Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-01-12 / 2. szám

á b ry Itá lit „Ha van tekintély hatalom nélkül, akkor az Fábry Zol­tán — mondotta egyik rá­dióbeszédében Bóka László, a nemrég elhunyt kiváló irodalmár. A csehszlovákiai magyar olvasó érti Bóka gondolatát, s megelégedés ­sei nyugtázza igazságát. Fábry igaza — variáljuk mi is az Ady leírta „Gondo­lat igazától" a „Béke iga­zán", az „Idő igazán" s a még mindig készülő „Ady igazsága“ mottót A „Fegy­ver s vitéz ellen“ szegülő „Korparancsot", az „Embe­rek az embertelenségben“, az „Európa elrablása", a „Hidak és árkok" s a többi legendás Fábry-könyv „Pa­lackpostáját". Mit jelent Fábry igaza? Volt valaha a nagy háború szét dúlta húszas évek Euró­pájában egy ember, egy iró, egy gondolkodó, aki ahe­lyett, hogy a Trianon-szét - szórta magyarság sorsán búsmagyarkodott volna, ezt írta: „Testvértelen magyarsá­gában megérzi a nagy em­beri testvériség bíztató ethoszát, életmentő eszkö­zét: az irodalmat. Az új meglátások, az erős és föld- népekkel közös új akarat színeit, élet elemeit beol­vasztani a változások dacára is egyetemes magyar iroda­lomba, hogy a központ — Budapest — ájult, egészség­telen legegőjébe a nagyobb, a világbiztosabb ritmus vi­harát dobja bele: ez a szlo- venszkói, és általában az új perijériairodalom célja és jelentősége". íródott pedig mindez 1926- ban. Majdnem negyven esz­tendeje. Mit jelent Fábry igaza? Azt. hogy történt bár akármi ebben a negyven esztendőben — márpedig történt (Kosát és München, 39 és 47, 45 és negyven- nyolc, ötvenkettő és ötven­hat), a 26-ban leírt sorok ma is aktuálisak, ma is pél­dát. utat, programot jelen fenek. Szükség van e Fábry Zol­tán bemutatására? Az írót, a homo morálist ismeri mindenki, a magánembert jóformán senki. Évtizedek óta él stószi remetelakában és dolgozik. Mert dolgozni csak itt lehet, a csendben, a magányban, a nyugalom­ban. Igaz. hogy egy félévszázad alatt Fábry jóegynéhány lapnak volt a szerkesztője vagy társszerkesztője (Az Ot, Korunk), ám voltakép­pen mégiscsak mindig stószi remete volt, a fenyvesek közé visszahúzódott írástu­dó, ám ugyanakkor az Ady gondolta legteljesebb érte­lemben vett „őrző a strá- zsán. Min dolgozik pillanatnyi­lag? — Három könyvem van készen, nyomdára éretten: az „Európa elrablásának" az első része, a Korunk tanul­mányaiból válogatott „Elfe­lejtett élet“ c. gyűjtemény és az „Antisematizmus“. Az első megjelenik még 65-ben, a többi a kiadótól függ. Leveleket, folyóiratokat olvasók. Fábryról beszélnek. Illyés Gyula és Veres Péter, Balogh Edgár és Dobossy László, Ctibor Stítnický és Juraj Spitzer írnak a legna­gyobb elismerés hangján a „szlovákiai magyar irodalom európai színvonalú alkotó­járól". A magyar sajtóban az utóbbi években szinte Fábry-reneszánsz van, ám a szlovák, a cseh irodalom mégha mindig nem fedezte volna fel magának Fábryt, Fábry igazát. Ugyanez mondható el a rádióról is. A budapesti adó negyven­perces gyönyörű műsort su­gárzott „Vox humana" cí­men, a csehszlovák rádió körkérdést intézett hozzá, ám a csehszlovákiai magyar adásban egyre kevesebb szó esik Fábryról. Mi az oka vajon? Fábry igaza — mondottuk az elején. A Fábry igaza a Vox humana — az emberi szó, az emberség, az antifa- sizmus igaza. Eveken és eseményeken, világháború­kon és forradalmakon át beszél hozzánk el nem fa­kuló érvénnyel a vox huma­na — Fábry igaza. Cselényl László Színjátszó csoport az iskolában A zord téli hidegben valahogy jobban szomjazzák az em. berek a kultúrát. Falun és vá­roson egyaránt. A műkedvelők és a hivatásos színjátszók pla­kátjai ilyenkor sűrűn jelennek meg a kerítéseken, színházba híva a közönséget. Az iskolák színjátszó csoportjainak falra­gaszait azonban hiába keres­sük, azok rendszerint csak május végén vagy júniusban jelennek meg. Az előadás gon­dolata meg csak most fogalma­zódik meg az igazgató fejében. Hogy miért az igazgatóéban? Mert a jó igazgató gondol a kultúrára is. Meg aztán nem lehet a diákokat azzal túlter­helni, hogy a számos fontos kör mellett egy színjátszó kör is legyen az iskolában. A CSISZ szervezet sem foglalkozhat vele, hiszen az ô munkájuk nem egyszer abból áll. hogy minden hónapban eladják a bélyegeket, meg aztán jelentést is kell írni, gyűlést tartani. így aztán szegény igazgató nem tehet mást, parancsot ad. Va­lahogy igy: Pedagógiai értekezlet. Az utolsó napirendi pont. — Kartársak! Mindannyian tudjuk, hogy júniusban kirán­dulni visszük diákjainkat, meg aztán a televíziót is meg kell javíttatni. Ehhez pedig pénz keli. Azt hiszem legcélszerűbb lenne, ha egy színdarabot ta­nítana be magyar szakos kol­légánk. Jő lenne mindjárt a félévi szünet utálj megkezdeni, mert nem terhelhetjük túl év végén a gyerekeket. Es a magyar szakos kolléga, aki két éve fogadta meg, hogy ebben az életben soha többé nem csinál gyerekekkel szín­darabot, szemlesütve rebegi el az igent a többiek helyeslése közepette. Megkezdődik a darab kivá­lasztásának nehéz, sok körül­tekintést igénylő művelete. Hiszen kell, hogy legyen benne: 1. Nevelői cél (utóvégre isko­lában vagyunk); 2. Sok szerep­lő (mert minden gyereknek vannak szülei, keresztanyja, keresztapja, nagyszülei stb. és hát az anyagi siker sem lebe­csülendő); 3. Tánc és zene (ugyanis az iskolának van tánccsoportja és zenekara). De még véletlenül se legyen benne irodalmi érték, hiszen azok a 16-17 éves gyerekek azt úgy­sem tudják megérteni. Ezek bizony szigorú követel­mények. Mert van .,A Pál-utcai fiúk" meg a „Légy jó mindha­lálig", de ezeket már mindenki ismeri. Aztán van néhány me­sejáték, de mégis valami ..tar­talmasabb“ mű kellene. Ilyen nehéz problémát egyedül nem lehet eldönteni. Szegény ma­gyar szakosunk ír egy hosszú segélykérő levelet a Népműve­lési Intézetnek és a CSEMADOK Központi Titkárságának. Nemsokára megérkezik a se­gítség a CSEMADOK-tól. A „Ludas Matyi". — Hogy ez nekem nem ju­tott eszembe! — Kiált föl ta­nárunk. Mikor elolvassa, elégedetten látja, hogy ez a Ludas Matyi csak a nevét kapta Fazekastól. Ez a Matyi már a darab ötödik percében ilyen öntudatos: Matyi: Eljön még az én időm is! Lesz még olyan híres Ludas Matyi, hogy nevét az egész or. szágban emlegetni fogják. Tán még újságot is fognak rólam elnevezni. (Cserháti Lajos: Ludas Matyi. A Csemadok Köz­ponti Titkársága által kiadott példány. 4. oldal.) Hát nem gyönyörű? Nosza gyorsan legépelni 8 szerepeket és kiválasztani a szereplőket. Sok jó szavaló van az iskolá­ban, ez már igazán nem prob­léma. Megkezdődnek a próbák. Minden simán megy. Csak ép­pen azt tudják nehezen meg­érteni a szereplők, hogy e szín­darabban semmit nem szabad komolyan csinálni. Hogy min­dent csak játszani kell. Játsza­ni úgy, ahogy a tanító bácsi elképzeli, mert ö már csak jobban tudja a 17 éves szerep­lőknél. hogy hogyan kell ját­szani. Ha másképp nem megy. hát szigorral Irtani ki minden katonák pedig vegyenek föl gumicsizmát meg sínadrágot, csákót és kész. Ugye, milyen egyszerű ez? Aztán elérkezik az előadás napja. A jegyek mind elkeltek, és egy hét óta az egész iskola a színdarab lázában ég. Déle­lőtt a jelmezes főpróba. A gye. rekeknek tetszik a díszlet. Le­galább valami új. A próbákon úgyis csak ugyanazt kellett az unalomig ismételgetni. De jaj, majd elfelejtettük, milyen a színház maszk nélkül, milyen Ludas Matyi bajusz nélkül? Hamar a kolléganők púderét, rúzsát, szemöldökceruzáját, így, és már kezdődhet is az előadás. ... Az előadás a legnagyobb rendben zajlott le. összezárul a függöny. A szereplők fárad­tan sóhajtanak. Magyar szako­sunk eldobja az üres idegcsil- tapítós dobozt, mosolyogva fo­gadja kollégái gratulációját. Ludas Matyi mamája könnyez, ve kel föl székéről (ebből a fiúból színész lesz, akárki meg­lássa). Az igazgató pedig már kiszámította, hogy a bevétel elegendő lesz a tervezett kia­mozdulatukból a természetes­séget. Aztán mikor már csak egy hét választ el a bemutatótól, mikor minden gyerek kívülről tudja a szerepét, mint a mia- tyánkot. gondoskodni kell a díszletekről is. Ez nem nagy dolog, hiszen minden valamire­való kultűrháznak van egy falu meg egy erdő-díszlete. Ha meg nincs, majd kérünk köl­csön. A falu az nagyon gyö­nyörű. Piros tetős kisházak, templom, gémeskűt, jegenyefa. Még Dőbrögi sem álmodhatott magának szebbet. Az erdővel azonban valami baj van. Csupa vékony fa van benne. Döbrögit pedig a fához kell kötni. De hisz Itt a rajz szakos kolléga. Majd fest 6 olyan fát, hogy még a madarak sem tudják megkülönböztetni a százéves tölgytől. A jelmezekkel sincs sok probléma. Az idősebb nővér kisestélyi ruhája, a nagypapa kalapja (árvalányhajjal). és a főszereplők már készen Is van­nak. Döbröginek meg majd kölcsönzünk a színháztól. A dásokra. Mindenki elégedett. Mindenki, mert senki sem gondol arra. hogy egy ilyen előadásnak az erkölcsi és anya­gi siker mellett van egy sokkal mélyebb célja is: nevelni a holnap közönségét. Ezt a célt pedig ezen az úton még meg­közelíteni sem lehet. Nem szabad, hogy a színját­szás az iskolában fárasztó te- hertöbblet legyen a tanítóknak is és a diákoknak is. Vajon hány iskolában működik állan­dó jellegű színjátszó kör? Pedig a színház iránt érdeklő­dő fiatalokat nemcsak egy-egy színdarab erejéig kell össze­gyűjteni. A kör tevékenysége nem korlátozódhat csak a színdara. bök bemutatására. Mi az isko­lákban nem színészeket neve­lünk, hanem müveit embereket, akik ismerik a világ drámairo­dalmát. és nem idegen nekik a színház világa sem. Elsősor­ban ez az érdekkörök feladata. Hozzáértő vezetéssel nagyon eredményes munkát lehet ki­fejteni. ■\ hnőni ka Jövő év októberében Bra. tislavában rendezik meg a naiv képzőművészek világ­kiállítását.-O­René Clair az első film­szakember, akit felvettek a Francia Tudományos Aka­démia tagjai közé. Most svéd egyetemeken „Film és irodalom" címen előadáso­kat tart-O­A Csehszlovákiában meg­jelent könyvek közül kül­földön a legkeresettebb J. V. Stanek: „Az állatvilág nagy atlasza" című könyve, melyet az Artia idegennyel- vü kiadó egymillió példány­ban adott ki.-O­K. Hoffmann nyugat-né­metországi filmrendező Dok­tor Prätorius címen újbői Prágában, a Barrandovon forgat filmet. A főszerepet Heinz Rühmann játsza. A legtöbb jelenetet a Károly- egyetem orvosi* fakultásán és a Klementinum tükörter. mében forgatják.-O­Moszkvában új kísérleti színházi stúdió alakult. Tag­jai túlnyomó részben Szta- niszlavszkíj és Nyemirovics Danesenko tanítványai. Ča­pek Fehér kór című darab­jával léptek a nagyközönség elé. Kulisszákat nem alkal­maznak, nem festik magu­kat. Azt akarják bizonyíta­ni, hogy az igazi művész­nek kellékekre nincsen szüksége.-O­Montrealban rendezték meg a világ karikatúra-ver­senyét. Az első dijat Mar­tin Lamm, svéd karikaturi­sta nyerte el de Gaulle-ról készült rajzával.-0­Kiilíöldön a legnagyobb sikert a Limonádés Joe cí­mű csehszlovák film aratta. San Sebastianban, a feszti­válon: „A halál neve En- gelchen" című filmet, a moszkvai filmfesztiválon pe­dig a Fekete Péter című csehszlovák filmet tüntették ki.-0­A mártonl SNP nyomdá­ban 13 ezer angol és né­met mesekönyvet nyomtak, továbbá négyezer spanyol gyermekkönyvet.-0­A VII. Nemzetközi Chopin Zeneversenyt február 22. és március 13-a között rende­zik meg Varsóban. Eddig 30 országból 84 fiatal zon­goraművész jelentette be részvételét.-0­A brnói operaház együt­tese januárban spanyolor­szági turnéra indul. A Spejb! és Hurvinek színház pedig Franciaországban vendég- I szerepel-O­Louis Aragon és Elsa Trio­let e napokban Moszkvába érkeztek.-O­I • • * » 1 A hivatalnokok elhatározták, hogy mint minden évben, most is elküldik igazgatójuk névnap­jára jókívánságaikat. — Csakhogy uraim, tudomá­sul kell venniök — mondta a? osztály vezetője —. hogy a névnap nem taggyűlés, nem is politikai manifesztáció. hanem teljesen magánjellegű ünnep­ség. Nem fontos, hogy az üd­vözlőlapra zászlókat, gyárké­ményeket, traktorokat vagy bányászokat fessenek. Viszont lehet rajta virág, éneklő madár, gomba vagy törpe. És kérem készenlévő kollégát, hogy szö- vegezze meg a gratulációt. Készenlévő egymás után tép­te össze és dobta el a fogal­mazványokat. Vergődött, izzadt, szuszogott és néhány óra múl­va bemutatta az osztályvezető­nek a szöveget. — De kolléga — mondta az osztályvezető, amikor elolvasta — hiszen elég világosan be­széltem. Magánjellegű, barát­ságos legyen Erre föl maga kiírja itt nekem a munkásmoz­galom történetét és összeszá­molja az ipar legutóbbi tíz évben elért sikereit. Ez vezér­cikk, és nem névnapi köszöntő. Készenlévő kolléga. Mi az, egy­általán nem érti, hogy teljesen új korszakot élünk? Küldje be, kérem Hajlandó kollégát. — Ez a Készenlévő annyira '.•.■.V.VAVAV.V.Y.V.1AS\\V.V.,.V.V.V.'.V.V.,.V STANISLAW DYGAT: JÓKÍVÁNSÁG meghülyült — mondta Hajlan­dó. mielőtt íráshoz fogott vol­na —, hogy egy közönséges üdvözletét se képes megírni. Mosolygott és a fejét csóvál­ta. ■ de nem sokkal később a mosoly ráfagyott az ajkára és fura módon viszketni kezdett a feje. — Hajlandó kolléga — mond­ta az osztályvezető — meg tudná magyarázni, hogy mi köze a kapitalista környezet­nek és a parasztok lelkes terv­teljesítésének a mi igazgatónk névnapjához? Mondja maga tényleg...? Küldje be Ügyes kollégát. Csakhogy ügyes kollégával is az történt, ami Készen lévő­vel és Hajlandóval. De ugyan, az esett meg Szilárd, Szabad. Rövidlátó. Rögtönkapható, Kö­rültekintő, Paprikás. Képtelen Talpnyaló kollégákkal és Nem­mindegy Rózsikával is, aki azt állította, hogy Vesztfdliában megerőszakolta négy amerikai katona, közülük egy néger, (de ezt a négert nem hitték el neki). Végül Nemhajlandó kol­léga se járt különbül, mint a többiek. — Uraim — mondta az osz­tályvezető. — Mi történt ma­gukkal? Köszönöm szépen, de úgy látszik, hogy nekem kell hozzálátnom. Egy óra múlva az osztályve­■■■■■■■■■■■ •••■»••■••»•»»»■•••■»b zetó megjelent irodájának aj­tajában. Csapzott volt a haja. — Senkinek se vagyok itt — kiáltott a titkárnőre — telefon­hoz se hívjanak! A munkanap végéhez köze­ledett. A nap lebukott a ház­tetők mögött. Az osztályvezető tenyerébe hajtott fejjel ült az asztalánál és kinézett az abla­kon. Ebben a pillanatban tépte össze a hetvenhatodik fogal­mazványt, amely így kezdődött: „Történelmi változások idejét éljük ..Lenn a járdán egy kisfiú haladt, hátán táskával. Az osztályvezető felugrott és behívta a gyereket. — Azt állítod — mondta neki, — állítod, hogy az isko­lában jól tanulsz? He, he... Hát akkor mondjuk, mit írnál az igazgatótoknak a névnapjá­ra? No, próbáld csak meg. kérlek próbáld meg ... Kapsz egy zlotyt. — Hát akkor kérem, uraim — mondta az osztályvezető és az asztalra helyezett egy pa­pírlapot. — Kérem önt, Ké- szemlévő kolléga, olvassa lel. Készenlévő kolléga felolvas­ta: „Sok szerencsét kívánunk igazgatónknak névnapja alkal­mából". Mindenünnen a cso­dálkozás, elismerés, tisztelet és egy kicsit az irigység hang­ja hangzott. Fordította: Sz. J. Először is elemezzünk drá­mai műveket. Klasszikusokat és moderneket. Magyarázzuk meg. miért szép, miért értékes egy színdarab. Olvassunk és hallgassunk közösen színdara­bokat. Ismertessük meg velük a színészek munkáját. Aztán természetesen hozzá lehet látni egy színdarab beta­nulásához. A helyesen dolgozó színjátszó csoportnak nem lesz nehézsége a darab kiválasztá­sánál, hiszen nem kell félni az igényesebb daraboktól sem. Arra mindig vigyázni kell., hogy a követelmények ne ha­ladják még a lehetőségeket és a szereplők képességét. Egy 16-17 éves fiatalban annyi já­tékosság és fantázia van! Ne fojtsuk ezt vissza, hanem in­kább aknázzuk ki. így elérjük azt. hogy természtesen játsza­nak. és a szereplés elsősorban nekik jelent örömet. És a közönség elismerése mellett ^könyvelhetjük a sok­kal maradandóbb elismerést, azt, hogy ezeknek a fiatalok­nak, akik ma a színpad desz­káiról nekünk szereztek örö­met, holnap életszükségletté válik a színház, és hozzáértő, művelt közönségként ülnek be a nézőtérre. Pásztó András A bohócok első nemzetkö­zi fesztiválján, melyet nem­rég Luganőban tartottak meg, az olasz Gigi Coralli­ne nyerte el az első dijat, melyet az 1959-ben elhűnyt világhírű zenebohóc, Grock emlékére létesítettek.-O­Szergej Ejzensteln Pa- tyomkin cirkáló című film­jének ítélték a „Minden idők legjobb némafilmje" címet egy stockholmi film­lap körinterjúja során.-O­Teljesen fantáziátlan gye­rekeskedésnek tűnik az absztrakt művészet eddigi összes produkciója ahhoz képest, amit a legújabb „po­part“ művészeti irány mutat be Hága egyik kiállítási termében. A nagydíjat egy szitává lyukasztott hegedű nyerte eL ☆ A VII. Nemzetközi Chopin Zenei Versenyt február 22. és március 13-a között ren­dezik meg Varsóban. Eddig 30 országból 84 fiatal zon­goraművész jelentette be részvételét. * Louis Aragon és Elsa Triolet e napokban Moszk­vába érkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents