Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-11-10 / 45. szám

Duba Gyula; Catalan égen struccmadár

rekedik felül. Kádár Zoltán ményét, s így egy-egy noveí- íttas állapotban rosszul bánik Iája torzzá és sekélyessé lapo- novelláskötetének elolvasása feleségével, viselkedése durva sodik („Menekülök“, „Unalmas

D

uba Gyula „Csillagtalan égen struccmadár“ című

után az a benyomásunk támad, és sértő. Ebből is látható, hogy nyári nap“, „A vénlány“, valaSodrásban

Költői film az ifjúságról

sodik. S mindezt bátran bevallják saját maguknak és meg merik mondani egymás szemébe is.

Gaál és Sára filmjében a képek gondolatébresztő ereje dominál. Ritkán látni filmen

Két fiatal filmes, Gaál István rendező — a forgatókönyvet is ő írta és Sára Sándor operatőr művészi szándékának szerencsés egymásratalálásá- ból rokonszenves, szép film született. Annak ellenére, hogy a Sodrásban első játékfilmjük, meglep a filmkészítésben való szuverén jártasságuk, korszerű formanyelvük, költői látásmódjuk. Alkotásukra a külföldi fílmközvélemény is felfigyelt: az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon elnyerte az egyik fődíjat.

A Sodrásban tárgya alig töltene be egy kis terjedelmű novellát. Gondolati anyaga azonban annál több. Az alkotóknak nem is az volt a céljuk, hogy irodalmat adoptáljanak a film nyelvére. A témát eleve képsorokba álmodták: a gondolat képekbe transzponálódik. A képek, a képsorok sokszor többet mondanak, mint maga a történés, illetve a dialógusok.

Mert mi is történik alig másfél óra alatt? A mai 18-19 évesekről van szó: mentalitásuk, lelkiviláguk, gondolkodás- módjuk jut kifejezésre a film kockáin. Ragyogó napsütéses délutánná! indul a film. Fiatalok egy kis csoportja vidám, felszabadult fürdéssel, lubickolással tölti a nyári napot. A gondtalan — féktelen hancúrozás közben, a véletlen folytán egyikük a Tiszába fullad. Annyira játékba feledkeznek, hogy észre sem veszik egyik társuk hiányzik. Tábortüzet raknak, szalonnasütéssel foglalatoskodnak, játékosan vad táncot ropnak. Miután felesz. méltek, némelyikük megdöbhogy egyenetlen és kiegyensúlyozatlan mű, mert különböző tárgykörű és színvonalú írásokat találhatunk egy könyv lapjain. Mindez egyúttal arról is tanúskodik, hogy az iró megfigyelőkészsége életünk számos területét öleli fel, de nem mindenütt és mindig képes nyújtani a tőle telhető maximumot művészi feldolgozásban és lényegadásban. Duba a könyv borítólapján így nyilatkozik önmagáról: „Meggyőződésem, hogy új felfedezéseket régi formában megírni nem lehet. Írásaim csupa útkeresés és kísérlet“. Célja tehát világos, rokonszenves annál is inkább, mert fiatal íróról van szó, aki nem egy ízben sikeresen alkalmazza a modern ábrázolási eszközöket novelláiban. A várakozásnak megfelelően itt is igazolja azt a gyakran hangoztatott állítást, hogy ő a csehszlovákiai magyar prózairodalom fiatalabb nemze. dékének legtehetségesebb és legígéretesebb képviselője. A „Csillagtalan égen struccmadár" nem egy novellája újabb meglátások és felfedezések eredménye, amelyek újabb lépést és előrehaladást jelenennyi részletfinomsággal, szin- tenek írói pályáján, te festői igénnyel megkompo- A kötet legérdekesebb, leg- nált képsorokat. A film meg- modernebb és művészi kivite- annyi kockáján igazi költészet lezésben legtökéletesebb novan jelen. Sára Sándor ember vellája, a „Tükrök“, a kötet

és tájfelfedező fényképezése mesteri. Az embert harmonikus egységben ábrázolja környezetével. Az egyes szereplőlegelején kapott helyet. Az elbeszélés arról győz meg, hogy Duba ismeri a mai szerelem rejtett és kendőzött titkait,

két lelkiviláguknak, belső álla- mert hőseinek belső élete, pótnak megfelelő környezetben viaskodása és boldogságkeresése életünkben gyökerezik. Mátrai Zsuzsa az álmodozó és verseket fró szerkesztő miatt elhagyja vőlegényét, Pistát, akinek vonzóereje magabiztosfotografáija. Gondoljunk csak az orvos fiának, Lacinak modernül berendezett szobájára.

Nyomon követhetjük az intel- lektáulis környezetben nevelkedett, észlénytípus fiúnak az ságában, cinizmusában és érzésviiágát. Vagy a fájdalma- könnyelműségében van, de ezt san szép siratóénekkel kísért egy életre tartó együttélésre — Mezey Mária bensőséges kevésnek tartja. A tapasztalt tolmácsolásában — sötét tónu- nő a férficsere okát és lénye- sú, balladai hangulatú képso- gét még a Pistával való szarok, az esti szürkületben sö- kítást megelőzően, mindkettő- tétlö jegenyesor, az elveszett jük előtt mondja ki: „Szeretem fiú keresése az ősi babona az álmodozókat, mert rendsze- szerint, a tágas parasztudvar, rint jók, és talán igazán sze- a mögötte meghúzódó gyárké- retnek. Az értékük mellett menyek, a tiszaparti nyárfa- érdekesek is. „Zsuzsa azonban erdő, a folyó vakító tükre a a házasságban is az örökké habok játéka — mindez az al- nyugtalan, valami kimondha- kotók költői és festői érzékét, tatlant és elérhetetlent kereső néprajzi és szociológiai felké- nő benyomását kelti. Ez okoz- szültségét dicséri. za férje lelkivilágának váltaEgy-egy felvétel sokszor az kozó rezdüléseit, válságait és Alföld, a magyar paraszt fes- önteltség-fázisait. egyaránt, tőit — Paá! Lászlót, Csontváry Egyszer úgy tűnik, mintha K. Tivadart, Fényes Adolfot, teljesen lekötné feleségét, stb. idézi. máskor meg az az érzése

A jobbára színinövendékek- támad, hogy kicsúszik kezéből bői, ismeretlen színészekből (az álarcosbál). A cím így kiválasztott szereplők játéka egyúttal szimbolikus jellegű - „ nagy alakításokat ugyan nem is, mert az írói analízis tükrébenten tapasztalja, hogy a jó eredményezett _ a fiim nem ben mindig másképp jelenik barátnak az arcvonásait vagy js föszerep]öre épült, itt maga meg a férfi és a nő viszonyáaz ifjúság a „sztár" — mivel nak egymásrahatása. A tükrök a film stílusa, a forgatókönyv tehát mindig más formában együttes játékot követel. Em- mutatják a szerelmi viszonyt, iítsük meg azonban Moőr Ma- Zsuzsa halálesete ennek meg- riann, Drahota Andrea, Kozák szakítását, de befejezetlensé- András, Szersén Gyula, Csikós gét jelzi és jelenti.

Sándor és Orbán Tibor nevét. A címadó novella tematikája A ^ film sikeréhez hozzájárult rokon a Tükrökével, még a még kissé éretlen, de friss és hQggp nevei is azonosak, csak- ígéretes is játékának is. hogy — véleményünk szerint

Szőllősy András finoman al- _ nem éri el az előző színvo- kalmazkadó zenéje megfelelő nalát. Ebben már Zsuzsi a ra- aláfestője a képek hangulaté- gaszkodóbb fél a házasságban* nak, valamint a hősök lelki és a férfiban viszont kettős énérzelmi hullámzásának. világ lakozik, amelyek közül,

KOVÁCS LAJOS hol az egyik, hol a másik keegyáltalán nem, vagy pedig csak homályosan képes felidézni. Igaz, a néző sem tud visz- szaemlékezni. Láttuk, amint szót váltott a homokba vájt szobroknál az egyik lánnyal, ahogyan kamaszos futó csókot lopott a vállára. Az arcát azonban mégis nehéz felidézni,

A tragédia valamennyiüket pozitív állásfoglalásra készteti; lelkiismereti vívódásuk közepette felszínre kerül egyéniségüknek nem egy hibája, ráébrednek eddigi, kissé felelőtlen magatartásukra, felelősségérzetük mintegy megizmoa novella problematikájával Tükrök ellenpólusaként szerepel a kötetben: az elsőben a nő a szertelenség és fékezhetetlenség megtestesítője, míg a másikban a férfi. Mindkét novella nagy értéke, hogy

mint a kisregénynek is beillő „Idegen szem"). A Menekülők háborús élményre épül, de a viszontagságos életsors visszaadásának nincs megfelelő és érzésvilágunkat izzásba hozó kisugárzó ereje, mert így és

a modern családi étet fontos ilyen formában már a háborúZsilka Tibor

kérdéseit feszegeti bennük az író. Duba mélyre lát, és sokat sejtet, olyan mozzanatokat tár fel, amelyek eddig többé-ke- vésbé nem találtak kellő megfogalmazóra a csehszlovákiai magyar irodalomban. Nem ragad meg a felületen, hanem fájó és rejtett lelki jelenségeket hoz napvilágra.

Ilgyanezt állíthatjuk az „El** ment a vonat“ c. novellájáról is, amelyben egy műszaki tervezőnek a hibás szemű nő hirtelen keletkezett szerelmi vonzódásával való visszaélését festi meg. Az egyszerű történet mély. komplexumokból adódó életjelenséget rögzít, amelynek hatóereje a felelőtlen s nem is annyira rossz szándékú hamisság és a lelki tisztaság ellentétbe állításában leledzik. A téma, így elmondva és megvilágítva meg- kapónak és érdekesnek tűnhet, de kidolgozása és leírása nem eléggé meggyőző. Az apró mozzanatok élethüségének hiányát azonban inkább más novellákban találhatjuk meg, bár itt is érezzük és felfedezhetjük.

Ebben látjuk Duba Gyula művészetének legnagyobb hiányosságait. Az író ugyanis néhány esetben nem tudja megfelelő történéssé fokozni élró! nem lehat és nem is szabad írni. A leegyszerűsített és önkényesen korlátozott Írói szándék így visszájára fordul, mert nincs életereje és létjogosultsága.

A fentebb elmondottak aiap- ján le kell szögeznünk véleményünket: Duba írásaiból gyakran hiányzik a líraiság. Pedig, ha megvizsgáljuk az utóbbi évtizedek legjobb alkotásait ebben a műfajban, azt tapasztaljuk, hogy komoly vagy nagy igényű témák kidolgozásának művészi értéke az író Urai hangnemére és gondolatvezetésére épül. Az említett írók vagy Hemingway elbeszéléseinek népszerűségét is elsősorban ez élteti és okozza. Nem elsődleges célunk, hogy ezzel behatóbban foglalkozzunk, csupán figyelmeztetésnek szántuk észrevételünket.

A rossz példaként felhozott novellákban ugyanis lényegesebb hibák is előfordulnak. „A vénlány" történetesen ott és akkor fejeződik be, ahol és amikor még tulajdonképpen csak a kompozíció tetőpontját, majd valamilyen érzékeltetett kibonyolítást várnánk. Duba tehát már a kezdeti stádiumban befejezi novelláját, s nem vezeti végig gondolatmenetét.

.WAVAVAV.VAVAmvm%W.VAW.%VAV.y

Gyermek és a világ

i

*, „Akinek képzőművészeti *■ nevelésben van része, az a *1 szép dolgokat dicséri —

“» széppé és jóvá válik. A csú- »■ nya dolgokat helyesen ell- téli és utálja mindjárt gyer- mekkorában.“

*« Ezek az örökké igaz pla- ij tőn! szavak állnak a prágai *„ nemzetközi „Gyermek és a

Í világ" képkiátlítás bejáratá- nál. Hogy ez mennyire igaz, azt legjobban az 53 ország- >J bői kiállított képek bizo- nyitják.

■J Különös világba vezetnek *« el bennünket ezek a képek; > a gyermek-vágyak világába. *» Itt a Napnak örökké arany J* sugarai vannak, itt mindig •J nyílnak a virágok és röp- % dösnek a pillangók. Itt min. «■ ti®oki tengerész, pilóta vagy '! rendőrbácsi, a legszebb ha- J» jasbaba, Hófehérke, űrha- ■J jós, vagy ha úgy tetszik, V cirkuszi bohóc rikítóan tar- ■J ka ruhában. Itt minden moji solyog. Ez a világ nem is- .» meri a szomorú dolgokat. ■J Minden egyszerű, kedves, ”• színes, naiv, ahogy azt csak «J a gyermek tudja megálmodi- ni.

„• Hogy bennünket, felnöt- •l teket mi érdekel a gyer- ** meíkrajzokon? A képzömü- »J vészét barátai főleg azt a J» bátorságot, érzéket értékelj ük, amivel a gyermekek ■« használják a színeket, ahogy I* tévedhetetlenUl komponál- ■’ ják a képeket. A nevelők

A többi odaítélt egyéni díj V

közül a magyar Császár I* Gáspár — 13 éves — II. dí- •* jat kapott a „Felnőttek J* munkája“ témájú verseny- »J ben. *i

A kiállítás legfiatalabb % résztvevője 4 éves óvodás, [■ a legöregebb 17 éves. Még íj gyermekek, és a gyermek J> még nem művész! Hiányzik ^J még belőlük a művészi tu- V dat, a művészi eszközök ,* céltudatos használata. Mind- \ ettől eltekintve, nekik nem kell attól félni, amivel e >) „felnőtt művészet" az utób- J« bi Időben ijesztget bennün- íj két; hogy a „mű" beleiül- *» lad a formába. a felszíni 5 ábrázolásba. A gyermek »J csak azt ábrázolja rajzában [• vagy festményében, amit ■* átélt, amihez egy nagy ka- í land fűzi. I*

Goethe ezt Irta: „Ha a Ja gyermek továbbra is olyan aj mértékben fejlődne, mint a Ja gyermekéveiben, a Földön I» csak géniuszok lennének“. Ezeket a szavakat legjob- *- ban a kiállított képek igazolják!

Nagy kár, hogy a kiáll! - •' tást hazánkban csak Prágá- % ban rendezik meg. **

Kovács

Antal •" S

AVAV.VAVANVAVAV.V.VAV.V.V.V.V.V.V.’.V.V.V.V.V.'.V.V.V.V.V.V.V.V, azt figyelik, hogyan tükrö- ». ződik vissza a környezet a

gyermek érzékeny lelkivilágában. A pszichológusok azt vizsgálják, hogy milyen összefüggésben van a rajztehetség fejlődése a lelkivilág fejlődésével, stb. Ezen kívül mindannyiunkat kivétel nélkül meghat ez a hiszékeny, optimista „gyermek világlátás“ — vágy, hogy kifejezzék magukat a lehető legtökéletesebben.

Ezek a képek nemcsak a „alkotók" tehetségéről számolnak be. Mértékül szolgálhatnak is — ebben az

esetben nemzetközi viszony- Jfetm A . »I

latban — az egyes nevelési Ili flf I*

módszerek helyességéről. IIP W «J

Hogy a nálunk alkalmazott f| * J*

képzőművészeti nevelési m S ’•

módszer mennyire helyes. « t J»

arról legjobban beszél a ŕ

Csehszlovákiának odaítélt •• Ätóto» Äfe? «J

nagydíj a „kimagasló kép- Dušan Kállay, 15 éves: J« ,■ A kiállítás közönsége zőművészeti színvonalért". „Jánošík“ .J

ÍwAV.«AV.V.V«V.V.V.V.V.V.V.V.SV.V.V.V.VW.W.V.V.V.V.*AW.V.VASV.WAVAV.V.V.WA-.W.VV.V.V.V.V.V.V.V.V.'.V

Az „Unalmas nyári nap“ katonaélményből született, de az adott témából többet is kicsikarhatott volna írói tehetségével és meglátásaival. Az unalom és a nők utáni vágyakozás ugyan tartozéka és velejárója'a katonai életnek, azonban a felszín itt sokkal mélyebb okokat takar, mint amennyit ez az egy napba szorított, és sürűsített történet felfed előttünk. Mindezt ösz- szefoglalva azt állíthatjuk, hogy Duba novelláiban kísért a vázlat-szerűség, kiéretlenség és az egyszerűsítés. Ez sokban érvényes leghosszabb írására, az „Idegen szem“-re is, amely- lye! kapcsolatban helytálló és elfogadható az a nézet is, hogy már eléggé elkoptatott és Idejétmúlt írás. Azonkívül túlságosan is hosszúra nyúlik, s ezt a novella korlátái és műfaji határai nem bírják el.

P

ozitív értékelést érdemel a „Halott a daru atett“ c. novella, amely a kötet legjobb elbeszélései közé sorolható. Különösen modanivaló- jának merészsége és újszerűsége meglepő, mert eleddig az ilyen bátor hozzáállás, igazmondás és témaválasztás ritkaságszámba ment irodalmunkban. Beránek Karel valóban élő alak, a karrierista fölfelé- törés és haszonhajhászáS mintapéldánya, akiben még a mások iránt! szánalmat is elfojtja a túlfűtött és becstelen egoizmus. Duba érdeme azonban elsősorban az, hogy fel tudta térképezni azokat az apró rezdüléseket is lelkében, amelyek a jellem tökéletes megrajzolásában döntő szerepet játszanak. Nézzük, vizsgáljuk meg például, hogyan reagál Karel a haláleset hírére? Az írói leírás pattanásig feszültté teszi félelmét, de e* csak addig tart, amíg tudomást nem szerez a halott nejéről. Ekkor egy mosolyban és mosollyal feloldódik minden benne, mert Tomkóné halála még nem jelenti hanyagságának leleplezését s bűneinek feltárását, tehát a felelősség- revonást sem. Dubának az e típusokra való figyelmeztetése és állásfoglalása a történetét elmondó főhős belső monológjában csúcsosodik ki: „Csak Tomkóné ... Ugye, Karel, csak Tömkőné, és nem valaki a földön járók közül, csak Tomkö- né a magasbő!... Ököllel kellene, hogy arcon vágjalak, Karel, Tomkőnénak három gyereke van. s neked titkolt öröm villőzik a szemedben, és szabadabban lélegzel talán, mindjárt mosolyogsz is, hogy csak Tomkóné a halott..." Az írói tisztánlátás és lényegadás Itt és Így hatásos és pontos, tömör és világos!

A „Sírás az udvaron“-ban Duba kitűnő lélektani- és étet- ismeretekról tesz tanúbizonyságot. Ebben a rossz házasélet kóros tüneteit a gyermekekben, Tányicskában és Verában mutatkozó nyomait ecseteli élethűen. A végén szépen érzékelteti. hogy a szeretet nélkül nevelt leányban. Verában tovább élnek a rossz tulajdonságok, amelyek bizonytalan jövőjét, valamint majd az életben tanúsított összeférhetetlenségét sejtetik velünk. Csáth Géza, a századeleji orvos-író novellájában, az „Anyagyilkos- ság“-ban ezekhez hasonló gyermekek lelkivilágában olyan szadizmus fejlődik ki, amely végül is anyagyükossághoz vezet. Duba ugyan hamarább fejezi be a történetet, mintsem tudnánk, mi következik, de az okok így is egyazon gyökérre vezethetők vissza.

A kötet eddig egyetlen nem említett novellája, a „Csendélet a magtárban“ kissé a humoristának indult Írót juttatja eszünkbe. Az elbeszélés komoly célzatú mondanivalója ellenére is mosoiyt fakaszt.

Végezetül: nem volt célunk * és nem állt módunkban mindent elmondani a kötetről, csupán néhány észrevételünkkel tudtunk rámutatni értékeire és hibáira. S mindezt Duba tehetségének, további fejlődé, sének érdekében tettük.