Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-11-17 / 46. szám

Termelési ’A. SZMIRNOV, a szovjet Állami FOTdgäziparl Bizottság elnöke: A barátság 9 a határokat A kőolaj mindenütt a leg­fontosabb nyersanyaggá válik a korszerű iparban, mert alapja vegyipar fejlesztésének, a mű­anyagok, a szintetikus •zálak és gyanták, a mügumi gyártásának. A kőolajtartalé­kok azonban nem egyenletesen oszlanak meg a Földön. A Szovjetuniónak :<bőven van o- laja, az eur-ópai demokratikus országok közül viszont csak Romániában termelnek nagy mennyiségű kőolajat. A többi államban még nem találtak jelentős lelőhelyeket. Ha ilyen körülmények kö­zött ezek a baráti országok csak saját tartalékaikra tá­maszkodnának, ez óhatatlanul A Barátság olajvezeték egyik szakasza kárt okozna népgazdaságunk­nak. Azok a kísérletek pedig, hogy gazdasági fejlődésükben kizárólag saját erejükre tá­maszkodjanak, általában a társadalmi munka pazarlásá­hoz, és a termelés növekedésé­nek lassúbbodásához vezetné­nek. A szocialista országok ezt nem engedték meg: közö­sen keresték a kiutat, s az együttműködés biztos útjára léptek. A közeljövőben jelentősen növelni kell a Szovjetunióból Lengyelországba, az NDK-ba, Csehszlovákiába és Magyaror­szágra irányuló olajszállítást. A Szovjetunió a proletár in­ternacionalizmus elveihez hűen maga kezdeményezte a szállí­tások növelését. Világos, hogy ez esetben a csővezeték az e- gyetlen megfelelő szállítási mód. Az ilyen olajszállítás 3- 3,5-ször olcsóbb a vasúti szál­lításnál. és emellett nem vesz­nek el a legértékesebb könnyű részpárlatok. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa javaslatára e- zért az érdekelt országok 1959- ben egyezményt kötöttek a Szovjetunióból Lengyelország­ba és Magyarországra menő olajvezeték megépítésére. Az egyezmény szerint minden or­szág önállóan tervezte és é- pítette a területén lévő beren­dezéseket. A csővezeték álta­lános tervét szovjet tervező- intézetben készítették a négy résztvevő ország tervezőinté­zeteinek közreműködésével. A csővezeték fektetése so­rán végig ésszerűen összehan­golták az érőket, s ez a gyors siker jelentős tényezője volt. A fő szivattyútelepek beren­dezését az NDK, az automati­kai berendezéseket az NDK és Magyarország a záróelemeket és nagy átmérőjű torlószele- peket Csehszlovákia szállította A Szovjetunió szállította Len­gyelországnak azt az acélle­mezt, amelyből a Szovjetunió­ban és Lengyelországban utóbb lefektetett csövek készültek. A csővezetéken már sokmil­lió tonna értékes nyersanya­got szállítottak. Jótékony ha­tása máris érezhető az érde­kelt országokbon. KASSÁK LAJOS: f. XIII. évf - 1964. XI.17, A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONT! BIZOTTSÁGINAK LAPJA November 12 Ezen a napon ünnepi ess» meny színhelye volt a prá­gai Vár történelmi múltú Ulászló terme. A nemzet- gyűlés egyhangúlag ismét a köztársaság elnökévé vá­lasztotta Antonin Novotný e ívtársa t% Antonin Novotný elvtárs 1904 december 10-én szüle­tett és munkáscsaládból származik. Géplakatosságot tanult. Nagyon fiatalon kap­csolódott be a munkásmoz­galomba. A CSKP-nak ala­pítása óta tagja. 1928-tól kezdve számos fontos párt­funkcióval bízták meg. A harmincas években már a prágai kerület vezetőségé­nek tagja volt. 1935-ben résztvett a kommunista In- ternacionálé moszkvai VII. kongresszusán. 1937-ben a prágai kerületi pártvezetó- ség titkárává választotta. A megszállás éveiben il­legális párlmunkát fejtett ki és 1941 szeptemberében a Gestapo letartóztatta. Fa­siszta börtönökbe és kon­centrációs táborokba hur­colták, ahonnan a felszaba­dulás után tért vissza. A felszabadulás után a CSKP prágai kerületi bizottsága vezető titkári funkcióját töltötte be. 1951-ben lett a Központi Bizottság titkára és elnökségének tagja. 1953 márciusa óta a CSKP Köz­ponti Bizottsága első titká­ra. / 1957 november 19-én vá­lasztották meg először An­tonin Novotný elvtársat a Csehszlovák Köztársaság elnökévé. A CSKP XII. kongresszusán ismét meg­bízták a Központi Bizottság első titkárának funkciójá­val. Az 1969-ban elfogadott szocialista alkotmány értei- f mében köztársasági elnö­künk megbízatási idötnrta- ; ma öt év. j Kérdés i olvasóinkhoz I A jövő hónap elején la- ! punk hasábjain kis kérdő- J ívet közlünk. Ennek kitölté­• sét kérjük majd olvasóink­• tói. Név és cím közlése nem I szükséges. Ami a szerkesz. J tőséget érdekli, csupán az, J hogy részletesebb képet • nyerjen olvasóink korának, I családi állapotának, foglal- ! kozásának összetételét il- j letően. Az elkövetkezendő J számokban még részlete­• sebben visszatérünk az an- I két jelentőségéhez. Szép ősz Nagy hajóhinta az élet. Hol itt bukkan fel az ember, hol ott, s mindig más kösztümben, más színű szemüveggel. A nyár romjai közt milyen szépek a fiatal lányok '-Vziať fiúk. Kívá­nom, hogy mindeki lássa és mindenki szerije ükét. Éppen szüretelnek, szedik a borszőlőt is jönnek-mennek a nagy put­tonyokkal. A fürtök színe mélyvörös, a kibuggyant lé illato­zik. Es szól az ének, hogy a felhők szétoszlanak az égen s a földi dolgok elvesztik realitásukat. Szívem kitárta kapuit, agyam már mindent összegyűjtött és költészetté formált. Nincs többé ostor, se fegyver, se pénz. Látom a jegyesek szédítő körtáncát s az öregek engedékeny mosolyát. Nem önmagámé, az övék vagyok. ú Öcska citerán pengetem a húrokat fáradhatatlanul vidáman. A z idei karácsonyi piacon több ipari termék lesz, mint tavaly volt. A textil­üzletekben több brokát-se­lyem, teszilanyag lesz, aztán gyapjú gyermekszvetterek és pulóver, gyermeksinadrág, té­li-ing, pizsama, stb. Újdonság lesz a poliészter­ből készült női kabát, aztán az mint férficipőve! lesz több, tavaly volt. Az idén az ipari árucikkek­ből is nagyobb választék lesz; ,,Doris" tranzisztoros rádió, hajszárító, szappantartó, „Mi­móza“ jelzésű televíziós ké­szülék, újtípusú lámpák lesz­nek az újdonságok között. Sí és korcsolya, sajnos, nem űjszabásű kaliope -kabátok és nadrágok. Kisebbmermyiségű behozott áru is lesz az üzletekben, még­pedig brokát, krepszilon-kesz- tyű és zsebkendő Kínából, gyapjúsál Magyarországról, stb. A cipőellátás is bővül, hisz az idén a karácsonyi piacon 312.000 pár női és 80.000 pár lesz elegendő, szán és jégko­rong-ütő lesz bőven. Ezidén is lesz karácsonyi vá­sár, kiállítás eladással, divat­bemutató. Az üzletek ajándék- csomagokat készítenek, ta­nácsadó és megrendelő szol­gálatot szerveznek. Sok helyen meghosszabbítják az eladási időt is. (Á) Vélemény a főiskolások véleményéről A Smená ankétjára g diákok lelkiismeretesen vagy egész felületesen adják meg a vá­laszt. (Ezek közül mi is lekö­zöltünk néhányat). A felele­teknek különböző ez értéke. Tudatában vagyunk annak, hogy a fiatalokban benne él az a vágy, hogy megismerjék a világot, idegen nyelveket ta­nuljanak. A CSISZ-nek minél jobban sikerül kielégíteni a f iatalok vágyát, a szervezet an­nál vonzóbb lesz számukra. Az ifjúsági szervezet azzal vonzza a fiatalokat, hogy igyekszik megoldani a diákok anyagi kérdéseit is, kedvező feltételeket teremteni a tanul­mányok sikeres elvégzéséhez, és hozzásegít ahhoz is, hogy a fiatalok szabad idejüket hasz­nosan töltsék el. Aki a főiskolán nem érzi meg a CSISZ rendkívül fontos szere­pét, az kívülálló, és nem veszi fai részét az ifjúság megmoz­dulásaival. Azután ne csodál­kozzunk azon, hogy egyesek furcsa helyzetbe kerülnek „fel­fedezik Amerikát“, amikor azt ajánlják, hogy „a szervezetben ezt vagy azt kellene tenni“. Gyakran helyesebb lenne, ha úgy mondanánk: „ezt vagy azt kell tenni“, mert ez jobban bi­zonyítja a javasló személyes részvételét, mint amikor csak általánosságban beszél. Az ankét feleleteiben gyak­ran teljesen ellentmondó néze­tekkel találkozunk. Az egyik felelet például hangsúlyozza, hogy „a főiskolai szervezetnek lényegében a klubtevékenység­re kellene összpontosítani fi­gyelmét", a másik meg azt ál­lítja, hogy „inkább a főiskolá­sok ügyét kellene intéznie“. Egyidejűleg sajnálkozását is fe. jezi ki, hogyha valaki rossz előmenetel miatt kénytelen ott­hagyni a főiskolát. Mi a második nézetet támo­gatjuk, mert valóban a főisko­lákon működő CSISZ szerveze­tek leglényegesebb feladatát tartalmazza, míg az első nézet csak azt fejezi ki, hogy „in­kább a klubtevékenység elmé­lyítésére“ helyezze a fősűlyt, de ez a CSISZ tevékenységé­ben nem lehet lényeges. Több felelet kihangsúlyozza, hogy a CSISZ tagság önkéntes. Egyesek még azt is írják: „va­lóban önkéntes“ Ebből logiku­san arra következtetnénk, hogy a CSISZ-ben vannak olyan fia­talok, akik nem önkéntesen tagjai a szervezetnek és valaki rájuk kényszeríti a tagságot. Ha bárhol is ez lenne a hely­zet — ellenkezne a CSISZ alap­szabályaival. Hasonlóképpen, mint ahogy a fiatal ember önkéntesen lép a CSISZ-be, önkéntesen ki is léphet, senki sem kényszeríti arra, hogy a szervezetben ma­radjon, legyen bár a szerve­zettség csak 50- vagy 100 szá­zalékos. Amellett, hogyha az, aki ki akar lépni a CSISZ-ből, nem vétett a szervezet ellen, a CSISZ soraiból csak kitörlik, de nem rekesztik ki, bár ezzel elveszti azokat gz előnyeiket és jogokat is, amelyek a CSISZ tagsággal együtt járnak. De sohasem volna szabad elveszí­tenie azokat az előnyöket, a- melyekre mint diáknak, vagy a főiskola végzett diákjának jo­ga van. A plénum után az egyes pro­blémákkal behatóan foglalko­zunk majd R HARENCÄR, a CSISZ SZKB titkára Őszi motívum. > Ja romír Stróner és Bohumil Fereš felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents