Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-02-25 / 8. szám

P. EDIT: Batiszt anyagjára két blúzt küldünk. Mindkettő szegózéssel és keskeny fod­rokkal díszített A (odrok el is maradhatnak, akkor a blúzok egyszerűbbek, de úgy is szé­pek. „DIVATGONDOK“: Kérésé­re különböző blúzokat és szok­nyákat közlünk. Az első kettő anyaga puplin vagy más mosó- anyag. a 3. egyszínű vagy min­tás anyagból készül, a 4. a most annyira divatos ujjatlan blúz, körül levasalt szembe ráncokkal. „CJ HÄZASOK“: Ma valóban minden háziasszony igyekszik megtanulni a jó fekete „tit­kát“. Ez érthető is, mert a kávé fvása nagyon elterjedt- étkezés után szívesen iszunk egy csészével, s emellett ven­dégeinket a nap bármely sza­kában megkínálhatjuk feketé­vel. Elkészítési módja többféle — s mindenki azt tartja a legjobbnak, ahogy ő készíti. Nos, nézzük, mi is a legfon­tosabb? Mindig jó minőségű kávét vegyünk (igen jó a 10 dkg 18.- koronáért). Fontos tudni, hogy a kávét vagy csak köz­vetlenül az elkészítés előtt da­ráljuk meg, vagy ha az üzlet­ben daráltatjuk, otthon pléh- dobozban tartsuk, különben arómáját veszti. A finomra (de nem porfinomságúra) da­rált kávé a legjobb, a durvára darált nem adja ki eléggé az aromát. A kávédarálót mindig alaposan tisztítsuk ki, mert a kávészemekből olaj rakódik le, ami Idővel megdohosodik. Nálunk a legjobban elter­jedt az ú. n. török, ill. forrá­zott kávé, s egyben ez a leg­egyszerűbb mód is: vizet for­ralunk (a feketekávés csészé­vel mérjük ki, annyit ameny- nyire szükségünk van). A ká­vét az előzőleg kissé felmele­gített kávéskannába készítjük (minden csészére egy tetős kávéskanállal számítunk). Ha a víz éppen felforrt (nem sza­bad sokáig forrni hagyni) egy keveset belőle ráöntünk a ká­véra. majd néhány pillanat múlva ráöntjük a maradék vi­zet is. Leforrázhatjuk a kávét egye­nesen a csészékbe is. de ilyen­kor inkább nagyobb méretű csészéket (de azért nem tejes­kávéra valót) használunk, vagy kisebb, feketekávés poharakat. Az ily módon készített kávéból u. i. csak egy csészével ihat­nak, azaz ihatnak többel is, de ez körülményes, mert a csé­széket ki kell mosni és az egész kávéfőzést megismételni. Készíthetjük a feketét úgy is, hogy a vizet (szintén csé­szénként kimérve) a kávéval együtt tessszük fel főni. Ha felforrt, a tűzről lehúzva el­keverjük a habját, ismét fel­forraljuk, elkeverjük, összesen háromszor, majd a tűzről le­húzzuk és egy kevés vizet ön­tünk bele. Egy-két percig áll­ni hagyjuk, utána kissé felme- legitett kannába szűrjük. S végül néhány „specialitás“: kitűnő a fekete, ha ásványvíz­ből készítjük. Ha ásványvizünk nincs otthon, a vizbe szórt csipetnyi só helyettesíti. Egyes ínyencmesterek állítá­sa szerint a frissen darált ká­véban elkevert csipetnyi ka­kaó kivételesen finom aromát ad a kávénak. Próbáljuk ki, lehet, hogy izleni fog! Verseny! Verseny! Verseny! ötödik é9 hatodik verseny­kérdésünk keretében arra keil röviden felelni, miért helyte­len a két rajzon az öltözködé­si darabok összeválogatása. Ismételten felhívjuk olvasó­ink figyelmét, hogy a válaszo­kat a kivágott szelvényekkel együtt, a verseny végén egy­szerre kell beküldeni. A szel­vények nélkül beérkezett vá­laszokat nem vesszük figye­lembe. Régi képtárakban járva örömmel bukkanok a két Ruysdael festményeire. Szere­tem romantikus holland tájai­kat. a felhőkkel koszorúzott erdőket, amelyek sziklás hát­terében vízesés zuhog alá. Leg­utóbb szülőföldükön Hollan­diában találkoztam festménye­ikkel. A találkozás öröme után eltűnődtem — hm, láttam-e valahol ilyen holland tájat? Akkor már néhány napja is­merkedtem Hollandiával és megállapítottam, hogy lapos, mint a tenyerem. Legnagyobb dombja: ha a félmétert eléri. Hol vannak hát a ruysdaeli sziklás vízesések? Bizony se­járókelö vagy a szemközti szomszéd nem láthatna. Es­ténként az ablakban állva el­néztem a szemközti ház kivi­lágított lakásait, amelyek az emberi élet kicsiny színpada­ként tárultak elém. Mivel sen­ki nem veri a feleségét és nem duhajkodik az otthoná­ban, nincs mit rejtegetnie a világ előtt. Titok nélkül (de a jóízlés ellen sem vétve) él­nek a hollandok. Miután akarva, akaratlanul számos otthonba betekinthet­tem, átfogó képet kaptam a holland lakáskultúráról. Az otthonok derűsek, tiszták, csinosan bútorozottak. Az ab­Idegenforgalmi látványosságként megőrzött szélmalom. amszterdami hol. A két Ruysdael képzele­tében született tájakat Hol­landia valóságos arculatának hittem. Hiába kerestem a napfényes kék eget ÍS, amely az idegen- forgalmi tájékoztatókon oly csábítóan borul Hága, Rotter­dam és más városok fölé. Az ég szürke felhők országútja volt, az eső hol itt, hol ott öntött nyakon, s a szél rendü­letlenül fújt. A parasztok ny­lonlepedőkkel takarták be a kazlakat és a háziasszonyok úgy teregették ki a fehérne­műt a szabadban száradni, hogy nylonvédőket csíptettek rá. Ennél több csalódás nem ért Hollandiában, — csak meglepetés, sokszor igen kel­lemes. Kezdjük mindjárt az otthont alapítani törekvőket különösen érdeklő témával, a lakáskérdéssel. Az elmúlt két évben hat nyugati államban jártam, s úgy tűnt hogy kö­zülük Hollandia a legszorgal­masabb lakásépítő. Az építke­zés ütemét is alkalmam volt lemérni. Az átlagos holland városkának számító Dord- recht-ben, vendéglátó házi­gazdám három évvel ezelőtt költözött be új lakásába. A ház akkor a város legkülső háza volt, rajta túl a kukori­caföld kezdődött. Ma már az új lakónegyed közepén lakik, annyi új ház épült azóta. Érdekes és az egész ország­ban egységes a lakóház-épít­kezés stílusa. A házak 3-4 emelet magasak, hosszúak és egy lakás (két lakószoba) szé- lességúek. A lakásépítkezés nemcsak olcsó, hanem töme­ges is. Ha egy jegyespár la­kást igényel az elöljáróságtól, egy-két év múlva díjtalanul kiutalják számára. Addig a fiatalok összegyűjtik a beren­dezésre valót. lakpárkányon zöld növénydísz és egy lakásból sem hiányzik az esténként barátságos fényt vétó állólámpa. A szekrények az új lakásokban beépítettek, a beköltözőknek csak ülő- fekvő- és konyhabútorról kell gondoskodniuk. A bútor nem éppen olcsó, de ízléses és egy életre szólóan tartós. Hollan­diában szántszándékkal sem lehet egy lakást ízléstelenül berendezni, mert csúnya bú­tor vagy ízléstelen lakástextil nem kapható. A németalföldi élet orszá­gos vonása az egyszerűség. A holland egyszerűség fogalom és kissé program az emberek számára. Azokkal az emberek­kel ellentétben, akik módo­sabbnak mutatják magukat, a holland inkább szerényebben él, mint a lehetőségei enged­nék. Hollandiában is vannak gazdag emberek, de ez inkább a bankbetétjükben, mint az életmódjukban nyilvánul meg. Itt ismeretlen és szinte visz- szataszítőnak számít az esz­telen fényűzés. A nők és fér­fiak tisztán, célszerűen és sokszor divatosan öltözköd­nek, de a hivalkodó elegancia határán innen. Egyszerűség és gyakorlatiasság jellemzi az új építkezéseket és a városok külső arculatának kialakítását is. Hollandia királyság ugyan, de ez senkit sem késztet feu­dális pompa kifejtésére. A ki­rálynő a szükséges alkalmak­kor reprezentál, szeptember harmadik keddjén aranykocsi­ban végighajtat Hága utcáin, megnyitja a parlament évi ülésszakát, de azontúl ugyan­úgy él családja körében, mint sok más holland anya. Számá­ra a királynői palást — fog­lalkozási ruha. A királyi csa­lád egyszerű és közvetlen életmódjának bizonysága, hogy karácsonykor számtalan üd­vözlőlapot küldenek szét. Dordrechti házigazdám (sze­rény munkás) is megmutatta nekem az időközben elhúnyt Wilhelmina anyakirálynőtől kapott holland egyszerűségű karácsonyi üdvözlőkártyát. A tulipánok elvirágoztak már, amikor Hollandiában jár­tam és lezajlottak a nizzai karneváli felvonulással vetél­kedő virágkorzók is. Hollandia Európa virágkertésze. A tuli­pánon kívül sok más virágot is exportál. Az idegenek kí­váncsiságát felajzó szélmal­mok működnek még és néhány faluban járja a fapapucs és a csipkés főkötő is. De Hollan­dia ennél magasabbrendű lát­ványossággal is kedveskedik vendégeinek, például az ams- terdami Rijks-Múzeummal, amely a régi holland festészet leggazdagabb kincsesháza. Mint egy zenekari mű, amely finom hangzatokkal kezdődik és egyre erősbödő dallamíve­ken keresztül a minden hang­szert megszólaltató fináléban végződik, úgy ragadja meg és fokozza figyelmünket a festé­szeti gyűjtemény termeinek gazdag sora, mígnem megpil­lantják a csúcspontot jelentő Rembrandt festményeket és közöttük is a legnagyszerűb­bet, a szinpadszerűen kiállí­tott „Éjjeli órjárat“-ot. A te­remben ugyanolyan áhitatos csend honol, mint Michelan­gelo Medici-síremlékei előtt Firenzében. A látogatók hal­kan leereszkednek a kárpito­zott ülőhelyekre és szótlanul gyönyörködnek a mély ár­nyékból sugárzó fénybe lépő lövészcsapat látomásszerű csoportjában, Rembrand zse­nijének legnagyszerűbb kife­jeződésében. Ez a mű verse­nyez Európa legszebb festmé­nyeivel. A többi termekben rákövetkező Tizian, Veronese, Rubens festmények sem tud­ják elhomályosítani ragyogá­sát. Az is Hollandiában történt meg velem először, Góliáttá váltam. A Hága melletti Ma- durodamban övemig értek a házak és gondosan kellett lép­kednem, hogy a kicsiny autó­kat el ne tiporjam az utcács­kákon. Madurodam a holland gyermekek kedvence — lilipu­ti város. A huszonötödrészre kicsinyített épületek bemu­tatják a holland építkezés történetét a XI. századtól fog­va. A törpe városka a kegye­let müve is, a Maduro-házas- pár alapította a dachaui kon­centrációs táborban megölt fia emlékezetére. A tiszta be­vételt jótékony célra fordít­ják. Rotterdam egyik terén egy szobor emeli kezét vádlón az ég felé. A szíve helyén hatal­mas lyuk tátong, átlátni rajta. Szimbolikus szobor, Rotterda­mot jelképezi, amelynek a németek a második világhábo­rúban elpusztították a szívét, kiégették a város központját. Rotterdam világháborús pusz­tulása Varsóéval, Volgográdé- val vetekszik, és ma már alig Van nyoma. Hollandia leg­szebb, legmodernebb üzlethá­zait, középületeit, áruházait, pályaudvarát ez a város mondhatja a magáénak. Azzal a kellemes érzéssel jártam utcáin és terein, hogy megpil­lanthattam a jövő szép váro­sát. A modern negyed egyik ré­sze a gyalogjárók paradicso­ma. Ide autók nem hajthatnak be. Itt vannak a város leg­szebb üzletei, elegáns kávéhá­zai és mozijai. Szórakozó- és vásárlási központ, néhány hektárnyi luxusterület, ahol még a holland egyszerűség sem kötelező. Talán nem is annyira a hollandok, mint in­kább a tengerentúlról érkező és ott induló külföldiek ked­véért létesítették. Rotterdam a világ második legnagyobb kikötője. Múlt évi áruforgalma csak néhány ton­nával maradt el a világ első kikötőjétől, az Atlanti-óceán szemközti oldalán fekvő New- Yorkétól. Rotterdam páratlan látvá­nyossága a New-York-i Sza­badságszoborral vetélkedő 119 méter magas kikötői kilátóto­rony. Az Euromast vendéglő­jében, büféjében, nyitott és zárt kilátójában 1100 személy fér el zsúfoltság nélkül. A 89 méter magasan levő vendéglő­ben lépcsőzetesen emelkednek a szintek, hogy minden ven­dég élvezhesse az üvegfalon keresztül elébe táruló lát­ványt. Amikor fentjártam, a nap bújócskát játszott a fel­hők között és sugarai időkö­zönként felragyogtatták a ki­kötő vízmedencéinek hajókkal tűzdelt tükrét. A rakodódaruk fasorként szegélyezik a rak­partokat, összességükben er­dőként hatnak. Kerestem a távolban a vá­rostól nyugatra fekvő Hello- voetsluis-t, ahol Európa leg­nagyobb vízi építkezése fo­lyik, de a messziség eltakar­ta. A holland mérnökök és munkások öt, a szárazföldbe mélyen belehasító tengeröb­löt gáttal zárnak el a tenger­től, hogy megfékezzék a ten­geri viharok által felkavart öblök pusztító hullámverését. A gátak kiegyenesítik a part­vonulatot, amely ilyenformán 700 kilométerrel rövidül meg. A gátak möge zárt területen a sós tengervíz idővel kiéde- sedik, majd kiszárad. A káros sók eltávolítása után Hollan­dia új termőföldhöz jut, amely Európa legsűrűbben lakott or­szágának több mint létkérdés. A hosszú évekre tervezett Delta-építkezés — a Zuider See megfékezése után — Hol­landia újabb nagy vállalkozá­sa, nemzeti büszkesége. (A Világ Ifjúságából) Sajátos vonása a holland életnek az otthonok kitárul­kozása az utca felé. Az ablak­függönyöket reggel elvonják és csak este húzzák be ismét. A mindennapi életnek semmi titka nincsen, amit az utcai Rotterdam nagyforgalmú központi pályaudvara. OJ II- H'SAí; — 8 CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő­ség és adminisztráció Bratislava Pražská 9. - Telefon 415-41 - Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke Józ.sef - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hirlapv/nlgálata előfizetni lehet minden postán — Kéziratukat nem érzünk meg és nem adunk vissza. A lapot külföld számára a PNS Ostredná expedícia flare útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VI1. k—20*41081

Next

/
Thumbnails
Contents