Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-11-10 / 45. szám
„TESTVÉREKNEK“: Mindenekelőtt meg kell mondanunk, hogy a nagymama választása több okból is Igen rossz volt. Először Is, hogy egyforma anyagot vett öt testvérnek, másodszor, hogy pont Ilyen szint választott, (.ehetetlen ugyanis, hogy ez a banánzöld mind az öt testvérnek jól álljon, még egynek is nagyon kétes, a tíz évesnek pedig nem való még akkor sem, ha jól állna neki. Az 1. modell a kislánynak szól. A fazonnal igyekeztünk ellensúlyozni a ruha színét A gallér és a manzsetták fehér pikéböl készülnek a megkötő Is, de erre a saját anyagjából csíkokat applikálunk. A 2. ruha a 13 évesé, ugyancsak csíkos, masnira kötödő övvel, a felsőrészen két széles, letüzött hajtással. A 16 évesé gömbölyű telibe szabott, hátul nyltódő kámzsagallérral. A 18 éves ruhája princesz szabású, elálló kámzsagallérral és aranygombokkal. A 22 éves asszony ruhája klasszikusan angolos szabású, ötvözött aranygombokkal. Az öv, a manzsetták és zscbklap- nikat tűzés díszíti. Nemcsak éléskamránkban találunk „hozzávalókat" a szépségápoláshoz. hanem házi gyógyszertárunkban is. ftt van például a kamillatea. Sok hasznos tulajdonsága van. Kamillateával gőzöljük arcunkat a pórusok kitisztítása elótt, a gennyezó pattanásokat pedig meleg kamillába mártott borogatásokkal gyógyítjuk. Kitisztíthatjuk arcunkat a kezdődő pattanásoktól és megakadályozhatjuk azok képződését, ha arcunkat kamillateával kevert vízben mosdjuk. A szőke haj aranyos fényt kap a kamillateában való mosástól (Vigyázat, a barna haj nem szőkül meg. amint azt sokan remélik.) Különösen a kisKérdezz - felelek „Tanácstalan": 1. Nincs kimondottan szabály arra, hogy a menyasszony vegyen-e ajándékot a vőlegényének vagy sem. Mi fölöslegesnek tartjuk, de azért ha akar. vehet valamit. A vőlegény az eljegyzéskor gyűrűt, karkötőf, nyakéket vagy más ékszert ajándékoz a meny- aszzonyának 2. Az asztalt fehér damaszt- abrosszal terítsék le és piros rőzsabimbőkkal díszítsék (ez a bimbodzó szerelem jelképe). Ha rózsabimbőkat nem tudnak szerezni, akkor is legyen az asztalon friss virág A vacsora kétféle lehet: meleg vacsora vagy hideg büffé. A meleg menüje lehet pl orosz tojás előétel, kacsasült gombóccal. burgonyával, párolt káposztával és savanyúsággal, vagy töltött csirke rizzsel, burgonyával kompottal és savanyúsággal. egy vagy két torta (aszerint, hogy hány vendég lesz), lehet az csokoládé torta tejszínhabbal vagy krém tejszínhabba! (talpas poharakban) és dió- vagy mogyorótorta, feketekávé A vacsora előtt aperetíf jár (konyak, vermut, stb.), a vacsorához kétféle bor, fehér és vörös. A hideg büffére készíthetnek finom szendvicseket, sonkával, magyar szalámival, sült húsokkal) vagy pedig hideg tálakat. Az egyiken lehet pl ízlésesen ősszecsavart sonka, majonéz saláta a másikon hideg sertés- süli felszeletelve, a harmadikon hideg szárnyas feldarabolva. A tálakat keménytojás szeletekkel savanyúságokkal díszítjük (A tálak mennyisége a vendégek számától függ). Természetesen a hideg büfféhez is tartozik torta vagy krám, sütemények. feketekávé, ital. 3. Manapság úgy szokás, hogy a vőlegény kéri meg a lányt, de megkérheti részére közeli rokona is. lányok szőke haját védhetjük meg a sötédéstől, ha kamillában mossuk. S végül, a fáradt, megerőltetett szemek kitünően pihennek a langyos kamillateás borogatás alatt. Kevéssé ismeretes a kamillatea szépítő hatása, előnye pedig. hogy alkalmazása után azonnal megmutatkozik a hatása. Éppen ezért, olyankor használjuk, ha fáradtak vagyunk, kimerültségünk „rá van írva” arcunkra s társaságba, szórakozó helyre ígérkeztünk. Elég. ha arcunkat 5-10 percig langyos kamillateával borogatjuk. Ez egy igen egyszerű módszer, de az eredménytől magunk is meg leszünk lepve. „SZÖVETKEZETI B- BLOKK“: Ma már nem úgy rendezik be a szobát, hogy az asztal a székekkel a szoba közepére kerül s éppen ezért fölösleges alája a nagy szőnyeg. A két kisebb szőnyeg mindenképpen praktikusabb: 1. Egyszerűbb a tisztántartása, hiszen kétszer évente ki kell porolni s könnyebb levinni Is, kiporolni Is két kisebb szőnyeget, mint egy nagyot. 2. A szőnyeg ugyan dísze is a lakásnak, de „feladata" mégis a padlózat befedése, megóvása a piszkolodás ellen. Érthető tehát, hogy minél kevesebb látszik ki a parkettból, annál praktikusabb. Vigyázni kel) persze arra, hogy a kék szőnyeg ne legyen egyforma méref s hogy ne tegyük pontosan egymás mellé, hanem „sikkesen" helyezzük el a szobában Megoldható még a szoba befedése egy nem tűi nagy szőnyeggel is (de így se tegyük a szoba közepére) és több kisebb szőnyeggel vagy futőval Is. Ferenczi akt-képét tegye nyugodtan a nappali szobába. Semmi szükség arra, hogy „eldugja“, hiszen az akt kép nem szégyen. Gondolja csak el, a világ képzőművészetének remekművel között mennyi az akt festmény. „TAPASZTALATLAN E.“: A szarvasbórkesztyüt a kézen mossuk, vagyis felhúzzuk a kezünkre es meleg vízbe máriva. Jól beszappanozzuk. Ezután a kezünket egymáshoz dörzsöljük, s addig. míg a kesztyű tiszta lesz. Persze közben a vizet is váltjuk Ugyancsak a kezünkön kiöblítjük (langyos vízben) majd kissé beszappanozzuk (eltol puha lesz) s így tesszük száradni, tiszta ruhára fektetve. Miután elég nehezen szárad közben meg Is fordíthatjuk. Ha megszáradt, előbb minden ujjat külön, majd az egész kesztyűt jól átdörzsöljük. Felhők az Akropolisz felelt É lményekre szomjasan érkezik a turista Görögországba. A diákkorban tudatunkba vésett fogalmak megelevenednek. Már éjfélre jár az idő, mire vonatunk befut a cjöröp határállomásra, de az utasok azért éber figyelemmel silabizálják a görög betűvel Irt feliratokat, és megrohanják a gyümölcsárusokat. Mások meleg rokonszenvel fogadják a görög vasutasok gondoskodását, akik szinte percek alatt tisztaságot teremtenek a vonat, ban. Csak a kalauzok bizalmatlansága nem hagyja nyugton az utasokat. Szinte ötpercenként váltakoznak a vasúti ellenőrök. Nézik, ide-oda forgatják a Čedok utazási iroda által kiállított menetjegyet. Ha nem lennének olyan kedves kinézésüek, bosszantó lenne a gyakori zavarás. Talán, ha Homérosz nyelvén szólalnánk meg, nagyobb lenne a bizalom? De nem, a felszálló görög utasok, kikben pedagógusokat, tanárokat véltünk felfedezni, zavartan mosolyogtak, így reagáltak az örökbecsű homéroszi vers zengő daktilusaira. Tudatunkban ismrős szavak csillantak fel — de nem értik, hogy az európai műveltség foszlányain élősködve igyekszünk kapcsolatokat teremteni a mai görög emberhez. Ügy látszik, ezek „görögpótlóra“ jártak — állapítjuk meg csalódottan, és feladjuk a megértésre számító reményt. Még azt se sikerült megkérdezni, hogy az iskolákban, a középiskolákban mivel „pótolják a görögöt”, a tanárok itt mivel kínozzák a diákokat. Mifelénk, aki „pótlós” volt. az a görög mitológiát vette át. A mai görög fiatalok,, úgy látszik, még a görög „pótló“ órákat se látogatták — a görög mondákat nem a mai fiatal görögök számára teremtették. Fiatal görög utitársaink álmos egykedvűséggel fogadták, amikor a hirtelen felkelő Nap az Olimposz hegyet világította meg. Az istenek egykori találkozóhelye csak képzeletünk szárnyán nőtt naggyá. Nem is az istenek, hanem az emberekbe vetett hitünk ingott meg. amikor rádöbbentünk arra, hogy mindaz, ami az egész emberiség kulturális történetéhez tartozik, puszta tantárggyá süllyedt — amin az az iskolákban is egyre kevesebbet „rágódunk“ — itt, a történelmi kulisszák között csak idegenforgalmi kellék lett. Sokaknak nem az a „bu- sinesse“, hogy külföldieket vezesse, azoknak a világhíres emlékeket megmutassa — az nem ért hozzá, nem ismeri saját hazája szépségeit és nevezetességeit. Athénhez közeledve felelevenítjük, hogy a legenda szerint két isten vetélkedett Attika fővárosáért. Poszeidon, a tengerek istene sóvizű forrást fakasztott, Athéné istennő olajfát ültetett. Az istennőkből alakult zsűri Athéné ajándékát vélte nagyobbnak. Tenger másutt is van, — mondták — de az olajfák gazdagságot hoznak majd az országnak. így lett Athéné a főváros oltalmazója és névadója is. Már az athéni állomáson szembetűnő, hogy ki vetélkedik ma a városért, az egész országért. Elég ha a reklámokat nézegetjük. És a bankházakat. Megértjük miért lett Görögország a NATO tagja, fecit hozott ez a tagság az országnak a gazdasági függőségen kívül? Katonai támaszpontokat. — Ügy halljuk, még az istenek gyülekezőhelyét se kímélték. Ennyi szépség láttán csak elmerülten hallgatnak a zajos, fecsegő turista-csoportok Is. — Talán az az angol diák ütötte meg a megfelelő hangot, a- mikor a görög hon szabadságát sirató Byron verseit idézte síri hangon. Tekintetünkkel végigjárjuk a ragyogó napsütésben fürdő másfél milliós várost és a láthatáron háborgó tengert. Ez az a pillanat, melyet a turista örökre meg szeretne őrizni önmagának. Az Akropoliszon Elég csak a vonat ablakából figyelni a tájat — seholse látni építkezést, gyárakat, villanyerőműveket. A nyugati tőke kalkulációját nehezen értjük meg. Vagy csak az idegenforgalomból éljen ez az ország? Abból, hogy jönnek megbámulni a régi dicsőség színhelyét és a mai nyomort? Athént nem lehet 1-2 vagy több nap alatt sem megnézni. Minden ház, minden kő a múltról beszél, a mitológiai legendákról — az időtlen szépségről. Az egyik népszerű athéni ismertetésben olvastam: Athénnek csak beszédes tepnap- előttje van és égbekiáltó jelene. És ez valóban találó is. A- mikor az autóbusz végigkanyarog a zeg-zugos sikátoro- rokon és kiér a széles modern terekre — mintha nem is u- gyanabban a városban járnánk. A Szintagma-tér a belváros legelegánsabb része Bármerre is megyünk, az Akropolisz méltóságteljes romjai mindig uralják a képet. A város — mint egy kőtenger, körülöleli a hatalmas bástyaszerű épületet — amely ellenállt a századok viszontagságos .szeleinek. Irigyelhetjük a költőket, a- kik versbe tudták foglalni ezt a látványt. Szinte egyszerre kattognak a fényképezőgépek. — Van mit megőrizni, megvédn! az emberiségnek... mondja az idegenvezető az összesereglett külföldieknek. Egymás mellett állnak négerek, amerikaiak, németek - oroszok, svédek., és nézik az európai kultúra egyik legrészilon blúzuk, rövid szoknyájuk nem követi mindig a legújabb divatot. A randevúkat az utca lármája közepette beszélik meg. Nyilvános telefonfülkét Athénben hiába keresnénk. Az újságos kioszkokban szabadon állnak a telefonkészülékek — fizetni az árusnak kell. Nehéz megállapítani, hogy munkanélküliek vagy munkakerülők azok, akik órák hosz- szat ott alkudoznak egy-egy ócska ruhára vagy cipőre, vagy pedig a kávéházak üres asztalai mellett üldögélnek. Hiába, kevés a vásárló, így panaszkodnak a kereskedők. S a turista mit vásároljon? Kis kést Apolló fejével vagy pénztárcát Lollobrigida fényképével? Csupa értéktelen giccs, amerre csak nézünk. Csak a belvárosi üzletekben bámuljuk meg a kifinomult ízléssel kiállított méregdrága divatcikkeket. A földalattival jutunk ki Pl” reuszbe, a kikötővárosba, de az út nem vezet mindig a föld alatt. Sokszor a városszéli proletárnegyedeken keresztül robog a Metro. Kát- ránypapípossal borított viskók, nyomortanyák kerülnek napvilágra. Azt mondják, ott laknak a menekültek. A török üldöztetés elől 120 ezer görög menekült Kis-Azsiából Athénba. Már több mint negyven éve élnek ugyanazokban az odúkban. A kikötőbe érve idegenvezetőnk az ókori görög hadak perzsák felett aratott győzelméről beszél olyan hévvel, hogy figyelembe sem vesszük közben a zsibárusokat, akik olcsó pénzért árusítják a hajókon .hozott csempész-árukat, a japán tranzisztorokat és angol szöveteket. A kikötőben mindig mozgalmas az élet. Akik az ország belsejében nem boldogulnak a szerencse délibábját kergetve, a kikötőben tolonganak. Ott mindig akad valami keresel, alkalmi munka. Mert miből is élnek ezek az emberek? Amíg léteznek nagybirtokosok, akik milliókat keresnek az olajbogyón, s amíg Amerika „segít“, hogy a szegény theszszáliai és epiruszi parasztok amerikai olajat használnak, mert az olcsóbb — addig, ha Sorsjegyeket árusító gyerek Üzletutca Athénben gibb bástyáját Békés szép nyár — 1964 nyara. S mégis érzik — látják, felhők gyülekeznek az Akropolisz felett... Miért nem tűnnek el véglegesen...? A Szókratész utcán keresztül egyre jobban távolodunk az Akropolisz oszlopaitól. Csak a külföldi turisták illetődnek meg az utca nevén, kó- cosfejü huligán - nadrágban futkosó mai Agamemnonok a sarkon csoportokba verődve álldogálnak, és sehogyse emlékeztetnek az olimposzi if jakra. Az Omonia-téri áruházak elótt nagyobb a tolongás, mint Poseidon templomának híres oszlopai előtt. A bazárszerü boltok üresek, csak az üzlet polcai túlzsúfoltak. A kopottas kávéházakban tolong a nép. A diákok az árnyas ligetekben üldögélnek és zavartalanul csőkolódznak. A mai Aphroditék szépek, bár nem akarnak éhenhalni. kénytelenek mellékkereset után nézni. Ha a szocialista államokkal csere- kereskedelmet folytatnának, ha önálló kereskedelmet űzhetnének — akkor megváltozna a helyzet. Mit mond Görögország Kommunista Pártja az ország jövőjéről? „Nemzeti egységre van szükségünk és a hazafiak közös akciójára. Csak akkor, ha ezt elérjük, szűnik meg az anyák és gyermekek jajveszékelése, csak akkor menthetjük meg Görögországot és akkor megy majd a haladás, a fejlődés útján. Ezért a politikáért latba vetjük minden erőnket.“ Hogyha ebben az irányban erőre kapnak a friss szelek, akkor Akropolisz feletti vészjósló felhőket is szétkergetik. Michal Márta ÜJ IFJÜSAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CS1S Z Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava Pražská 9 — Telefón 445-41 - Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské tlaéiarne 01 Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a PNS Ostredná ewdi 't tlaée útlán lehet megrendelni. Címe: Bratislava. Gottwaldovo námestie 48/VII. K—05*41460
