Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-02-11 / 6. szám
Vita a pionírok neveléséről MoJjy az Ifjúsági mozgalomnak időről időre szembe kell nézni saját belső problémáival azt egész természetesnek találjuk. Hiszen a mozgalom szervesen társadalmunk mindenkori aktualitásaihoz kötődik, sőt amennyiben generációs értelmezésben fogjuk fel az ifjúsági mozgalom szerepét, úgy számításba kell venni azt a körülményt is, hogy az évek jönnek, az évek mennek, és ma már a felnőttek soraihoz tartoznak azok, akik tizenöt évvel ezelőtt iskolás korukban ott álltak a CSISZ pionírszervezetének bölcsője mellett. Most, amikor a PSZ megalapításának évfordulójára készülünk, természetes, hogy a CSISZ, amely a PSZ működéséért felelős, felméri az eddig megtett utat. Ezért indult az ifjúsági sajtó hasábjain vita a pionírszervezet problémáiról, a myjavai Armaturka nemzeti vállalat mellett működő CSISZ alapszervezet kezdeményezéséből ezért indult el a „Staféta a pionírszervezet XV. évfordulójára“ — mozgalom is. Ez a mozgalom is azt a célt követi, hogy a CSISZ alapszervezetek vegyenek részt a PSZ évfordulójának méltó előkészítésében és fedjék fel azokat a lehetőségeket, amelyek a PSZ munkájának javításához vezetnének. A CSISZ KV Bratislavában összehívta a CSISZ alapszervezetek képviselőit, hogy közvetlen beszélgetések formájában számoljanak be a pionírnevelés terén nyert tapasztalataikról és a további lehetőségekről. Gyakran vitatott probléma a PSZ-ben folyó mozgalmi munka elszürkülése, a pedagógusok részéről mutatkozó érdektelenség, a gyermekek mentális korának nem megfelelő munkamódszerek alkalmazása Ezek a hiányosságok főleg abból adódnak, hogy a pionírmozgalom egyre nagyobb szerepre tart igényt s a megnövekedett feladatok fokozott felelősséget é.s igényességet követelnek tőlünk. A pionírvezetők feladatáról is sok szó esett a viták folyamán. Gyakran halljuk, hogy a pionírvezetők teljesen tapasztalatlanok még maguk is gyermekcipőben járnak és nem képesek arra, hogy a nevelőmunkát irányítsák. Nincsenek tisztában a gyermekek lélektani sajátosságaival és az iskolában ellesett módszereket majmolva a pionírösszejöveteleken is tulajdonképpen csak „iskolásdit“ játszanak. Már rájöttünk, hogy a legrosszabb: mindent egyedül végezni és még mindig túl gyakran halljuk: inkább elvégzem magam, mert amíg megmagyarázom, addigra én is megcsinálom. Az ilyen pionírvezetőnek rossz a munkastílusa, mert nincs türelme a gyermekekhez, ez a módszer csak arra jó, hogy visszaszorítsa és elfojtsa az önállóságukat. A közösségi munkába való aktív bevonásnál a legeredményesebbnek a megbízatás mutatkozik. Kiválóan alkalmas a legértékesebb emberi tulajdonságok kifejlesztésére. A megbízatás növeli az akaratot, tanulásra, művelődésre ösztönöz és főleg önállóságra. A pionírtáborok megszervezése körül is jobban igénybe kellene venni a gyermekeket. Sokkal nagyobb örömük lenne, ha nem kapnának mindent kézhez, ha fáradozni kellene a beszerzésnél és a megszervezésnél. A megbízatások teljesítése közben érlelődnek a gyerekek. Természetesen mindig figyelemmel kísérjük a politikai eseményeket, de a szólamok és a napi híradásokat reprodukáló politizálás helyett szélesebb, átfogóbb tájékoztatásra van szükség, amely megalapozza a fiatalojc önálló ítéletét. A pionírvezetők többnyire túl fiatalok ahhoz, hogy helyesen használják fel az eszményképek nemesítő és jellemformáló erejét. Nem kívánhatjuk, hogy a pionírösszejöveteleken komolykodó fel- nőtteskedö „oktatás“ folyjék. A gyermekekhez közelálló őket érdeklő kérdésekről kell beszélni, olyanoknak, akik értenek hozzá, s ezért a legcélravezetőbbek a baráti beszélgetések. Honnan vegyük azonban az olyan pionírvezetőket, akik ezeknek a követelményeknek megfelelnének? A CSISZ KB által rendezett beszélgetésen az üzemi szervezetek képviselői értékes tapasztalatokat adtak át. Arról számoltak be, hogy milyen jó eredményeket értek el a pionírvezetéssel. Azt hiszem, ezzel a fogalommal a jövőben feltétlenül gyakran találkozunk majd. A gyermekek manapság valóban igényesek, érdeklődésük olyan sokoldalú, hogy nehéz egyszemélyben megtalálni azt, aki a minden szempontból megfelelő lenne számukra. Jó lenne persze részletesen foglalkozni a kollektív pionírvezetők megszervezésével és a nevelőmunka kísérleti eszközeivel. Most csak fel akartuk hívni a figyelmet arra. hogyha a CSISZ-szervezetek helyesen akarják irányítani a PSZ tevéA brnói háztetők felett kenységét, akkor elsősorban növeljék a szervezet vonzóerejét. Gondolkozzanak a felvetett problémán, próbálják megoldani a kollektív pionírvezetők kérdését s így talán közelebb jutunk ahhoz, hogy a pionírösszejöveteleket vonzóbbá tegyük, közelebbférkőzzünk a gyermekekhez, hiszen ez a cél lebeg mindnyájunk előtt. Micha! Márta Rendszeres munka- szép eredmények A szenei magyar tannyelvű iskola CSISZ-szervezetének „értékelő tagsági gyűlésén“ a politikai felelős beszámolt a pillanatnyi politikai helyzetről. Ismertette a szocialista tábor eddig elért eredményeit. A 9-12 osztályokban a Világ térképe felett, Az ember, természet és társadalom, Tanulunk a pártról körök alakultak. A második osztály olvasókörei a Fučík-jelvény megszerzését tűzték célul. Sikerült megvalósítani az együttműködést az iskola többi szervezetével. Volt miről beszélni a sportfelelősnek is. Az iskola jégpályájáról a második osztály gondoskodik. A sportélet kiemelkedő eseményeit az iskolák ellen lebonyolított kézilabda és labdarúgómé rkőzések jelentik majd. Kulturális téren is szép eredményeket könyvelhetünk el. Továbbra is szorgalmasan gyakorol az iskola zenekara, a tánc- és esztrádcso- port. Az új énekkar már több iskolaünnepélyen sikeresen lépett fel. A tanulmányi előmenetelek megjavítása céljából tanulmányi verseny indult és ez a félévi bizonyítványokon is jótékonyan mutatkozott. Véd- nökségi szerződést kötöttünk a helybeli gép- és traktorállomással. Egy további szerződés értelmében 600 fa tavaszi gondozását, további 500 fa kiültetését és 20 ezer négyzetméter terület befüvesítését vállaltuk. A szenei magyar tannyelvű iskola mellett működő CSISZ- szervezetnek 218 tagja van. Az új vezetőség már most is bebizonyította, hogy a ráháruló feladatokkal sikeresen meg tud birkózni. Szorgalmasan figyelik a többi szervezetek munkáját és szívesen átveszik a jó tapasztalatokat. Egri Ferenc, Nagybél Téli napsütés, tavasztváró reggel. Frissen jönnek az alkalmazottak a komáromi állami gazdaság igazgatóságára. Csörgei Ilona a CSISZ össziize- mi vezetőségének elnöke is frissen érkezik Nagykgsziröl. Naponta jár be, emellett látja el könyvelői munkáját és a CSISZ körüli ténykedéseit. Mert nem könnyű egy állami gazdaság összüzemi szervezetét vezetni. Gondok, problémák árnyékozzák a derűsebb napokat, de a derűs napok sokszor áttörik a problémák ködét. Az összüzemi szervezethez hét alapszervezet tartozik. Ezeket kell látogatnia Csörgei Ilonának, irányítani, nyilvántartást vezetni róluk az alapszervezetek vezetőségeivel megbeszéléseket tartani, gyűléseken részt- , venni, előkészíteni az egyes akciókat. Bizony sokszor késő este tér haza kerékpárral, mert akkor már nincs autóbusz- közlekedés. Négy éve tátja el ezt a feladatot, most már mint érett gyümölcsöt szemlélheti, a négyévi munka eredményét. Kifejlődött az őszinte bírálat négy év alatt. Ez a legnagyobb öröme. A fiatalok megmondják mi fáj nekik, hol látnak hiányosságokat és köntörfalazás nélkül állapítják meg a bajok forrásait és megoldják azt, ha tudják. Azonkívül óriási mértékben megnőtt az érdeklődés a fiatalok körében a mezögaz-• dasági gépek iránt. Mindent géppel akarnak elvégezni, a legkorszerűbb technológiát akarják bevezetni a mezőgazdasági termelésbe. Bizonyára nem kis része van ebbben a CSISZ összüzemi szervezetének. Az utóbbi időben mégis hiányok mutatkoznak a fiatalok szakképzettségének fejlesztése körül. A fiatalok szakképzettségéről sokat vitatkoznak, teszA tudás a lényeg nek is lépéseket ennek érdekében, de eZ még mind nem elég. Sokkal maga$abbfokú szaktudás kell a korszerű mezőgazdasági irányításához és általában a termeléshez, mint azt egyesek gondolják. A fiatalok érzik ezt, ezért a CSISZ összüzemi szervezete legfontosabb feladatként tűzte ki a fiatalok szakképzettségének emelését. Az állaim gazdaság tervei szerint minden egyént, aki valamilyen vezetőhelyen dolgozik hosszabb-rövidebb idő alatt kiképezik vagy átképezik, hogy a munkakörét az eddiginél jobban tölthesse be. Az üzemvezetőket, szervezőket a mező- gazdasági szaktudásukon kívül közgazdasági tudással is iparkodnak felvértezni. Előadássorozatokat tartanak téli iskolázásokat, hosszabb-rövidebb tanfolyamokat, hogy egyes tudományágakat elsajátíthassanak a fiatalok. Évente 10-12 egyént technikumba küldenek tanulni. A CSISZ-nek is komoly feladatot jelent ez, mert a fiatalokkal elsősorban az üzemi szervezetnek kell törődni. Vannak ennek ellenére hiányosságok is. Nem egyszer előfordul, hogy a mezőgazdasági technikumba küldött egyén nem folytatja tanulmányait, se szó, se beszéd megszakítja viszonyát az iskolával, mégcsak be sem jelenti az okát, hogy miért. Pedig az állami gazdaság konkrét intézkedésekkel teszi lehetővé az olyan fiatalok továbbtanulását, akiknél meg van rá a föltétel. Csörgei Ilona és az összüzemi szervezet minden vezetőségi tagja ■ szintén felelősséget éreznek emiatt és a közeljövőben jobban fogják ellenőrizni miképpen tanulnak a fiatalok, hogy viselkednek az iskolákon. Az olyanok, akik továbbképzésre alkalmatlanok, vagy saját hanyagságuk folytán nem tanulnak, előbb-utóbb lemorzsolódnak és elfoglalják helyüket olyanok, akik képzettebbek, tanultabbak, most kerülnek ki az iskolából. Minden fiatalra szükség van, aki tanul és dolgozik, de szakképesítés nélkül a gépek és a kémia korszakában nem állhatjáik meg a helyüket lassanként a termelőmunkában sem. A lányokkal van a legtöbb baj, — állapítja meg a CSISZ- szervezet vezetősége. Kevésbé akarnak tanulni, mint a fiúk és keveset érdekel közülük az, hogy szakma legyen a kezükben. Gondolják iiodai munkaerőnek talán csak megfelelnek, megtanul majd gépen írni, vagy telefonálni. Viszont azt nem veszik, tekintetbe, hogy irodában sem csak gépelni vagy telefonálni kell, hanem ügyeket elintézni, számolni, könyvelni és a közgazdasághoz alaposan érteni. Az üzem vezetése nem nélkülözheti az olyan munkaerőket, akik értenek a közgazdasághoz és a CSISZ üzemi szervezetének a továbbiakban behatóan kell foglalkozni a lányok szakképesítésével is. A gazdaság alapszervezetei különben szép eredményeket érnek el. Például a növénytermelésben 372 ezer korona értékű kötelezettségvállalást valósítottak meg az elmúlt évben, a zöldségtermelésben dolgozó fiatalok pedig 184 856 korona értékű zöldséget termeltek terven felül. Kulturális téren is elég jó a helyzet. A műk edvelösdi színjátszás ugyan kimegy a divatból, de ennek helyét elfoglalja lassanként a kirándulás, a turisztika, a magasabb színvonalú sport, színvonalas táncmulatságok rendezése és mindenekelőtt a komoly tanulás a szakképzettség emelése. Téli estéken könyvek fölé hajolnak a fiatulok, szedik magukba az ismereteket. Aki meg akarja állni helyét, az tanul, tudás nélkül nincs helyt- állás. BAGOTA ISTVÁN HOGY BETÖLTSE RENDELTE TÉSÉT Alsószeli kultúra-szerető közönsége nagy örömmel fogadta a diószegi Csema- dok színjátszó csoportot. Minden jegy elkelt a Csárdáskirálynő előadására. A szereplők Drdos Tibor, Horváth Márta, Mészáros M. Benkovszky Pál, Lakatos Rezső, Kokavec Gabriella, Nagy Dezső alakításának vastapssal adózott a közönség. Karsai Lajos és Szenk Sándor rendezése valóban túllépte a műkedvelői előadások színvonalát Az alsószeli színjátszók is jobban kihasználhatnák a hatalmas új kultúrotthont és legalább egy-két bemutatóval járulhatnának hozzá ahhoz, hogy a falusiak a téli estéket kellemesen töltsék el. Reméljük a tágas kultúr- otthonban akad majd egy kis hely a fiatalok számára is, hogy kedvükre szórakozhassanak. Mert a mostani piszkos és hideg kultúrotthon sehogysem vonzza a fiatalokat. Szász Tibor, Alsószeli IROŐALMI SZÍNHÁZ ALAKULT Losoncon, a Csemadok helyi szervezete és az irodalmi kör mellett megalakult járásunk első irodalmi színpada. Az első műsorban főleg Petőfi életével és losonci tartózkodásával foglalkoztunk. Az előadást az új kultúrház termében adták elő. A sikeres kezdeményezésen úgy hisszük — sok problémát oldottunk meg. Az új irodalmi színpad további munkájához sok sikert kívánunk. Torpis József, Losonc VETÉLKEDŐ IPOLYSÁGON Ismét sor került a vetélkedő megrendezésére. Az eddigiektől eltérően a vetélkedő a tizenkétéves általános műveltséget nyújtó iskola első osztálya rendezte. Az irodalmi kérdéseket a szavalókör tagjai tették fel. A zenei kérdések magnetofonról hangzottak el. A feleleteket írásban nyújtották be. A két forduló győztese Olezár József első osztályos tanuló lett. Említésre méltó Vészeiéi Gyula verse, amely nagy sikert aratott. Bogya Ágnes, Ipolyság LEVÉL PADÄNYBÖL A Horné Mý- to-i kultúrcso- port nagy si- . kerrel lépett .4a fel Padányban. == Ivan Bukovčan Elveszett útlevél című há- romfelvonásos vígjátékát adták elő A kultúrcsoport tagjait telt ház fogadta. Az előadást sok taps kísérte. A padányi asszonyok is hasznos munkával töltik a téli estéket és most hathetes szabó-varró tanfolyamra járnak. A tanfolyam az elkészült ruhák bemutatásával és teadélutánnal fejeződik be. Lobodi Imre, Padány SIKERES FELLÉPÉS A nagymegyeri AKI keretében működő irodalmi kör mellett színjátszó csoport létesült és a közelmúltban „Szóljatok tamtam dobok“ cím alatt vidám jelenetekből és szavalatokból álló műsorral léptek fel. A szereplők közül Varga Tibor, Horváth Ferenc, Boros Erzsébet, Lódi Ibolya, Zaká! Piroska tűntek ki. A darab többi szereplője is tudása javát nyújtotta. Az ízléses díszletek és jelmezek is nagy tetszést arattak. Bízunk benne, hogy ezentúl még sokkal értékesebb műsorszámokkal lépnek a közönség elé. Ollós Márta, Padány PÉLDÁS BRIGÁD László. A két éve a A széplaki Pre- fa nemzeti vállalatban egy 13 tagú ifjúsági kollektíva dolgozik, a vezetőjük Mascsák kollektíva már szocialista munkabrigád cím viselője és tavaly elnyerte a XII. pártkongresszus műhelye címet is. Az ifjúsági brigád szép eredményeket ért el a terv teljesítésében és a tagok nevelésében. Most ügyesen oldották meg Szabolcsik ipari tanuló esetét, akit rossz munkaerkölcs miatt el akartak engedni az üzemből. A kollektíva tagjai összefogtak és sikerült őt átnevelni, úgy hogy teljesen megváltozott. A szocialista munkabrigádok országos értekezlete tiszteletére is értékes vállalásokat tettek. Mató Pál, Kassa SZERKESZTŐI ÜZENETEK: S. K.: Menjen el a HNB- re és ott intézze el a felvételt. Tanulnivágyó fiatalok: Mezőgazdasági technikum, Komárom, főiskola: Nyitrán. Szőke Erzsi: Küldje be verseit szerkesztőségünkbe. M. S. Fülek: Verseit nem közölhetjük. Vén diófa: A Kisépítő irodalmi pályázatra a kéziratot jeligével Bratislava Pražská 9. címre kell beküldeni. Eddy: Szerzeményeit küldje be a következő címre: Sväz slovenských skladateľov Bratislava, Sládkovičová 11 sz. Monika: Fordításokat csak egész ritka esetekben közlünk. Manón: Oblastný sklad gramofónových platní, Bratislava, Leningradská 11 sz. predajne: Rybná brána 8, Leningradská 11, Čsl Rozhlas, Bratislava Zochová 3, Tornagyakorlatokat múlt számunkban közöltünk. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Erhart Jolán, Szabó Irén, Szőke Mária Zalaegerszeg, Leánykollégium, 16 évesek; Várhegyi Anna, Budapest IX. kér. Hámán Kató u. 22 sz. Csöndes Edit, Kazincbarcika, Sugel út 1 sz. 15 éves; Rehák Mária Székes- fehérvár, Ütépítési és földmérő technikum, 17 éves; Schenk Zsuzsa, Székesfehérvár, Széchényi út 15, 17 éves. Többeknek! Mi csak azoknak a címét közöljük, akik külföldről akarnak csehszlovákiai fiatalokkal levelezni. Itteni olvasóink kísérjék figyelemmel a lapunkban közölt címeket és ezekkel lépjenek összeköttetésbe. Édes a szerelem
