoz a női szervezetben. A gyermekáldást a partnereknek a házasságban is közösen, meggondoltan kell szabályozniok, s ennek megvan a maga módja. Ne engedjétek, hogy'szervezetetekben percnyi felhevülés vagy alkoholmámor hatása alatt olyan fiú vagy férfi idézzen elő végzetes vál­tozásokat, aki alapjában véve idegen számotokra és semmi- esetre sem fogja vállalni sem a terhesség, sem pedig a szü­lés és a gyermeknevelés súlyos felelősségét Sőt, ha majd rá­beszél, hogy a gyermeket meg­születése előtt el kell vétetni, nem ő fog felfeküdni a műtő­asztalra! Dr. Szántó György VITÁ A CSISZ-RŐL • VITA A CSISZ-RŐL • VITA A CSISZ-RŐL Megszerezni a tekintélyt! Az Üj Ifjúságban folyó vitá­hoz a következőket fűzöm hoz­zá: A CSISZ munkája nemcsak a CSISZ tagoktól, illetve azok aktivitásától függ, hanem rész­ben az adódó körülményektől is. Ezzel korántsem azt akarom mondani, hogy bízzuk magun­kat a véletlenre. Tudvalévő, hogy újat csak úgy lehet alkotni, ha felhasz­náljuk az előző tapasztalatokat. Itt is érről van szó. Ha mi, fiatalok azt akarjuk, hogy munkánk jó legyen, akkor fel­tétlenül fel kell használnunk szüléink és az idősebb elvtár­sak tapasztalatait. Ezzel kap­csolatban meg kell jegyeznünk, hogy az idősebbek és a fiata­lok nem mindig értik meg egy­mást. Sokszor szervezet és szervezet között ahelyett, hogy baráti kapcsolat lenne, inkább kutya-macska viszony fejlődik ki. Ma falvainkban a legerő­sebb szervezetek az EFSZ, a Csemadok és a pártszervezet. Ki mástól is várnának segítsé­get a fiatalok, ha nem ezektől? Sajnos, sok esetben ezek a szervezetek inkább azon igye­keznek, hogy a fiatalok terveit keresztezzék és meghiúsítsák. Még ma is gyakran hallani ma­gas funkciókat betöltő szemé­lyektől, hogy a CSISZ-ben csak gyerekek vannak, mit várha­tunk tőlük! Szerintem itt kel­lene keresnünk a dolog egyik nyitját. A CSISZ szervezetek fő prob­lémája az, hogy tevékenységü­ket milyen irányba fejlesszék ki. Javasolnám, hogy falusi szervezetek indulásként először táncmulatságokat szervezze­nek, amiből aztán meg tudják teremteni az anyagi szükségle­teket a további munkához. Emellett nagyon hálás dolog, ha esztrádmüsort is betanul­nak. Ehhez több szereplő kell, amivel elkerülhetjük azt a gya­korta felmerülő panaszt, hogy nagy terjedelmű a betanulandó szerep és a kijelölt egyén azt nem tudja megtanulni vagy nincs rá ideje. Kevesebb idő alatt több szereplővel egész műsort összeállíthatunk. Ezzel emelkedik a CSISZ szervezet tekintélyé és erkölcsi sikere. Helytelennek tartóm, hogy sok­helyütt olyan akciókat szervez­nek, amelyhez nem rendelkez­nék megfelelő szakemberekké! vagy legalábbis hozzáértőkkel. Főként a megalakuló szakkö­rökre vonatkozik ez. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne alakítsanak ilyen jellegű körö­ket, hanem, hogy agilis vezető­ket válasszanak. Szerintem helytelen az is, hogy sokhelyütt nagyon ra­gaszkodnak az előírásokhoz. Személyes tapasztalatom az, hogyha barátaimnak szólítom a megjelenteket, mindjárt köz­vetlenebbé válik a kapcsolat. Számolnunk kell azzal, hogy vannak még nagyon fiatal ta­gok, akik az elvtárs megszólí­tásban csak formalitást látnak és esetleg nevetnek rajta, hogy a tőle pár évvel idősebb vagy vele egyidős elvtársnak szólít­ja­S végül csak annyit, ha a ve­zetőség beavatja tagságát a szervezet titkaiba, akkor mind­járt nagyobb lesz az aktivitás, mért látják, hogy saját tervei­ket valósítják meg. Ha már a szervezeti munka teljes mér­tékben megindul, a tekintély természetszerűleg is növeke­dik. Nagy András Szlmő Feleljen e kérdésekre és megmondom, hogy Gyorsan lobban lángra a szíve? az ö hibái Olvasóink közül valószínűleg többen is számolták már az akácfa levelén vagy a marga­réta szirmain a szerelem „tit­kait“: „Szeret, nem szeret, fáj­dalmasan. titkosan, egy keve­set, semmit..." Az alábbiakban folytatjuk ezt a játékot, még­pedig egy „lelki vizsga“ formá­jában. Igaz, mindenki csak sa­ját maga előtt vizsgázik, de azért reméljük, a játék kelle­mes szórakozást nyújt majd. Tegyük fel, hogy üdülés al­kalmával, társasutazáskor, táncnál, stb. megismerkedett valakivel. Tetszik önnek, talán szerelmes is belé, vagy csak az üdülést tette kellemesebbé? Nem tud eligazodni az érzé­sein. Feleljen —, de őszintén! — az alábbi kérdésekre. Vegyen papírt, ceruzát és jegyezzen 3 pontot, ha az a) pontra felel igen-nel, 2 pontot, ha a b) vonatkozik Önre, és 1 pontot a c) kérdés esetében. Érzéseit — s talán egy kicsit tulajdonságait is — a pontok összegéből állapítjuk meg. Kezdődjék tehát a játék, íme a kérdések: ELSŐ RANDEVÚ a) Legjobb ruháját veszi fel? Fodrásznál rendbehozatja a haját? b) Örül a randevúnak, de nem tesz különleges előkészü­leteket: ha tetszem neki, tetsz- szem úgy, amilyen vagyok. c) Na, kíváncsi vagyok, most is hódító leszek-e, mint X-ben? BARÁTNŐK a) Elragadtatással beszél hó. dít ásóról ? b) Hallgat az ismeretségről mindaddig, amíg biztos lesz a dolgában? c) Szórakoznak az „0“ szám­lájára ? Ő dohányos, Ön nem a) Férfiasnak találja nála a dohányzást, habár nem bírja a dohányos embereket ? b) Megpróbálja leszoktatni a dohányzásról? c) Megmondja neki: „Vagy a cigaretta, vagy én!" a) Kedvesnek és éppen hoz­záillőnek találja őket? b) Így gondolkodik: Kinek nincsenek hibái? c) Elviselhetetlennek tartja a hibáit. AZ ÖN EDDIGI ÉLETE a) Ügy tűnik, mintha mosta­náig csak rá várt volna? b) Így gondolkodik: Eddig sem volt rossz az életem, de kettesben mégis könnyebb és szebb. c) Eddig mindig azt tehet­tem, ami nekem tetszett. Ö NEM SZERETI A KLASSZIKUS ZENÉT a) Lemondja kedvéért a kon. certbérletét ? b) Továbbra is egyedül jár a koncertekre és ebben nem talál semmi vitatni valót? c) Minduntalan szemére veti, hogy nem ért a zenéhez? KÉSŐBBI RANDEVÚRA NEM JÖN EL a) Vár rá egy órát, majd kétségbeesve igyekszik érintke. zésbe lépni vele, hogy megtud, ja, miért nem jött? b) Nem vár tovább a megbe­szélt időpontnál, elmegy s meg­várja, amíg ő jelentkezik. c) Nem vár s örül, hogy előre nem látott szabad időhöz ju­tott. MOZIBA MENNEK a) Kiválasztja, hogy melyik filmet nézik meg, vagy nem bánja mit, mert csak azzal tö­rődik, hogy együtt legyenek? b) Ha ő választott, meg­mondja, hogy inkább másik fil­met szeretett volna megnézni? c) Rossz film helyett inkább nézné otthon a televíziót? FUTBALL a) Nem érdekli a futball, de nem mutatja s örömmel fogad­ja el a meghívást a meccsre? b) Elmegy, de megmondja, ne is számítson azzal, hogy majd minden meccset végignéz vele. c) Nem megy el. PÉNZT AKAR KIKÖLCSÖNÖZNI ÖNTŐL a) Megad neki minden kívánt összeget anélkül, hogy sokat kérdezősködne? b) Egy részét adja a kívánt összegnek. c) Így gondolkodik: Ez az ember nyilván megbolondult — és elutasítja. A JÖVŐ a) Hajlandó-e — amennyiben ez szükséges — áldozatot hoz­ni, hogy házasságot köthessen Vele? b) Meghányja-veti alaposan a dolgokat, mielőtt a döntő lé­pésre elhatározza magát ? c) Kétségei vannak afelől, hogy illenek egymáshoz? ÖSSZESZÁMOLTA A PONTOKAT? 27-től 33 pontig: Szíve túl hamar lobban lángra, s úgy ég, mint a selyempapír. Azt kell, hogy mondjuk: Vigyázat, mert könnyen házasságszédelgő há­lójába kerülhet. 12-től 22 pontig: Megtalálta az arany középutat. De vigyáz­zon, hogy szépet is találjon a szerelemben 12 pontnál kevesebb: A szíve hideg maradt. Még npm találta meg nemcsak a mesebeli her­ceget, de az élettársét sem. Önnek is azt kell, hogy mond­juk: Vigyázat, ha mindig csak magára gondol és Rá soha, még a megálmodott férfit sem fogja érdekelni. A szerelemért, a kettesben való életért, kettőjü_ kért kell, hogy dobogjon a szí­ve. Akkor is, ha ezúttal csak egy kis tréfás vizsgáról volt szó. Merengés (Foto: N. L.) Újdonság a tanulók számára Az Iskola- és Kulturálisügyl Minisztérium sajtóértekezleten ismertette azokat az iskolare­formokat, melyeket a közeljö­vőben a 9 éves iskolák számá­ra készítenek elő. Az iskolare­formok lényegesen nem érintik az eddigi tanterveket, tanme­neteket és tankönyveket. Arról van szó, hogy már a hatodik osztálytól kezdve bevezetik az űn. félig szakosított oktatást, sőt egyes iskolákban már a ne­gyedik osztálytól fogva. Kisebb iskolákban a tanuló­kat az osztály keretén belül osztják el tehetségük és ér­deklődésük szerint, míg a na­gyobbakban külön osztályokat nyitnak. A tanulókat az iskola pedagógiai tanácsa szemeli ki. A tanács tagjai beszélgetéseket folytatnak majd a tanulókkal és a szülőkkel is. A tanulók elméleti és gyakorlati csopor­tokra való felosztása még nem befolyásolja a tanuló végleges pályaválasztását. A tanulókat később, az év folyamán is át lehet még más csoportba tenni. Az iskolareformok azt a süt követik, hogy a tanulókat ala­posabban előkészítsék a jövő szakmájukra és az egyetemi tanulmányokra. A javaslat szerint csak 2 ta­gozat lesz: a humán és a ter­mészettudományi. A humán ta­gozaton kötelező lesz a latin, míg a természettudományin a latin választható tantárgy. A geológia, mineralógia és petrográfia is önállőtantárgy- ként szerepel majd. A termé­szettudományi tagozaton a mű­szaki rajz is választható tan­tárgy lesz. A termelési gyakor­latban is új oktatási módszere­ket vezetnek be. A tanulók gyakorlati tevékenységét az is­kolai laboratóriumokba és üze­mekbe helyezik át. A technológiai oktatást kibő­vítik, bevezetik a gépészettant és az elektrotechnikát. A következő hetekben döntik el véglegesen az iskolarefor­mok megvalósításának mére­teit. Képünk a Bratlslavában megnyílt szépen berendezett fiatalok ...............................— Q (Foto: N. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents