Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-04-20 / 16. szám
FIATALSÁG - ORVOSSZEMMEL p 1^ amaszodó nagyfiúknak már csak homályos emlékeik vannak arról, hogyan fedezték fel a különbséget önmaguk és lánytestvérük között. Elmondom nektek, figyeljétek meg, így van ez kisöcsétek esetében i>. A gyermek nem tulajdonít különösebb fontosságot annak, hogy a másik valamiben különbözik tőle, még óvodás korban sem. Kezdetben csak azt veszi észre, hogy a fiúk nadrágot, a lányok szok- nyácskát viselnek. A testi különbséget általában az idősebb testvérek vagy a felnőtt családtagok beszéde vagy magatartása alapján tudatosítja. A kisfiú érdeklődése a kislány másnemúsége iránt különböző korban mutatkozik, s egyszerű kiváncsiskodás az alapja. Általában hamar megnyugszik, hogy ő ilyen, a lánypajtás pedig olyan és ez így is van rendjén. Hiszen majd később az iskolában, tanulva a világ, a növények, az állatok és az emberi társadalom életmegnyilvánulásairól, fokozatosan megtud a gyermek mindent, amiről tudnia kell. Az iskolában azonban már kissé feszélyezve érzi magát a fiú a lányokkal szemben. Szívesen játszana lányokkal, még tanulna is velük, de fél, hogy kinevetik. Ez az a pont, ahol tévútra jutott a kisfiú, mert alávetette magát egy helytelen társadalmi nézetnek. Szeretném, ha felismernétek, hogy a lányok és az asszonyok nem gyengébbek a férfiaknál, s ha nem is tudnak oly magasra ugrani vagy oly gyorsan futni, bizonyos helyzetekben nagyobb a teherbírásuk, csodálatra méltóbb a teljesítményük. Mondjuk ki egyenesen: a lányok testi felépítése, szervezete és egész lénye azért különbözik a fiúkétól, mert az anyaság társadalmi hivatását töltik be a házasságban és a családban. A női ivarsejtek termelése, ezek megtermékenyülése, a magzat viselése a terhesség kilenc hónapja alatt, a szülés és a gyermekszoptatás csupa oly élettani működés, amely a nő életében állandó változást, megterhelést, önmegtagadást, áldozatot, korlátozottságot s bizony, nem egyszer egészségi károsodást is jelent. Ami a kislányokat illeti, azokat — amennyiben egyénileg érdemesek arra — ugyanúgy kell megbecsülnünk, mint a megbecsülésre érdemes fiúkat. Bátran csodálhatjátok tanulmányi eredményeiket, ismerhetitek el művészi vagy más tevékenységben elért teljesítményeiket, a lányok megbecsülésével nem esik csorba a fiúk férfiasságán. A kislányból azonban egy VÉGTELEN Ihosszu ..NAPPALOK K. SZIMONOV Fiúknak lányokról bizonyos napon nagylány lesz. A fentebb említett alkati és szervezeti sajátosságok a nőnél külsőleg is megnyilvánulnak. A fiúk ebből többnyire csak azt veszik észre, hogy a lányok idomai meggömbö- lyödnek. a női test egyes részein zsírrétegek rakódnak le, a lapos mell is szép női kebellé formálódik, amely alkalmas lesz arra. hogy táplálékot nyújtson a születendő gyermekeknek. A női test formája tagadhatatlanul szép, költők, írók, festők, szobrászok és más művészek az ókortól napjainkig maradandó alkotásokkal ünnepelték - miért ne tetszhetne hát nektek is? Sem a lányok, sem a fiúk testén nincs semmi titokzatos, amiről külön kellene sugdolózni, amin nevetgélni kellene vagy amit túlságosan a szívükre kellene venni. Csak bizonyos nőies és férfias nemi jelleg van, aminek elsődleges és másodlagos jelei a kamaszkor küszöbén, lányoknál előbb, fiúknál valamivel később szoktak megjelenni. Az, amit a kislány átél, midőn egyik napról a másikra nagylány lesz belőle, nem éppen kellemes élmény. Bizonyára tudjátok, hogy a nők, hacsak nincsenek a terhesség, a gyermekvárás állapotában, minden hónapban néhány napon át kellemetlen tünetekkel járó változáson esnek át. Elgondolhatjátok, milyen érzései vannak a fiatal lánynak, ha váratlanul éri ez a változás, Ha pajtásaitok, munkatársaitok közül valaki becsmérlőleg nyilatkozik a nőkről, kétségbevonja képességeiket, a hivatásbeli vagy mesterségbeli rátermettségüket és csak ocsmány dolgokat képes róluk mondani, jusson eszetekbe édesanyátok, nővéretek vagy más nőrokonotok. akinek dolgos életét, életrevalóságát és háziasszonyi vagy szaktudását jól ismeritek. A lányokkal kapcsolatban tudnotok kell, hogy már serdülőkoruk első éveiben is megtermékenyülhetnek. Helytelen volna tőletek, ha férfiasodástok tudatában vagy hetvenkedésből. esetleg pillanatnyi szerelemre lobbanva mindenáron azt követelnétek a kiszemelt lánytól, hogy kielégítse erotikus ösztönötöket. A serdülő ifjú is már érett arra, hogy egy nőt anyává tegyen, de az apasághoz, a házassághoz és a családi élethez a testi érettség nem elég. A szerelemnek és a nemi életnek a szexuális, erotikus érintkezés csupán egyik alkotóeleme, de sokkal több kell hozzá: a családi és szülői funkció teljes átérzése. Enélkül a fiatalok meggondolatlan testi kapcsolata csak veszélyt rejt s olyan következményekkel jár, amelyekre a lány fizet rá. Dr. Szántó György A „Gondolatok az erköfcsrőf‘scínitícikk visszhangja A „GONDOLATOK AZ ERKÖLCSRŐL“ című cikk tele volt ellentéttel, helytelen konklúzióval, amiről hosszan lehetne vitatkozni, azonban ez nem szándékom, mert remélem, a cikk szerzőjének alkalma lesz még arra, hogy állításait, felfogását megvédje. így csak néhány mondatot fűzök Gyurkó László cikkéhez. Mindenekelőtt szeretném tudni, nős-e, van-e gyermeke, mi a foglalkozása. Mert beszéljünk nyíltan. Gyurkó szerint és egyes tudósok szerint is szüksége van a fiataloknak nemi életre egészségi és más szempontból is. De ha így van, mit szólna hozzá, ha mondjuk pl. tizenhatéves kislánya azzal állítana haza, hogy apukám (!) tegnap itt és itt voltam szexuális ösztöneimet levezetni, nehogy úgy járjak, mint ahogy a konzervatív szülők, pedagógusok állítják a- fiatalokról, akik elnyomják nemi ösztöneiket: „Testileg tönkremennek, egyéniségük elsekélyesedik, erkölcsileg elkorcsosulnak, elhanyagolják a tanulást, a munkát.“ Vagy egy férjnek a felesége egy gyenge pillanatában felsorolna néhány tucat férfit, akire hasonló célból szüksége volt lánykorában? Nemrég vetítettek egy nyugatnémet filmet (Mindig, ha éjszaka van), ami éppen ilyen felfogás és életmód borzalmaira, káros következményeire mutat rá. Mert az egyik fél egészségi felfogásból, a másik szerelemből teszi. Mikor a nő rájön arra, hogy a férfi őt nem szereti, már nemi beteg és öngyilkos lesz. Az ilyen életmód mellett állandó orvosi felügyelet alatt kellene lenniük a fiataloknak, mert másképpen feltétlen romlásba vezet. Gyurkó László Hirschler Imrét idézi, aki szerint „a szexuális önmegtartóztatás okozza a nehézségeket a tanulásban, a munkában.“ Az embernek akarata is van, s ilyen érzelmi inhogy még ezenkívül 4 gyerek van a családban. Ez nem ideális dolog. Még nem jutottunk idáig. Látott-e olyat Gyurkó László, mikor a tanító az osztálynapló kitöltésekor törvénytelen gyerektől az adatokat kérdezi? Belenézett-e liven avermek szeGondolatok az erkölcsről című cikkünkhöz több hozzászólás érkezett szerkesztőségünkbe. A cikket polemikus szándékkal közöltük, mivel sok olyan problémát vet fel, amely égetően aktuális és megvilágításra szorul. Itt most két levelet ismertetünk és nem zárkózunk el a további hozzászólások közlése elöl sem. dulatokat le kell győzni, mert mi lenne, ha ezt nem tudnák megtenni? Egyébként sem adhatunk igazat ennek az állításnak, mert éppen azok a tanulók nem tudnak eredményesen tanulni, akiknek nem kell önmegtartóztatást gyakorolni, s mindig mélyebbre süllyednek. A másik hasábon a cikkíró szerint is „a nemi ösztönt éppen úgy kordában lehet tartani, mint bármely más ösztönt.“ Ezzel egyetértek és szükséges is, mert másképp addig jár a korsó a kútra, míg. egyszer eltörik. Akkor az ilyen lányt vagy fiút kidobják az iskolából, elbocsátják a munkahelyéről, vagy legalábbis valamilyen szankciót alkalmaznak velük szemben. S ha ilyen lány a baj után nem megy férjhez — az új rendelet szerint, ha 16. életévét betöltötte — törvénytelen gyereket kell neki nevelni. Azaz, hogy kellene, mert egy 16 éves lány férj nélkül gyereket neveljen? Az apa fogja nevelni, de lehet, mébe ilyenkor? Látta-e foltosán piros arcát? Pedig nem bűnös, nem is vetik meg, sem a tanító, sem a gyerekek, sem a falu. Tudja-e, mit érez ilyenkor a gyerek, mikor a másik mutogatja ajándékait, amit édesapjától kapott? A gyerekek apjukra büszkék! O nem büszkélkedhet, de elszorul a szíve. Abban is téved Gyurkó, hogy a fiatalok házasságkötésének száma konzervatív nézetek miatt növekszik. Menjen el az egyetemekre és kérdezzen meg ilyen fiatalokat, miért tették? Vagy ők is konzervatívak? Sidó Szilveszter, Vojnice A „GONDOLATOK AZ ERKÖLCSRŐL“ című cikkhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni. t Tizenkét éve koptatom az iskola padjait, s amióta az eszemet tudom, vegyes osztályba jártam. Ennélfogva jól ismerem úgy a fiúkat, mint a lányokat. Ez a cikk nagy felháborodást keltett mind a két fél körében. Egyenesen nem tudom megérteni, hogy egy erkölcsről szóló cikk hogyan lehet ennyire erkölcstelen. A szerző nemi szabadságot kér az ifjúság nevében, s mi — az ifjúság — vérig sértődünk, mert megalázónak tartunk ilyen lealacso- nyítást. Ügy látszik, Ön, kedves Gyurkó Lászjó, sohasem találkozott még korrekt fiatalokkal, akik először lelki egyensúlyukat akarják felállítani, s csak jóval később — ha annak már valóban eljön az ideje — a testi kívánalmakkal foglalkozni. Vagy talán nem is akarta bennünk ezt felfedezni?! Nagyon kár! Pedig higyje el, az ön megállapításai homlokegyenest eltérnek a valóságtól. Hogy csak egy példát említsek: tény és való, hogy azok a lányok, akik egyáltalán nem, vagy csak szolid keretek között járnak fiúkkal, mindig jobban tanulnak, mint azok, akik — bár nehezen tudom feltételezni róluk — talán nemi életet folytatnak, ön szerint a tanulóifjúság energiája az ön- megtartózatásra pazarlódik. Óriási tévedés! Az ifjúság felnőtté-válása a lemondásokon alapul. Mi lesz. ha mindent megengedünk magunknak? Mivé fog fajulni az emberiség? Ellene mondunk nézeteinek, és a sokkal okosabb szülői és pedagógusi tanácsokat fogadjuk el. Tisztelettel: Rechtorík Júlia, Kassa 4. folytatás A harmadik német közben megszökött az udvaron keresztül, de üldözőbe vették. Arra kér az asszony, hogy kölcsönözzem az autót, a fia elugrik a közeli kórházba orvosért. A fiú elhajt és mi a lakásba lépünk. A sebesült nem tiszt, hanem szakaszvezető. Az ágyon fekszik, véres körülötte a lepedő és eszméletlen. Mellén feltépték a blúzt és törülközővel hirtelenjében bekötözték. Körülötte asszonyok tolonganak. Először hallgatnak. aztán rájönnek, hogy a sebesült eszméletlen, a beszéd úgy sem zavarja őt és egymást túlbeszéhm különböző rémhistőriákat mondanak el, a- melyek állítólag Krasznodarban történtek. Elmondják, hogy a németek tegnap este élve é- gették el az összes sebesült hadifoglyot a volt szülészeti klinikán, ahol feküdtek. Amig a ház égett senkit sem engedtek a közelébe. Az asszonyok hátul mégis kitörték a drótkerítést és néhány égő sebesültet kimentettek. Amikor ú- jabbakért indultak, a németek észrevették őket és két asz- szonyt agyonlőttek. Amikor elfoglalták a várost csokoládét osztottak a gyerekeknek és azt lefilmfezték. Januárban. amikor már nem volt mivel fűteni, összehajtották a népet egy helyre és javasolták, szedjenek szét néhány faházat, és kerítést. Aztán a fát szétosztották az embereknek. És ezt ismét filmezték. Öreg orvos érkezik és megvizsgálja a sebesültet. A lába neki is félig a sírban, reszket a keze, szörnyű nézni. Elhajtunk a nyomdába. Tudom, hogy a németek itt nyomták Kubányt német nyelven. Remélem, hogy megtalálom az összes kiadott számot. A feltételezésem helyes: a németek távozás előtt felgyújtották a nyomdát, de az egész nyomdát nem volt idejű felégetni. Azon az estén amikor bevették Krasznodart a szerkesztőségből távirati utasítást kaptam. hogy menjek a déli frontra. Két nap és két éjszaka múlva már Rosztovban voltam, amely négyszer cserélt gazdát a háború során. Rosztov. Romos, felperzselt, jófomán néptelen. Csák egy része maradt épen — Naehicse- vany — apró földszintes házaival. A város centrumának utcái romban állnak, vastag jégréteg borítja őket, hidegek és feketék. Az utcán egy ö- reg, kimerült ember szánkót húz. A szánkón két összetákolt „papirosz“ ládával koporsó. A ládákon világosan látszanak az ismert feliratok: „Papirossi Dukát Don-Rosztov“. 'Nem tudom hogyan lesz később, de most úgy tűnik, hogy emlékezni fogok ezekre a szörnyű háborús napokra, mindig eszembe jut ez a jeges rosz- tovi- utca, az öreg, aki két „papirosz“ ládából összetákolt koporsót húz... Az utóbbi napokban érezzük, hogy amikor bevettük Roszto- vot és tovább támadtunk a Minsz folyó irányában, ott szilárd, előre elkészített német védelmi állásokba ütköztünk. Reggel óta ülök az egyik ko-» zák ezred parancsnokával a megfigyelő helyen. Számítása szerint csupán negyven harcképes katona — gyalogos — maradt az ezredében. Egy kertekkel és szétrombolt kunyhókkal körülvett bozótban ü- lünk. Előttünk egy domb, amelyet éjszaka kell bevennünk Amíg az előkészületek folynak beülünk az ezredparancs- nokságra, egy kunyhóba. A komisszár — ezredes — aki a hadsereg politikai osztályáról jött ide, borús hangulatban hallgat, nem akar velem szóba ereszkedni. * de aztán maga kezd beszélni, emlékezni az u- tóbbi hónapok harcának apró eseményeire: „Folyton fagyott és erős szél fújt. A sztyeppe szénaboglyáiba húzódtunk melegedni. De Kalmickben az se volt. Derékig érő hóban mentünk. Fagyott és szél dühöngött. Az utánpótlás elmaradt, csak a kétszersültet rágtuk. Ez volt. Derékig érő hóban men- mentünk a Cimle Kuberle. Sza! és Manyics folyókon. A tankosok átkelés előtt megerősítették a jeget, hogy elbírja a tankokat: néhány rétegben szalmát, fát és jeget raktak egymásra. A tankosok több napon és éjszakán keresztül nem jöttek ki tankjaikból Nem tudtak üzemanyagot szállítani. A gyalogság végtelen mérföldeket gyalogolt. Útközben kutyát láttunk embercsonttal szaladni. Annyira fáradtak voltunk, hogy utána se lőttünk. Ott ahol a németek megvetették a lábukat, elsősorban éjszaka értünk el eredményt. A mieinknek ebből a szempontból erősebbek az idegeik. Este jóllaknak és támadnak. Először azt mondták, hogy a németek nem szívesen harcolnak éjszaka. Ez frázis. Mi se szívesen harcolunk éjszaka. Különösen nyáron, télen igen. Általában megtanultunk ügyesebben harcolni. Bebizonyult. hogy átkarolással a németek könnyebben sérthe- tök. mint mi. Ött, ahol szilárd ellenállásra találtunk, nem törekedtünk szétzúzni őket. hanem kerülővel a hátukba kerültünk. Kár, hogy Jeremenko már nem tudta Rosztovig vezetni a frontot. Kórházba vitték. Nem akart menni. Az u- tóbbi napokban már ágyból vezényelte a frontot. Nyílt sebei voltak és túlhajtotta magát. És a mi mechanizált egységeink, bátran mondhatjuk, hogy úgy megszorították a németeket, mint ahogy ők megszorították valamikor minket...“ 1944 Télen és tavasszal leginkább az 1. és 2. ukrán fronton tartózkodtam. Már a Dnyeperen túl, Nyugat-Ukrajnában a Dnyeszter vidékén, Bukovinában és Észak-Romániában harcoltak. Ennek a tavasznak az eseményeiből legjobban talán Tarnopol bevétele és eleste vésődött az agyamba. Tarnopol védelme, amelyet körülzártunk, volt az első, a kétségbeesett védelmi harcok sorából, amelyet később vívtak a németek a körülzárt Poznanban, Bres- lauban, Königsbergben ... (Folytatjuk) ■Mü
