Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-12-15 / 50. szám

Oft! S én don Egy férfi alszik a koasmaesztalon ő most Megalkotja az ős-első alakzatot Hat nap és hat éjszaka Benépesíti a tőidet Farzsebéből Pereg az arany A szén a kő a humusz Egy mozdulattal Lesöpri a poharak krlstály-kelyhelt A cigaretta-végek csillagait Felröppenti S az emberré képzett mindenevő Szeretnének elnézni felette Szeretnék kikerülni De nem lehet Mert ő Hat nap és hat éjszaka Benépesítette a földet Szénnel üveggel Ritmussal Tiszta ruhákkal Sóval kenyérrel S a hetediken Egy kocsma asztalánál Elaludt Köszöntő kitérővel „A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni.“ (Kodály Zoltán : A zene mindenkié). Ezeket a sorokat Kodály Zol­tán 30 évvel ezelőtt írta. Az akkor papírra vetett gondolat ma sem vesztett időszerűségé­ből. A művészetek közkinccsé tétele, amelyek közé az igazi zenei művek is tartoznak, mindnyájunk jeladata. Amint az irodalomban léte­zik a ponyvairodalom, a zené­ben is megvan a selejtzene Az utóbbi nem kis) teret hó­dított magának a múltban, és sajnos hódít még ma is. E so­rok írója nem egyszer hallot­ta fiatal gyermekek szájából a legkitékértebb szövegű és a legrosszabbul megkomponált „zenei művek“ éneklését. Az okokat most ne kutassuk, ír­tunk róla már eleget. Legjob­ban úgy tudunk küzdeni a rossz zene ellen, ha jó zenére, jó dalokra és főleg a szöveges zenére tanítjuk meg a fiata­lokat már az iskolábatj. Ezek a gondolatok foglalkoz­tattak, amikor két héttel ez­előtt Nyitrára mentem a Szlo­vákiai Magyar Tanítók Közpon­ti Énekkarának első összejö­vetelére. 90 tanító gyülekezett már a kora reggeltől Dél-Szlo­vákia minden tájáról. Nem tudom, hogy hivatalo­san melyik naptól, avagy me­lyik évtől fogják számítani a Szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának a meg­alakítását, ám engedtessék meg neken, hogy az indulást 1964. november 27. fiz órától számítsam. Ekkor intett be elő­ször az énekkar karmestere, Szíjjártó Jenő, és 90 torokból hangzott fel a dal: Béres va­gyok, béres... már el is sze­gődtem. Igen, így van. Elsze­gődtek. Es hagyjuk most a frázisokat. Egyszerűen éneke­sekké és karvezetőkké szegőd­tek el. Hogy ezentúl mit hoz a Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának a megalakítása, azt az elkövetkező évek mutat­ják meg. Öt éves vajúdás szülötte ez az összejövetel. Szakemberek vitatkoztak hosszú ideig róla, újságjaink cikkeztek az ének­kar megalakításának fontossá­gáról. Ezt az összejövetelt kö­veti a másik, a harmadik..' összejövetel. Éppen mielőtt nyomdába küldtem volna ezt az írást, akkor értesített az é- nekkar szervezője, Gyurcsó István, hogy december 19-én és 20-án újra találkoznak Nyit- rán. Rövid időn belül két össz­pontosítást valósítanak meg. A múlt összejövetelen szinte minden percet kihasználva próbált az énekkar. Ismerős arcokkal, régi kör­vezetőkkel találkoztam. Pintér Ferenc, Lengyelfalusi Miklós, Pálinkás Zsuzsa, Trelaj Géza, Mikus Imre, Polák Imre, Ágh Tibor azok, akik már évek nepnap alkalmából mégsem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy 90 tag csak 27 magyar faluból ill. városból verbuváló­dott. Vannak még üres foltok, olyan helyek, ahonnét számí­tottunk jelentkezőkre. Hol van­nak a bösi, az udvardi, a gútai, a bátorkeszi tanítók? A felso­rolt falukból nincs egyetlen tag sem az énekkarban. A tag­ság összetételével kapcsolatban örömmel állapíthatom meg, hogy a nyitrai pedagógiai fa­kultásról 22 jövendő tanító vesz részt az énekkar munká­jában. A hivatalos szervek képvi­selői is megígérték segítségü­ket. Az összpontosítást befeje­ző ünnepélyen, ahol a betanult öt énekkari számot is bemu­tatták, részt vett a Szlovák Nemzeti Tanács kulturális és népművészeti főosztályának vezetője, Frank Stefan, aki tol hosszú során énekkart vezet - nek. De a többiek is, akik itt vannak, vidéki kulturális éle­tünk irányítói és szervezői. Már nem kérdőjeles a múltkor meg­írt cikk. Már dalolunk. Még nem eredményt. akarok rögzí­teni, csak tényt. Az énekkar megalakult, és ez a fontos. Jó kezekben van az irányítás is. Szíjjártó Jenő, a Csehszlovák Rádió zenei osztályának rende­zője, és Schleicher László ze­netanár mindent megtesz azért, hogy az énekkar tagjai minél többet elsajátítsanak a próbák alkalmával. Bízunk abban, hogy az ének­kar rövid időn belül eredmé­nyes munkát produkál. Az Un­(Folytatás) A VERSENY LEFOLYÁSA Az alkotóversenybe az egyé­nek és kollektívák a CSISZ, e szakszervezet alapszervezetei­ben, e pionírszervezetben, a kultűrotthonokban, az üzemi klubokban, stb. jelentkezhet­nek. Ott, ahol az üzemekben nincs jelentkezési lehetőség, az érdeklődők közvetlenül a CSISZ járási bizottságán, a já­rási szakszervezeti tanácson, vagy e járási kultúrotthonok- ban jelentkezhetnek. A fő ak­ciók nagy vonalakban ezek: — az ifjú tehetségek találkozója, ifjúsági beszélgetés, üzemen belüli vagy helyi verseny és bemutató, kultúr-matiné, alko­tó-estek, kiállítások, találko­zók, stb. Az alkotóverseny alapvető akcióinak csak olyan fellépést vagy programot lehet számíta­ni, amelynek összetett, tobor- zó, módszertani verseny, stb. jellege van, s amelyet az alko­tóversenyre készítettek elő s jelentettek be. E versenyszá­mokon az értékelés az alkotó­verseny szempontjai szerint a helyi körülmények figyelembe­vételével történik. Alkotóverseny 1964-65 A járási szervek mérlegelé­se alapján a fő akciók mellett alkotőversenyt és szemlét ren­dezhetnek az egyes közpon­tokban. kisebb városokban, kö­zösen több falu, kisebb üzem vagy iskola számára. A hely­beli és kultúrközpontbeli ak­ciókban az alkotóversenyek szervezőinek fokozott figyel­met kell fordítanlok az egyéni versenyzőkre, előadóművésze­tükre, az énekre az egyes hangszereken előadott szőlő számokra, a kiállított fényké­pekre, stb. Az ifjúság és a dolgozók al­kotóversenyei az eszmei s a szaknevelési segítség jelentős formájává válnak, az együtte­sek és körök kultúrpolitikai munkája felhasználásának pro­pagálóivá. A résztvevők kivá­logatásának módját a bizottsá­gok állapítják meg, az egyes akciók feltételei alapján. A já­rási alkotóversenyek és szem­lék mellett biztosítani kell, hogy a versenyzőkön kívül ott legyen e szakvéleményező bi­zottság és a minél nagyobb számú közönség is. Az alkotóverseny kerületi, szlovákiai és központi akciói utat mutatnak a további fej­lődés felé. Ezért helyes lesz, ha ezeknek az akcióknak pél­damutató jellege megerősödik, s a résztvevőket az egyes ak­ciók céljának figyelembevéte­lével válogatják ki. Az akciók programjáért a rendezőszervek a felelősek, s a résztvevők ki­válogatását a járási és kerületi bizottságokkal együtt végzik el. 1965-ben az alkotóversenyek keretében a következő akciók­ra kerül sor: SZLOVÁKIÁI AKCIÓK: — gyermek zene, ének és tánc - alkotőverseny szemle, Bratislavában (júniusban) — képzőművészeti szemle, Dubnica nad Váhom-ban (jú­nius-júliusban) — gyermekképzőművészeti szemle Žilinán (novemberben) — a műkedvelő színjátszó együttesek V. szlovákiai szem­léje, Iglón (júniusban) — Hviezdoslavov Kubln — szlovákiai előadóművészeti szemle Dől. Kubínban (szep­temberben) — Východná — szlovákiai dal és tánc nemzeti ünnepségek (júniusban) — kis színpadi formák szem­léje (az év folyamán) ORSZÁGOS AKCIÓK: Egy évvel ezelőtt írtunk az Oj Nemzedékről, a kas­sai főiskolások együttesé­ről. Mi történt velük azóta? Az együttes továbbra is vív­ja hősies küzdelmét fenn­maradásáért, ugyanúgy, mint az előbbi években, s az illetékesek ugyanúgy, vagy majdnem ugyanúgy nem törődnek velük, mint azelőtt. Igaz ugyan, hogy a CSISZ kerületi bizottsága hosszú huzavona után el­vállalta felettük a patroná- tust, ám mindeddig az e- gyüttesnek ebből egy fillér haszna nem volt Pedig • tagság bővül, a műsor gya­rapodik r a Jókai napokon például éppen a kassaiak lepték meg a legkeliemeseb­% ben a közvéleményt. Egy évnek utána ismét feltesz- szük a kérdést: lesz-e va­lahára anyagi támogatója a kassai főiskolások együtte­sének? a) Hazánk felszabadításának 20. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségek keretében a IX. Ifjúsági és Diáktalálkozó előkészületeinek jegyében'több- szakos, központi jellegű alko­tóverseny lesz; b) táncospárok és társastánc­együttesek központi vetélkedé­se, (1965 novemberében) c) a tánczene központi szem­léje és a táncdalénekesek ver­senye (1965 októberében) d) központi szeminárium az üzemi és helyi hangszórók munkájáról, kapcsolatban az ilyen jellegű kerületi akciókkal (1965 szeptember-októberében) e) központi szeminárium a •népdal és táncegyüttesek mun­kájáról (Strážnica 1965) f) országos gyermekművé­szeti munkák és fényképkiálll- tás, szemináriummal egybe­kötve (1965 októberében) g) kisformájú irodalmi zsá- nerek szerzőinek versenye (az egyes lapok és kiadóvállalatok szerkesztőségeivel történt meg­egyezés után. D. •a verseny tartalma mácsolta a megbízott helyet­tesének, Lihocky elvtársnak a jókívánságait. Ezután Német Šamorínsky István zeneszerző, a Szlovák Tanítók Énekkará­nak művészi tanácsadója, és Mózsi Ferenc, a magyar isko­lák központi tanfelügyelője fe­jezte ki jókívánságait. Végül Dr. Szabó Rezső, a Csemadok Központi Bizottságának vezető titkára úgy értékelte az ének­kar megalükulását, mint egy újabb fórumot a csehszlová­kiai magyarok életében. Most már valóban a tagokon múlik dalolunk-e. A látottak és a hal­lottak alapján minden bizony- nyal. Csikmák Imre 'kotóversenye magába foglalja ak ifjúság és a dolgozók leg­különbözőbb formájú kultúrá- lis és művészeti megnyilatko­zásait úgymint az ének, a tánc, az agitációs és esztrádcsopor- tok térén, a színház, a báb­színház, a szava lóverseny, a fényképezés és film, a képző­művészeti szakok, az irodalmi és zenei alkotás, a munkahe­lyek és iskola termek esztétikai arculatának javítása vonalán, továbbá a levelező tevékenység (újságokba), a szervezett tár­sasági mulatság, a magnetofon­zene felhasználása. Az alkotóversenyek bizottsá­gai, a bírálóbizottság javaslatai alapján a versenyző kollektí­vák és egyének teljesítményeit értékelik, mégpedig a követke­ző kritériumok alapján: a) akik tevékenységükkel je­lentősen gyarapítják az üze­mek, falvak és iskolák kultu­rális életét s hozzájárulnak azok feladatai teljesítéséhez, b) akik figyelemre méltó mű­vészi színvonalat érnek el és szereplésükben új ötleteket hoznak, c) akik céltudatosan segítik a dolgozók és az ifjúság poli­tikai, esztétikai és erkölcsi ne­velését. Az alkotóversenyek idején (a versenyekkel és más akciókkal kapcsolatban) a bizottságok, a véleményező bizottságok, az együttesek és körök vezetői és \tagjai számára az illetékes szervek szemináriumot és is­kolázást tartanak. Az Ifjúság ék a dolgozók al­(Folytatjuk) Krónika A Budapesten rendezett nemzetközi fordító-konfe­rencia alkalmából a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a munkaérdemrend ezüst fokozatát adományozta Leo- nyid Martinov szovjet mű­fordítónak az Ember tragé­diája és a mai magyar iro­dalom alkotásainak kiemel­kedő színvonalú fordításá­ért, valamint Ctibor Štitnic- ký és Ladislav Hradský csehszlovák műfordítóknak az Ember tragédiája és más magyar művek cseh, illetve szlovák nyelvű tolmácsolá­sáért. A könyvkiadás terén a Szovjetunió és az Egyesült Államok után Japán követ­kezik, évente 225 millió könyvet adnak ki. A cseh­szlovák írók közül most Čapek műveit adták ki. Az év legjobb detektív- regényeinek Dürrenmatt munkáit, Norbert Jaques Doktor Magus című könyvét és Hóiéin: Jack Mortimer című regényét ismerték el. Charles de Gaulle, Fran­ciaország köztársasági elnö­ke sláger-szöveg-író lett. A legújabb csa-csa hosszan­játszó francia gramafonle- mez címe: Kéz a kézben, a szövegét az elnök beszé­déből vették, melyet az idén Mexikóban tartott. A világ legdrágább köny­vét Apokalipszis néven Franciaországban adták ki egyetlenegy példányban. A pergamen, melyen a köny­vet nyomtatták 150 kiváló minőségű bárány bőréből készült. A könyv súlya 210 kg. A kiadása 2 millió frank­ba került. Szerzői a legne­vesebb francia költők és írók. ☆ Budapesten nagysikerű magyar operabemutató zaj­lott le e napokban. Szokolai Sándor, a Vérnász című ope­ráját mutatták be. A szö­vegkönyv Garcia Lorca spa­nyol drámairó műve alapján készült. Petrovics Emil C'est la guerre című operája után rövid időn belül ez már a második eredeti magyar opera. A szereplők. Házi Erzsébet, Szőnyi Ferenc s a többiek a legsajátabb ügyüknek tekintették, hogy sikerre vigyék a darabot. ☆ Bernard Shaw, a nagy an­gol drámaíró se sejtette, hogy milyen nagy örökséget hagy hátra. Hagyatékát a Brit Múzeumra a Királyi Tudományos Akadémiára és az ír Nemzeti Képtárra hagyta. A My Fair Lady c. darabja 7 millió frankot hozott az örökösök számára. ☆ Amerikában igen kedvelt ifjúsági könyv Toni Hill, Dany Crochet, a híres va­dász című könyve. Szerzője egy 69 éves nő. Karen Brunes-nek hívják és Kop­penhágában lakik. A vadász­kalandokat ágyban fekve írja. Könyvei kilenc nyel­ven, milliós kiadásokban jelennek meg. ti Budapesten, a Csehszlovák Kultúrában december 4-én megnyílt Milan Laluha cseh­szlovák festőművész kiállí­tása. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés. Hazánkban 11,5 millió né­ző látogatta októberben a mozikat, 5 százalékkal ke­vesebb, mint tavaly ugyan­ebben az időben. A legtöb­ben Kelet-Csehországban és Prágában látogatják a mo­zikat. •ti Moszkvában 28 angol, 9 francia, 5 német, 1 kínai és 1 hindu iskola van. Ezekben az iskolákban a tanítás az idegen nyelven folyik. Az osztályokba csak tíz tanulót vesznek fel. \

Next

/
Thumbnails
Contents