Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-11-24 / 47. szám
Az akadémiai klub dzsessz-zenekara özönvíz után (Német írók válogatott elbeszélései és versei) A háború utáni nyugat-németországi irodalmi élet máig legnagyobb hatású csoportja az úgynevezett Gruppe 47. Antifasiszta, humanista fogantatású művészetüket közönségünk már jól ismeri Böll, Jens és mások műveiből. Ez az antológia — amely többek között Heinrich Böll, Günter Grass. Waiter Jens, Alfred Andersch, Paul Celan, Hans Magnus Enzensberger elbeszéléseit, illetve verseit tartalmazza — válogatás a Gruppe 47. tagjainak írásaiból. November 12-13-14-én rendezték meg Bratislavában, a Kultúra és Pihenés Parkjában az Ifjúsági Alkotóverseny keretén belül a dzsesszzenekarok, big-beat-együttesek, valamint a fiatal táncdalénekesek szlovákiai versenyét. A szemle lezajlott, a róla szóló vélemények elhangzottak. Volt sok pozitívuma de volt jőnéhány negatívuma is. A feltétlen pozitívumok közé kell számítanunk, hogy a tánczene (tegyük hozA Juraj Novotny-kvintett szakszofonszólistája zá mindjárt, hogy a színvonalas tánczene) művelése nálunk már nemcsak egynéhány profi zenésznek az ügye, hanem a szó szoros értelmében a tömegeké is, mégpedig elsősorban az ifjúság nagy tömegeinek az ügye. Hiszen csak a szlovákiai szemlén 22 zenekar és 12 táncdalénekes szerepelt, vagyis több mint százötven ember, s ez a százötven kiválasztott nyilván csak egy része az egésznek, csupán egy csepp a tengerből. Dehát miért is fontos mindez, miért is fekszik olyan nagyon a szívünkön az, hogy az ifjúságot mennyire érdekli a tánczene. amikor pedig tudjuk, hogy éppen e téren rengeteg az Ízléstelen megnyilatkozás is, sőt, volt idő, amikor a dzsesz- szet s a modern tánczenét egyenesen kitiltották szórakozóhelyeinkről. művelőit, „megszállottjait“ pedig szigorúan elítélték. Tény és való: a dzsessz s a modern táncok rengeteg alkalmat adnak az ízléstelenségre Csakhogy ebből azt következtetni, hogy ezért mindenestől véve maguk is ízléstelenségek, legalábbis következetlenség. Tapasztaltuk a mostani szemlén is: egyeseket túlságosan is magával ragad a zene ledülete. de talán méginkább az itthoni és nyugati profiktól ellesett „interpretálási" mód. s ebből következnek aztán azok a jelenségek zenészeknél és énekeseknél egyaránt, amiért a dzsesszzenét általában elítéltük. Mert gondolkozzunk csak: más az. ha egy világváros világvárosi hangulatban nevelkedett fia vagy lánya imitálja azokat a „modern“ mozdulatokat, s megint más. ha X. Y. Csajáglöcsögéről vagy akár Érsekújvárról. Losoncról vagy Ipolyságról teszi ugyanazt. Az ilyesmi szerencsére kisebbségben volt a szemlén. Az igazi pozitívumot viszont azok jelentették, akik nem a külsőségekkel akartak hatni a hallgatókra és a bírálóbizottságra, hanem belső értékeikkel. a szép hanggal, az. ízléses előadással s nemkevésbé az igényes darabválasztással. Említsük itt mindjárt meg a király- helmeci Gerba Katalint, a tánc- dal énekesek győztesét, aki éppen eme tulajdonságaival hódította meg a közönséget és a zsűrit. Az ugyancsak első helyezett E. Sváb ugyan szintén kiváló énekes s feltétlenül megérdemelte a díjat, nála viszont már több ízben tapasztaltuk az előadási modorosságot. a nyugati énekesek utánzását. Említsük még meg az énekesek kategóriájából a díjat ugyan nem nyert, de feltétlenül színvonalas Liliana Mičia- novát. Karol Lalinskyt és Magda Losonskát. A zenekarok és kisegyüttesek kategóriáiban ugyancsak felfigyelhettünk egynéhány egészen kimagasló teljesítményre. A big-beat-együttesek győztese például, a bratislavai „Prúdy“, még a szakembereket is meglepte tökéletes felkészült„... ez a munka több, mint a műveltség és egy nemzeti vagy akár európai színvonal terméke — írta Thomas Mann, amikor Kosztolányi regényének német fordítását elolvasta. — Egyéni merészség jelét viseli homlokán, bátor magányból származik, lelkünket oly újszerűséggel érinti, s olyan emberiességgel, hogy fáj, annyira igaz.“ Kosztolányi egyik legjobb regényeúj kiadásban jelenik meg. ségével. Semmit sem jelentene természetesen, ha csupán egy ilyen felfedezést hozott volna magával a fesztivál. Dehát hallottuk például a zsolnai Szak- szervezetek Házának a zenekarát, a szeredi üzemi klub tánczenekarát, a vasutasok Akadémia klub-együttesét, valamint a vegyi fakultás fergeteges sikert elért csoportját, s jóiesöen állapíthattuk meg: tehetségekben nálunk nincs hiány. Csakhogy... S ezt a TÍSakhogy-t már mi tettük hozzá, mi az Üj Ifjúság szerkesztősége. Mégpedig azért, mert szerepeltek ezen a szemlén Bratislavától Kassáig, Zsolnától Zólyomig, sokan, csak éppen a déli járásokból, a magyarlakta vidékekről nem hallottunk jóformán semmit. Igaz. a királyhelmeci Gerba Katalin elvitte az első dijat, dehát vajon csak ő egyes-egyedül volt erre képes? Mi történt itt? Érdeklődtünk a CSISZ KB kulturális osztályán, firtatván, hogy nem A big-beat együttesek első helyezettje így nyilván a kultúra más területei iránt is. Elgondolkoztató megállapítás! Mert ha ez így van. akkor elég rosszul van, s a csorba kiküszöbölése érdekében mindent meg kell tennünk. Kezdjük talán a legfontosabbal: nem tudom elképzelni, hogy az ilyen kérdésben közrejátszhatnának regionális eltérések. Ki is vehetné például komolyan azt, hogy a magyarok nem kedvelik úgy a zenét, a táncot, mint pl. a szlovákok. Az ok nem ebben rejlik, inkább a kihasználatlan lehetőségekben. Tíz ujjunkon megszámlálhatnánk Dél-Szlovákia üzemi, szövetkezeti vagy ifjúsági klubjait. Nem kellene ahhoz sem sokat számolnunk, hogy felsoroljuk azokat a magyar pedagógusokat, akik képesek lennének arra, hogy zenét tanítsanak. Márpedig ezeken múlik minden. Magam tapasztaltam példának okáért, hogy Gömörpanyiton tizenöt-tizen- hatéves falusi fiatalokból ösz- sze lehetett hozni egy tánczenekart. Csak éppen egy tanító kellett hozzá, aki irányítsa őket, s persze egy klub sem ártana, hogy még jobban menjen a dolog, mert a rendszerint fűtetlen művelődési ház aligha alkalmas a klubéletre. De hány ilyen tanítónk van, mint Molnár Miklós? Egy tavaly végzett, s most gyakorlatát végző pedagógus-jelölt arról panaszkodott egy értekezleten, hogy nem tud mit kezdeni a faluban, mert hisz életében alig látott színházat maga is, a zenéről s más egyebekről, amihez egy tanítónak ugyancsak értenie kellene, már nem is szólva. Komoly problémák ezek. Mert ne feledjük, hogy a mi fiatalságunk, akár szlovák, akárrria- gyar, akár cseh, ugyanúgy szereti a zenét, a táncot, a szórakozást, mint bármely kor és bármely nép fiatalsága. S ha nem találja meg a klubban, megkeresi a kocsmában. A dzsesszzenekarok országos szemléje alkalmából gondolkozzunk el ezen! Cselényí László A királyhelmeci Gerba Katalin, a táncdalénekesek győztese valamiféle „nemzetiségi kérdés^ van-e- a dologban (sokat szeretünk mi erre hivatkozni), ám ahogy megtudtuk, az ok egyszerűen az, hogy ezekben a járásokban minimális az érdeklődés a zene, de egyáltalán az egész Ifjúsági Alkotóverseny, s Helyreigazítás Legutóbbi számunkbax sajnálatos hiba csúszott. A bratislavai PKO termeiben lezajlott tánc, dzsessz és big- beat versenyről közölt képünk nem Katka Pokornát ábrázolta, hanem az e számunkban is bemutatott Gerbe Katalint Mit olvassunk? Kosztolányi Dezső: Néró .■.’.■„'.■.■.■.■.’.".■.■.■.".•.■.’.’.'.‘.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.'.V.’AV.V, ■.V.V.V.V.,.V.*.V.,.V.V.V.V.'.V.*.V /Q hCismadár 1*£ ama rom düh „A Kismadár az 1917-es Pacsirtaszó új változata. A színdarab témája egy parasztlány élete, akinek szíve és esze a szegény fiú és a gazdag öregember között őrlődik. Alapkonfliktusa az osztályokra szakadt falu erőinek küzdelme az asz- szonyért s túl ezen a hatalomért. A nagygazda férj gyáva szájhős, a legény bátor — talán az első reálisan megrajzolt szegényparaszt a magyar színpadon. A Kismadárban az egyértelmű és határozott szociális mondanivalót kitűnő párbeszédekkel és színpadi t udással fogalmazta meg Móricz: remek szerepeket irt, sikeres szerep- lehetőségeket teremtett". (Szu- chy) Az újabb bemutató jóval könnyebb feladat elé állítja a kritikust. Nemcsak azért, mert Móricz Zsigmond Kismadarát mutatta be a komáromi Magyar Területi Színház, hanem mert a nagyszerű darabban a- lig akadt a rendezői felfogástól (nyugodtan írhatnák úgy is, hogy az újszerű rendezői felfogástól) elütő szerepformá- lás. Miben áll Konrád József rendezésének újszerűsége ? Mindenekelőtt abban, hogy a hatalmas vergődések, indulatok darabjává játékosság, a kómédiázás felé terelte. Ezzel — szabad legyen így mondanom — két legyet is ütött egy csapásra. Először: a komédiázás frissítette a darabot, másodszor pedig: (s bizonyos, hogy ez volt o főok) enyhítette a szigorú határokat színész és szerep között, a színészeknek játszhatóbbá tette a darabot (ezt a komáromi viszonyokra értem). így ugyanis még a gazda erős karakteszínészt követelő szerepe is jól hatott Si- poss Ernő tolmácsolásában. Jó előadást kaptunk. Az előadás ereje azonban nem csak a főszereplők alakításában volt, hanem éppen ellenkezőleg, az egységességben, a gördülékeny - ségben. Abban, hogy a nézőtéren szinte érezni lehetett: most minden színész a maximumot adja, vagy legalábbis árra törekszik. Ez nagyon jó érzés volt. A darab minden szereplőjét hosszú lenne felsorolni. így csak Ferenczy Anna, főleg a második felvonástól kitűnő Böskéjét, Palotás Gabi élethű sógorasszonyát, Siposs Ernő gazdáját említjük meg. A többiek sem o- koztak azonban csalódást (főleg ha Kovács József is levetkőzi eléggé sztatikus szerep - formálását). Kíváncsian figyeljük az új tehetségek, Petrécs Anna és KereszténI Kató további útját is. A díszletek és kosztümök egyszerűségükben is hatásosak, kifejezők voltak. Tetszéssel töltött el az üveges tánc is (így neveztem el), melyet Kvocsák József, a Magyar Dőlés Táncegyüttes koreográfusa tervezett és tanított be. A rendezőről és rendezésről már szóltunk. Tegyük azonban még hozzá, hogy Jóbáék szerepeltetése (főleg az üveges táncnál) egy kicsit kilógott a darabból. XXX Ennyit a darabról, de nézzük a műsorfüzetet is, ahol az előző előadás kritikái nyomán móriczi dühök és indulatok szabadultak el. „Kor, téma, műfaj — mindez feltétele, de még nem biztosítéka a sikernek. — olvassuk az egyik széljegyzetben. — Fontos még ehhez a művészi színvonal, a rendező jelkészültsége és a színész tehetsége és művészete. Ha ez sikeresen találkozik, az összkép feltétlenül fejlődésről tanúskodik, az előadás visszhangja is . kedvező." A széljegyzet írója, mikor az ezután következő sorokat leírta, mindenképpen elgondolkodhatott volna, hogy hátha mindezek a felsorolt kívánalmak az említett előadáson nem voltak jelen. Es azt se szabadna elfelejtenie, hogy bármely szép színészi vélemények még nem teszik az előadást szebbé, a darabot jobbá, a színészi játékot pedig élménnyé. És azt se szabadna elfelejtenie, hogy a kritikus mint szubjektum szerepel az előadáson, tehát csak a látottak alapján írhat, és mint szubjektum csak szubjektív véleményt. Nem beszélve arról, hogy előadás után már ideje sincs közvélemény - kutatást rendezni a gyorsan szétszéledő közönség között. Kritikusok! Ezután meg kell próbálni legalább olykor-olykor. Tóth Elemér Ferenczy Anna és Siposs Ernő Krónika A newporti Vemon család nemrég engedélyét adta ahhoz, hogy egy festményt állítsanak ki, amelyet a párizsi Louvre-ban elhelyezett Mona Lisa hasonmásának tartanak. A kép a XVIII. században került a család birtokába, amikor William Vernon a család egyik őse, az egykori hadügyminiszter fia XVI. Lajos francia király udvarában élt. Mária Antoinette kegyeibe fogadta és több Veronese, Murillo és más híres festménnyel együtt a második számú Mona Lisa képet Is neki ajándékozta. A kép sokáig a Versailles:' kastélyban volt elhelyezve.-0Jean Paul Sartre -ť, aki nem volt hajlandó elfogadni az idei Nobei-díjat, nagyon támadja a jobboldali sajtó. Sartre a tolakodó újságíróktól megkérdezte: Valóban azt hiszik, hogy az a kitüntetés a francia kultúra legnagyobb megbecsülését jelentené? A legfontosabb az, hogy a határokon túl is, minél több francia könyvet olvassanak és azok a könyvek jók legyenek. — Azokkal az olvasókkal, akik csak azért olvassák el az író műveit, mert megkapta a No- bel-díjat, nem számolok. — Azok engem nem érdekelnek, azok nem az én olvasóim."-OTaAosI Kogava és felesége, Kínon asszony 32 éven át gyűjtötte Goethe művelt és mindazt, amit a nagy német költőről valaha Írtak. A gyűjtemény őrzésére felépítették a Goethe múzeumot Tokióban. ahol több mint 40 ezer könyvet, kéziratot és cikket őriznek.-ODionysio Ridruego spanyol írót a Frarsco rendszer ellen kifejtett propaganda miatt 10 ezer peseta bírságra ítélték el. Ridruego sok éven keresztül emigrációban élt és csak nemrég tért haza.-0Acapulco mexikói városban e napokban filmfesztivál zajlik le, amelyen Csehszlovákia a dolgozók film- fesztiválján kitüntetett A vádlottak című filmet mutatja be.-0BrnŐban e napokban fejeződött be a nemzetközi filmvásár, amelyen 24 ország képviselője vett részt. Megvettük a Senki se integetett című színes angol filmet, továbbá a Hallgatás cfmú filmet. Ingmar Bergmann rendezésében, valamint a Cleopatra című filmet is.-0Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban Zrínyi Miklós halálának 300. évfordulójára emlékkiállítást nyitottak meg. A nagyszabású kiállítás áttekintést ad Zrínyinek a magyar történelemben és irodalomban betöltött szerepéről. A látogatók nemcsak a költőhadvezér életével ismerkedhetnek meg, hanem a többi között olyan levéltári ritkaságokat is megtekinthetnek, amelyek első ízben kerültek a közönség elé.-OMost jelent meg német nyelven Ady Endre Vér és arany című kötete, Franyo Zoltán kitűnő fordításában. Az Artia Csehszlovák Könyvkiadó idegennyelvű kiadványaiból november 16- án kiállítás nyílt meg Budapesten.
