Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-03-24 / 12. szám
Jegyzetek egy panelgyárból Bratislava, Mlynské Nivy néven ismert negyedében található a közel háromszázezer lakósú város egyetlen panelgyára. Felkeresésére az egyik legrégibb dolgozójának, Riflik Kálmánnak néhány mondata adott okot. A gutái születésű s lakosú panelgyártó elmondta, hogy jól megy náluk a munka. Am hozzátette: két évvel ezelőtt merőben más volt a helyzet. — A változást, a javulást — mondotta a munkafegyelem megszilárdulása eredményezte. A dicséret ezért, hangsúlyozta, Sátor János mérnököt, műszakvezetőt és az üzem szocialista munkabrigádjait, köztük Valerian Káčerík kollektíváját illeti... VERSENYBEN 90 SZÁZALÉK Riflik Kálmán és társai 1953- ban kezdték építeni a panelgyárat. Markos legények voltak, hát gyorsan nőtt a gyár, * így a termelés a határidő előtt indult meg benne. De ez rég volt, olyan rég, hogy már nem is érdemes beszélni róla. No meg aztán, feljegyzésre méltó úgy is bőven akadt: — Üzemünk dolgozóinak száma, — mondotta Sátor János még a kétszázötvenet sem éri el... — Hogy állnak a tervvel? — A tavalyit, bár csak háromtized százalékkal, de túlteljesítettük. Először, az indulástól! Denkó András, a szocialista munkaverseny felelőse vette át a szót: — Munkatársainknak kilencven százaléka vesz részt a szocialista munkaversenyben. A brigádmozgalomba tíz híján száz emberrel négy kollektívánk kapcsolódott be. A cíMIT IS MOND MÁRCIUSRA a havi teendők naptára? „Kezdjük meg a szólönyitást. A nyitást az időjárástól függően egy-két hétre kövesse a metszés stb.“ A modort szövetkezet híres szőlészetében is ehhez tartják magukat. Képünk a szőlőmetszők csoportjának egyik tagját ábrázolja munka közben. (Foto: Zdeno Kružinský) Érdekes A A biticus nevű ormányos bogár híres matematikus — a tudományos világban. Bámulatos módon úgy vágja fel a friss leveleket, hogy azok félig elszáradva pontos kúpalakra csavarodnak össze, igy jól elrejtheti bennük álcáit. A vágóvonal szerkesztése rendkívül bonyolult feladat, s csak egy nagy holland matematikusnak sikerült először számítások alapján megrajzolni. Ez a nagy tudós, aki mellesleg az első rugós órát is feltalálta, Christian Huygens. A A madarak épltőmü- vészete a fészkek készítésében bontakozik ki színesen, gazdag változatokban. A mesterek mestere azonban egy seregély nagyságú barna madár, amely a kiszemelt faágon valóságos kemencét épít agyagból. A lakályos búboskemencében van nagyobb helyiség és egy kisebb kamra, van ajtó és van szellőzőberendezés is. E madár neve Furnarius rufus és Brazíliában él. érdekességek met eddig csak egy mondhatja magáénak... Ennek a brigádnak Valerián Káčerík a vezetője. LEGNEHEZEBB MUNKA: AZ EMBERNEVELÉS A brigádnak 24 tagja van, a többségük fiatal ember. A tervteljesítésért, mondták a gyár vezetői, mindent elkövetnek: a tavalyi háromtized százalékos többletet lényegében az ő munkájuknak köszönheti az üzem. A brigád vezetője középkorú, izmos férfi. Tisztségét az elmúlt év szeptembeiétő! látja el. Káčerík elvtárs, akinek szavait Dominik Modrovský mester is megerősítette, a következőket mondta: — Tavaly százötven köbméter panelt gyártottunk terven felül. Ez majdnem annyi, mint üzemünk egynapi teljesítménye ... A fegyelmet illetően javulás állott be, de sajnos még mindig akad javítani való. Hiába, az ember formálása bármely munkánál nehezebb, s kézzelfogható eredmények felmutatására hosszú, nagyon hosszú időre van szükség ... Felajánlásaikban a fő súlyt, akárcsak Anton Minarik, Öllé Miklós és Gyurovka Péter elvtárs vezette kollektívák, a panelgyártási ciklus betartására, a minőség javítására és az önköltség csökkentésére helyezték. MÁS SZEMMEL NÉZIK A brigád tagjai között jók a kapcsolatok, senki se élvez közülük külön jogokat. A munkába mindegyik tudása legjavát adja, s jaj annak, aki a minőség ellen tör. Feladataik valóra váltásában, jellemük alakításában és kulturális műveltségűk növelésében nagy segítséget kapnak Ľudovít Go- ga, akadémiai festőművésztől, akivel már hosszabb ideje kapcsolatban állnak. — A művész vezetésével — mondta Káčerík elvtárs — eddig már, több, mint tíz kép- kiállítást tekintettünk meg, és műtermében ennél is többször jártunk. De ő se fehér holló az üzemünkben .. . Elmondták még, hogy Goga mesterrel való barátság-kötésük óta más szemmel látják az életet, vizsgálják az őket körülvevő jelenségeket. Sőt, festményeket, képzőművészeti és más könyveket vásárolnak, mert mint mondták, „a beton-habarcs színeitől eltérő színek is léteznek“. Észrevételük nélkül bizony, szegényebbek lennének! KEZES JÓZSEF Az életre készülnek Zsivaj, nyüzsgés, elevenség — milyen lehet egy mezőgazdasági tanonciskola internátu- sa? A folyosókon, az iskola környékén, az udvaron csupa fiatal fiú és lány. Egyesek könyvekkel a kezükben sietnek, mások látszólag céltalanul álldogálnak, de azért ebben a nyüzsgésben-zsongásban van valami céltudatosság, szervezettség. — Hát, nem valami jókor jött, mert a diákok egyrésze az új műhely átalakítási munkáinál dolgozik és csak egykét tanteremben van tanítás, — mondotta Sarkon Sámuel igazgató, amikor megtudta, hogy az iskola növendékeinek élete, a pedagógusok munkája érdekelne. Hamarosan csatlakozott hozzánk Kudela Iván nevelő is, s így megszaporodva beszélgetünk a polt ári (losonci járás) Mezőgazdasági Mesteriskola ügyes-bajos dolgairól. — Iskolánkban 140 fiatal tanulja a mezőgazdasággal kapcsolatos tudnivalókat, a két évfolyamban, — tudom meg az igazgatótól. — Eddig már sok fiatalt adtunk a mezőgazdaságnak. A fiatalok a mezőgazdasági üzemek vezetőinek megbecsüléséi az esetek többségében kiérdemelték. Ezt onnan tudjuk, hogy kapcsolatban vagyunk az itt végzett fiatalokkal azután is, hogy elhagyják iskolánk kapuit. Problémák? Persze, azok is vannak. Mert azért a tanulók élete nemcsak a tanteremben való üldögélésből áll. Az elméletet és a gyakorlatot össze kell kapcsolni. Hogyan csinálják ezt ebben az iskolában? — Csak dicsérnünk lehet a helyi EFSZ vezetőségét, amely a legmesszebbmenő támogatást nyújtja a fiatalok gyakorlati képzésének megvalósításában. A poltári EFSZ nagyon jó gépparkkal rendelkezik és a fiatalok nemcsak a gépek szakszerű kezelését sajátíthatják el, hanem az esetleges hibák eltávolítását is. A télen a helyi EFSZ telepén ismerkedtek a fiatalok a gépekkel, javításuk módjával. Az iskola „vezérkara“ a tanév elején került az iskola élére. S azt is hozzátehetjük, hogy a legjobbkor. A múltban ugyanis az iskola növendékei között nem kívánatos jelenségek kezdtek lábra kapni. Hu- ligánság ? — Nem éppen huligánság, — gondolkozik el az igazgató. — Inkább olyan fiatalos hetykeség-nyegleség vagy minek nevezzem ... Mindenesetre nem nyugodtunk bele a helyzetbe, hiszen egy-két „kezdeményező“ fiatal könnyen befolyásolhatta volna a többieket is. — Hogyan oldották meg a problémát ? — Maguknak a fiataloknak a bekapcsolásával, — hangzik a válasz. — Mondom, csupán néhány esetről volt szó. S ezeket az eseteket a CSISZ szervezet gyűlésein vitattuk meg. Beavatkozásunk eredményes volt, mert ma már — persze, most is pajkosak, elevenek ezek a fiatalok, hiszen azért 16-18 évesek, hogy elevenek legyenek, — azért huligánság - ról nem lehet beszélni iskolánk növendékeivel kapcsolatban. Az igazgató elvtárs az elején az új műhelyen dolgozó fiatalokat említette. Milyen műhelyről van tulajdonképpen szó? — Az iskola mellett volt egy eléggé nagy, de annál el- hanyagoltabb állapotban lévő barakképület. Állami beruházással ezt átalakítottuk kultúrteremnek, gyakorló műhelynek, és a fiatalok maguk is bekapcsolódtak az átalakítási munkákba. A lányok az ablakokat tisztították, a fiúk a belső szerelési munkákat végezték. — Kik az iskola legjobb tanulói? — Sok jó tanulónk van, — az igazgató szavaiban rejtett öröm bujkál. Nem is tudnám hirtelen felsorolni a legjobbakat. Egyébként örömmel tapasztalom, hogy a mezőgazdasági iskolákba már nem csak a gyengébb tanulókat irányítják — sokan jöttek jó bizonyítvánnyal is hozzánk. Alkalmunk volt elbeszélgetni Ivan Lelek testnevelő tanítóval is. Tőle értesültünk, hogy nagy gondot fordítanak a fiatalok testnevelésére. Jó jégkorongcsapat a van az iskolának. Labdarúgóik messze a környéken nevet vívtak ki maguknak az ellenfelek előtt és ígéretesen bontogatja szárnyait az atlétika is. A fiatalok tanítás utáni foglalkoztatásának másik formája a CSISZ - ben végzett munka. Zenekart alakítottak a fiatalok, műsoros esteket rendeznek, „mi illik — mi nem illik“ délutánokon pedig a helyes viselkedést sajátítják el. — Hát a fiam csak paraszt lesz az iskola befejezése után is? így sóhajtott fel pár évvel ezelőtt az egyik tanuló édesanyja, amikor megtudta, hogy fia az állami gazdaságba megy dolgozni. Ez pár évvel ezelőtt volt és bizonyára nem ez az édesanya volt az egyetlen, akinek hasonló gondolatai voltak a mezőgazdasági tanonciskolával kapcsolatban. Ma már azonban más a helyzet. A fiatalok persze továbbra is a mezőgazdaságban dolgoznak. De mint szakemberek. Mint olyan emberek, akik tudásuknál, felkészültségüknél fogva elismerést érdemelnek. Ezt a célt szolgálja a poltári Mezőgazdasági Mesteriskola is. S az eddigi eredmények azt igazolják, hogy az iskola pedagógusai jó munkát végeznek. AGÖCS VILMOS A PRÁGAI ČKD DUKLA üzemből kikerülő gyártmányok jó nevet szereznek a Csehszlovák iparnak a világ minden táján. Képünk egy bolgár villanyerőmű részére készülő hatalmas vízszűrők szerelését ábrázolja. ® A gimesi szövetkezetben (nyitrai járás) 10 hektáron ifjúsági gyümölcsöst létesítenek. A fák kiültetését idén tavaszon kezdik meg, s a tervek szerint mintegy 2000 db-ot ültetnek el. A fatelepítésből főleg a nyitrai fiatalok, valamint a béládi Mezőgazdasági Mesteriskola CSISZ fiataljai veszik ki részüket. • Értékes javaslattal álltak elő a lipovéiek (komáromi jáRÖVIDEN rás). A Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére ledolgoznak a községszépítési akcióban mintegy 9700 brigádórát. Tervbevették rendezni az iskola, művelődési otthon, EFSZ valamint a HNB környékét. A li- povéiek követésre szólították fél a járás többi községét is. Pasztorek Iván A széles nyomtávú elindul Mintegy 28 000 korona költséggel készül a nagymegyeri modern tejkombinát. Képünkön Anton KUBÁK és Ján ZEMAN, a chotébori Győzelmes Február üzem munkásai, a tej pasztörizálását végző automatát szerelik. A napokban befejezték a széles nyomtávú vasútvonal helyének kijelölését a Szovjetunió határától a Kelet-Szlovákiai Vasmüvekig, április elsején pedig megindulnak a munkálatok. Ez alkalommal olvasóinkat is bizonyára érdekelni fogja néhány ezzel kapcsolatos tény és probléma; hogy miért fontos a széles nyomtávú vasútvonal kiépítése és mekkora a jelentősége népgazdaságunk szempontjából, mikor hol, hogyan épül? A széles nyomtávú vasútvonalról az utóbbi időben kiki sokat hallhatott, olvashatott. Azt azonban valószínűleg kevesen tudják, hogy az e|ső széles nyomtávú sínpár hazánk területén már több mint 17 éves. 1946 decemberében a csernöi átrakodóállomás alapjainak lerakásával egyidőben megkezdték egy széles nyomtávú sínpár átépítését a Szovjetunióban fekvő Csopbói a csernöi vasútállomásig. Az új széles nyomtávú sínpáron 1947 december 4-én gördült be az elsü búzával teli szerelvény hazánk területére. Néhány év alatt mérhetetlenül megnövekedett a Szovjetunióval folytatott árucsereforgalmunk. Az átrakodóállomás lassan már nem elégítené ki az egyre növekvő áruforgalmat. Lényegében ez tette szükségessé a széles nyomtávú vasútvonal kiépítését. Ugyanis a Kelet-Szlovákiai Vasgyár lesz a szovjet szén és vasérc legnagyobb megrendelője. Emellett szól az is, hogy a vasgyár mindössze 100 kilométerre fekszik a szovjet határtól. Nem lenne tehát okszerű bővíteni az amúgy is költséges és túlterhelt átrako- dóállomást, hogy úgymond a gyár kapujában kirakjuk és újra kocsikba rakjuk a szenet, vagy vasércet. Egy tonna vasérc átrakása kb. 4 koronába kerül. Könnyen kiszámítható, hogy csupán egymillió tonna vasérc behozatalánál 4 millió koronát takaríthatunk meg. A vasérc átrakása ezenkívül fékezi a szállítást, amelyet még további tényezők is befolyásolnak. Többek között az időjárás. Télen a vasérc átrakása nehézségekbe ütközik, költséges olvasztókamrák építése válik szükségessé, vagy robbantani kell az összefagyott vasércet. A robbantás azonban a vasérc minőségének a rovására megy. A szállítás folyamatosságát befolyásolja még a vasúti kocsik forgalmának lebonyolítása, megfelelő számú kocsi érkezése. A széles nyomtávú vasútvonal felépítése után nagy számú vasúti kocsi szabadul fel. Lehetőség nyílik a kocsik gazdaságosabb kihasználására is. Megszűnik például az üres vagonok átirányítása Csernőbe. Az Ostraváró! érkező vagonok szenet szállíthatnak Kassára, ahonnan viszont vasérccel megrakodva térhetnek vissza. Nagy mértékben tehermentesül a vasúti forgalom és a túlzsúfolt csernői átrakodóállomás. Érdekes, hogy a széles nyomtávú vasútvonal üzembehelyezése után az eddigihez képest egyáltalán nem növekszik a szovjet vagonok hazánkban tartózkodásának ideje. A széles nyomtávú vasútvonalat, szovjet szakmai tanács és felügyelet mellett a Közlekedéstervezési Intézet dolgozói tervezték. A munkálatok szintén szovjet segítséggel folynak majd s rekordidő alatt — 1966 május elsejére készülnek el. Rövid 25 hónap alatt a 79 km hosszúságú pályatesten 102,75 km-nyi vasúti vágányt kell lerakni. Ez a munkatempó a mi viszonyainkhoz képest rendkívül gyors, és csak a szovjet munkamódszerek alkalmazásával válik lehetővé. A vasútépítés során kb három és félmillió köbméter földet kell áthelyezni. A Latorca, Toplya, Labore és Hernád medrén keresztül 12 hidat kell emelni, együttvéve 900 méter hosszúságban. Az országutakon 16 felül- és aluljáró építése szükséges. A szokatlanul rövid határidő fokozott erőfeszítést és szorgalmat kíván az építőktől, az ifjúságtól. Reméljük, hogy a fiatalság hírnevéhez méltón megállja a helyét. Szerencsés utat, széles nyomtávú! Palágyi Lajos A jíčíny AGROSTROJ üzem dolgozói az idén terven felül egy millió korona értékben adnak több gépet mezőgazdaságunk- nak. Földműveseink többek között 1800 önkötözőt is kapnak. Képünk Jiŕí K r i d 1 o t ábrázolja az aratógép kötőszerke- < zetének szerelése közben.
