Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-04-13 / 15. szám
Közelebb a mindennapi é ethez A BRATISLAVA-VIDÉKI JÁRÁSBAN a legtöbb helyen már megtartották a CSISZ évzáró tagsági gyűléseit. Ezekután már lehetőség nyílik a szervezetek tevékenységének, illetve az évzárók lefolyásának értékelésére. Az eddig megtartott évzáró gyűlésekből arra lehet következtetni, hogy az idén a CSISZ járási bizottsága, de az alapszervezetek is fokozott figyelmet szenteltek a gyűlések előkészítésének, aminek a hatása azok sikeres lefolyásában is megmutatkozik. A járási bizottság plénuma idejében jóváhagyta a gyűlések politikai és szervezési biztosításának tervezetét. Február utolsó napjaiban értekezletre hívták össze az alapszervezetek elnökeit, melyen megtárgyalták az évzáró gyűlések előkészületeit érintő feladatokat. Sajnos, az értekezleten kevés elnök jelent meg, csupán 60 százalékuk. A csekély érdeklődés káros hatása az évzáró gyűlések megrendezésében is megmutatkozik. AZ EDDIG MEGTARTOTT GYŰLÉSEKEN az tapasztalható, hogy a falvakon javult a párt- szervezetnek a CSISZ felé irányuló segítsége. A falvakon a javulás abban tapasztalható, hogy az ifjúsági szervezet tagjai résztvesznek a párt alapszervezet, a HNB és a szövetkezet vezetőségének a munkájában. Ilymódon alkalmuk nyílik arra, hogy a falu mindennapi életének problémáival, foglalkozzanak és szót emeljenek a fiatalok érdekében. Ez tapasztalható például a Hajnal EFSZ- ben, Rovinkán és Viniénén, de kedvező feltételek alakulnak ki ezirányban további községekben is, mint például Csallóközhida- son. Meg kell jegyezni, hogy ennek a jelenségnek nem csak a szervezeti életre van kedvező hatása. Az említett helyeken a fiatalok szívesebben maradnak a szövetkezetben, mert látják, hogy megbecsülik őket, véleményüket fontolóra veszik, sőt a vezetésben is helyet kapnak. A častá iák évzáró gyűlésén például bíráló megjegyzések hangoztak el, hogy nincs alkalmas helyiség az érdekkörök számára vagy valamilyen klub-szórakozásra A pártszervezet vezetősége és a HNB tanácsa nyomban foglalkozott az ifjúság panaszával, és rövid időn belül orvosolták kérelmüket. Azóta felélénkült a szervezet tevékenysége, bár azelőtt a legrosz- szabbak közé tartozott a járásban. AZ EDDIGI ÉVZÁRÓ GYŰLÉSEKEN nem merültek fel komolyabb megoldatlan problémák. Ennek ellenére fel kell hívnunk az alapszervezetek figyelmét, hogy szenteljenek több A tavasz és a húsvéti NÉPSZOKÁSOK Ára 60 í. XIV. évi. - 196?. IV. ,13. H úsvét napján idézzünk fel néhány ősi, babonás hiedelmet, népszokást. Gyökerei a messzei évezredekbe nyúlnak visz- sza. A műveltség kezdeti fokán állő emberi közösségek például a rügyfakasztó tavasz megérkezését, az időjárás jobbra fordulását különféle szertartásokkal ünnepelték. Ezeknek az őskori tavaszi ünnepeknek a folytatása volt a keresztény hűsvét, amely egyházi értehaciaés mellett is számtalan kereszténység előtti szokást őrzött meg, szinte napjainkig. Falvainkban olykor még ma is találkozunk velük, de eredetükről, egykori jelentőségükről legtöbben már alig tudnak valamit. Még a közelmúltban is szokásban volt, hogy húsvét előtti vasárnap a lányok egy szalmá- bábút menyecskeruhába öltöztettek, majd énekelve végigvitték a falun, a falu végén pedig vízbe dobták vagy elégették. Ehhez a bábuhoz rendkívül sok hiedelem fűződött. Azt tartották, hogy vele kiviszik a faluból a betegséget, ha elégetik, füstje megvédi a határt a fagytól, a ködtől, a jégesőtől. Ez a szalmabábú az egykori emberáldozatok emléke. Évezredekkel ezelőtt, amikor az ember megismerkedett a földműveléssel, tavasszal az idő jobbra fordulása, a jó termés érdekében emberáldozatot hozott. Később az élő embert szalmabábú váltotta fel. A róijiaiaknál ez a szalmabábú a télét jelképezte, és botütésekkel kergették ki a városból. A szokás a kereszténység felvétele után is megmaradt, de újabb magyarázatok fűződtek hozzá. A szalmabábú a húsvét előtti böjtöt, a böjti ételt, a savanyú levest jelképezte, amit „kiszi“-nek, „kiszé“-nek, stb. neveztek. Erről szól a dal is. amit ilyenkor énekeltek: Haj kisze, haj, gyöjj be sódar, gyöjj, ' haj, kisze, kiszéce, gyöjj be sódar gömböce. Húsvét ünnepének ma is velejárója a piros tojás. Az ország sok vidékén gyönyörűen díszítik, héjára virágokat és egyéb díszeket festenek vagy karcolnak. Piros tojást kapnak ajándékul a fiúk, akik a lányokat, asszonyokat megöntözik. Régebben a nagylányok piros tojást vittek ajándékba azoknak a legényeknek, akikkel a farsangi mulatságban táncoltak. Húsvét utáni vasárnap az ország sok vidékén szokásban volt, hogy a nagyobb lányok egymásnak hímes tojást küldtek. A szokást mátkálásnak, ko- matálküldésnek nevezeték. Az egymásnak tojást küldő lányok között szoros barátság alakult ki. A húsvéti piros tojás, mint a termékenység szimbóluma, szintén évezredes hagyományokra mutat éppúgy, mint az öntözkö- dés szokása. A piros tojás és az öntözködés, mint a húsvét vagy a többi ünnepek szokásai általában, annak a gondólkodás- módnak az emlékeit őrizték meg, amely a természeti népeket, a műveltség alacsony fokán álló emberi közösségeket jellemezte. A gyér ismeretekkel rendelkező, játékos, gyermekes gondolkodású ember, akinek a mindennapi életért a természet ismeretlen erőivel szinte napról napra meg kellett küzdenie, babonás cselekményeiben védelmet, segítséget keresett. Hitében a vallások, így a kereszténység is csak megerősítette, sőt az egyház több régi szokást is átvett. Közülük nagyon sok már a múlté. Egyike-másika értelmét, jelentőségét vesztve, csupán megszokásból él még tovább. Ezek a szokások éppúgy, mint általában a nép hitvilága, babonái, mindinkább már csak a tudományt érdeklik, hogy minél részletesebben megrajzolja, feltárja az elmúlt évezredek, évszázadok emberi közösségeinek művelődéstörténetét. Dr. Manga János, (Részlet a szerző tanulmányából) Készülnek a Spartakiádra Hazánk minden járásában, köztük a komáromi járásban is, nagy akarással és odaadással készülnek a fiatalok erre a nagyméretű tömegmegmozdulásra. Minden iskola és egyesület szép sikereket akar elérni a körzeti bemutatókon. Ezek közé tartoznak az izsai magyar tannyelvű AKI tanulói is. Mind a fiúk mind a lányok nagy becsvággyal kezdték meg a felkészülést. A lányok gyakorlatát Kajtár Józsefné tanítja be. A lányok a „Hazám virágzó rét“ című gyakorlatot 40-en gyakorolják. A gyakorlat főlég balettmozdulatokat és népi táncból vett elemeket tartalmaz. A fiúk, akárcsak a lányok, szépen haladnak előre a gyakorlatok betanulásával. 1. Varga Ferenc tanító vezetése alatt ez „Egy mindenkiért“ című gyakorlat- í «C p tál szintén 40-en ijOd készülnek a fiúk a III. Országos Spartakiádra. A gyakorlat, amely a tanterv és a BPPOV szerves része, különböző erőgyakorlatokat és akrobatikus részeket tartalmaz. Mint az ismeretes Komárom felszabadításában nagy szerep jutott a szovjet dunai flotta egységének. Ezért az elmúlt napokban Komáromban leleplezték a „Tengerész - felszabadító“ szobrot. A három méter magas alumínium - lemezből készült szobrot Lida Cvengrošová, bra- tislavai szobrászművész készítette. A jubileumi ünnepségen résztvett Leonyid Ivanovics Go- lubovszky elvtárs a Komáromot felszabadító szovjet csapatok egykori parancsnoka, akit most a város díszpolgárává választottak. Tóth László Kép és szöveg: Szénássy János Végsí éri a 1. országos kertészkongresszus Prágában 10-én ért véget a III. országos kertészkongresszus, melynek résztvevői a Csehszlovák Kertészek Szövetségének legfőbb céljaként azt tűzték ki, hogy a lehető legjobban hozzájáruljon az egyre növekvő gyümölcs- és zöldségfogyasztás kielégítéséhez. Hazánk legnagyobb érdekszervezetének tagjai elhatározták, hogy több mint háromnegyed millió gyümölcsfát és bokrot ültetnek ki, e- zenkívül kisebb, felhasználatlan parcellákon összesen mintegy 250 hektáron parkokat létesítenek. Megígérték, hogy az idén legalább 875 vagon gyümölcsöt és 80 vagon zöldséget adnak közellátásra. TAMPERE, Finnország második legnagyobb városának utcáit járva a többi között egy érdekes kép ragadta meg a figyelmemet. A Hömenkatun, a főutcán haladva egy fehérbotos, tehát világtalan embert láttam haladni a kirakatok előtt. Fénytelen szemeit zöld szemüveg fedte. A sorsverte ember nem haladt egyedül. Négylábú kísérője, illetve vezetője volt. Egy jól megtermett bernáthegyi kutya járt mintegy másfél méterrel előtte és a szerszám- félijére kötött szíj közvetítésével irányította gazdáját a város forgatagában. A szerszám mindkét oldalára egy-egy nagy vöröskereszttel ellátott lapot erősítettek, s ezt messziről is jól lehetett látni. Mivel a korareggeli órákban időm akadt, a különös pár nyomába szegődtem és tisztes távolságból figyel. -tem, hogy hová tartanak, milyen köztük az összhang. Az első megállójuk a gyógyszertár előtt volt soron. A kutya letelepedett az ajtóban, míg a gazdája a köszönő invitálás hangjai követve a pulthoz lépett. Többfélét vásárolt, majd levetette ügyes kis hátitáskáját, amelybe a patikus belerakta a vásárolt holmit, jellegzetes elárusítóhelyei, sorjában egymás mellett. Nem hallottam, hogy a fehérbotos ember szólt-e valamit a kutyájához, vagy sem csak arra lettem figyelmes, hogy a hűséges állat letelepedett az egyik hentes pultja előtt. A vak ember megérezte, hogy a szíj rándult e- gyet, majd a köszöntő szó ŽI vah ember és kutyája. füveket, vattát, meg egyéb apróságokat. A kutya látta, hogy gazdája befejezte a vá. sárlást. Érezte, hogy újra a vak ember kezefejéhez simul a szíj és máris megindult tempós léptekkel a fal mellett. Alig száz méterrel odébb a vásárcsarnok felé vették útjukat. Ott sorakoztak a hentesek, mészárosok, a hal és zöldségárusok nyomán az üzletes felé fordult és néhány féle húst vásárolt. Amikor bevégezte a vásárlást, megérintette a kutya fejét, majd azt meg is simogatta. Erre az felállt, majd a kijárat felé vezetette a gazdáját és hamarosan ismét az utcán jártak. Megszólítottam a világtalan embert és kérdezni a- kartam sorsa felöl. Szerettem volna tudni,ki tanította be a kutyáját, hogyan él, ki törődik vele, csakhogy a finn ember az anyanyelvén kívül egyebet nem ismert. Az én gyorsan felszedett és hézagos finn ismereteimből szótár segítségével legfeljebb a kérdésre telt volna, a válaszra már nem. Szálláshelyünkön sem kaptam konkrét felvilágosítást a vak ember felöl, mert a főiskolás tolmácsok mindegyike Helsinkiből jött és nem ismerte Tampere jellegzetes egyéniségeit. Any- nyit azonban elmondtak, hogy a vakok részére különösen tanulékony kutyákat képeznek ki, s egy-egy i- lyen eb értéke meghaladja a 400 márkát is. Hamarosan létrejön a megfelelő összhang a vak ember és kísérője között. Vezetője nélkül a világtalan nagyon nehezen boldogulna á forgalmas utcák tömkelegében. Žala József figyelmet a vezetőség megválasztásának. Elvégre a vezetőséget hosszabb időre és maguknak választják, s jórészt a vezetőségtől függ, hogy a jövőben milyen sikereket ér el a szervezet. P. L. Mindig fogalt... Szelényben tavaly került tető alá a kultűrház. Tavaly óta lehet új mércével mérni a sze- lényi fiatalok tevékenységét. Mert manapság nehéz volna olyan estét találni, amikor ne volna közönsége a szelényi kul- túrotthonnak. Ki sakkozni jár oda, (ez egyébként a legnépszerűbb szórakozás ebben a faluban), ki egy kis tereferére. A sakk ilymértékű elterjesztése egyébként a helyi iskola tanítójának, Dodok Mihálynak a „műve“. Szombat-vasárnaponként, a- mikor a községen kívül dolgozó fiatalok is hazajönnek, nem könnyű dolog helyet találni a kultúrházban. A sakkozóknak komoly konkurrenciát jelentenek az asztaliteniszezők, akik a szomszédos falvakba is elbá- torkodnak egy-egy barátságos mérkőzésre. Valóban elmondható, hogy Szelényben alig akad fiatal, aki ne érdeklődne valamilyen sportág iránt, vagy aki ne töltene szívesen egy-egy órácskát a TV készülék előtt. S ezt csak helyeselni lehet. Agócs Viimoa
