Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-02-11 / 6. szám

Az angol mezőgazdaság bemutatkozik Moszkvában iiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiimimmiu:imiiiiii Több mint száz cég vesz részt a Moszkvában májusban megrendezendő brit mezőgaz­dasági kiállításon. A részvevő vállalatok bemutatják a mező- gazdasági technika csaknem minden termékét: Különböző traktorokat, kombájnokat, Die­sel-motorokat, burgonyasze­dőgépet, növényvédő berende­zéseket, automatikus szellőző­vel felszerelt üvegházakat és sok egyéb cikket. A moszkvai kiállításon bemutatnak külön­böző műtrágyát és növényvédő szereket. A tenyészállatok kö­zül díjnyertes teheneket, ju­hokat, disznókat, csirkéket és pulykákat is bemutat az angol mezőgazdaság a szovjet fővá­rosban. Hogy milyen fontosságot tu­lajdonítanak Angliában a ké­szülő kiállításnak, azt egyér­telműen mutatja a védnökök listája. A kiállítás védnökei kö­zött szerepel a kormány há­rom tagja, Soames, földműve­lésügyi miniszter, Heath ke­reskedelemügyi miniszter és Noble, a skóciai ügyek minisz­tere. A védnökök közé tarto­zik Wilson, az ellenzéki mun­káspárt vezére és Peart a mun­káspárti „árnyékkormány“ a: földművelésügyi minisztere, aki sí nyilván a mezőgazdasági ügyek g; gazdája lesz, ha a munkáspárt la győz az idei választásokon, ír Grlmond, a liberális párt vezé- ír re ugyancsak védnöke lesz a g kiállításnak, együtt Woolley- vel, a farmerek nemzeti szö­vetségének elnökével, a nort- humberlandl herceggel, a me­zőgazdasági kutatóintézet el­nökével és a mezőgazdaság sok más vezető tekntélyével. Ennél a névsornál világosab­ban aligha tanúsíthatja valami, milyen reményeket táplálnak Angliában a szocialista világ- a gal folytatandó kereskedelem javuld kilátásainak kihasználá- a sa iránt. És a mezőgazdaság \ területén Nagy-Britanniának s valóban sok a lehetősége. Az a egy emberre jutó termelékeny- r ség az angol mezőgazdaságban < nagyobb, mint bárhol másutt a a világon. A nagy farmok szé- i leskörű üvegház hálózatukkal , teljesen gépesítettek. A tér- i méseredmények, a tejtermelés a és az állatlétszám egyaránt 1 Igen magas. Az ötvenmilliős ( angol lakósság mintegy felét i a hazai mezőgazdaság látja el. I A háború befejezése óta a ku- i tatómunka sokat fejlődött. A mezőgazdaságban haszná- ! latos új vegyszerek gyártásá- i nak fejlődése és a különböző 1 növényvédőszerek gyártása 1 szinte alapvetően megváltoz- i tatta a földművelés techniká- I ját és a terméseredmények je- i Ientős növekedéséhez vezetett. ! iQQig a Kép jo oiuaia. van inban az angol mezőgazdá­inak sok gondja is. A bajok okere az, hogy minden ha­ladás ellenére Nagy-Britannia még mindig a kis parasztfar­mok országa. A kis gazdasá­goknak hatalmas tömegén be­lül a birtokok kétharmadán csupán maga a birtokos család dolgozik és legfeljebb egyetlen kisegítő munkást vesz fel. A farmon dolgozó munkások át­lag jövedelme jóval alacso­nyabb, mint az ipari munkáso­ké és ezért nagyméretű a fia­tal emberek és nők bevándor­lása mezőgazdasági vidékekről a városokba. A dolog másik oldala, hogy a nagy farmok nagy profitot vágnak zsebre — miközben számarányukban a kis farmok alkotják a többséget. — A ter­méseredmények, a jövedelmek egészen másként oszlanak meg a többségben levő kis farme­rek és a kisebbséget alkotó „nagy halak“ között. A kor­mány támogatja a farmereket azzal, hogy biztosítja bizonyos termékek árait, az azonban csupán a kis farmerek mini­mális bevételeit biztosítja, mi­közben ez jelentősen növeli a nagy farmerek profitját. Ebből érdekes ellentmondás származik. A konzervatív kor­mányzat, amely az egyént, a kapitalista üzemet támogatja, és a farmerek nemzeti szövet­sége, amely a konzervatívok hagyományos szövetségese, ma együtt a farmok szövetkezete­sítése mellett foglal állást. A y mién, enycuniciiye­két biztosít ott, ahol a kis far­merek szövetkezetekbe tömö­rülnek. Ennek az az oka, hogy ma nincs más útja a gépesítés kihasználásának és annak, hogy a művelés nagyüzemi módsze­reit alkalmazzák. Természete­sen az esetek jó részében a kapitalista fejlődés hagyomá­nyos módszere érvényesül és a nagy farmok felszívják a ki­sebbeket, de a farmerek ere­jükhöz mérten ellenállnak az ilyen kísérleteknek, s a far­merek nemzeti szövetsége is azért harcol, hogy megakadá­lyozza a kis farmerek tönkre­tételét. így a farmerek nem­zeti szövetsége és a kormány kénytelen az egyetlen lehetősé­get választani, a farmok kö­zötti együttműködést. A szö­vetkezetek különbözőek. A leg­főbb mód azonban, hogy a gé­peket, az értékesítést, új fel­szerelések vásárlását, a hitel­kéréseket a farmerek válasz­tott bizottsága végzi s a hasz­not a tagok részesedése ará­nyában osztják szét. Ahol a farmszövetkezetek dolgoznak a gépesítés fóka és a technika alkalmazása jelen­tősen növekedett. Ezeket az eredményeket is bemutatják Moszkvában is májusban. Nem kétséges, hogy az an­gol mezőgazdaság mai helyze­te és fejlődése egyik fontos oka annak, miért várják az an­gol kiállítók oly bizalommal a kereskedelem növekedését a szocialista országokkal. Szembe- kötősdi Felmásztam a NATO kő­kerítésének a tetejére és bekukkantottam a Kertjé­be. Johnson, Home és a töb­bi rövidnadrágos kisfiú egy csoportban volt és látható izgalommal tárgyalt vala­miről. Időnként egy égime­szelő-magas kisfiúra muto­gattak, aki külön álldogált, hátát egy fának támasztotta és az égre bámulva, vidá­man fütyült, mint aki azt akarja kifejezni ezzel, hogy fütyül társai véleményére. Ráismertem: de Gaulle volt. — Mi a baj? Megsértette a babámat — válaszolt kérdésemre John­son, a legnagyobb fiú, de Gaulle-ra mutatva. Nagyon haragos volt, sírt és topor- zékolt­— Igen is, megbántotta a babát — erősítette meg Johnson szavait egy kis pu­fók, szőke gyerek, Erhard. — És nem is beszélt ve­lem erről előzőleg, holott mi örök barátságot fogad­tunk egymásnak. — Hol az a baba? — kér­deztem, érdeklődéssel bá­mulva le a kerítésről. — Itt van a zsebemben — kiabálta Johnson. — Tet­szik látni, kikandikál a feje. Ö Csang Kaj-sek. Eddig úgy játszottunk, hogy minden­kinek azt kellett hinni, hogy ö Kína. És ez a csúnya, rossz Charles most meg­szegte a játékszabályt. Azt állítja, hogy van igazi Kína is. — De hiszen van. Johnsonka rosszallóan te­kintett fel rám: — Látszik, hogy felnőtt­nek tetszik lenni. Nálunk az a játékszabály, hogy nincs Kína. Csak az én babám van. Csang Kaj-sek. A kis Sek. öt kell mindenkinek sze­retnie. \ — Mit akartok tőlem? — szólalt meg most de Gaulle- ka. Felfüggesztette a fütyü­lést, hogy szabaddá tegye a száját. — Már az angol, a dán, a holland, meg a norvég gye­rek is megmondta, hogy igazi Kína is van. És külön­ben is, hányán csereberél­nek vele, majdnem minden­ki a kertből! Mit akartok tőlem? Pont én vagyok a Fekete Péter? — Hallgass! — rivalít rá Johnson. — Annak idején őket is a sarokba állítottuk. — Vagyok olyan hórihor- gas, mint te! — vágta oda neki hevesen Charles és még jobban kihúzta magát, fe­jével a fal alsó ágát vérdes- te. — Ezentúl szembekötős- dit fogunk játszani — kö­zölte ellentmondást nem tű­rő hangon Johnson. — Min­denkinek bekötöm {t sze­mét. Sajátkeziíleg. Akkor majd nem lathat mindenki mindent összevissza. És nem bánthatják meg a ba­bámat. A gyerekek bűntudatosan lehajtották a fejüket ... (csatő) Josef Klehr, az oswiencsimi koncentrációs tábor egykori egészségügyi altisztje, bevallotta, hogy fenol injekciókkal 250 —300 foglyot gyilkolt meg. A vádirat többi pontját nem akarta elismerni, így többek között azt sem, hogy gyermeke­ket gyilkolt. Bár konkrét bizonyítékok vannak arra, hogy egy lengyel nőt gyermekével együtt égő benzinbe dobott. Klehr ezekután azzal védekezett, hogy ő csak „jelentéktelen kato­na“ volt és csupán a parancsokat teljesítette. iranziszioFOS Érdekes kóresetről számolt be a Hobby című folyóirat leg­utóbbi száma. New York-ban két férfit szállítottak az egyik elmegyógyintézetbe. Hiába til­takoztak, az „ítélet" marasz­taló volt, azok, akik titokzatos hangokat hallanak, zárt inté­zeti kezelésre szorulnak. .. Az említett két személy ha­tározottan állította, hogy vala­ki szól hozzájuk. Hol üzleti tanácsokat adnak számukra, hol pedig Floridát ajánlják, mint a téli üdülés paradicso­mát. A zárt intézeti kezelést az is „indokolttá“ tette, hogy a ti­tokzatos hangokat nem a fü­lükön át hallották... Dr. Henry Puharich azon ritka idegorvosok közé tarto­zott, aki hitt ezeknek a hallu- cináló betegek „hallomásai­ban". Feljegyezte a hallottakat és elhangzásuk időpontját. Ki­derült, hogy nem is jár rossz nyomon. A két „beteg" hallo­mása nem nevezhető földön - túliaknak, rádióműsorokat hal­lottak, De hogyan?'. A „vevőkészülék" titka ne­hezen oldódott meg. A techni­ka történetében talán egyedül­álló eset történt. Egy olyan „találmányról" van szó, ami a „feltaláló" tudtán kívül szüle­tett meg. A két hallucináló áldozat fo­gait egy fogorvos kezelte. A lyukas fogak plombálásához szilícium-karbidot használt, ami egyúttal nem tudni még hogyan, tranzisztoros vevőké­beállítható. A fográdió tulajdo­nosa belső hangokkal ébreszt­heti fel magát, ha készülékét megfelelően állítja be. Akinek ép a joga, a piciny rádiót testen kívül is elhelyez­togas“ kérdés 99 szülékként is működött! Az sem tisztázódott, hogy a ma­gasfrekvenciájú rezgéseket mi­ként lehetett egyenirányítani és felerősíteni, még nem derült ki, hogy a plombáit fogból a foggyökéren keresztül hogyan továbbítódtak az alacsonyfrek­venciájú akusztikai jelek, de tény, hogy továbbkerültek. A detektív munkát végző or­vos a titok megoldásával nem fejezte be a munkáját, társult egy másik vállalkozó kedvű tudóssal, dr. Joseph L. Lawre- ce-szel, és közösen láttak az üreges fogak részére készített rádió kikísérletezéséhez. A sza­badalmat megkapták, és aki­nek kedve és pénze lesz hozzá, fogát tranzisztoros készülékkel plombáltathatja majd be. A fogkészülék működését a csuklón, vagy a gomblyukban hordható kapcsoló biztosítja, tehát a foghallgató tetszés szerint kapcsolható ki és be. Szinkron szerkezettel időre is heti. A modellek közül a leg­jobban a karórához erősített készülék vált be, ha a reklám- szövegeknek hinni lehet... A miniatürizálás azonban nemcsak ilyen szokatlan terü­leteken hódít. A „mindennapi" készülékek is mind jobban ki­sebbednek. A címoldalunkon látható, zsebben hordozható televíziónak már elkészítette az első mintapéldányát az RCA cég és ugyancsak működik már a prototípusa annak az univer­zális tv-nek, mely az adóállo­mások műsora mellett a házat is ellenőrzi. Képünk például egy olyan vételt mutat, amikor az elfoglalt szülő a TV ernyő­jén át vethet pillantást a gyermekszobában hagyott lur­kóra. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS NAGY-BRITANNIA tanulmá­nyozza Makariosz ciprusi elnök válaszát, amelynek ér­telmében az elnök nem ellenzi nemzetközi rendfenntartó erők kiküldését, ezeknek azonban a Biztonsági Tanács irányítása alatt kell állniuk. Az elnök a Biztonsági Tanács ellenőrző szerepének garantálása mellett még a következő követeléseket támasztotta: 1. kifejtette azt a véleményét, hogy a rendfenn­tartó erőknek nemcsak a nyu­galmat kell biztosítaniuk, ha­nem a támogatniuk kell a kor­mányt a normális körülmények helyreállításában is és meg kell védeniük Ciprust minden külső agressziótól; 2. a nemzetközi erőben nem vehetnek részt görög és török egységek; 3. Makariosz további felvilágosí­tásokat kért a Nagy-Britannia, illetve az Egyesült Államok javasolta semleges közvetítő szerepéről, akinek feladata lenne egy végleges politikai rendezés kidolgozása. Makariosz válaszáról általá­ban az a vélemény, hogy az tulajdonképpen ellenjavaslat, amely az egész helyzet újabb átgondolását teszi szükségessé és lényegileg háttérbe szorítja az angol-amerikai javaslatot. Növelte a londoni borús han­gulatot Franciaország elbúsítő válasza arra a kérdésre, hogy D iákok közt jártam szak­iskolában. Gyakorlati munka után természetesen dolgozat formájában be is számoltak élményeikről. így módom nyílt betekinteni dolgozataikba is. Érettségi előtt állnak, ami pedig nem csekélység egy 19 éves fia­tal életében. Sőt ez esetben már komoly határkő is, hi­szen szakiskoláról van szó. Innen már közvetlenül a termelésbe, vagy éppen a főiskolára vezet az út. De vajon mit is kaptak, mit is tapasztaltak ezek a fiatalok a gyakorlati mun­ka alkalmából azonkívül, hogy módjuk volt betekin­teni a szövetkezeti tervezés útvesztőibe, nehézségeibe. Kaptak-e erkölcsi támoga­tást útravalóül, hiszen nagy többségük rövid pár hónap múlva éppen ezekbe a szö­vetkezetekbe kerül. De hadd válaszoljanak erre maguk a fiatalok, idéz­zünk csak dolgozóiakból. „Ha kikerülsz az életbe, hihetsz az embereknek, de sose bízzál bennük". Külö­nös logika, — jegyzi meg keserű gúnnyal a dolgozat írója. És valóban igaza van. A tanácsadó még csak azt sem mondja, hogy „higyj“. Nagy­lelkűen ugyan a fiatalra bízza a döntés lehetőségét, — hihetsz, ha akarsz — de Cfekély nútr avató" mindjárt hozzá is teszi — de sose bízzál bennük mármint az emberekben Márpedig akiben nem bí zunk, annak hinni sem tu dunk. Lám a tanácsadó nem is oly rossz logikájú, mert még helyesebben helyette így mondhatnák: „ne higyj és ne bízzál, senkinek és semmiben". „Ezek a mai fiatalok?!“ Valószínűleg nem egyszer elmondta tanácsadónk is e megjegyzést azzal a különös hangsúllyal. Ám ugyanez a fiatal ezt mondja a továbbiakban, ami viszont a tanácsadót mutat­ja meg egy másik oldalról. A tervezés nem úgy ment, mint ahogy azt elképzeltem és tanultam. A szükséges adatok egyáltalában nem álltak rendelkezésemre és mégis ezen hiányosságoknak köszönhetem a gyakorlati munkám egyik legszebb napját. Nagyon sokat kap­tam az élettől, sokat ta­pasztaltam. Tudniillik nyolc tehénnel több ellett, mint amire a nyilvántartás sze­rint számítottak. Minden fontosabb adatot úgy kellett magamnak összeszedni. Jel­lemző minderre az istállók­ban dolgozók hangulata. Nem ér ez fiatalember semmit. Tervezni ugyan könnyű, de jöjjenek ide és dolgozzanak. Ne csak az irodában üldögéljenek. Munkám végeztével visz- szamentem az irodába. A zootechnikust már nem ta­láltam ott, így hát volt időm elgondolkodni a dolgokon. Sok mindenre rájöttem. Iga­zuk volt a dolgozóknak. Itt az irányításban van a hiba. Később azt is megtudtam, hogy a zootechnikus is ugyanazt vaľlja, mint a töb­bi dolgozó. De vajon mit is csinál a vezetőség? Ezt kérdeztem a zootechnikus - tói is, hiszen ő is vezető. A válasz nem papírra való. Nos, kedves tanácsadó, most figyeljen: Ezután határoztam el ma­gam, hogy az iskola végez­tével ilyen szövetkezetbe megyek. Be akarom bizonyí­tani, hogy szükséges a jó vezetés és az irányítás. No lám, kedves tanács­adó, „ezek is mai fiatalok". De hát hadd hallgassunk meg más fiatalt is. Ez a jö­vendőbeli mezőgazdász, csak­úgy mint barátja, részt vett egy szövetkezet évzáró köz­gyűlésén is. C bben a szövetkezetben “ az állatgondozókat a súlygyarapodás szerint ju­talmazzák. Persze mindez különös bonyodalmakkal jár. Munkakedvről beszélni alig lehet a szövetkezeti dolgo­zók között. Közben az elnök így nyilatkozik: Még a lét- fenntartáshoz szükséges ta­karmányt sem kapják meg az állatok... „Akkor miért éppen ezt a bérezési formát választot­ták a szövetkezetben? — kérdezte a fiatal mezőgaz­dász-jelölt. — Fontos ez neked?! — *válaszolt erre az elnök. Nem éppen hasznos útra- való ez sem. Ám a fiatal gyakornokot nem sújtotta le a furcsa válasz, és a szö­vetkezetben látottak. És még csak nem is vágott vissza az „ezek a mai fiata­lok" helyett. Neki más vé­leménye van az idősebbek­ről, még akkor is, ha az elnök személyében másvala­kivel is találkozott, mint ahogy azt szerette volna. Az említett mezőgazdász­jelöltek nem valami nagy­szerű erkölcsi támogatást kaptak útravalóül gyakor­lati munkájuk alkalmából. Ám az iskola ezúttal mégis erősebbnek bizonyult. Van mire alapozni a jövő mező­gazdászainak. (ny-d) vegyen részt a Ciprusba kül­dendő NATO-haderőben. A Ciprusról érkező jelenté­sek arról számolnak be, hogy az első decemberi összetűzé­sek óta még sohasem volt any- nyira feszült mint ezekben a napokban, Nicosiában és a na­gyobb városokban az angol csapatok teljes fegyverzetben cirkálnak az utcákon és őrsé­get állítottak a korábban fel­állított úttorlaszoknál is. A török és görög lakosság között több összetűzés volt, kölcsönö­sen túszokat fogtak el. AZ ENSZ VILÁGKERESKE­DELMI KONFERENCIÁJÁT elő­készítő bizottság harmadik ülésszakának második ülésén a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia küldöttsége a résztvevők elé terjesztette „A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és a kereskede­lempolitika elvei“ című közö­sen összeegyeztetett okmányt. Az okmány 16 pontban fog­lalja össze azokat az alapelve­ket, amelyeket minden ország­nak figyelembe kell vennie külkereskedelmi kapcsolatai­ban. A javaslat szerint az ENSZ égisze alatt működő nemzetközi kereskedelmi szer­vezetet kell létesíteni, amely a világkereskedelem valameny- nyi kérdésével foglalkozik. E szervezet nyílt és valamennyi ország számára elfogadható lenne a javaslat értelmében — társadalmi rendszerüktől és gazdasági fejlettségük színvo­nalától függetlenül. WALTER ULBRICHT, az NDK Államtanácsának elnöke a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának plénu­mán beszédet mondott az 1964. évi gazdasági feladatokról, kü­lönös tekintettel a vegyipar fejlesztésére. Ulbricht elvtárs megállapí­totta, hogy 1963 volt az első év annak a programnak meg­valósításában, amelyet a Né­met Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa fogadott el a szocializmus szélesen kibonta­kozó építésére vonatkozólag. 1963-ban az NDK ipari terme­lésében tervét 100,5 százalékra teljesítették és az ipari terme­lés értéke az 1962. évihez vi­szonyítva 3,5 milliárd márkával haladta meg a 100 milliárd márkát. A vegyipar fejlesztésére át­térve Ulbricht elvtárs hangsú­lyozta, hogy erre az iparágra egyre fontosabb szerep vár az egész népgazdaság fejlesztésé­ben. A vegyipar elsődleges fej­lesztésével teremtik meg a döntő előfeltételeket más nép- gazdasági ágak gyors felemel­kedéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents