Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-03-03 / 9. szám

« CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ ANYÁK ÉRDEKÉBEN „A kormány rendelete szerint a CSKP XII. kongresz- szusának az anyaszabadság meghosszabbítására vo­natkozó határozatát április elsejével életbeléptetik.“ Az anyaszabadság meghosz- szabbitásšrôl szóló rendelet szövegét a Szakszervezetek Központi Tanácsának dolgozói készítették elő. Ezért felke­restük Vlasta Kvičalovát és Ján Koloušek elvtársakat a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának dolgozóit, hogy né­hány kérdést intézzünk hoz­zájuk: • Hány héttel hosszabbít­ják meg az anyaszabadságot? — A fizetett anyaszabadsá­got kivétel nélkül 18 hétről 22 hétre hosszabbítják meg. Az első 18 hétben az anyák ugyanolyan társadalombiztosí­tási szolgáltatásban részesül­nek, mint amennyi a szabad­ság előtti keresetük és a meg­szakítás nélkül ledolgozott munkaidő alapján az eddig megállapított anyaszabadság idejére rá. A 19. héttől kezdő- dőleg a juttatás magassága a megszült vagy örökbefogadott gyermekek száma szerint iga­zodik. Az első gyermeknél a társadalombiztosítási szolgál­tatás az anyaszabadság előtti átlagos jövedelem 40 százalé­kának, második gyermek szü­lésénél az 50 százalékának, harmadik és további gyerme­kek szülésénél 60 százalékot tesz ki. A leányanyák az anyasza­badság 19. hetétől kezdődőleg a fizetésük 70 százalékát kap­Firenze és a világ ifjúság A világ haladó ifjúságának történetébe újabb nagy kezdeményezést jegyez­hetünk be. A múlt hét óta a firenzei történel­mi nevezetességű város­háza impozáns termeiben ülé­seznek öt világrész ifjúsági szervezeteinek küldöttei. A központi téma a leszerelés, a békés együttélés és a nemzeti felszabadítás! harc problémá­ja. Mindezekről majd plenáris üléseken és a szakbizottságo­kon is tárgyalnak. A leszere­lés és a békés együttélés köl­csönhatásáról Franciaország, Ghana, Szovjetunió és az Egyesült államok fiataljai számoltak be. A nemzeti fel­szabadító mozgalom aktuális problémáiról AÍgéria, Indoné­zia és Venezuela küldöttei re- féráltak. Már lapzártunkkor úgy ta­pasztalható, hogy a firenzei konferencia igen sok olyan kérdést vet fel. melyeknek megoldása még aktívabbá te­szi az egyes országok ifjúsági szervezeteinek tagjait. Szép kezdeményezésekkel lépett fel a csehszlovák kül­döttség is. így például kül­döttségünk javasolja, hogy ez év nyarán rendezzenek Prágá­ban nemzetközi leány-találko­zót. Ez a rendezvény a DÍVSZ ez évi programjának kimagas­ló eseménye lenne. Értékesek küldöttségünk tapasztalatai a már évenként megrendezett csehszlovák, német és lengyel fiatalok találkozóiból. Ilyen találkozókat más országok számára is javasolunk. A csehszlovák küldöttség ugyan­csak felajánlotta, hogy haj­landó egy nemzetközi szemi­náriumot előkészíteni Gott- waldovhan. amely a gyermek- film problémáival foglalkozna. A firenzei konferencia je­lentős pozitívuma, hogy a kon­ferenciát bojkottálni akaró erőknek nem sikerült meg­akadályozni a különböző val­lási és nem szocialista elveket valló szervezetek részvételét is .Éppen ezért sajnálatra méltó, hogy ugyanakkor a kí­nai ifjúsági szövetség nem vesz részt ezen a találkozón. —st— ják és egy hónappal hosszabb anyaszabadságra jogosultak. Újabb kedvezményben része­sülnek azok a szülőanyák, akik egyszerre több gyermeket hoznak a világra. Ikreknél és hármasikreknél 35 hetes fize­tett szabadságot élveznek, feltéve, ha mindkét, illetve mind a három gyermekről ma­ga gondoskodik. 49 Mi van a fizetetlen anya­szabadsággal? A törvény lehetővé teszi, hogy az anyák fizetetlen sza­badsággal hosszabbítsák meg az anyaszabadságukat. A gyer­mek egyéves koráig otthon maradhatnak. Ez idő alatt nem lehet nekik felmondani és jo­gukban áll, hogy egy év után ugyanarra a helyre kerülje­nek, mint amelyet elhagytak. • Ezek az intézkedések va­jon csakis azokra a nőkre vo­natkoznak, akik április 1. után fognak szülni? — Nemcsak azokra, hanem azokra is, akik 1964. március 31-ig nem merítették ki a 18 hetes fizetett anyaszabadsá­gukat. A nők foglalkoztatottsága egyre emelkedik, ezzel egy­idejűleg a munkahelyükön és a háztartásban is egyre több kötelesség vár rájuk. Kevés a bölcsőde és ezenkívül egy bölcsődei hely építése 20 ezer koronába kerül. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a gyermekről való egyéni gon­doskodás az első életévben elengedhetetlen. A nyújtott szolgálatok még nem kielégí- tőek. Ehhez járul még az is, hogy a beosztott munkaidő, a csúcsforgalom idején való be­vásárlások és a forgalmi esz­közök túlzsúfoltsága gyakran sok kényelmetlenséget okoz­nak. Az alkotmány a nők számá­ra ugyanazokat a jogokat biz­tosítja, mint a férfiak számá­ra. Ezek a jogok a gyakorlat­ban különbözőképpen feste­nek. Az anyaszabadság meg­hosszabbítása határozott lé­pést jelent ahhoz, hogy az egyenjogúság a gyakorlatban is érvényre jusson. Több ilyen „lépésre“ van szükség. (M. F.) Ezen a napon Vásárútra a déli órákban érkeztem. Éppen jókor, még ott volt Oravecz Bóza el­nöknő és Orbán István tit­kár. Már ebédre készülöd - tek, de kedvemért marad­tak, sőt később előkerítet­ték Bajcsi László tanítót, a művelődési ház vezetőjét. Erélyes asszony benyo­mását tette rám az őszhajú elnökasszony. Méltósággal ült az asztalfőn. Miközben iratait rakosgatva rendet teremtett az asztalán és fiókjában, minden mozdu­latán látni lehetett, hogy személyes ellensége a ren­detlenségnek és hivatalos működésében is a rendsze­retet a fő erőssége. Kérdé­seimre adott tömör válaszai arra késztettek, hogy rövid, konkrét kérdéseket tegyek fel. Arra a kérdésre például, hogyan működik szövetke­zetük, így válaszolt: — Jól. Szilárd fizetéssel jutalmazzuk tagjainkat. Egy munkaegység értéke tizenkilenc korona. Az év- végi jutalmazás két korona volt, a dohányosok hármat kaptak. Összegezve a szö­vetkezet munkáját azt mondhatom, hogy kenyér- gabonán kívül minden ter­mésből túlteljesítettük a beadást. Számokban kife­jezve, a szövetkezet beadá­sa az eredeti terv szerint nyolcmillió hatszázezer ko­ronát tett ki, beadásuk pe­dig meghaladta a tízmilliót. E nagy számok kissé fej­be kólintanak, de azért tar­tom magam és hamarjában, csakhogy mondjak valamit, csendesen megkérdeztem, mikor alakult a szövetke­zet. SZABÓ BÉLA yitérleg és tükör A kérdés körül nézetelté­rés támad az elnök és a titkár között. Az utóbbi azt mondta, hogy negyvenki­lencben, az elnök viszont ellentmondás nem tűrő hangon, de higgadtan kije­lentette, hogy ötvenben, mert ötvenegy januárjában kinevezték csoportvezető­nek, de sajnos, — jegyezte meg ironikusan —, a cso­portnak nem voltak tagjai, erre kénytelen volt addig járni házról házra a falu­ban, míg sikerült néhány lányt beszervezni és ezek segítségével végezte el ab­ban az esztendőben a tava­szi munkát. Hogy jól végezte a szö­vetkezetben a munkáját, azt főképpen az bizonyítja, hogy 1955-ig csoportvezető maradt. Közben azonban ötvenkettőben megválasz­tották a nemzeti bizott­ságba, majd ötvennégyben tanácstagnak. Amikor megvált csoport­vezetői állásától, takarító­női és kézbesítői minőség­ben alkalmazottja létt a nemzeti bizottságnak. Mun­káját itt is kifogástalanul végezte. Ezt mi sem bizo­nyltja jobban, mint hogy 1960-ban megválasztották alelnöknek és végül 1963- ban, amikor a község veze­tőségében változás állott be, ő került az elnöki szék­be. — Szép pálya — jegyez­tem meg elismerön — a takarítónői állástól az elnö­ki székig. — 6, — válaszolta — én sose szégyelltem a munkát, mindig elvégeztem azt, amit kellett, amire szükscg volt. Egyébként mint taka­rítónő is tagja voltam a kerületi nőbizottságnak, sőt hat évig a Szlovákiai Nőbi­zottságnak is. — Tud szlovákul? — Dehogy tudok. Ha volt mondanivalóm, azt meg­mondtam magyarul. Ekkor érkezett meg Baj­csi László, a művelődési ház vezetője. Alighogy helyet foglalt az elnökasszony tá­vozni készült. Megkértem, mondjon még valamit a község kulturális életéről. Hangjában türelmetlenség lüktetett. Kicsit mintha fe­leslegesnek tartaná a sok kérdést. Ennek ellenére tár­gyilagosan válaszol: — Tanítóink segítenek. Minden társadalmi munká­ban részt vesznek. Különö­sen most, hogy a falu szer­vezetei évzáró gyűlést tar­tanak, ők gondoskodnak a kulturális programról, ők szervezik a falu lakosságát is, időset, fiatalt egyaránt. (Folytatás a 3. oldalon) ISMÉT MÁRCIUS NYOLCA- DIKA VAN. Egy nap a 365 ill. ebben az évben a 366 napból. Nem piros betűs ünnep, csak dolgos hétköznap, mégse ve­szít a fényéből, a meghitté váltságából ez a nap. Ilyen­kor még azok is, akik külön­ben megfeledkeznek az udva­riasságról, valahogy nagyobb megértéssel, több belátással viseltetnek a nők iránt. Csak egy nap van az évben, nem is kettős ünnep, amikor a nők munkájáról elmélke­dünk. Nemcsak ünnepelünk most, hanem jó lesz egy ki­csit elgondolkodni lányaink, asszonyaink helyzetéről. Azok­ra a nőkre gondolok, akik több műszakot végeznek. Csehszlo­vákiában a munkaerők 43.6 %-át nők teszik ki. Elég sok, de többen is lehetnének, mivel a nők százalék aránya maga­sabb, mint a férfiaké, ha meg­teremtenék a feltételeket ar­ovirag Talán még nem volt költő, ki meg nem énekelt volna fehér szirmú hóvirág, te tavasz hirdetője! Tanyád a havasók bérce, szűzi hó bimbód bölcsője Legforróbb csókjaival ébresztget a Nap, a tavaszt várók hozzád szaladnak Hideg szél simogatja arcod, ezért üde mindig mosolyod. Búcsút csilingelsz a Télapónak, kedvesen integetsz a kikeletnek. Lehozod titkait a havas bérceknek, Kedvesét az ifjú veled köszönti hideg márciusi reggel s kedvesebb vagy, mint a forró nyárban a legpompázőbb virágtenger. SZOMBATHY MÉDA rá, hogy gondjaiktól megsza­baduljanak. Bölcsődéket, bölcsődéket! -- halljuk az anyáktól. Kevesebbet várakozni az ál- lomásokon — mondják á munkába utazó nők. Több megértést a férfi mun- katársainktól — halljuk nap, mint nap. Nem folytatom a felsorolást, látja, tudja mindenki, ismeri a helyzetet, mégis valahogy lassan megyünk előre a nők egyenjogosításában. Az egyen­jogúság elve nem abban rej­lik, hogy most már minden­féle munkát végezhetnek á nők, hanem abban, ha az ő testi és lelki alkatukat tekin­tetbe véve biztosítják szá­mukra a munkafeltételeket. Dolgozó asszonyaink gondjai, a mi gondjaink is. Vegyük Iá vállukról a gondjaik felét. Ne- csak ezen a napon legyenek vidámabbak, mosolygósabbak a női arcok, hanem az év minden napján. Ünneplésünk csakis úgy válhat a formalitá­soktól mentessé, ha a Nőnap­kor tett ígéreteinket teljesít­jük is. A munkalehetőség csak úgy ad önbizalmat, ha párosul a jó munkafeltételekkel is. A' nők odaadják a társadalom­nak munkájuk gyümölcsét, dl társadalom adja meg a nőknek a bölcsődéket, a magasabb műveltségre való lehetőséget. Ilyenkor, március nyolcadi­kén, a férfiak virágot adnak« A virág csak jelkép. Vele cso­korba kötik a szeretetet és H megbecsülést. A virág elher­vadhat, de a megbecsülés ma­radjon meg legalább egy évig, mert jövőre újra csokorba kötjük szeretetünk szimbólu­mát, a virágot. —cs—

Next

/
Thumbnails
Contents