Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-12-15 / 50. szám
Svoboda: n A% Utáltát Gestapo elől hazájukból menekülni kényszerülő, valamim ;s valamint a Közel-Keleten és a Szovjetunió területén élő {,■ csehszlovák hazafiak az Urál melletti Buzuluk városában s, megalakítják az 1. önálló csehszlovák zászlóaljat, amelv a f( harcok során dandárrá, majd hadtestté bővül. Az egykori parancsnok, Svoboda hadseregtábornok így emlékezik a harcokra vissza: ,.( A z Ondava mentén a mt ** arcvonalunk is mozdulatlan volt másfél hónapig. Fokozatosan egyre nagyobb védelmi sávot vettünk át. A 38 hadsereg elvonulása után védelmünk szélessége csaknem elérte a 40 kilométert, amit az adott helyzetben képtelenek voltunk összefüggően megszállni. A hadtest a kimerítő és végtelenül nehéz kárpáti harcokban jelentős veszteségeket szenvedett, erősen megritkult. Ezért az adott, szokatlan körülmények között, védelmi feladatunkat nem oldhattuk meg ágy, hogy a széles arcvonalon védelmünket mélységben tagoljuk. Hiszen nem volt elég e- rönk a peremvonal megszállásához sem. Nem alakíthattunk ki tehát — amint ez szokásos és szabályos lett volna — század csomópontokat és zászlóalj védőkörleteket. A védelem a rajok tűzfészkeiből állt, a- melyek tüzösszeköttetést tartottak egymással. A rajok között (amelyek eleinte, amíg fel nem töltődtek, 4-5 emberből álltak) háromszáz méteres hézagok voltak, s ahol a terep engedte, még nagyobbak is, A védelem nagyobb hézagait csak járőrök biztosították. Az ellenség ebben az időben — szerencsére — nagyobb a- rányú támadást nem kezdeményezett. Ehelyett gyakori rajtaütésszerű alattomos tüzérségi és aknavető tűzzel, és vállalkozásokkal próbált nyugtalanítani bennünket. Ilyen csekély erővel ilyen széles szakaszt megvédeni mégsem volt könnyű. Az ellenséges felderítők könnyedén kihasználhatták a kedvező alkalmat és a megfelelő időjárást, hogy behatoljanak védelmünkbe. Egy német felderítő járőr egyszer kétszáz lépésre közelítette meg Bedrich elvtárs aknavetőinek figyelőjét. A köd leple alatt jutottak ilyen közel. De amilyen ügyesen jutottak el az osztály figyelőjéhez, olyan ügyetlenül viselkedtek a célnál, hangoskodásukkal elárulták magukat. Ezzel hívták fel a figyelőben mit sem sejtő fiaink figyelmét a veszélyre. Pillanatok alatt heves lövöldözés kezdődött mindkét félről. A párbajból a mieink kerültek ki győztesen. Persze mi is zaklattuk az ellenséget kisebb rajtaütésekkel. főttek, puszta véletlenségből találkoztak velünk. Nem titkolták örömüket, hogy — ha véletlenül is, de mégiscsak sikerült otthagyniok a németeket. Többek között elmondták azt is, hogy a fasiszták már nem bíztak bennük, minden magyar századnál van egy hitlerista feldwebel, és a magyar egységek már nem képeznek önálló köteléket, hanem német egységek közé vannak beékelve. Az egyik fogoly emellett azt állította, hogy századparancsnoka átállna hozzánk az egész századával. Eddig csak azért nem tette meg, mert fél az aknamezőtől, amelyen már sok felderítő hagyta ott a fogát. Ha azonban tudná a század, hogy merre biztonságos az út, szívesen átjönne. Önként ajánlkozott, hogy visszamegy a századparancsnokért és áthozza őt a századdal együtt. Olyan meggyőzően beszélt, hogy Kvapli elvtárs, a zászlóaljtörzs főnöke, szabadon bocsátotta őt. A magyar katona valóban visszajött, éspedig nem egyedül. Magával hozta az egész századot, a parancsnokkal, egy főhadnaggyal együtt. — Mindannyian örültek, hogy számukra már véget ért a háború. <ek termelését és a terme 16- sszközök gyártásának növeke- lő ütemét, végül pedig jelenesen növelik a lakosság reál- jövedelmét. Ez a négyes elv aiztosítja, hogy következetesen /égrehajtják az SZKP programját a kommunista építés :éljainak elérésére. NOHA A KOSZ1G1N BESZED elsődlegesen belpolitikai volt, nemzetközi zárófejezetében mégis fontos megállapításokat tartalmazott. Minden bizonnyal a világvisszhangban első helyen áll majd az a bejelentés, hogy a szovjet kormány félmilliárd rubellel csökkenti katonai kiadásait. Koszigin megemlékezett róla, hogy az Egyesült Államok vezetői ugyancsak a katonai költségvetés Csökkentésére készülnek, s Így a két lépésnek együttesen pozitív hatása lehet a nemzetközi viszonyokra. Másfelől a beszéd nyomatékosan kiemelte az MLF- terv nagy veszélyességét és ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy az európai biztonság összetett problémáinak megvitatására üljenek össze tanácskozásra a Varsói Szerződés tagállamai. Zavarok egy új REPÜLO-ORIAS korul Az utóbbi időben sok szó e- sett a nyugati sajtó hasábjain a már előre „Concorde“ névre keresztelt, de a valóságban még nem létező minden eddigit felülmúló repülőgép-óriásról, melyet közös francia-angol „rezsiben" kellett volna előállítani. A repülőgépet eredetileg még 1958-ban a British Aircraft Corporation (Brit Repülőgép Társaság) technikusai tervezték az eddigieknél lényegesen nagyobb hatósugarú gépről volt szó, mely az Atlantióceán felett játszi könnyedséggel tudna átrepülni. 100 utast fogadna be és, ami a fő, óránként 2000 kilométeren felüli gyorsaságot tudna kifejteni, vagyis a Párizs-New York közötti távolságot nem egészen 3 óra alatt tenné meg. Ugyanakkor a francia Sud- Aviaton, amely a Caravell típusú gépeket gyártja, hasonló irányú tervekkel kezdett foglalkozni. Igen ám, csakhogy már a prototípus gyártásával kapcsolatos, előkészületi munkálatok költségei olyan horribilis összegeket emésztettek fel, hogy a repülőgép gyártását egy társaság sem tudta volna egymagában tovább vállalni. Ezért hosszadalmas, csaknem 3 évig tartó tárgyalások után, az angol és francia konzorcium megegyezésre jutott, melynek értelmében 1961 óta a prototípust most már együttesen gyártják, és ennek 1966- ban kellene az első próbarepülést elvégeznie. Ezután kerülne sor a gépnek szériában való gyártására, és 1971 végén szolgálatba állítására. Az előállítás költségei átszámítva kb. három milliárd csehszlovák koronára rúgnának. Megindult tehát egy újabb verseny, amelybe természetesen már más versenyzők is belekapcsolódtak. így az Egyesült Államok, amely 1971-ben szándékozik ilyen mammutgépet levegőbe bocsátani és a Szovjetunió, amely ugyanabban az évben egy 140 utas szállítására alkalmas és óránként 2500 km gyorsaságú gépet, a Miasiscse- vet kívánja sorompóba állítani De most jön a bökkenő. Alighogy kormányra jutott Wilson, az új angol miniszterelnök, első dolga volt leállítani a „Concorde" tervet. Az indokok ? A lehető legegyszerűbbek. Az államháztartást kb. 14 milliárd angol fontot kitevő deficittel volt kénytelen átvenni, és elsősorban ezt kell le- küzdenie, mielőtt olyan presz- tizskiadásokért, mint amilyenekkel a „Concorde" építése van összekötve felelősséget vállalhatna. De ennek az elhatározásnak messzeható politikai okai is vannak. Beavatott körök egy Nagy-Británnia és az Egyesült Államok között létrejött megállapodásról rebesgetnek, amely egyrészt a „sokoldalú atomerő“ tervének elhalasztását, másrészt egy Angliának nyújtandó jelentősebb kölcsönt foglal magában. Ellenszolgáltatásképpen az angolok lefékeznék a „Concorde" építési tempóját, hogy ezen a téren az USA-nak továbbra is megmaradhasson eddigi elsőbbsége. Ezt az állítólagos megállapodást egyelőre még sűrű fátyol fedi, mert Anglia a „Concorde" gyártásának esetleges végleges elejtését ütőkártyaként akarja de Gaulle-val szemben felhasználni. Rá akarja bírni, hogy de Gaulle változtasson eddigi „független” politikáján, amely a tudományos forradalom villámgyorsaságú fejlődésével a- múgy sem tudna lépést tartani. Nem szabad elfelejteni, hogy a francia aeronautika)' iparban ezidőszerint több mint 80.000 magas képzettségű technikust foglalkoztatnak, és ezt az iparágat, jobban mondVa de Gaulle ambícióit, két hatalmas program uralja: az egyik a Concorde megvalósítása, a máčik a Mirage IV. atombombá- ző-repülőgépek előállítása. Ha nem- sikerül a Concorde, akkor vízbe esik a Mirage program is, ez pedig a de Gaulle által tervezett „független" a- tomerő létesítésének Is kudarcát jelentené. Ezt jól tudja Wilson is, és ezért igyekszik ütőkártyáját hasznosítani, hogy de Gaulle-t visszaterelje a NATO karámjába. Mint ismeretes, Wilson programjának egyik fő célja, hogy a francia, angol és amerikai atomerő felett teljes e- gészében a NATO rendelkezhessék, Láthatjuk, hogy a Concorde építésének gazdasági és politikai jelentősége szoros ösz- szefüggésben van egymással. Hogy egy ilyen program megvalósulhasson, ahhoz már nem elég egy ország gazdasági e- reje; itt az államok egész sorának kell összefognia, ez pedig szükségessé teszi elsősorban olyan politikai akadályok eltávolítását, mint amilyeneket ma de Gaulle ambíciói jelentenek. Ehelyütt érdekes lesz rámutatni, hogy a 2000 km-en felüli gyorsaságú repülőgépek gyártása újabb problémát állít a civilizált emberiség elé. Mi haszna annak, hogy az Atlantióceánon 3 óra alatt repülnek keresztül, ha a világvárosok .olyan messze esnek saját repülőtereiktől, hogy azok elérése a mind sűrűbbé váló auto- közlekedés következtében egy óráig, vagy még tovább tart? Közeledünk ahhoz az időponthoz, hogy a nagy területű városok kénytelenek lesznek saját belterületükön, esetleg ,a házak tetején, miniatűr repülőtereket létesíteni. Re Budapesten december 5-én sajtókonférenciát tartottak, amelyen dr. Kiss Árpád, Seres Imre, Lantos Károly, Horváth Endre magyar állampolgárok vettek részt. Ezeket bécsi látogatásuk alkalmából a nyugatnémet kémszolgálat céljaira a- karták beszervezni Az egykori m'agasrangú Horthy-tisztek erőszakkal arra akarták rábírni ezeket a magyar állampolgárokat, hogy a magyarországi katonai egységekről, a rakétafegyverekről, a szovjet hadsereg állásairól adatokkal szolgáljanak, A kémhálózat emberei azonban póruljártak, meri az említett magyar állampolgárok nem voltak hajlandók a kért adatokat közölni, és azonnal jelentést tettek a magyar biztonsági szerveknek. Arab kislexikon ARAB ÁLLAMOK — Tizenhárom független arab állam van: Algéria, Irak, Jemen, Jordánia, Kuwait, Libanon, Líbia, az Egyesült Arab Köztársaság, Marokkó, Tunézia Szíria, Sz.aud-Arábia, Szudán Az arab országok összterülete 11,2 millió négyzetkilométer, azaz nagyobb, mint Európa területe, lakosságuk körülbelül 96 millió. A legkisebb a mindössze 10 000 négyzetkilométer területű, 1,5 millió lakosú Libanon, a legnagyobb — egyben egész Afrika legnagyobb területű állama — Szudán, 2,5 millió négyzetkilométerrel s 12 millió lakossal. A legnépesebb állam az Egyesült Arab Köztársaság (területe ugyan 1 millió négyzetkilométer, de megművelhető része kisebb, mint a Dunántúl!) 28 millió lakossal, a leggyérebben lakott Kuwait: mindössze 300 000 lakos. ARAB LIGA — 1945-ben alakult szervezet, jelenleg részt vesz benne mind a 13 független arab állam Eredetilep az angol imperialisták befolyása alatt állt, jelenleg az antiimperialista összefogás és az arab államok közti vitás kérdések rendezésének eszköze GYARMATOK — Valamennyi jelentős arab állam — legutoljára 1961-ben Kuwait — elnyerte az alkotmányjogi függetlenséget, de ma is vannak még kisebb arab területek gyarmati uralom alatt. A gyarmati uralom utolsó bázisa az Arab-félsziget, ahol angolok birtokol ják Adent, a fontos stratégiai támaszpontot és hátországát, az úgynevezett Dél-Arab Szövetséget !: (300 000 négyzetkilométer, 1 millió lakos), a Perzsa-öböl meiléki olajsejkségeket (Bahrein, Katar, a Szerződéses Oman 7 kis sejksége — 100 ezer négyzetkilométer, 300 000 lakos), valamint Makzkat és Oman szultánságot (200 000 négyzetkilométer, 500 000 lakos). Napirenden van az utolsó gyarmati területek felszabadítása. IPAR — Mivel az arab országok kivétel nélkül hosszú ideig gyarmati uralom alatt éltek, a korszerű ipar a legtöbb arab országban még gyermekcipőben jár. Van olyan arab ország, ahol gyakorlatilag nincs is gyáripar, ilyen például Jemen, másutt, Így Szaud-Arábiában és Kuwaitban a külföldi tőke által létesített olajipar a modern technika kis szigete az elmaradottság tengerében. A legjelentősebb eredményeket az Egyesült Arab Köztársaság érte el, amely az 1952. évi forradalom óta a szocialista országok hatható segítségével csaknem megháromszorozta ipari termelését, amely ma már a nemzeti jövedelem egynegyedét szolgáltatja. KORMÁNYFORMA — a 13 arab ország közül 5 monarchia — Szaud-Arábia. Líbia, Marokkő, Jordánia, Kuwait — 6 köztársaság — Irak, Libanon, Szíria, Jemen, Szudán, Tunézia — 2 pedig szocialista jellegű köztársaságnak nevezi magát: Algéria és az Egyesült Arab Köztársaság. KÜLFÖLDI TÖKE — Mivel az arab országok rendkívül fontos szerepet játszanak a tőkés világ olajtermelésében, ma is erős a külföldi tőke szorítása, jelentős pozíciói vannak csaknem az összes arab országban. Kivételt képez az Egyesült Arab Köztársaság, amely felszámolta a külföldi tőke pozícióit, s Jemen, amely lemaradottsá- ga miatt nem vonzotta a külföldi tőkét. Más arab országok, így elsősorban Algéria, továbbá trak és Tunézia a lehetőségekhez képest szintén lépéseket tesznek a külföldi tőke gyengítésére. MEZŐGAZDASÁG — Az arab országok kivétel nélkül agrárjellegüek, a nemzeti jövedelem túlnyomó részét — a tranzitkereskedelemből élő kis Libanon, az olajból gazdag Szaud-Arábia és Kuwait kivételével — a mezőgazdaság szolgáltatja. A mezőgazdaság általában igen elmaradott, a lakosság 70—95 százalékát jelentő parasztság rendkívüli nyomorban tengődik, a földesúri önkénynek kiszolgáltatva. A fejlődés kulcsa éppen ezért a földreform, a mezőgazdaság fejlesztése. Az algériai földreform szétzúzta a feudális földbirtokrendszert, Egyiptomban Is megváltoztak a földbirtokviszonyok. Földreformot hajtottak végre legutóbb Tunéziában, s Marokkó haladó erői Is a radikális földreformért küzdenek. OLAJ — Az arab országokból kerül ki a világ olajtermelésének körülbelül egynegyede, itt van az amerikai, angol, francia és holland olajtársaságok egyik fő működési területe. A ku- waiti olajon (évi csaknem tOO millió tonna) az amerikaiak és az angolok osztoznak, a szaud arábiai olaj (évi 85 millió tonna). az amerikaiaké, az iraki olaj kiaknázása (évi 50 millió tonna) angolok, amerikaiak, hollandok és franciák közös üzlete, az algériai olaj (évi 25 millió tonna) a franciáké. Az arab országok végső célja a nemzeti olajkíncs tényleges államosítása, s addig, amíg erre sor kerülhet, követelik az olaj után járó részesedésük növelését. SZOCIALIZMUS — A szocialista eszmék rendkívül népszerűek az arab országokban, szocialista célokat vall Algéria, az Egyesült Arab Köztársaság, Irak és Tunézia kormánya. Valóban, mind a négy országban hoztak olyan intézkedéseket, amelyek a nem- kapitalista fejlődés irányába mutatnak. Jelenleg a politikai feltételeket tekintve Algéria, a gazdasági feltételeket tekintve az Egyesült Arab Köztársaság áll a legközelebb egy új társadalom alapjainak lerakásához. VALLÁS — A mohamedán vallásnak, az iszlámnak igen jelentős szerepe van az arab országok életében. Az idegen uralom évszázadaiban a vallás erős ösz- szetartó kapocs volt az arabok között, a gyarmatosítók elleni harcok nem egy esetben vallásos burokban jelentkeztek. Mivel az iszlámnak nincs központi szervezete, minden' országban alkalmazkodhat a helyi körülményekhez: Szaud-Arábiában az elmaradottság támasza, Jemenben a reakciós erők zászlaja, ezzel szemben Algériában és az Egyesült Arab Köztársaságban a társadalmi haladás szolgálatában áll. a zömmel analfabéta lako'sság pozitív tudatformálásának eszköze. kisebb tüzérségi és aknavető tüzcsapásokkal, helyi jelentősé- 1 gü vállalkozásokkal, fokozott felderítő tevékenységgel. A folyó másik partján a hitlerista csapatok között magyar egységek is voltak a védelemben. Róluk már hallottuk hogy semmi kedvük sincs háborúzni. Egy alkalommal három ma- ^ gyár katona bukkant fel a 2. zászlóalj figyelőjénél, eltévedtek, a sűrű hófúvásban ■ figyelőinkbe ütközve, ugyancsak meglepődtek. Tűzharcra nem került sor, a magyar katonák készségesen hagyták magukat foglyul ejteni. Kihallgatásuk alkalmával, a zászlóalj törzsénél elmondták, . hogy nem rossz szándékkal / IJft* » • * A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK ülése már azért is osztatlan nemzetközi érdeklődést kelt, mert ez volt az első beszéd, amelyet az októberben hivatalba lépett új kormányfő Alexej Koszigin a törvényhozás előtt elmondott. Az elemzőket elsősorban természetesen a beszéd tartalma érdekli. A beszámolókból két alapvető következtetés máris megállapítható: 1. a Szovjetunió töretlenül, sőt fokozott lendülettel folytatja a népjólét e- melésének kommunista programját; 2. külpolitikájában még következetesebben küzd a békés együttélés diadalának érvényre jutáséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, amint arról mindenekelőtt a katonai kiadások újabb jelentős csökkentése tanúskodik. A BELPOLITIKAI RÉSZBEN a szovjet miniszterelnök az 1965-ben végrehajtandó terv négy alapvető elvi vonását e- i melte ki. Arra törekszenek, dogy gyorsabban növeljék a i társadalmi termelést, jelentősen bővítik a mezőgazdasági < cikkek és a közszükségleti cik- :
