Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-12-22 / 51-52. szám

Or A csodálatos fénysugár Apró érdekességek Hollandiában sok kárt okoz • szarvasmarha-állományban a legelőkön szerzett sebesülések nyomán jelentkező vérmérge­zés. Ebben az évben új mód­szerrel kísérleteztek a holland állattenyésztők. Jól tejelő te­heneiknek préselt takarmány­ban naponta kétszer 25—25 grammnyi magnéziumoxidot ad­tak. Az új eljárás eredménye­ként jelentős mértékben csök­kent a tetanusz esetek száma.-0­Nyugatnémet atomfizikusok statisztikája szerint jelenleg összesen 73 atomerőmű műkö­dik vagy van épülőben a vilá­gon. Együttes teljesítményük eléri a 11 ezer megawattot. A legnagyobb összteljesítményű atomerőművekkel Anglia ren­delkezik. Az angol atomerőmű­vek teljesítménye több mint 5 ezer megawatt, a világ összes működő atomerőműve teljesít­ményének mintegy fele.-O­Dr. Metthies professzor, a magdeburgl (NDK) orvosegye­tem rektora önműködő vegye- lemző berendezést szerkesztett. Az újfajta készülék az orvosi laboratórium) vizsgálatok so­rán 300 százalékra növeli a munka termelékenységét. Nem­csak orvosi és kémiai vizsgála­tokra használható fel, hanem jó szolgálatot tesz a mező- és erdőgazdálkodásban is. Példá­ul talajminták gyors vegyelem- zésére is alkalmazható.-O­A helsinki egyetem egyik ta­nára Dr. J. K. Miettinen egy Heidelbergben megtartott nem­zetközi rádioaktivitási kong­resszuson kifejtette, hogy a vi­lág lakosságához képest Lapp­föld lakói jóval nagyobb mér­tékben vannak kitéve e rádio- aktlv terhelésnek. A terhelés kb. 40-szer akkora, mint Finn­ország más területén és Svéd­országban élő tagosságnál. Az okot abban vélik megtalálni, hogy a lappok rénszarvashúst fogyasztanak és a rénszarva­sok táplálékát képező zuzmók­ban különösen nagymennyiségű caesium 137 és stroncium 90 halmozódik fel.-0­A majomkenyérfa életkorá­nak meghatározása évszázadok óta foglalkozta íja a kutatókat. Egy Senegálban talált hatalmas példány életkorát ötezer évre becsülte Adanson, a XVIII. szá­zad neves francia botanikusa. Később megcáfolták becslését. Arra az álláspontra jutottak, hogy a majomkenyérfák maxi­málisan ötszáz éves életkort élhetnek meg. Legújabban C 14-es 'kormeghatározó módszer­rel próbálták meghatározni az említett fák életkorát. Egy 4,5 méter átmérőjű példány tör­zsének legbelsejéből kiemelt anyag korára 1010 évet kaptak. Plusz és mínusz száz év elté­rési lehetőséggel.-O­TUrkmén orvoskutatők meg­állapították, hogy a káposztalé egyes esetekben eredményesen felhasználható a gyomor és nyombél fekély, gyógyítására. Sajnos, a káposztalé hamar megsavanyodik, legfeljebb 3 napig tartható el frissen. A Szovjetunió Konzervipari Ku­tatóintézetben ezért most új technológiát fejlesztettek ki a káposztalé tartósítására. A ká­poszta levét kivonják, majd víztartalmának eltávolításával olyan porrá alakítják, amely sokáig megőrzi gyógyító tulaj­donságát. A fél pohárnyi víz­ben feloldott por íze a retekre emlékeztet. Egy-egy kúra 28 napig tart, ezt egy év múlva megismétlik.-O­Harkovi konstruktőrök olyan hordozható légkondicionáló be­rendezést szerkesztettek, a- roely könnyűszerrel felszerel­hető a traktorok vezetőfülké­jébe. Az érdekes berendezés kellemes mikroklímát biztosít a traktorosnak, télen fűti, nyá­ron pedig hűti a vezetőkabin levegőjét.-O­A hollandiai Phillips művek­ben olyan nagyüzemi magnet- rontűzhelyek sorozatgyártását kezdték meg, amelyek lénye­gesen lecsökkentük a különböző ételek elkészítési idejét. A két kilowattos tűzhely sütőjében hullámvezetővel felülről veze­tik be az elektromágneses ener­giát. A mikrohullámú sütőben elkészített ételek jobbízűek, nem kozmásodnak le, ásványi sók és vitamintartalmuk sem csökken, az esetleg rájuk te­lepült kórokozók viszont kivé­tel nélkül elpusztulnak. Egy új szóval kell megismer­kednünk, mögötte olyan talál­mány van, amely úgyszólván forradalmasította a tudomá­nyos világot. Ez az új szó a „Laser“ ejtsd: lézer), amely a „Light Ampli­fication by Stimulated Emis­sion of Radiation" szónak a rö­vidítése, illetve e szó kezdő­betűiből áll. és magyarul annyit jelent, mint: fényerősítés su­gárzási emisszió által. Ezek után felvetődik a kér­dés, mi újdonság van ebben, hisz a fényt ismeri az ember, mióta csak létezik és az erősí­tése sem újság. Már régen fel­fedezték a prizmát is és a szín­skálát. Tudjuk, hogy másod­percenként 300 000 kilométeres sebességgel halad a fény. Ter­mészetére két elméletet állí­tottak fel. Az egyik elmélet szerint a fény rezgés, de tisz­tázatlan, hogy minek a rezgé­se, a másik elmélet szerint pedig a fény anyagszerú tulaj­donságokkal is rendelkezik, és pontosan ki is számították, hogy naponta milyen mennyi­ségű fényanyag tömeggel lesz súlyosabb Földünk. Ma a tudo­mány álláspontja szerint a fény rezgés is, meg anyagszerú is. Pontosan ismerjük az egyes színek rezgésszámait. A rez­gésszámot frekvenciának ne­vezzük. Minél nagyobb a frek­vencia, annál rövidebb a fény hullámhossza és fordítva, minél kisebb a frekvencia, annál na­gyobb a hullámhossz. A vörös szín hosszabb hullámú és ala­csonyabb frekvenciájú. Amint rövidül a hullámhossz. Illetve nő a frekvencia: úgy tolódik el a színkép az ibolyaszín felé. Az ibolyántúli sugárzás szem­mel már nem érzékelhető, épp­úgy, mint az infravörös. A nap fénye az összes színe­ket tartalmazza, tehát a szín­kép a fény összes hullámhosz- szát és rezgésszámát magában foglalja, azaz optikai műszóval „inkoherens", nem összefüggő. A rádió hullámai ezzel szem­ben „koherenseket" tartalmaz­nak, és összefüggően, ritmiku­san, egyenletesen sugárzanak. E tulajdonságuk révén hangol­hatjuk rádiónkat, televíziónkat egy bizonyos hullámhosszra, és ily módon tudjuk fogni a ki­választott állomást. A tudósok már régóta töre­kedtek arra, hogy a rádióhul­lámokhoz hasonló koherens fényhullámokat hozzanak létre, és hogy úgy használhassák a fénysugarakat, mint a rádió­hullámokat. Segítségükre jött és így a lasert megelőzte a „Maser", azaz „Microwawe Amplification by Stimulated Emission of Ra­diation" (mikrohullámok erő­sítése sugárzási emisszió által) feltalálása, amelynek lényege, hogy egy rendkívül nagyfrek­venciájú rádiójellel „stimulál­nak" egy mikrohullámot, amely a jelet rendkívüli mértékben felerősíti és visszaadja. A laser hasonló módon mű­ködik és ezért optikai maser­nek is nevezzük, csakhogy nem mikrohullámokat bocsát ki, ha­nem fényt összefüggő, kohe­rens optikai fényenergiát a spektrum valamelyik színén. Tudjuk, hogy az atomok vál­tozó energiájúak. Az egyik pil­lanatban az atom nagy ener­giával rendelkezik, a következő pillanatban az energiaszínt és az energiatöbbletet rezgés for­májában adja le. A krómato­mok például energiájukat a színkép vörös hullámhosszán adják le. Ennek ismeretében a rubin krómatomokat, termé­szetes és szintetikus rubint erős — nem koherens — fény­nek tettek ki. Ez a fény a kró­matomokat nagy^energiaszint- re töltötte fel, úgy; hogy azok rendkívül erős vörös fényt kezdtek sugározni, amíg ener­giatöbbletüket le nem adták. Először 1000 wattnak megfelelő fényforrást használtak arra, hogy begerjesszenek egy rubint. Most már ott tartanak, hogy 50 wattnyi fényenergiával és egy parabola tükör segítségé­vel beindítják a lasert. Illető­leg feltöltik olyan nagy ener­giaszintre, hogy tökéletes, egy­színű fénysugarat nyernek, amelynek fénye oly erős, mint egymillió százwattos izzóé. E fénysugár segítségével azután eddig elképzelhetetlen eredmé­nyekre jutottak. Mivel a fény­sugarat épp úgy lehet optikai­lag fókuszálni, mint bármely más közönséges fényt, így rendkívüli pontossággal lehet irányítani és az energiát kon­centrálni. Többek között 18 000 F. hőfokot állítottak elő, ami kétszerese a Nap mért felületi hőmérsékletének. Eredménye például, hogy elvágtak laser sugárral gyémántot, amely pe­dig a legkeményebb ásvány. Azután vastag acélgömböt füg­gesztettek fel és ráirányították a laser sugarat, amely átütötte az acéllemezt, és kétezred má­sodperc alatt felrobbantotta a gömböt. A közelmúltban laser sugarat irányítottak a holdra és ott olyan hatásokat sikerült kelteni, amelyeket itt a földön is észlelni lehetett. A lasernek az eddigi tapasz­talatok szerint, úgy tudomá­nyos, mint katonai téren | óriási lehetőségei vannak, és forradalmasítani fog egy egész 1 sereg tudományágat. Katonai téren pl. fel lehet deríteni az ellenséges rakétá­kat és azok sok száz • kilomé­terrel a cél előtt, még a leve­gőben felrobbannak, mert a rubinvörös, 300 000 kilométer másodpercenkénti sebességű fénysugár a pillanat egy töre­déke alatt áttöri páncéltestü­ket. Láthatatlan infravörös su­gárral időlegesen vagy végle­gesen el lehet kápráztatni, sőt meg lehet vakítani az ellensé­ges csapatokat, úgy. hogy az ellenség még azt sem tudja, honnan, melyik irányból érte a támadás. Sokkal szebb azonban a laser sugár békés jelentősége. Orvosi téren például tökéletesebben léhet használni, mint a sebész­kést, ki lehet égetni daganato­kat és a szemsebészetben a megsérült emberi szemen reti­naátültetést lehet végezni. Laser sugárral működő rada­rok ma már 10 000-szer pon­tosabbak, mint az eddigi radar­készülékek. A csillagászok a laser sugár segítségével felfedezhetnek lát­hatatlan égitesteket is és az eddig ismert világról sokkal jobb és pontosabb képet fog­nak nyerni. Kémiai téren a folyamatok pontos szabályozására használ­ható a laser sugár és sohasem hallott új vegyületek vagy mű­anyagok hozhatók segítségével létre. Az eddig rendkívül költ­séges módon szeparált 235-ös uránium izotópok kiválasztása is gyorsan és olcsón történhet a laser segítségével. A híradástechnika terén ugyancsak forradalmat jelent a laser. Egy laser sugár elmé­letileg 100 millió egyidejű tele­fonbeszélgetést tesz lehetővé, mégpedig úgy, hogy a lehall­gatás ki van zárva, mert a su­gár irányított. Ha rádióhullá­mok módjára használják, úgy ötezred másodperc alatt 20 000 szavas üzenetet lehet vele to­vábbítani. Ez azért lehetséges, mert a laser sugár rendkívül nagy frekvenciájú és zavar­mentes. Nincsenek légköri za­varok, sem „fading" miatti el­halkulás vagy gyöngülés. A laser sugarak áthatolnak a föl­det körülvevő úgynevezett „Heaviside" rétegen és az ioni­zált gázokon is, amelyek pél­dául körülveszik a légkörbe visszatérő űrhajót és amely gázok visszaverik a rádióhullá­mokat. így az űrhajó az átha­ladás ideje alatt rádióhullá­mokkal nem irányítható, amely pedig végzetes következmé­nyekkel járhat. A laser ezt a problémát is véglegesen meg­oldja. Nagy távolságokat milliméter pontossággal lehet a laser se­gítségével megmérni. Ne higyjük azt. hogy mindez, amit mondottunk, a távoli jövő reménye csak. A laser-radar már meg is valósult. A laser navigációs rendszer 1965-ben már működni fog, 1968-ban már dolgozik a fénysugaras hírközlő rendszer. Ebben az évtizedben tehát még nagyon sokszor fogunk a laserről hallani, méghozzá olyan új dolgokat, amelyekre ma még csak nem Is gondo­lunk. Dr. B. T. ÉlHI y. v,?r * - 7 Mezőgazdasági gépek a prerovi mezőgazdasági kiállításon í RÖVIDEN A Madison jelzésű zsebrádió­ból a székesfehérvári VTR üzem gyártmányából 15 ez­ret rendeltek külkereskedelmi szakembereink.-O­Nagy az érdeklődés külföl­dön is a csehszlovák kontakt- lencse iránt. Ezeket szemüveg helyett hordják. A lencsét köz­vetlenül a szemre helyezik rá. Most legújabban új szintétikus anyagból gyártják őket. Rend­kívül könnyűek, higiénikusak és kényelmesek.-O­Brmóban a külföldiek nagy érdeklődéssel keresik fel az újonnan berendezett „ócseh vendéglőt". A szakácsok a XV. és XVII. századbeli szakács­könyvek alapján állítják össze az ételeket. Nagyon ízlik a ven­dégeknek a „Gramatika" nevű sörből készült leves, a sörben sült sertéskaraj. A recepteket a vendégek írásban Is megkap­hatják.-O­A Jablonex n. v. még kará­csonyig 17 vágón üvegárut szállít a Szovjetunióba, Iránba. Olaszországba és az Egyesült Államokba.-O­A Fatra üzem Breclavban az idén terven felül 60 ezer or­kánkabátot és 35 ezer gumi­matracot gyártott. Most moli- ton kabát-betéteket hoz forga­lomba, amelyek majd télen is kedveltek lesznek, mert fölös­legessé válnak a nehéz télika­bátok.-O­A Tosta n. v. Ašban fekete, gallér nélküli sportingeket és kétszínű melegítőket hozott forgalomba. A Magyar Nemzeti Múzeum Budapesten A HOSSZÚÉLETŰ DDT Riasztó új tudományos meg­figyelés, hogy számos olyan korszerű rovarirtószer — kö­zöttük például a DDT —■, ame­lyek káros mellékhatást fejte­nek ki az élet más formáira, még sok-sok évvel a kiperme­tezés után is kimutatható a termőtalajban, méghozzá meg­hökkentően nagy töménység­ben. Az amerikai Maine Egye­tem kutatói a DDT feldúsulását vizsgálta a környék erdőségei­nek talajában. Ezen a terüle­ten eredetileg összesen 3,75 kg DDT-t permeteztek ki hektá­ronként 1952 és 1958 között. 1958 és 1960 között a talaj át­lagos DDT-tartalma 0,4-1,5 kg volt, s 1961-re a DDT-koncent- ráció 1,62 kg-ra szökött fel. Hogy miként kerül a növény­zetre permetezett DDT a talaj­ba, ezt nem tudják még ponto­san, de felteszik, hogy a fák tetején még évekkel a perme­tezés után is találhotó DDT- maradvány. Másutt a permete­zéstől számított három év múl­va az alkalmazott DDT-meny - nyiség felét sikerült kimutatni a talajszelvényben. Egyelőre még semmilyen bizonyíték sincs arra vonatkozóan, hat-e valamilyen módon a nagy tö­ménységű DDT a növényzetre. Mindenesetre az a tény, hogy a DDT esetleg hosszú évtize­dekig megmaradhat a talajban, s a növényzet anyagcsere­folyamatának eredményeként beépülhet a növények termésé­be, majd az állatok testébe, további nagyon gondos vizsgá­latot követel. A rovarok közel 800.000 faja az ember szemszögéből nézve nagyrészt közömbös. Aránylag kevés a hasznos faj (virágbeporzók, emberi táplálék), viszont óriási az emberre káros fajok száma, annyira, hogy valóban indo­kolt a kérdés, vajon az em­ber vagy a rovar lesz-e vé­gül a Föld egyeduralkodó­ja? Dwight M. De Long, az Ohiői Állami Egyetem pro­fesszora megállapította, hogy a rovarok eszik meg, lopják el, pusztítják el egy- harmadát mindannak amit az ember termel és a jövőre tárol. Ennél közvetlenebb és végzetesebb veszélyt jelen­tenek az emberre az élős­ködő rovarok. A világ egész­ségügyi szervezetének becs­lése szerint a halálesetek, betegségek, deformációk mintegy felének rovarok az okozói. Egyetlen rovar okoz­ta betegség, a malária, az emberiség egyhatodát gyöt- rl, és minden másodpercben leterlt egy embert. Világos, az embernek úr­rá kell lennie ellenségein ha a Földet maradéktalanul birtokba akarja venni. Az ember vagy a rovar lesz-e a Föld ura? Mi a rovarok „sikerének" titka? De Long professzor néhány szembeszökő tényt sorol fel: a rovar külső ki­tinváza „magától" tökélete­sen kifejlődik, a rovarnak nincs szüksége szülői gon­doskodásra. Túlnyomó ré­szüknek szárnyuk van, te­hát lakhatatlanná vált föld­rajzi környezetüket elhagy­hatják. Még a vizirovarok zöme sem pusztul el - mint a halak - ha kiszárad a tő vagy folyó, egyszerűen el­repülnek. Testhőmérsékle­tük általában a külső hő­mérsékletet követi, de köny- nyen tűrik a levegő lehű­lését fagypontig, sőt ez alá Téli alacsony hőmérsékle­ten történő átalakulásuk magyarázza, hogy az élelem hiányát is hosszasan el tud­ják viselni. Óriási a rovarok szapo­rodóképessége: egyetlen kelkáposztalevéltetű utódai — optimális életfeltételeket és kellő táplálékot feltéte­lezve — egyetlen nyár alatt 822 tonna súlyt képviselné­nek (egy egyed súlya egy milligramm). A rovaroknak nem lévén tüdejük, májuk veséjük, nem „betegszenek" meg, nincs szívbajuk, nem lép fel náluk aggkori gyenge­ség. Alkalmazkodóképességük végtelennek látszik: vannak fajok, amelyek a fagypon­tot kedvelik, vannak, ame­lyek a forróvizű forrásban élnek, vannak legyek, ame­lyek sós, lúgos vízben él­nek, a Nagy Sós-tóban ép- úgy találunk rovarokat, mint Kalifornia nyersolaj pocso­lyáiban vagy formaldehidben konzervált hullában. Az ember legfőbb segít­sége — intelligenciája. A rovar alig több egy darab ösztönös protoplazmánál és ennek ellenére úgy tűnik,’ minden emberi találékony­sággal szemben meg tud állni. Az utolsó két évti­zedben az ember a leggyíl- kosabb mérgeket vetette be a rovarok ellen — s az utó­dok két évtized után im­munissá váltak a mérgekkel szemben. Tehát a rovarok megnyer­ték az első nagy csatát az ember értelmével szemben és De Long professzor jog­gal tehette fel a kérdést; az ember vagy a rovar lesz-e a Föld ura? A brart.s!avai Komcnský egye­tem botanikus kertjében szépen fejlődnek a trópusi növények.

Next

/
Thumbnails
Contents