Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-02-11 / 6. szám
I Karéliai favágók Mi nem nélkülözhetetlen ma? Vegyük példának okáért a dohányzást. A cigarettázók oroszlánrésze spéciéi tudományos alapon elismeri a dohányzás károsságát, mint rossz szokást bélyegzi meg. De leszokni róla? Na, nem... De hagyjuk a cigarettázást és e szenvedély hódolóit. Hisz vannak komolyabb, meggondol- koztatóbb dolgok is. Mondjuk, az a könnyedség, amellyel az elkoptatott frázisok légióit használjuk: a szocialista ember, a XX. század kincsei, a ma embere elképzelhetetlen... stb. Ez így könnyű Bármire is mutatunk, mindenre szükségünk lehet még. Körülöttünk annyi a tárgy, a jelenség és hit vagy hitetlenség, amennyit az embe; i generációk létrehoztak. kialakítottak. Néha azonban előfordul az is, hogy épp az ellenkező véglet állít gondok, nehézségek elé. Főleg olyankor fordul ez elő. amikor a mindennapi életünkben gyakran előforduló használatos tárgyak létezését tudatosítjuk. Különösen, ha szükségünk is lenne rá és üzleteinkben nem kaphatók. Ilyenkor, ekkor ismerjük meg igazi értéküket, s fejtünk ki utánuk igazi hajszát. Így volt ez az autó, traktor, stb. gumiabroncsokkal is. Mi papír összeíródott s mennyi pótkocsi vásárlódott. De igazán! Hány és hány szövetkezet van az országunkban, melyik 10- és 10 pótkocsival gazdagodott csak azért, mert ezáltal új gumiabroncsokhoz is hozzájuthatott. Az 1963-as év gumiláza volt ez, amely ha mindenben kielégítést nyert volna is, eszünkbe juttatja előtérbe emeli a kau- csuk 100 éves élő valóságát ÖTSZÖR 14 MILLIÓ • Egyenlítő csak egy van, s alacsony tengerszint feletti hely rajta, csak kevés. Mi maradhatott tehát az emberiség számára — ha a Hevea brasi- liensis másutt nem nő — mint a gumifát olyasvalamivel helyettesíteni. ami nem függ a föld szélessségi vagy magassági fokától Az első szintetikus kaucsu- kot a németek kezdték gyártani még az első világháború alatt. Szükségessé tette ezt a motorizmus gyors fejlődése (és a blokád), mely a háborúban jelentős helyet vívott ki magának. A háború végére azonban a többi országok is előreléptek a szintetikus kau- csukgyártásban A nemzetközi piacok egyre emelkedő természeti kaucsuk-árai szorították erre őket. így történt, hogy a legtöbb ország figyelme a szintetikus kaucsuk előállítása felé fordult, hogy ezzel .megszüntessék a külföldi piacoktól függőségüket. A laboratóriumban állandóan ellenőrzik a szintetikus kaucsuk minőségét. Az üzem legfontosabb részeinek egyikét a kemencék teszik, épp ezért állandó és rendkívül nagy figyelmet követelnek. — A Karéi Autonom Köztársaság a Szovjetunió északig nyugati vidékén fekszik. Területe 180 500 négyzetkilo~ méter, 666 ezer főt számláló lakossága zömében ka— rél, orosz és finn. Karélia egyik legfőbb kincse a fa. — Az alábbiakban a karéliai favágók életéről és munká- “ járói számolunk be. A KARÉLIAI FA? erőtökben még a fejsze uralkoHOVÄ UTAZIK dott. A kifejezést ma is haszA „favágó“ elnevezés abból náljuk, jóllehet már nem feje- az időből szát mazik, amikor az z* e foglalkozás lényeget. A Hatalmas buldózer vontatja a kivágott fákat. Csálna telepnél levő erdőgazdaságban, amelyet olvasóinknak bemutatunk, több mint 500 motoros- és villany fűrészt, 112 traktort és buldózert, harmincnál is több gőz, és Dieselmozdonyt használnak. A modern gépek kezelőit csak átvitt értelemben nevezhetjük favágóknak. Azokat a szakembereket pedig igázán nem sorolhatjuk már a favágók közé, akik az irtás után új erdők telepítéséről gondoskodnak. Pedig manapság minden erdőgazdaságban dolgoznak ilyen szakemberek. Csálna tehát helyesen a fakitermelők telepe, egy 240 ezer hektár területen működő gazdaság központja. Külsőleg se nem jobb, se nem rosszabb, mint a többi. A telep igénytelen faházakból áll, amelyek azonban kényelmes otthont nyújtanak. Van itt iskola, klub, kórház és könyvtár, úgy, mint bárhol másutt, és vannak boltok, természetesen könyvesbolt is, sportcsarnok, és egy nem éppen nagyra méretezett sportpálya. Az utóbbi években a telepen mintegy 300 televíziós készüléket szereltek fel. A telep lakói 1310 darab újságra fizetnek elő. Nyikoláj Maljavka és Ervin Nyiva lakatosok, Raisza Szavolajnen tanítónő, Iván Krugljakov könyvelő legalább öt kiadványt járat. A helybeli klubban egy vékony kis füzetet mutattak nekem: a szabadegyetem egyik hallgatójánálc látogatási jegyét. A színház- és filmtörténeti tagozaton -r mint a látogatási jegyből megtudjuk — ebben a tanévben a következő előadásokat tartották: Fjodor Volkov munkássága (Volkov voll az orosz színházművészei egyik megteremtője); a XIX. század nagy színművészei; a NEHÉZSÉGEK Kilencszázötvenkilencben aztán megkezdődött nálunk is. Tapasztalat, gyakorlat nélkül. A szovjet dokumentációs segítőanyag világújdonságokkal egészítődött ki, és dolgozódott egybe. Sokkalta rosszabb volt a helyzet azonban a munkások körül Az elméletet el lehet sajátítani könyvekből, de a tapasztalatot csak a gyakorlat adja. A szintetikus kaucsuk előállítása vegyi folyamat, a moszkvai Kis Színház és Alek- szandr Osztrovszkij, a nagy orosz drámaíró kapcsolata; Stanyiszlavszkij módszere és színháza; Szergej Ejzenstejn, Vszevold Pudovkin és a szovjet filmművészet klasszikusai. A szabadegyetem egy másik tagozata a műszaki fejlődéssel foglalkozik, s lehetőséget nyújt hallgatóinak arra, hogy megismerkedjenek g tudományos és termelési új'donsá gokkal. Az előadások témája rendkívül változatos: a világűr meghódításáról vagy a kibernetikáról szóló foglalkozásokon kívül természetesen szó esik a fakitermelés és fafeldolgozás -gépesítéséről és automatizálásáról is. — De mi köze mindennek a fakitermelők életmódjához? — szegezheti nekünk a kérdést az olvasó. — Hisz a művelődés csupán egy része az életmódnak. Ez igaz, bár érdembeli része, mert a tartalomra utal. Hozzásegít, hogy bepillantást nyerjünk az emberek érdeklődési körébe és gondolkodásába, márpedig az, hogy mi foglalkoztatja, érdekli, mi gondolkoztál ja el az embereket, valamilyen formában mércéje erkölcsi erejüknek is. A helyi szabadegyetem egyik témája ezt a címet viseli: „Hová utazik a karéliai fa és hol használják fel?" Ez az előadás bizonyára nagyon érdekes, hiszen csupán a szóban forgó egyetlen gazdaság termékei több tucat címre „utaznak“. A szovjet városokon kívül például Angliába, Lengyelországba, Olaszországba, Ausztráliába, Kubába... Nemrégiben például Nyugat-Berlinből írtak Csálná- ba. A Bauer und Siirsch cég fejezte ki elégedettségét szállítójának és kérte, hogy továbbra is tartsák fenn az üzleti kapcsolatokat. A fa átalakul, új életre kel. De a gyárakban, az építkezéseken és a bányákban is hirdeti a karéliai fa jóhírét. A szédítő legelső követelmény tehát a — vegyész volt. A szintetikus kaucsuk gyártási alapanyaga a Zaluží u Mostu-i Csehszlovák-Szovjet Barátság Vegyiüzemben előállított szintetikus szesz, amely mintegy 65 km hosszú kettős csőrendszeren vezetődik e egyenesen a kralupei kaucsuk- üzembe. A kaucsukgyártásban egy kis gyakorlatszerzésért 58 mester és technológus utazott messze, nagyon messze. Az azerbejd- zsáni Szumgaitu-ba, ahol az asszonyok még mindig lefátyo- lozottan járnak. Minden férfi két hónapot töltött itt. A vegyészeti ipariskolát mindnyájan elvégezték. Bouchal Iván műszaki mester ezt bizonyítaná is. Bizonyítaná azt is, hogy a Kaspi-tó melletti kaucsuk- üzemben töltött két hónap s a saját üzem építésénél lapátnyélen töltött idő szolid és különleges alapot nyújtottak. AZ IFJÚSÁG — ÉRTÉK Az üzem bejáratánál égj tábla. Nem nagy, csak olyan hogy ráférjen; a többi munkás között, a kaucsuküzem építéséből a Csehszlovák Ifjúság: Szövetség 2100 tagja is kivette részét. Eléggé különlegeser hangzik, amikor jónéhányszor törtünk már pálcát ifjúságunk fölött. Bárhová is mész, bármerre is nézel, tornyok, tárolók látásában önkéntelenül is az építőire gondolsz. A fiatal- lókra, akik több mint 300 ellenőrző csoportban az ország minden részében vigyázták hogy az ittlévő berendezések, csövek stb. időben és jó minőségben kerüljenek az építkezésre. A kormány jól tudta, mit csinál, amikor a fiatalokra bízta e nagyfontosságú építkezést. Eredmény: 1963 december 16. a kralupei Kaucsuk nemzeti vállalat megkezdte működését. A szintetikus kaucsukgyárunkat hosszú- lejáratú brigádban építő 210C fiú és leány boldog és büszke lehet. Szavukat, vállalásukat betartották. <ó) ŕ Érdekes A A sáskák úgy eirpel- nek, hogy recézett hátsó lábukat fedőszárnyuk kiálló ereihez dörzsölik. A tücskök viszont a szárnyuk tövén „hegedülnek“, méghozzá rendszerint a jobb oldalon. A sáska szárnyán sajátos hangerősítő-hártyák, a tücsök testén pedig úgynevezett tükörsejtek vannak, amelyek az erősítő rezonátorok szerepét töltik be. A A kőművesek építkezés közben mészből és homokból kevert malterrel „ragasztják“ egymáshoz a téglákat, sőt merevítőanyag-íj ként kavicsot is szórnak bele — mintha csak a természetet utánoznák, ahol a növénysejtek között hasonló kötőanyagokat és szilárdítószemcséket találunk. A sejtek ragasztója az úgynevezett pektin, a szilárdító szemcsék (például a körtéből) az úgynevezett kősejtek. A Az utóbbi időben a denevérek lokátorát vizsgálták meg legalaposabban a tudósok. Kitűnt, hogy a bőregér ultrahangokat bocsát ki a gégéjéből, amely mint valami élő síp rendkívül gyors rezgésbe tudja hozni a levegőt. Az emberi fül számára hallhatatlan hangimpulzusok mindössze 2-5 ezredmásodpercig tartanak, de minél közelebb ér a denevér a zsákmányához, annál sűrűbben indítja ezeket a rezgéseket. Ez azért van, mert hangimpulzusait mindig akkor indítja, ami-p kor az előzők már visszaérkeztek hozzá. Minél közelebbről verődik tehát vissza a kereső hullám, annál hamarabb indítja a következőt. Ez a szaporaság figyelmezteti egyben arra is, hogy valamilyen test felé közeledik repülés közben. érdekességek Arról, hogy mily hatalmas út is volt ez. talán elég bizonyíték, ha eláruljuk, hogy a jelenlegi vilag-kaucsuk-szükség- let mintegy öt és fél millió tonnát tesz ki. (Ennyi kaucsuk aligha teremne meg ültetvényeken). S a kísérletek további három, négyszeres növekedést jósolnak — itt főleg új tulajdonságokkal bíró szintetikus kaucsukról van szó. A kaucsuk felhasználása egyike a legelterjedtebbeknek. Szinte hihetetlen, de mintegy 40 ezer féle fajta árucikk készül belőle. Ezt úgy gondoljuk elég jelentősége felméréséhez. Nekünk sem közömbös, a mi gazdaságunk sem független a kaucsukgyártástől. Nemcsak gumiabroncsokról van sző, habár iparunknak jó nevet szereznek külföldön, de szóba jönnek itt a szállítószalagok, cipőipar termékei, az egészségügyi segédeszközök és a 'hadsereg is stb. Szóval annyiféleképpen használják már, hogy a kaucsuk felhasználásában világviszonylatban is a harmadik helyen vagyunk. Öt-hat kg jut évente lako- sonkint, tehát ötször 14 millió. S ezt a hatalmas mennyiségű kaucsukot egészen az elmúlt évig be kellett hoznunk az utolsó dekáig.
