Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-04-06 / 14. szám

Jó kezdet után Az évfordulók mindig alkal­mat adnak a felmérő munkára. Ilyenkor értékelik az előző idő­szak tervteljesítését, rámutat­nak arra, hogy hol van szükség fokozottabb erőfeszítésre. Mint már tudjuk, Kelet-Szlo- vákiában Mátýóctól, a Szovjet határtól a Keletszlovákiai Vas­műig épül az a 88 km hosszú, fontos szélesvasút, mely bizto­sítja majd a termeléshez szük­séges vasércet Krivoj-Rogből, a világ egyik legnagyobb fel­színi vasércbányájából. Ismert tény az is, hogy e fon­tos és nagy beruházásokkal épülő vasút fölött a CSISZ vál­lalt védnökséget. Érthető a lé­pés, hiszen túlnyomó részben szakképzett fiatalok építik. Ta­valy április 1-én érkeztek meg az első munkások a cseh or­szágrészekből, mintegy ötve- nen. Azóta a brigádosok száma 2500-ra nőtt. Nagy vállalkozás­ról van szó, nagy feladat áll az építők előtt. Az elmúlt évben 131 millió koronát fektettek a munkálatokba. Az építkezés mé­reteire jellemző, hogy ezen a 88 km hosszú vasútvonalon, csak a nyílt vágányon, mintegy 100.000 tonna vasúti sínre és 200.000 talpfára van szükség. tettek a GEK—80-as szovjet Ifnsütimiin daruk, melyek 95 tonna súlyú tfnmíflmllf] előregyártott elemet játszi könnyedséggel emelnek fel. A Labore és Ondava mentén még nagyobb teljesítményre lesz szükség, ezért mindennap vár­juk a legújabb szovjet GEK-130 emelődarukat. A feladatok tehát nagyok, de olyan emberekkel, mint Zdenek Pustejovsky és Lányi Pál mes­terek és olyan fiatalokkal, mint ■ § R A Bj m « _ m Milan Machala, Kovács István 33 IbSh Sä Ms jam. Isa® JL aSL M 1 és a többi 45 élmunkás társuk, § í®!! hMb if B Hľ 11 H a® H jtaÉ » rföa fle H maradéktalanul teljesítjük azo­H 'mJS mJj 'AM 8 H W fi. o 3Ĺ Kl & kat. E napokban újabb 442 J W CSISZ brigádmunkás érkezett az ® építkezésre, de segítenek nép­mális — tehát keskenyvágányú kép előtt már a hidak körvona- hadseregünk tagjai is, akik vasút felépítéséhez 35 hónap Iáit vázolja fel. Mint szakem- mint utászok eddig is felmér - szükséges. Ezen felül 47 hidat, 67 átereszt, alul és felüljárót kell építeni. A feladat nem csekély, hiszen mindezt rövid két év alatt kell elvégezni. A csehszlovák állami norma szerint pedig 20 km nor­hatjuk, hogy a földmunkákkal lényegében készen vagyunk, így ebben az évben ez az építkezés döntő szakaszába lép. — Hisko Kornél, a realizációs osztály vezetője a hatalmas tér­Napjainkban egy év munkáját értékelték az építők. Ebből az alkalomból kerestük fel Palics- kó Béla mérnököt a Keleti Va- sútigázgatóságon, mondja el. milyen munkát végeztek az el­múlt évben és vajon meg van-e elégedve az építés menetével? A csehszlovák és a szovjet fia­talok kitettek magukért. Az el­múlt évben előirányzott pénz­ügyi tervünket 35 millió koro­nával túlteljesítettük. Lényegé­ben a földmunkákon, hidakon és átereszeken dolgoztunk. Két és fél millió köbméter földet he­lyeztünk át a tervezett 47 híd- ból 37-nek az alapjai készen vannak, a 67 átereszből 64-et befejeztünk. Ma már elmond­Az emberi erőt pótolja a gép 11.7 29.8 n ! 65 jablonec*65 Hová nézzen majd először a látogató a Jablonec 65-ös kiál­lításon. A bejárat előtti színes szökőkutak csobogása elvonja a figyelmet a tükörsima üvegből készült kiállítási épületektől. A pavilonok váza acélból épült, de a falak, amerre csak nézünk, vakítóan csillogó, csiszolt üve­gek, A kiállítás nemzetközi, nemcsak a belföldi bizsutérla műremekeit állítják kl, hanem a külföldi világcégek is elküldték s legszebb és a legtökéletesebb árucikkeiket. A sok ragyogó divatékszer megtekintése meglehetősen fá­rasztó lesz. A kiállítási pavilon háromszög formájú kávéházzal bővül ki, ahol kényelmes kör­nyezetben naponta többször vé­gignézhetjük majd az ékszer- bemutatókat, vagy csak megpi­henhetünk, hogy az emeleti he­lyiségekben folytassuk a vitri­nek tüzetes megtekintését. A mozihelyiségben kora reg­geltől késő estig tanulságos fil­meket fognak vetíteni. Filme­ken mutatják be a blzsutéria gyártását, fejlődését és törté­netét. A csehszlovák pavilonhoz me­sébe illő üvegtermeken keresz­tül jutunk, az emeleti részén tej- és gyümölcsbárt helyeztek el. Innen pazar kilátás nyílik az amfiteátrumra, ahol a nyár fo­lyamán majd gazdag kulturális műsorral szórakoztatják a kö­zönséget. Érdemes lesz felkeresni a mú­zeumot is, ahol ugyancsak meg­ismerkedünk az üveggyártás történetével. Az ötemeletes üvegpalota legtetejében párat­lan ízléssel berendezett étterem áll a látogatók rendelkezésére. Mielőtt elhagynánk az épületet, alkalmunk nyílik arra is, hogy vásároljunk az exkluzív divat- ékszermodellekből, amelyek külkereskedelmünk büszkesé­geihez tartoznak. A Jablonec 65 kiállítást az Interfotó 65 elnevezésű nem­zetközi fényképkiállítás bővíti ki. A kiállított fényképek főleg azt mutatják majd be, hogy a bizsutéria hogyan érvényesül a különböző országokban. A kiál­lítás rendezői versenyt hirdet­nek, a kiértékelés után a nyer­tesek között értékes jutalma­kat osztanak szét. A Jablonec 65 iránt külföldről is nagy az érdeklődés. Külke­reskedelmünk fellendítése te­rén a kiállítás nagy lépést je­lent előre. A kiállítást a nagyközönség számára 1965. VII. 11-én nyit­ják meg. Változik a vidék bér már készen látja ezt a ha­talmas müvet. — Nincs már messze az az idő — mondja — amikor az első szerelvény végigrobog e- zen a vonalon. Ez év novembe­rében már mozdonyok és va­gonok közlekednek és 1966 má­jus 1-én befut az első vasérc­szállítmány. Erre enged követ­keztetni az eddigi munkamenet. Feladataink most sokkal na­gyobbak, mint az elmúlt évben. Tervünk: 275 millió korona. 320 ezer köbméter homokos kavi­csot és 250.000 köbméter spe­ciális vasúti kavicsot haszná­lunk fel az építkezésnél. Több mint háromszázezer tonna va­súti sint és talpfát használunk fel. Tíz- és tízezer tonna elő­regyártott elemet helyezünk el a hidakhoz, alul- és felüljárók­hoz. Ez év februárjában már lerak­tuk Vaján mellett az első talp­fákat és vasúti síneket 13.8 km szakaszon és Enyicske mellett 3,3 km szakaszon. A Vajáni 133 méter hosszú híd már elkészült, csak úgy, mint a Maratón felü járó Kassa mellett, valamint a bűzafalvi vasúti felüljáró és más fontos hidak. Mindezt csak az új technikai berendezések­nek köszönhetjük. A Szovjet­unióból 82 féle különböző ne­héz gépet kaptunk, közöttük 314 speciális gépet a szélesnyomtá­vú vasút építéséhez. Ezekhez 50 komszomol szakember érke­zett további 25 mesterrel e- gyütt, akik betanították a mi fiataljainkat a gépek kezelésé­re. Felmérhetetlen szolgálatot hetetlen szolgálatokat tettek. Az idei negyedévi tervünket e- redményesen teljesítjük és most amikor az idő is jobbra fordul a munka ütem még inkább foko­zódni fog. A tavaszi nap bearanyozza az egész munkaszakaszt. A széles­nyomtávú vasút építői már ing­ujjra vetkőzve dolgoznak. Én meg elgondolkodom a múlton s jelenen. Mikor is rakták ie az első síneket, mikor és hol indult el az első gőzmozdony? Nem nehéz megtudni. Fellapo­zom a vasúti szakirodalmat és megállapítom, hogy az első va­sútvonalat Stockton és Darling­ton között építették fel 1825- ben. Hazánk területén Ferdi- nánd vasútvonala lett elsőként felépítve. 1838-ban, mely Becs­ből Breclavig vezetett. És vé­gül amit még talán érdemes el­mondani Szlovákia területén Bratislava és Trnava között épült fel az első vasútvonal 1840 és 1846 között. Azóta Cseh­szlovákia nagy fejlődésen ment át. Ma a világ legsűrűbb vasúti hálózattal rendelkező országok közé tartozunk. Csupán Kelet- Németország, Nyugat-Német- ország és Belgium van előt­tünk. Több mint 13.000 km- es vasúti hálózattal rendelke­zünk és napjainkban a széles­nyomtávú vasútvonallal bővül vasúti hálózatunk, mely össze­köt bennünket a világ első szo­cialista államával, a Szovjet­unióval. Béres József „— Micsoda nyár“ Utazni: BULGARIA? Bulgáriáról, mint idegenforgalommal bíró országról 1956- ban még nem lehetett beszélni. De még csak reklámozni sem a természetnyújtotta nagyszerű lehetőségeket, ugyanis hiá­nyoztak a jó utak, szállodák, éttermek, benzinkutak, sátortá­borok stb., a turisztika alapvető követelményei, s így a gyö­nyörű tengerpart Bulgáriában a külföld számára felfedezetle­nül maradt 1956-ban azonban megindult a fejlődés, s rövid idő alatt turisztikai szempontból világhírűvé tette Bulgáriát. Ezren és ezren látogatnak ma Bulgáriába pihenést, szórakozást keres­ve. Állításunk megerősítésére néhány számadatot idézünk: — Míg 1963-ban 414 000, 1964-ben 806 000 turista élvezte Bul­gária Fekete-tengeri fürdőinek (Aranyhomok, Napos-part) stb. minden nagyszerűségét, idén mintegy egymillió látogatóra számítanak. Már minden előkészület megtörtént fogadásukra. (Üj szállodák, épületek, új éttermek, szórakozóhelyek stb. nyíltak). Az autós turisták külön is örülhetnek. Ma már egész Bul­gáriát bejárhatják keresztül-kasul nagyszerű aszfaltutakon, s ami külön öröm, a főútvonalakon szaporodtak a benzinku­tak, amelyek legtöbbje éjjel-nappal nyitva tart majd, s ugyan­így bővült az autószerviz szolgálat is. Nagyon sok emberben felmerül a kérdés: Utazni, jó, jó, de mikor? A válasz könnyű. Bármikor május elsejétől, október végéig. Sőt, akik a szezon elején (május-június) vagy a sze­zon utóján (szeptember-október) látogatnak el a tengerpart­ra, a nagyobb nyugalmon kívül 25—45 százalékkal olcsóbb árakat is találnak. Nem beszélve arról, hogy a szezonutó, ami­kor Bulgáriában rengeteg a gyümölcs, nagyszerűen felhasz­nálható szőlőkúrára stb. Mikor is utazzunk hát akkor? Május elsejétől, október vé­géig bármikor. Bulgária minden látogatóját szeretettel és örömmel várja, (t) ■; •« fi í <\ 3&K&& prr pp­’** ........ * wp m A mindén kényelmét biztosító szállodák egyike Elöljáróban: Ondruch László az érsekújvári Elekt- rosviť tervosztályán dolgo­zik. Mindössze huszonkét éves, nős. Az üzemi futball­csapat aktív játékosa. /fér hér aiémm&h 6. 1. HÉTFŐ: Félhatkör berreg az óra. Közel lakunk az üzemhez, így hatkor már a munkahelyemen vagyok. Munkaköröm érdekes. A polystirén vágásának tökéle­tesítését szolgáló b'erendé- zés rajzain dolgozom. Sür­gős a munka, így hát mű­szak után is bent maradok. Az üzemből edzésre megyek, öt óra tájban érék haza. Míg a feleségem hazajön, átböngészem a napilapokat. Vacsora után együtt nézzük át a múlt heti költségvetés mérlegét. Ugyanis házat vettünk kölcsönre, s így minden fillért jól be kell osztani. feszültség. Annyira Leköt a munka, hogy csak a sziré­na búgásakor veszem észre’, hogy véget ért a műszak. Egy kicsit elbeszélgetünk a kollegákkal, majd sietek az edzésre. Eddig még min­den mérkőzésen játszottam, a balösszekötő posztján. Ed­zés után megvárom a fele­ségemet, együtt megyünk bevásárolni. Vacsora után ő tanul, én tánczenét_ hallga­tok. Lefekvés előtt még kikérdezem a feleségem, s sportemberhez méltón kilenc órakor már ágyban vagyok. 'elkészül, átlapozom a köny­vet, mélyét ma kaptam a könyvbarátok sorozatából. Később a televízió műsorát nézem, de csak kilőne óráig. 4. CSÜTÖRTÖK: Pontosan érkezem a gyárba. Igyek­szem a rámbízott rajzokat mielőbb elkészíteni. Tíz óra­kor CSISZ vezetőségi gyűlés. A negyedik alapszervézet- nék vagyok az elnöké. A fő téma a szabad idő kihaszná­lása. Ez a dolog engem is 3. 2. KEDD: Hiába sietek, csak negyed hétre érek a gyárba. Bosszant, hogy elaludtam. Vártam, hogy a többiek ki- csúfolnak, de’ nem így tör­tént. Üj feladatot kell meg­oldanunk, komoly á hangu­lat. Kissé félve kezdek a munkához. Egy pár perc múlva azonban félenged a SZERDA: A szokottnál ko­rábban kelek. Az anyósom beteg, kórházba kell vinni. Egész nap nyugtalan vagyok ’emiatt. Műszak után az 'első dolgom, hogy a kórházba sietek. Szerencsére látogató nap van. Látogatás után ed­zésre megyek. A trénerünk nem kiméi, alaposan meg­gyúr bennünket. Ma ’egyedül végzem a bevásárlást. A va­csorát a féleségem készíti 'el. A főzésben nem szSrétek segédkezni. Amíg a vacsora gyakran foglalkoztat. Az ún. Sokolovnán kívül más helyi­ség nem áll a fiatalok ren­delkezésére. Ott is csak az­zal foglalkozhatnak, amit az üzemi klub vezetői „beter­veznék". Már több ízben fel­merült bennem a gondolat, hogy jó volna ifjúsági klu­bot alakítani. Egy ankét megmutatná, mi érdekli üzemünk fiataljait. Délután újból edzés, majd a felesé­gemmel moziba megyek. A film megvitatásával zárul a napom. 5. PÉNTEK: Az első utam a CSISZ üzemi bizottságára vezet. Elmondom a tegnapi gyűlés eredményét, gondo­lataimat. Sietek vissza mun­kahelyemre, mert sürget a rámbízott feladat. Cigaret­tára is csak nagyritkán gyújtok. Hamar eltelik a nap. Mint mindig, ma is edzésre megyek. Utána meglátoga­tom az apósomat. Odahaza a bélyeggyűjteményemmel foglalatoskodom. A felesé­gem a fényképalbummal bajlódik. S mint mindig, né­kem kell azt is befejeznem. Ennek köszönhetem, hogy tíz óra felé kerülök az ágy­ba. SZOMBAT: Már befejez­tem a rámbízott munkát. S csak ilyenkor látom, mennyire érdekes foglalko­zásom van, amikor a sok- sok egyenes és ferde vonal életre kel. Délután nincs edzés. Ennek ellenére úszni megyek. A feleségemét oda­haza nagymosás közben ta­lálom. Gyorsan átöltözkö­döm és én is segítek. Este­felé meglátogatjuk szüléi­mét, majd táncolni megyünk az ismerősökkel, kollegák­kal. Holnap nincs mérkőzés, így hát mulathatunk. Éjfél után vetődünk haza. 7. VASÁRNAP: Reggel tízig lustálkodom. Ebéd után sé­tálni megyünk. Az állomás melleti lakótelep szépségé­ben gyönyörködünk. Az ut­cák sárosak és ez bosszant. Sétálás közben betérünk égy feketére a Park kávéházba. Itt találjuk barátainkat. El­beszélgetünk. A munka és a következő mérkőzés is szóba kerül. Vacsoraidő felé indulunk haza. Otthon vár a televízió. Jó a program, így tizenegyig nézzük. Ezért, hogy másnap el ne aludjak, beállítom az ébresztőórát. Nem szeretnék elkésni. (Lejegyezte'; Németh János)'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents