Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-11-10 / 45. szám
Iíll!!ll!ll!llíl!l!!i!l!!!lll!!!!!ll!!!' A mindenkitől megcsodált lúgtorony. Megfelelően használjuk ki a lehetőségeket A szövetkezeti tagok élet- színvonalának emelése két úton halad előre. Egyrészt emeljük az EFSZ tagok egyéni jövedelmét, és gondoskodunk arról, hogy a tagok több természetbeni! juttatásban részesüljenek, másrészt pedig a társadalmi alap eszközeivel járulunk hozzá ahhoz, hogy emelkedjen a szövetkezeti tagok kulturális életének színvonala és a szövetkezeti tagok szociális biztosítását egyre jobban az egyénekre , nemcsak a kollektívára terjesztjük ki. Az anyagi tehetőségek természetesen a szövetkezet gazdálkodásától függenek. A szövetkezet alapszabályzata is előirányozza, hogy az anyagi eszközökét hogyan használják fel Ma csakis a szövetkezeti dolgozók egyéni jövedelmének növekedését tartanánk szem előtt és nem gondoskodnánk a kulturális szükségetekről, nem szélesítenénk ki a szociális biztosítást. akkor ezt a szövetkezet erősen megérezné, és hátráltatná a szövetkezet társadalmi életének fejlődését is. A kulturális alap eszközei! különbözőkéooen veszik igénybe a szövetkezeti tagok Meg- álteplt' iiiuk. hogy sok szövetkezet nem törődik a kulturális alap kiépítésével, és így a szövetkezet nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek fedeznék a kulturális szükségleteket. Találkozunk olyan esetekkel Is, hogy a szövetkezetnek megvan az anyagi lehetőségük, de nem használják ki A kulturális alap pénzösszegét egész egyszerűen átkönyvelik a következő évre. Országos viszonylatban a szövetkezetek kulturális alapja 130 millió koronát tesz ki. A kulturális alap 39—50 százalékát vezetik át a következő évre. A szövetkezeti tagok kirándulásaira aránytalanul sok pénzt költenek, viszont kevesebb jut a tagok szakképzettségének emelésére. A tények bizonyítják, hogv a szövetkezetek sok esetben nincsenek is tisztában azzal hogy milyen célokra használhatnák fel a kulturális alapot és hogyan fogjanak hozzá a tagok műveltségének emeléséhez. Gyakran megfeledkeznek arról, hogy emelhetnék a környezet kulturáltságát, szak- könyveket és folyóiratokat rendelhetnének. kibővíthetnék a szövetkezet könyvtárát, klub- helyiséget rendezhetnének be stb A kulturális alap eszközeit amint a taoa'riaW mutatja, sokféleképpen lehetne felhasználni. Gyakran találkozunk azzal, a véleménnyel is, hogy a szövetkezetek anyagi eszközeiből kellene fedezni az egész falu kulturális életével Összefüggő kiadásokat. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a szövetkezet kulturális alapja elsősorban arra szolgál, hogy a szövetkezeti tagoknak módot nyújtson képzettségük emeléséhez. Nagyon helyes az ha a feladatok megoldáséban nemcsak az állami, hanem a szövetkezet anyagi eszközeit is igénybe vesszük, és a faluban kultűrházat vagy klubhelyiségeket létesítünk. A kulturális alap felhasználásának kérdése minden szövetkezeti tagot, de elsősorban a fiatalokat érinti A fiatalokat, csakis akkor kötjük le a szövetkezethez, hogyha megfelelő kulturális életet biztosítunk számukra. Az EFSZ-ek vezetőségei sok jó tapasztalatot szereztek már ott aho! az ifjúsági szervezetek útján a- nyagi segítséget nyújtottak a fiatalok számára A privigyei EFSZ kulturális alapjának eszközeiből klubhelyiséget építettek, nemcsak a fiatal szövetkezeti tegök hanem a CS1SZ számára is Sokszor «o'é'VozMitlt hasonló esetekkel Hogyha gondoskodunk a szövetkezeti tagok kulturális életéről, akkor azok jól érzik magukat a szövetkezetben és nagyobb kedvvel végzik el munkájukat. Nemesócsán például a szociális alap eszközeiből építettek fel az állattenyésztésben dolgozók számára fürdőszobákat és öltözőket. Most szövetkezeti éttermeket építenek, és úgy tervezik, hogy nyáron, a csúcsmunkák idején közös étkeztetésről is gondoskodnak. A szövetkezeti tagok gyermekei számára bölcsődét rendeznek be Erre a célra 65 ezer koronát irányoztak elő. Vannak olyan szövetkezetek is, ahol segélyt nyújtanak fiatal házasulandók számára. így például a heténvi EFSZ-ben minden szövetkezeti tag, amikor megházgsodik 100 koronát kap. Több szövetkezetben a szociális alaphói járulnak hozzá a fiatat házasok lakásának építéséhez mint például Mar- ceilházán és Nemesócsán. A társadalmi alap anyagi eszközeit közvetlenül a fiatalok érdekében kell felhasználni. A CSÍSZ szervezetek nagyobb kezdeményezést mutassanak mindenütt ott ahol ezzel az alappal rosszul gazdálkodnak. Buzna Alojz, mérnök né] kevesebb kalciumdiszuifid- ra, azaz főzósavra legyen szükség. A FÄTÖL A CELLULÓZIG AZ ÁLLOMÁSTÓL A LÜGTORONYIG Papírgyár. így ismeri mindenki Gömörhorkát. A megsárgult domb tövében magasodik a szürke esős ég felé a hatalmas lúgtorony. Nemrég épült. Szép. A gyár mellett elsuhanó vonatok ablakából is mindenki arra néz elsőnek. Valahogy ez adja ez üzem komolyságát. És hiába szalad a vonat még sokáig a gyár területét övező kerítéssel párhuzamosan, amelyen belül óriás méterfa-hegyek tornyosodnak, ez a nagyság eltörpül a lúgtoronyé mellett. „Ez a papírgyár“. így mondja mindenki. Köze! százéves történelme folyamán így ivódott be a köztudatba. Papírgyár? Nemi Cellulözgyár. Ez a valóság. Kétségbeesve állok az állomás mögött, s nézem az autók által latyakká gyúrt utat. Naponta esik. Igaz hozzá tartozik az őszhöz. A felhők a fejedet súrolják, mint a János vitéz huszárjainak, de a kalendárium'szerint állítólag így van rendjén. Naponta esik. Az autók pedig pillanatonként járnak. Hát sár van. Félcipő. Na hiszen. A segítség fiatalember képében jön. Ajánlkozik, bevisz hátulról. Megmenekültem. OKOS EMBEREK KÖZÖTT A technikai fejlesztési osztály az üzem agya. Itt nyer megvalósítást, konkrét formát minden ötlet, minden javaslat. Persze, a tervezőpapíron, s csak aztán a valóságban. Az osztály vezetője Pákozdy Lajos mérnök. Itt vannak még a technikusai és a gazdasági osztály vezetője. Ötvös Sándor, valamint Barna Kálmán a laboratóriumból. Egyre csak a papírgyárra jár a nyelvem. Kijavítanak. Celluiózgyár. Barna cellulózt és fehér cellulózt gyártunk mondják. — A papírgyártás csak mind melléktermék szerepel. A huliadékpapírt dolgozzuk fel csomagolópapírrá — teszik még hozzá. — Pontos cím ezek szerint — Keletszlovákiai Cellulóz és Papírgyárak nemzeti vállalat, Gömörhorka. Bólogatnak hozzá. Aztán elmondják, hogy a cellulóztermelésük a múlt évhez viszonyítva egy százalékkal növekedett. Csekélység. A népgazdaságnak 537 ezer korona plusz. Csak ez az egy százalék. — Cellulóz-termelésünk 60 százalékát a szlavosi testvérüzem kapja — mondja Ötvös Sándor. — A 40 százalékon pedig csehországi papírgyárak. Magyarország. Lengyelország, valamint az NDK osztozkodnak. Büszkélkedve sorolják az országneveket. — Hát a minőség? Azzal, hogy állnak? — kérdezem közben. Vége a büszkeségnek. — Hát a cellulóz minősége még nem éri el a világszínvonalat, de most folyik az osztá- lyoző-berendezések átépítése (hazai és külföldi gépeket szerelnek fel), ami nagy javulást kell, hogy hozzon minőségi téren is, — mondja Pákozdy Lajos mérnök. A felszabadulás óta egyre korszerűsödik az üzem. A nehéz fizikai munka hova-to- vább teljesen kiküszöbölődik. A problémát lényegében már csak a szénvíz jelenti. A tárolók kfcsiknek bizonyultak. Most próbálnak három és fél millió koronás befektetéssel úgy- ahogy javítani ezen a helyzeten. A közeljövő tervei közé tartozik a két fokozatú (két fá- zisos) kifözés megvalósítása, illetve ennek a kiépítése. A pontossabb tervek 1966-ról beszélnek. Hogy mi a két fázi- sos kifőzés? — A hagyományos módszerrel 50 százalékos cellulóz-kivonatot nyerünk. Az új módszerrel pedig mintegy 56-58 százalékos celluiózkivonat érhető el. Sokkalta jobbminőségű kivonat. Nem beszélve arról, hogy mindez a víztisztaság javításához is nagyban hozzájárul majd — magyarázza Pákozdy mérnök. A kép címe tt 1s lehetne: KÉMÉNYEK. A rövidke cím nem árulná azonban el, hogy egy új mezőgazdasági rendeltetésű karbamidot gyártó üzemről van szó, mely Üzbegisztán! Csircsekben épült a holland „Continental“ cég közreműködésével Hd Egyik nyugati szomszédálla- munkban történt a nyáron, ahol a földbirtokosok idénymunkásokat fogadnak a mezőgazdasági csúcs - munkák idejére. Egy Hampelmann nevű megrögzött munkakerülő is elhatározta, szerencsét próbál a számára ismeretlen szakmában. Gyökeres javulást Ígért a munkaközvetítő hivatalban, ihol úgy ismerték i naplopót, mint a rosszpénzt. Hampelmann megbánást színlelt és hangyaszorgalmat ígért, csak munkához jusson. De ahogyan kutyából nem lesz szalonna, úgy az édes semmittevés rajongójának még a természet lágy ölén sem fűlött a foga a munkához. Rövid és dicstelen mezőgazdasági vendégszereplése után megint csak ott ácsorgott a munkaközvetítő irodában. — Maga már megint itt van? — mordult rá a hivatalnok. — E ngedelmet kérek — fuvolázta a hivatásos széltoló —, de ezúttal igazán önhibámon kívül vesztettem el munkahelyemet — Mert a munkafelügyelö bizonyára nem volt hajlandó maga helyett dolgozni! — vágott szavába a nekiböszült férfi. — Szent igaz, ezt azonban nem is kívántam tőle — válaszolta a lé- hűtő szemforgatva. — A hiba ott volt, hogy ha a munkafelügyelő sarkon fordult, én lebzseltem helyet - te. Társaim meg- süvegeltek, azt hitték, én vagyok a munkafelügyelő. Ezt a tekintélycsorbát az igazi hajcsár nem tudta elviselni: harmadnap kivágott, mint a makkhetest. K. E. Barna Kálmán vezet a hatalmas fapiramisok közt. — Innen indul minden, illetve jóval élőbbről, az erdőből, ahol kivágják a fákat, de mi csak innen a tisztítótól, kéA kazánból kijövő, űgyneve zett fetárt forgács a mosómé dencébe kerül Mosatás után a foszlatóba tolatják. Foszlatás osztályozó-berendezésen megy keresztül, hogy a különböző szennyező anyagok biztosabban különválasztódjanak. (A fe! nem tárható • faanyagok — görcsök — az első osztályozás után mechanikus őrlőbe kerülnek és melléktermékként a csomagolópapír - gyártásban hasznosítják). Az osztályozott cellulóz-anyag a víztelenítő gépbe kerül, ahol körülbelül 45 százalékos száraztartalmat érnek el. Innen aztán az automatikus, fotocellás vezérlésű gépsoron Flandner Gyula gépével regtelenftést végzőktől számítjuk — mondja. Közben vezet, magyaráz. „A méterfa, kéregtelenítés után, az aprítóba kerül, ami kettő-négy centiméteres forgácsokká vágja. A faszecskát levegő fújja fel a főzőkazánok fölötti tárolókba. (Naponta mintegy 500-600 köbméter fát dolgoznak fel. A vágóba egyelőre még kézzel adagolják a fát, de rövidesen elkészül az új vágó-osztályozó berendezés Is, ami az eddigi nehéz kézi munkát — a fa adagolása — megszünteti). A főzőkazánok pakolása gőznyomással történik. Cél: minél jobban kihasználni a kazán űrtartalmát. Egy főzetből minél több anyag kerüljön ki és mia kéregtelnítést végzi 200 kg-os bálák formájában a raktárba kerül, majd pedig a Szlavosra, Csehországba, Magyarországra, Lengyelországba és az NDK-ba, hogy esetleg mint jegyzetfüzetekkel vagy levélpapírokkal találkozzunk vele újra.“ Csaknem 500 gömöri munkás birodalma ez a gyár. A környék minden falujából dolgoznak itt. Egy pillanatra beléptünk nézelődni, kíváncsiskodni, íme az eredmény: a Keletszlovákiai Cellulóz és Papírgyárak nemzti vállalat gömörhorkai üzeme. Tóth Elemér
