Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-02-11 / 6. szám

I Karéliai favágók Mi nem nélkülözhetetlen ma? Vegyük példának okáért a dohányzást. A cigarettázók oroszlánrésze spéciéi tudomá­nyos alapon elismeri a dohány­zás károsságát, mint rossz szokást bélyegzi meg. De le­szokni róla? Na, nem... De hagyjuk a cigarettázást és e szenvedély hódolóit. Hisz vannak komolyabb, meggondol- koztatóbb dolgok is. Mondjuk, az a könnyedség, amellyel az elkoptatott frázisok légióit használjuk: a szocialista em­ber, a XX. század kincsei, a ma embere elképzelhetetlen... stb. Ez így könnyű Bármire is mutatunk, mindenre szüksé­günk lehet még. Körülöttünk annyi a tárgy, a jelenség és hit vagy hitetlenség, amennyit az embe; i generációk létrehoz­tak. kialakítottak. Néha azonban előfordul az is, hogy épp az ellenkező vég­let állít gondok, nehézségek elé. Főleg olyankor fordul ez elő. amikor a mindennapi éle­tünkben gyakran előforduló használatos tárgyak létezését tudatosítjuk. Különösen, ha szükségünk is lenne rá és üz­leteinkben nem kaphatók. Ilyenkor, ekkor ismerjük meg igazi értéküket, s fejtünk ki utánuk igazi hajszát. Így volt ez az autó, traktor, stb. gumiabroncsokkal is. Mi papír összeíródott s mennyi pótkocsi vásárlódott. De iga­zán! Hány és hány szövetkezet van az országunkban, melyik 10- és 10 pótkocsival gazda­godott csak azért, mert ezáltal új gumiabroncsokhoz is hozzá­juthatott. Az 1963-as év gumiláza volt ez, amely ha mindenben kielé­gítést nyert volna is, eszünkbe juttatja előtérbe emeli a kau- csuk 100 éves élő valóságát ÖTSZÖR 14 MILLIÓ • Egyenlítő csak egy van, s alacsony tengerszint feletti hely rajta, csak kevés. Mi ma­radhatott tehát az emberiség számára — ha a Hevea brasi- liensis másutt nem nő — mint a gumifát olyasvalamivel he­lyettesíteni. ami nem függ a föld szélessségi vagy magassá­gi fokától Az első szintetikus kaucsu- kot a németek kezdték gyárta­ni még az első világháború alatt. Szükségessé tette ezt a motorizmus gyors fejlődése (és a blokád), mely a háború­ban jelentős helyet vívott ki magának. A háború végére azonban a többi országok is előreléptek a szintetikus kau- csukgyártásban A nemzetközi piacok egyre emelkedő termé­szeti kaucsuk-árai szorították erre őket. így történt, hogy a legtöbb ország figyelme a szintetikus kaucsuk előállítása felé fordult, hogy ezzel .meg­szüntessék a külföldi piacoktól függőségüket. A laboratóriumban állandóan ellenőrzik a szintetikus kau­csuk minőségét. Az üzem legfontosabb részeinek egyikét a kemencék teszik, épp ezért állandó és rendkívül nagy figyelmet követelnek. — A Karéi Autonom Köztársaság a Szovjetunió észak­ig nyugati vidékén fekszik. Területe 180 500 négyzetkilo­~ méter, 666 ezer főt számláló lakossága zömében ka­— rél, orosz és finn. Karélia egyik legfőbb kincse a fa. — Az alábbiakban a karéliai favágók életéről és munká- “ járói számolunk be. A KARÉLIAI FA? erőtökben még a fejsze uralko­HOVÄ UTAZIK dott. A kifejezést ma is hasz­A „favágó“ elnevezés abból náljuk, jóllehet már nem feje- az időből szát mazik, amikor az z* e foglalkozás lényeget. A Hatalmas buldózer vontatja a kivágott fákat. Csálna telepnél levő erdőgaz­daságban, amelyet olvasóink­nak bemutatunk, több mint 500 motoros- és villany fűrészt, 112 traktort és buldózert, har­mincnál is több gőz, és Diesel­mozdonyt használnak. A mo­dern gépek kezelőit csak átvitt értelemben nevezhetjük favá­góknak. Azokat a szakembere­ket pedig igázán nem sorol­hatjuk már a favágók közé, akik az irtás után új erdők telepítéséről gondoskodnak. Pedig manapság minden erdő­gazdaságban dolgoznak ilyen szakemberek. Csálna tehát helyesen a fa­kitermelők telepe, egy 240 ezer hektár területen működő gaz­daság központja. Külsőleg se nem jobb, se nem rosszabb, mint a többi. A telep igénytelen faházakból áll, amelyek azonban kényelmes otthont nyújtanak. Van itt is­kola, klub, kórház és könyvtár, úgy, mint bárhol másutt, és vannak boltok, természetesen könyvesbolt is, sportcsarnok, és egy nem éppen nagyra mé­retezett sportpálya. Az utóbbi években a telepen mintegy 300 televíziós készü­léket szereltek fel. A telep la­kói 1310 darab újságra fizet­nek elő. Nyikoláj Maljavka és Ervin Nyiva lakatosok, Raisza Szavolajnen tanítónő, Iván Krugljakov könyvelő legalább öt kiadványt járat. A helybeli klubban egy vé­kony kis füzetet mutattak ne­kem: a szabadegyetem egyik hallgatójánálc látogatási je­gyét. A színház- és filmtörténeti tagozaton -r mint a látogatási jegyből megtudjuk — ebben a tanévben a következő előadá­sokat tartották: Fjodor Vol­kov munkássága (Volkov voll az orosz színházművészei egyik megteremtője); a XIX. század nagy színművészei; a NEHÉZSÉGEK Kilencszázötvenkilencben az­tán megkezdődött nálunk is. Tapasztalat, gyakorlat nélkül. A szovjet dokumentációs segí­tőanyag világújdonságokkal egészítődött ki, és dolgozódott egybe. Sokkalta rosszabb volt a helyzet azonban a munkások körül Az elméletet el lehet sajátítani könyvekből, de a ta­pasztalatot csak a gyakorlat adja. A szintetikus kaucsuk előállítása vegyi folyamat, a moszkvai Kis Színház és Alek- szandr Osztrovszkij, a nagy orosz drámaíró kapcsolata; Stanyiszlavszkij módszere és színháza; Szergej Ejzenstejn, Vszevold Pudovkin és a szov­jet filmművészet klasszikusai. A szabadegyetem egy másik tagozata a műszaki fejlődéssel foglalkozik, s lehetőséget nyújt hallgatóinak arra, hogy megis­merkedjenek g tudományos és termelési új'donsá gokkal. Az előadások témája rendkívül változatos: a világűr meghódí­tásáról vagy a kibernetikáról szóló foglalkozásokon kívül természetesen szó esik a faki­termelés és fafeldolgozás -gé­pesítéséről és automatizálásá­ról is. — De mi köze mindennek a fakitermelők életmódjához? — szegezheti nekünk a kérdést az olvasó. — Hisz a művelődés csupán egy része az életmód­nak. Ez igaz, bár érdembeli része, mert a tartalomra utal. Hoz­zásegít, hogy bepillantást nyer­jünk az emberek érdeklődési körébe és gondolkodásába, márpedig az, hogy mi foglal­koztatja, érdekli, mi gondol­koztál ja el az embereket, vala­milyen formában mércéje er­kölcsi erejüknek is. A helyi szabadegyetem egyik témája ezt a címet viseli: „Ho­vá utazik a karéliai fa és hol használják fel?" Ez az előadás bizonyára nagyon érdekes, hi­szen csupán a szóban forgó egyetlen gazdaság termékei több tucat címre „utaznak“. A szovjet városokon kívül példá­ul Angliába, Lengyelországba, Olaszországba, Ausztráliába, Kubába... Nemrégiben például Nyugat-Berlinből írtak Csálná- ba. A Bauer und Siirsch cég fejezte ki elégedettségét szál­lítójának és kérte, hogy to­vábbra is tartsák fenn az üz­leti kapcsolatokat. A fa átalakul, új életre kel. De a gyárakban, az építkezése­ken és a bányákban is hirdeti a karéliai fa jóhírét. A szédítő legelső követelmény tehát a — vegyész volt. A szintetikus kaucsuk gyár­tási alapanyaga a Zaluží u Mostu-i Csehszlovák-Szovjet Barátság Vegyiüzemben elő­állított szintetikus szesz, amely mintegy 65 km hosszú kettős csőrendszeren vezetődik e egyenesen a kralupei kaucsuk- üzembe. A kaucsukgyártásban egy kis gyakorlatszerzésért 58 mester és technológus utazott messze, nagyon messze. Az azerbejd- zsáni Szumgaitu-ba, ahol az asszonyok még mindig lefátyo- lozottan járnak. Minden férfi két hónapot töltött itt. A ve­gyészeti ipariskolát mindnyá­jan elvégezték. Bouchal Iván műszaki mester ezt bizonyíta­ná is. Bizonyítaná azt is, hogy a Kaspi-tó melletti kaucsuk- üzemben töltött két hónap s a saját üzem építésénél lapát­nyélen töltött idő szolid és különleges alapot nyújtottak. AZ IFJÚSÁG — ÉRTÉK Az üzem bejáratánál égj tábla. Nem nagy, csak olyan hogy ráférjen; a többi munkás között, a kaucsuküzem építé­séből a Csehszlovák Ifjúság: Szövetség 2100 tagja is kivette részét. Eléggé különlegeser hangzik, amikor jónéhányszor törtünk már pálcát ifjúságunk fölött. Bárhová is mész, bár­merre is nézel, tornyok, táro­lók látásában önkéntelenül is az építőire gondolsz. A fiatal- lókra, akik több mint 300 el­lenőrző csoportban az ország minden részében vigyázták hogy az ittlévő berendezések, csövek stb. időben és jó minő­ségben kerüljenek az építke­zésre. A kormány jól tudta, mit csinál, amikor a fiatalokra bízta e nagyfontosságú építke­zést. Eredmény: 1963 december 16. a kralupei Kaucsuk nemzeti vállalat meg­kezdte működését. A szinteti­kus kaucsukgyárunkat hosszú- lejáratú brigádban építő 210C fiú és leány boldog és büszke lehet. Szavukat, vállalásukat betartották. <ó) ŕ Érdekes A A sáskák úgy eirpel- nek, hogy recézett hátsó lábukat fedőszárnyuk kiálló ereihez dörzsölik. A tücs­kök viszont a szárnyuk tö­vén „hegedülnek“, méghoz­zá rendszerint a jobb olda­lon. A sáska szárnyán sa­játos hangerősítő-hártyák, a tücsök testén pedig úgy­nevezett tükörsejtek van­nak, amelyek az erősítő rezonátorok szerepét töltik be. A A kőművesek építkezés közben mészből és homok­ból kevert malterrel „ra­gasztják“ egymáshoz a tég­lákat, sőt merevítőanyag-íj ként kavicsot is szórnak bele — mintha csak a ter­mészetet utánoznák, ahol a növénysejtek között ha­sonló kötőanyagokat és szi­lárdítószemcséket találunk. A sejtek ragasztója az úgy­nevezett pektin, a szilárdító szemcsék (például a körté­ből) az úgynevezett kősej­tek. A Az utóbbi időben a denevérek lokátorát vizs­gálták meg legalaposabban a tudósok. Kitűnt, hogy a bőregér ultrahangokat bo­csát ki a gégéjéből, amely mint valami élő síp rend­kívül gyors rezgésbe tudja hozni a levegőt. Az emberi fül számára hallhatatlan hangimpulzusok mindössze 2-5 ezredmásodpercig tar­tanak, de minél közelebb ér a denevér a zsákmányához, annál sűrűbben indítja eze­ket a rezgéseket. Ez azért van, mert hangimpulzusait mindig akkor indítja, ami-p kor az előzők már vissza­érkeztek hozzá. Minél köze­lebbről verődik tehát vissza a kereső hullám, annál ha­marabb indítja a követke­zőt. Ez a szaporaság figyel­mezteti egyben arra is, hogy valamilyen test felé közeledik repülés közben. érdekességek Arról, hogy mily hatalmas út is volt ez. talán elég bizonyí­ték, ha eláruljuk, hogy a je­lenlegi vilag-kaucsuk-szükség- let mintegy öt és fél millió tonnát tesz ki. (Ennyi kaucsuk aligha teremne meg ültetvé­nyeken). S a kísérletek további három, négyszeres növekedést jósolnak — itt főleg új tulaj­donságokkal bíró szintetikus kaucsukról van szó. A kaucsuk felhasználása egyike a legelterjedtebbeknek. Szinte hihetetlen, de mintegy 40 ezer féle fajta árucikk ké­szül belőle. Ezt úgy gondoljuk elég jelentősége felméréséhez. Nekünk sem közömbös, a mi gazdaságunk sem független a kaucsukgyártástől. Nemcsak gumiabroncsokról van sző, ha­bár iparunknak jó nevet sze­reznek külföldön, de szóba jönnek itt a szállítószalagok, cipőipar termékei, az egész­ségügyi segédeszközök és a 'hadsereg is stb. Szóval annyi­féleképpen használják már, hogy a kaucsuk felhasználásá­ban világviszonylatban is a harmadik helyen vagyunk. Öt-hat kg jut évente lako- sonkint, tehát ötször 14 millió. S ezt a hatalmas mennyiségű kaucsukot egészen az elmúlt évig be kellett hoznunk az utolsó dekáig.

Next

/
Thumbnails
Contents