Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-11-10 / 45. szám

A spartakiád és az 1968 évi jl!ll!illl<llll!l!lllllllllllllllllllllllll!!llllllilllillll!illl!lllllllllllllllllllili!llil!!l!!llilillllll|||||||j!|||í Az olimpiai játékok jelentő­sen háttérbe szorították a III. Országos Spartakiádra való fel­készülést is, hiszen a sport- kedvelő fiatalok órák hosszat ültek a televízió képernyője előtt és figyelték a nagyok küzdelmét. Ez az időveszteség kiesést jelentett az aktív spor­tolásból, már pedig a mi test­nevelésünknek a célja inkább az, hogy az ifjúság minél job­ban bekapcsolódjék a sport- mozgalomba. Az olimpiai játé­kok nem befolyásolják károsan a testnevelés fejlődését, mert roppant nagy a népszerűsítési erejük, serkentő hatásuk. A képernyő előtt szurkoló fiata­lok emlékezetébe vésődött né­hány remek küzdelem, az olim­piai győztesek sorából került ki a nagy példakép. Igen sok ktslány_ figyelte elragadtatással Véra Čáslavská remek torna­bemutatóit, tágra nyílt szem­mel kisérte figyelemmel'pom­pás gyakorlatait, és aligha té­vedünk, ha azt állítjuk, éppen a képernyő előtt született meg bennük áz az elhatározás, hogy Véra példáját követik, lelkes igyekézéttel, szorgalommal ké­szülnek a legközelebbi, az 1968 évi mexikói olimpiai játékok­ra. A tokiói olimpia során hang­zott el az a megjegyzés, ami indokolttá teszi ennek a kis cikknek a megírását. A meg­jegyzést az öt aranyérem elé­rése váltotta ki: — Minek erőltetni a sparta- kiádot, inkább a sportágakkal törődnénk, nem öt, hanem le­galább egy tucat aranyat hoz­hatnának haza a versenyzőink.. Ugye, kedves olvasóink, so­kan vannak meggyőződve e ki­jelentés igazáról. Mi mégis vi­tába szállunk azokkal, akik azt állítják, hogy a spartakiád a sportágak fejlődését akadályoz, za. Tehetségek előbukkanásá­hoz tömegakció kell. Bármeny­nyire is igyekeztünk, a kisebb falvakon egyelőre még nem tudtuk elérni azt, hogy a fut- bailon kívül egyéb sportágat is űzzenek. Atlétika? Oszás? ökölvívás? Birkózás? Igen, akad néhány kisebb városka, sőt falu is, ahol eredményes munkát fejtenek ki az áldozat­kész vezetőség és néhány spor­tolj bekapcsolódásával. Virág­zik már néhány „nemcsak fut- ball-sportág", aztán egyszerre széthull a gárda, az elvégzett munka kárba vész. Vajon mi okozza ezt? olimpia A brazil labdarúgók I A BRATISLAVA! TV MŰSORA: Kedd: 9.00 Krenov: Lju- bov Jarovaja, 11.10 TV ér­dekességek, 18.00 Fiatalok stúdiója, 19.00 TV Híradó, 19.30 Emlékezés Jan šver- mára, 20.00 A minőség olim­piája, 21.30 Paul Horn jazz- zenekara játszik, 21,55 TV Híradó; Szerda: 9.15 Ipari diszpecsing, 9.45 Filmhíra­dó, 10.00 Klsfilm, 10.25 Cor. rida. TV-játék, 12.00 A Stra- hovon találkozunk, 15.00 Fejőnő-tanfolyam, 15.30 Kis­film, 16.00 Iskolai klubok műsora, 17.00 Angol nyelv­lecke, 17.30 Matematika, 18.10 A Strahovon találko­zunk, 19.00 TV Híradó, 19.30 Napjaink kérdései, 20.00 Halhatatlan melódiák, 20.10 Eörsi Ferenc: Az Epeiosz- akció. TV-játék, 21.10 Olasz- országi képeslap, 21.40 TV Híradó, 21.55 Angol nyelvi.; Csütörtök: 9.30 Beszélges­sünk oroszul, 10.00 Prága szépségei, 10.30 Közvetítés a csehszlovák elnökválasz­tásról, 17.00 Kicsinyeknek, 17.30 Beszélgessünk oroszul, 18.00 Ifjúsági műsor, 19.00 TV Híradó, 19.45 A sellö. Cseh film. 21.40 TV Híradó, 22.35 Beszélgessünk oroszul; Péntek: 8.50 Angol nyelv­lecke, 9.50 Dokumentumfilm Kubáról, 10.25 Matematika, 17.10 Gyermekműsor, 17.40 Matematika, 18.10 A logar­léc használata, 18.30 Közve­títés a Bratislavai Kísérleti Orvostudományi Intézetből, 19.00 TV Híradó, 19.35 Var. sói prelúdium. TV-film, 19.45 Boxkesztyű. Francia film, 21.15 Kérdések és vé­lemények, 21.45 TV Híradó, 22.00 Angol nyelvlecke; Szombat: 9.35 Camera obs- cura, 10.30 Filmhíradó, 10.40 óvodások műsora, 11.10 A logarléc használata, 13.55 Spartak Trnava — Slovan Teplice bajnoki tebdarúgő- mérkőzés, 18.00 Üttörő-hir- adó, 19.00 TV Híradó, 19.30 Külpolitikai kommentár, 20.00 A fehér medvék öble, Lengyel dokumentumaim, 21.10 Leclerc felügyelő. Francia bűnügyi film-soro­zat, 21,35 Jackie Glesson shaw. Amerikai szórakozta. tó film, 22.25 TV Híradó, 22.40 Thompson őrnagy jegy­zetel. Francia filmvigjáték; Vasárnap: 10.00 Mesejáték gyermekeknek, 11.30 A gyü­mölcs- és zöldségellátásról, 15.15 Jirásek: Magdaléna Dobromila Rettlgová. TV. játék képfelvételről, 17.00 Gyermekműsor, 17.55 Fia­tal szemmel, 19.00 TV Hír­adó, 19.30 A vasárnap sport­ja, 20.05 Két élet. Szovjet film. II. rész, 21.30 Filmri­port az I. prágai dzsessz- fesztiválról, 22.00 TV Hír­adó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 17.45 Hírek, 17.50 100 kérdés, 100 felelet, 18.30 Üttöröexpedíció a jövőbe, 18.50 Ki minek mestere? 19.00 Riportfüm a mezőgaz. dasági építkezésről, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.45 Napi jegyzetünk. 19.50 Mesterházi: Válaszút. TV- játék, 20.50 Akit kedvelnek a nők. Filmösszeáliitás, 21.45 Költészet. Szécsi Margit és Nagy László verseiből, 22.15 TV Híradó; Szerda: 9.40 TV Híradó, 9.40 Mesterházi: Vá­laszút, 10.40 Tehetségköl­csönzés, Csehszlovák revü- film, 11.10 Nevessünk! Ame­rikai burleszkfilmek, 17.40 Hírek, 17.50 Visszapillantó tükör. Csúszós úton, 18.00 Belépés csak TV nézőknek! Szülői értekezlet a negyedik ütegnél, 18.30 Tessék kér­dezni, a nyelvész válaszol, 18.55 Esti mese. 19.05 Köz. vetítés a Katona József Színházból. Szakonyi: Éle­tem Zsóka. Színmű 2 rész. ben. Az előadás szünetében TV Híradó, Napi jegyzetünk. 21.40 Alkotóműhely. Rubens. Kisfilm. 22.00 TV Híradó; Csütörtök: 17.45 Hírek, 17.55 Bagolyvár. Gyermekműsor, 18.25 Házunktája, 18.30 Ipa­ri műsor, 18.55 Telesport, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.45 Napi jegyze­tünk, 19.50 A jövő hét mű­sora, 20.05 A jövő művészei között, Helyszíni közvetítés a Képzőművészeti Főiskolá­ról, 20.45 Filmmozaik, 22.00 Madász Emii: Csihajda, 22.10 TV Híradó; Péntek. 9.30 TV Híradó, 9.40 Filmmozaik. Kisfiimösszeállitás, 10.55 Te­lesport, 11.10 Nyughatatlan emberek. Riportfilm Szen­tesről, 11.30 A jövő hét műsora: Szombat: 16.05 Kis zenetörténetek. Bécsi ktasz- szikusok, 17.35 Hírek, 17.40 Vállalta a felelősséget Ipa­ri műsor, 18.00 őserdő a Duna mentén. A Magyar TV Kisfilm je, 18.25 Napló. 180 éve volt az első budai ma­gyar nyelvű szlnielőadás, 18.35 Hétről-hétre, 18.45 Esti mese. 18.55 Demeter Imre színházi jegyezete, 19.05 Közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból. Bau- marchais: Figaró házassága. Vígjáték 2 felvonásban, 22.10 TV Híradó; Vasárnap: 9.40 Foxi-Maxi kalandjai. Ame­rikai rajzfilmsorozat, 10.05 RajzoJj velünk! 11.00 Mes­terművek. Beethoven: VII. szimfónia. Az Intervlzió mű­sora Berlinből, 12.00 Falusi könyvespolc. 15.50 Riport­film a mezőgazdasági épít­kezésekről, 16.25 Zalka HSE — Vasas Dinamó ökölvívó CSB mérkőzés. Közvetítés Gyöngyösről, 18.50 TV Ma­gazin, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 Betyárvi­lág. A Magyar TV kisfilm- je, 20.10 Légy szép és tartsd a szád. Francia film. 21,45 Telesport, 22.10 TV Híradó. A Bratislava! Rádió magyar adásából Kedd: 12.10 Hangos híradó, 12.30 Szórakoztató zene, 15.10 Hírek, 15.30 Ismerd meg hazádat; Szerda: 12.00 12.30 Tarka népi muzsika, 15.00 Hírek. 15.10 Egyveleg Kálmán Imre „Montmart­re! ibolya" című operettjé­ből, 15.30 Faluról - falura. Csütörtök: 12.00 Hírek, 12.10 Hangos híradó, 12.30 Exo- tikus filmzene, 12.40 Oj Könyvek. 15.45 Kóruszene, Péntek: 12.10 Hangos hír­adó, 12.30 Tánczene, 15.10 Esztrádzenekarok találko­zója. 15.35 Belpolitikai mű­sor, Szombat: 12.00 Hírek, 12.30 Tánczenei koktél, 13.00 A hét kommentárja, 13.10 Szórakoztató zene, 13.40 Irodalmi műsor, 14.00 Francois Couperin hang­szer-szólói, 14.50 Folytatá­sos regény, 15.20 Női szem­mel. 15.30 Szülök iskolája. Vasárnap: 8.25 Barangolás zeneországban, 9.00 Bálint bátyó beszél, 9.10 Népi ze­ne, 9.40 Kultúráiis híradó, 10.00 Könnyűzene, 10.50 Amiről beszélni kell... 11.00 Egy hazában, 12.00 Pillan­tás a nagyvilágba, 13.00 A vasárnap verse, 13.10 Fa- luról-falura, 13.40 Magyar népdalok. 15.00 Visnyev- szkij: A kronstrdti tenge­részek. Rádiójáték. i ^V.V.V.V.V.V.ViVAViVAViViViViVA'.V.ViVAVAViViVíV/.V.V.ViViV'.ViV.VAViW.ViWiViVi'iW FIÄTÄL0K FÓRUMA ELISMERÉSRE VÁGYÓ FÉRFIASSÁG Mai vitánk tárgya a donzsuánizmus pszichológiájá­nak témakörébe tartozik. íme: „Miért kívánnak egyes fiúk minél több lányt meghódítani?“ Olvasóink többsége úgy gondolja, hogy az említett jelenség a kortársak körében való feltűnésre vezethető vissza, -r így magyarázzák: „Vapnak fiúk, akik arra törekednék, hogy minden lányt meghódítsanak környezetükben. Ezt azért teszik, hogy bizonyságot tegyenek állítólagos rendkívüli ügyes­ségükről és értékükről. Mindenesetre az ilyen fiúk többsége ezáltal szeretné népszerűvé válni társai kö­rében. Nem gondolnak arra, hogy sokan elítélik és ko­molytalannak tartják ókét emiatt“. „Egyes fiúk feltételezik, hogy a lányok meghódítása a dicső jellem és különleges hősiesség megnyilatkozása. Ügy vélik, nagy a szerelmi kaland dicséretre méltó vállalkozás. Nem fogják fel, hogy ez lealacsonyító. — Sót úgy hiszik, hogy ily módon népszerűbbek, kedvel­tebbek lesznek, különösen a gyengédebb nem körében". (D. J. fiú). „Azok, akik minél több lányt igyekeznek meghódíta­ni. hiszik, hogy ez növeli a tekintélyüket. Különösen a nők szemében. Én ezt nem helyeslem. Ez komolyta­lan... Sajnálom azokat a lányokat, akik ilyen fiúk után futnak... Azt hiszik, hogy ebben megtalálják mindazt, ami után vágyódnak. Mennyire tévednek!™“ (Sz. K. fiú). „A hódítási vágyat általában a népszerűségre törek­vés ösztönzi. Egyes fiúk azt hiszik, hogy érdekesebbek lesznek, ha sok női szív meghódításával dicsekedhet­nek“. (K. T. lány). „A hódítással foglalkozó fiúk többsége azt hiszi, hogy a lányok imádják a donzsuánokat“. (Sz. Gy. fiú). „A lányszivek hódítói úgy vélik, hogy az „érdekes férfi“ dicső címet brutalitással lehet megszerezni". (H. M. lány). Mi is úgy gondoljuk, hogy a donzsuánoskodás alapja a feltűnésre és elismerésre vágyásban rejlik, de úgy látszik, hogy itt közrejátszik a férfiasság ilyen vagy Olyan módon való kihangsúlyozása vagy elismertetése. Egyes fiúk fáradhatatlanul futnak a lányok után, ta­lálkáról találkára sietnek, számtalan szerelmes levelet írnak, törik a fejüket a szerelmi taktikáról, szerelmi kalandokkal dicsekednek és a szerelmi fátékot életük. létezésük legfőbb, értelmévé kiáltják ki. Miért? Nem túlságosan fárasztó, bonyolult és kétséges mindez? Igen, mindenesetre, — de az esetek többségében olyan fiukról van itt szó. akiknek ez a személyi érték fogal­mát jelenti. Azok között a fiúk között, akik elismerésüket bizo­nyos objektív értéküknek, képességüknek köszönhetik, kevés a Don Juan. — Nem a legjobb bizonyltéka-e ez annak a megállapításnak, hogy a donzsuánok lényegé­ben csupán az ismeretlenségből szeretnének kitörni ?! A donzsuán általában nem túlságosan intelligens, nem túlságosan ügyes és „használható" égvén; nem tűnik ki sem mint tanuló, sem mint sportoló, sem mint jel­lem. Ha .„valaki" akar lenni, ha érdeklődést akar kel­teni környezetében a maga jelentéktelen személye iránt — ö a lányokat hóditgatja, (Gyakran inkább szó­ban, mint tettben). Dicsekszik ezzel és magára ölti az ellenállhatatlan férfi pózát. Sajnos, a fiatalok egy ré­szénél ez is „elsül" és emiatt valóban nehéz kiküszö­bölni ezt a csúnya jelenséget. A donzsuánok büszkék az ő férfiasságukra. A való­ságban viszont éppen a férfiasság az, ami náluk hiány­zik. A férfiasság, az állandóság, következetesség, a nőkkel való viszonyban is. Becsület és törekvés arra. hogy a kiválasztott nőt meghódítsa és tartósan ma­gához kösse. A donzsuánok ilyesmivel nem dicseked­hetnek. Legkevésbé az utóbbival — azzal a képességgel, hogy egy nőt tartósan magukhoz kössenek. Érezve azt, ők futkároznak lánytól lányig, csakhogy bebiztosítsák a világnak és maguknak (különösen maguknak) hogy mégiscsak férfiak és jelentősek a nők szemében. — Igaz, tartós és teljes szerelmet a donzsuán nem képes ébreszteni a nőben. Ez annak a jele, hogy nem Igazi férfi. Az igazi férfi mélyen szeret és őt is mélyen sze­retik. Csak azok foglalkoznak felületes szerelmeske- déssel, akik maguk is kétkednek férfiasságukban, és emiatt van szükségük a csábító címkére. neveiesi oKtatoK xepzertsege hiányos, ott is, ahol nincsen meg a sport felkarolása, fog­lalkozni kell a gyakorlatokkal. Bár nemcsak a tanerőket hibáz­tatjuk a hiányosságok miatt is. Olyan eset is előfordult, hogy a tavalyi év folyamán elküldte az iskola egyik tanerőt a spar­takiád oktatóinak kiképzésére. Eljárt szorgalmasan, megtanul­ta a tudnivalókat, a nyári szü­net folyamán azonban más is­kolába helyezték át. Az iskola ott áll kiképzett oktató nél­kül. Természetes, Ilyen eset­ben az előkészületek halasztást szenvedtek. A dél-szlovákiai országrészek testnevelési mozgalma nehe. zebben bontakozhatott ki. Is­meretes, hogy a cseh ország­részeken a torna gazdag ha­gyományokra tekinthet vissza. Nemcsak az iskolákon, hanem a tornaegyesületekben is kul­turált élet folyt már néhány évtizeddel azelőtt. A magyar kisvárosokban megalakultak ugyan a munkásegyesületek, de testnevelési téren csak a fut­ball és legjobb esetben a ke­rékpározás bontogatta szár­nyait. Falun csak a futballt is­merték. Tornászás, gyakorlato­zás? Teljesen ismeretlen foga­lom volt. A spartakiád gyakor­latainak megtanulása éppen ez­ért nagyobb nehézségekbe üt­között, hiányoztak az elemi alapok. A kezdet nehezén min­denütt túljutottak már, a kis falvak iskolásai közül is ügyes versenyzők kerülnek ki a leg­különbözőbb sportágakban. Kell is, hiszen a mexikói olimpiai játékok 1968-ban még jobb felkészülést, nagyobb tu­dást igényelnek, mint amilyet MIMMii1'11 mssts&mmsammianmrí > Brányik Piroska a spartakiád gyakorlatok egyik lelkes okta­tója a tokiói, pedig oda sem volt könnyű kijutni, sót még győz­ni! Valamennyi sportágban a siker előfeltétele a szorgalom, legyen az akár ejtőernyős sport, futball, vagy más olim­piai versenyszám. Ma már nem elég a tehetség. Szorgalom, ki­tartás, lelkes igyekezet kell a sikerek kivívásához. Láttuk Tokióban, hogy nagy verseny­zők lemaradtak a győzelmi emelvényről, fizikai és lelki felkészültségük hiányos volt. Hiába ért el világcsúcsot az olimpiai játékok előtt Danék, a kitűnő diszkoszvető, az arany­érem kivívásához nem volt ele­gendő nemzetközi tapasztalata, kevés nagy versenyen indult, nem tudta leküzdeni az olim­piai légkör hatását. A szeren­cse is közrejátszott, a kedve­ző vagy kedvezőtlen sorsolás, az időjárás stb. Rossz sorsolá­sa volt a magyar Töröknek, az ökölvívónak, vagy NőmeSeknek, a szorító másik aranyérem­esélyesének. Sérülés, betegség, mindez fontos tényező az ér­mesek kialakulásában. Az idő­járás segítette aranyéremhez az angol Daviest, a férfi távol­ugrás győztesét. Esett az eső, felázott a talaj, a nagy ellen­feleket, Bostont és Tér Ova- neszjant zavarta a szemerkélő eső. Davies megszokta zordabb éghajlatú hazájában. Boston előkészületei során igen sokat edzett féďettpálýán. így hát hátrányos volt a helyzete az aranyérmet nyerő angollal szemben. A mexikói olimpiai játékokra való felkészülés so­rán is számolni kei! majd az ottani viszonyok hatásaival. Egyszerű a válasz. A testne­velési kultúra hiánya. Egyik napról a másikra nem lehet áldozatkész és rátermett veze. tőket szerezni, sőt a tehetsé­gek sem bukkannak elő gom- namődra. Már pedig a testne. relés számára tömegalapot kell niztositani, hogy ifjúságunk teljes számban bekapcsolódjék a testnevelési mozgalomba. En­nek a célnak a spartakiád fe­lel meg legjobban. Országos mozgalom, valamennyi tömeg­szervezet szorgalmazza, nem lehet „ellazsálni", felületesen kezelni. Atlétikai versenyek rendezése? Iskolai röplabda­bajnokságok? Ahol van szak­értő, ott meg tudják valósíta­ni, ahol nincs, ott nagy nehéz­ségekbe ütközik még a rende­zés is. Még az iskolákon sem kielégítő a helyzet. Láttunk korszerű iskolaépületeket, tor­naterem nélkül. Voltunk olyan iskolákban, ahol a tornát arra bízzák, akit másra nem tud­nak felhasználni. Láttunk olyan iskolát, ahol tornaórán a sze­net hordták a tanulók, az ud­vart takarították, sőt üres sö­rösüvegeket gyűjtöttek a „Zber suroviny“ számára. Azon nem lepődhettünk meg, hogy a spor­tolás terén igen gyengék az eredmények, és a spartakiádra való felkészülés terén is nagy a lemaradás. Nagy a lemaradás, de telje­sen nem hanyagolhatják el. S ez a spartakiád-szervezés nagy előnye. Még ott is, ahol a test.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents