Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-11-10 / 45. szám

A titokzatos JÄĽ katakombák V 2 GYÄB? — KRUPP GYÁRA? — A BIRODALMI KINCSEK REJTEKHELYE? — VAGY HITLER EGY MÁSODIK TANYÁ­JA? — HALÁLTÁBOR A FÖLD ALATT? — ATOMÖVÖHELY? — MI VAN A FÖLDALATTI FOLYOSÓKBAN? Csupa kérdés, de rövid időn belül fény derül e második vi­lágháború egy további titkára, amely eddig rejtve maradt, s habár már csaknem húsz esz­tendeje, hogy befejeződött a háború, a titokra mindmáig nem derítettek fényt. Lengyelországban, Wallm vá­ros környékén’ a hegyoldalak a második világháború utolsó titkának egyikét rejtegetik. A lakosság egyszer-másszor föld­alatti folyosók bejáratára buk­kan. E földalatti folyosók több kilométernyi kiterjedésüek, és különböző magasságban futnak. A bejáratok a föld mélyébe ve­zetnek, keresztfolyosókba tor- kollanak, földalatti utakat, csa­tornákat, alagutakat képezve, s az egész bonyolult földalatti folyosórendszer valóságos „vá­ros", álcázva az emberi sze­mek elöl. SENKI SEM TUDJA, MI EZ? Ä németek éjjel-nappal szál­lították a betont a föld alá, éjjel-nappal hordták ki a föl­det meg a követ Az utolsó pil­lanatokban hirtelen abbahagy, ták a munkát. Ezt bizonyíják a kifúrt bejáratok, amelyeket robbanóanyaggal töltöttek meg, továbbá ezt bizonyltja az egyik helyen otthagyott villany-fúró­gép is. Mit bizonyít azonban a föld alatt, a sziklabejáratnál csak­nem szemben álló két beton­erőd? Mire szánták ezt, mi ér­telme volt ennek, mire készült ez? Kit ki ellen kellett védel­mezni a két erődnek? Minek épültek a betonerődök a szik­lává jatokban? A Walim környékén élő la­kosság a háború utolsó nap­jaiban a föld mélyéből jövő robbanássorozatokat hallott Mindez homályt borított a ti­tokzatos földalatti helyre. De örökre -e? Eddig senki sem tudja, mi rejlik a hegy mélyében. Egyes szemtanúk, akik megpróbálták fényt deríteni a huszadik szá­zad katakombáira, nem sokat tudtak bebizonyítani, mivel alighogy pár méterre bemegy az ember a föld alá, acélkapuk, betonerődök, vízzel telt negy­ven méter mély kutak zárják el az útját. Nem csoda tehát, hogy a lakosság körében e bor­zalmas földalatti hely felől kü­lönféle hírek keringenek. A titokra azonban mihamar fény derül. Egyesek már isme­rik a titok egy-egy részét. Kazimierz Fedrovicz Walim. ban megtalálta a halottak félig elmosódott névjegyzékét, azo- két, akik valaha e helyen dol­goztak. Mit csináltak ezek az embe­rek, és milyen körülmények között pusztultak el? A névjegyzéken csaknem 240 vezetéknév van. De ez arra vall, hogy ez csak egy bizonyí­ték-foszlány egy titkos halál­táborból, amelynek a létezése előttünk eddig ismeretlen volt. ERRE A HALÁL JÁRT A rovatokban a keresztneve­ken kívül az illetők nemzetisé­gét is feltűntették. Legtöbb­ször ez olvasható: — lengyel, orosz, s ezenkívül előfordul ez a megjelölés Is — munkás Ke­letről. A névjegyzéken olasz és fran­cia eredetű nevek is vannak. Egyes halottak, ahogy később sikerült a dologról meggyőződ, ni, hadifoglyok voltak. De e többség más gyűjtőtáborokból került ki, akiket a háború utol­só hónapjaiban szállítottak Wa- iimba. A foglyok elpusztításának időpontja: 1944 októbere, no­vembere és decembere, továb­bá 1945 eleje, egészen májusig, a háború végéig. Ez arra vall, hogy az ismert hitleri nagy halálgyárak fel­számolása, evakuálása és fel­szabadítása után Walim kör­nyékén haláltábor volt és mű­ködött Nem tudjuk, milyen méretű volt, mennyi ember pusztult el benne, s mi tör­tént azzal a sokezer rabbal, akik a földalatti katakombák építésén dolgoztak. Talán csak egyetlen ember van, akiről tudjuk, hogy él, s ez Szenkowszki őrnagy. Be­szélt arról a lázas igyekvésről, ahogy a hitleristák dolgoztat­ták a foglyokat a földalatti munkálatoknál, a sokezer rab­ról, akiket a táborokból Wa- limba szállítottak. A rabok kö­zül senki sem tudta, mit épí­tenek ott, senki sem tudott áttekintést szerezni a munká­latokról. Még az SS-ek egymás közt sem beszéltek soha erről a dologról. A ki és bejáratnál Johnson Amerika új elnöke mindenkit gondosan igazoltak. A raboknak, akiket a háború utolsó hónapjaiban szállítottak Walimba, még azt sem enged­ték meg, hogy barakkokat épít­senek maguknak. A környező hegyoldalakban, földbevájt üre­gekben laktak. Az őrség épü­letei, a gestapósok mulatóhe­lyei, az Irodák és a melléképü­letek — mindez jól álcázva volt, úgyhogy az első pillanat­ra fel sem lehetett ismerni azokat. Ezeket az épületeket a visszavonuláskor aztán felrob­bantották vagy felgyújtották. A rabok, akik reggelenként a föld alá mentek dolgozni, visszajöttükkor az otthon ma­radt betegeket már nem ta­lálták a helyükön. Akadnak olyanok is, akik azt állítják, hogy Walim földalatti üregei negyven kilométeres körzetben összeköttetésben vannak a régi bányákkal. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK­BAN bekövetkezett tehát a várt „földcsuszamlás”: a re­publikánus párti elnökjelölt, a szélsőséges jobboldali ele­meket képviselő Barry Goldwa. tér nagy vereséget szenvedett. Az amerikai elnökválasztási rendszer sajátossága követ­keztében Johnson győzelme több mint 480 elektor szava­zatát jelenti, Goldwaternek mindössze öt déli államban si­került megszereznie az elektori szavazatokat: Dél-Kaliforniá ban, Georgiában, Alabamában, Mississipiben és Louisianában. Jonhson győzelme már ked­den a kora esti órákban vi­lágossá vált, amikor elsöprő többséget szerzett a keleti partvidék államaiban. Itt még a korábbi republikánus erős­ség, Vermont állam szavazatai­nak többségét is megszerezte. Hasonlóan nagyszabású volt Johnson előretörése a Közép- Nyugaton, valamint a nyugati államokban is. Csupán a faj­üldöző déli államok biztosítot­ták támagatásukról a republi­kánus elnökjelöltet. Itt vi­szont fordított folyamat követ­kezett be — a korábban de­mokrata déli államok közül Missisippl egyes részeiben Johnson mindössze a szavaza­tok öt százalékát nyerte el. Johnson elsöprő győzelme végső soron annak tulajdonít­ható, hogy a béke politikáját írta választási zászlajára és az amerikai szavazók milliói e politika mellett tettek hitet a szélsőséges republikánus el­ÁZ EMBEREK SZÍVESEN NAGYZOLNAK, De arról, hová vezetnek a földalatti folyosók, hány ilyen folyosó van s minek épültek azok, arról senki sem tud sem­mit. Michal Kunyicki, aki e vidé­ken él, a dolgok után kutatva, sokmindenről tud. Az ügy ér­dekelte a „Szabadság katoná­ja" című lap szerkesztőségét, amely nemrég szakembereket, aknászokat, búvárokat, bar­langkutatókat toborozott a ti­tok felderítésére. A történelem eddig nem is­mert olyan expedíciót, amely a föld mélyén ilyen lázasan ku­tatott volna. Lapjaink is figye­lemmel kísérik a munkát és a jövőben még írunk az ered­ményről. Walimban már kutat­nak, megmérték a rádióaktivi­tás fokát, vegyelemezték a le­vegő szennyeződését. A pán­célkaput, amely a huszadik század titokzatos labirintusai­nak bejáratát őrzi, a levegőbe röpítik. (Ä) nökjelölt kalandorpolitikájával szemben. Goidwater veresége nehéz helyzetbe hozta a Re- publikánnus Párt vezetőségét is. Ezt bizonyítja, hogy a párt mérsékelt szárnya azonnal megindította a támadást a bu­kott elnökjelölt ellen. Cabot Logde, Goidwater jelölésének egyik legismertebb ellenzője például nyilatkozott a sajtónak és hangsúlyozta, hogy „a köz- társaságiaknak újjá kell épí­teniük pártjukat", mert a vá­lasztások azt mutatják, hogy a szavazók olyan Amerikát akarnak, amelyben „mindenki egyenlő bánásmódban részesül, tekintet nélkül fajára vagy bő­rének színére." Az eredmény bizonyítja — mondotta Cabot Lodge —, hogy a szavazók az ország problémáinak pozitív megoldását akarják, az a vé­leményük. hogy a külügyeket ügyesen és óvatosan kell in­tézni. Nyikolaj Poljanov az Izvesz­tyija szemleírőja az amerikai elnökválasztás kimenetelét kommentálva többek között ezeket írja: — Az amerikai elökválasz- tás eredménye megmutatta, hogy az amerikaiak többsége tisztában van a szélsőséges politika veszélyeivel, megérti, hogy mi fenyegeti, ha ez a politika uralomra jut az Egye­sült államokban. Az amerikaiak, amikor Goidwater ellenében Johnsont választották, min­denekelőtt a Johnson és Goidwater által kifejtett poli­tikai program közti különbség lényegére gondoltak. IIIHIIIIIIiiüilüS’ Mécsei Gyula ill!!lll!!lllll!lll!l!ll!!ll!l!!l!!!lillllllll!llllll!lllllll!lll!l!!l!llllli:ill!!l lliillülilllllllllllllllll Inkább később, mint n. Az új határozat, amely rész­ben megkönnyíti az alapszer- vézétek munkáját az ideológiai nevelőmunkában, nem minde­nütt talált a vért visszhangra. Az első témát: „mi a CSISZ és mit akar a CSISZ" — nem minden szervezetben tárgyal­ták meg. Részben azért, mivel nem ismerik tökéletesen en­nek a témának tartalmát és feladatát, másrészt pedig ma­gát a határozatot nem sajá­tították el. Mindenesetre a tag­sági gyűlés követelheti a ve­zetőségtől, hogy ismertesse az ideológiai nevelőmunka ez évi tervét. Előfordul ugyanis, hogy az alapszervezetek anélkül, hogy ismertetnék a tagsággal e tervet egyenesen felküldik a járásra, mivel azt onnan kö­vetik. Tehát a vezetőség ko­molyságának, de a tagság nemtörődömségének is betud­ható az a tény, hogy az ideo­lógiai nevelőmunka terén még nem tettünk semmit ebben az évben. Sokszor találkozunk olyan e- settel, hogy az ideológiai ter­vet példásan kidolgozzák, de a példás terv még nem jelenti azt, hogy minden rendben van. A tapasztalatból ismerjük a tagsági gyűléseken a tagok passzivitását, különösen akkor, ha a vezetőség ilyen jellegű kérdéseket igyekszik megtár­gyalni a tagság bekapcsolódá­sával. E passzivitást feloldhat- juk.ha megkérdezzük a tago­kat, mit szeretnének tudni, mit szeretnének csinálni egész év folyamán. A legtöbb szer­vezet tevékenysége egy szín­darab betanulásával és előa­dásával éri el tetőfokát, en­nek sikeres vagy kevésbé si­keres előadása határozza meg a tagok hangulatát és munka­kedvét. Még helytelenebb az, amikor egy szervezet tevé­kenységét csak a táncmulat­ságok számával értékeljük, nem is szólva arról, ha ez a táncmulatság is versenyivá- szattá süllyed. Mit tegyünk tehát, hogy ezeknek a hibáknak kiküszö­bölésével megkezdhessük mun­kánkat? Ha nem tudunk mit kezde­ni az ideológiai nevelés tervé­vel, forduljunk bizalommal a CSISZ járási vezetőségéhez se­gítségért, mind a terv kidol­gozásánál, mind az előadók biztosításánál. A kidolgozott tervet utána hagyassuk jóvá a tagsági gyűlésen, az esetle­ges javaslatokat foglaljuk bele az évi tervbe. Ne törekedjünk arra, hogy egy témakör fel­dolgozásával kielégítsük a tag­ság érdeklődését. Különösen a falusi szervezeteknél óvakod­junk ettől, mivel ezekben a szervezetekben a tagság ösz- szetétele, korosztálya, és ér­deklődése széleskörű. A leg­jobban bevált forma ezekben a szervezetekben A világ tér­képe fölött című kör a Ki mit tud a versenyek vagy más el­méleti vetélkedők szervezése. Az iparban dolgozó fiatalságot többnyire érdeklik a technika legújabb vívmányai, a gépek, a termelés menetének korsze­rűsítése. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat pedig in­kább vonzák a legújabb terme­lési módszerek, a traktorok és gépek használata a mezőgazda­ságban. Ezek azok a speciális kérdések, amelyeket minden CSISZ szervezetben figyelem­be kell venni. Feldolgozásukat beiktathatjuk az Ifjúsági Aka­démia tervébe. Az ilyen előa­dás-sorozatba, bekapcsolhat­juk a tagság legnagyobb ré­szét, különösen a téli időszak­ban, mikor a mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok több időt fordíthatnak az el­méleti kérdésekre. Az Ifjúsági Akadémia vagy Egyetem kere­tén belül megtárgyalhatjuk a szövetkezeti iskola által előírt anyagot és így a szövetkezeti esti iskola szerepét átveheti az Ifjúsági Akadémia. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az Ifjúsági soha Akadémián nem állják meg he­lyüket azok a módszerek, a- melyeket az irodákban vagy a Népi egyetemeken használunk. Itt is figyelembe kell venni a fiatalok lelkivilágát, fejlődésé­nek stádiumát. A fiatalok igye­keznek behatolni a dolgok mé­lyébe, összefüggést keresni egyes jelenségek között, s egyúttal azok lényegére tapin­tani. Kritikai álláspontra tö­rekednek az egyes dolgokkal szemben, de bírálatuk mellől még sokszor hiányzik az önbí­rálat, ami a tapasztalatlansá­gukra vall. A fiatalok, bár haj­lamosak az elvont fogalmak megértésére, mégis helyes, ha az előadó konkrét példákkal támasztja alá elméleti fejtege­téseit. Mindezen tényezők figyelem­be vételétől függ a szervezeti munkánk sikere. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az ideológiai nevelésért nem­csak a vezetőség felelős, ha­nem maga a tagság is. A ve­zetőség feladata a tagok ér­deklődése alapján szervezni a munkát, a tagoké pedig, hogy végrehajtsák a közösen elha- tározottakat. Legyenek kezde­ményezők, ne várják ölhetett kézzel azt, hogy mit tesz értük a vezetőség. (Folytatjuk) (Tribúna 1965)- . ä**:» A régi iskola épületében kapott új otthont a kultúra Nagycéténybem Csak több ssgítség kellene Számomra majdnem hogy fehér Nyitna környéke. Vol­tam itt már ugyan átutazó­ban, de akkor is inkább csak magában a városban. Ám, ha netán mégis kijutottam a város környékére is, nem tartózkodtam ott hosszabb ideig. így aztán érthető, hogy az első adódó alkalom­mal igyekeztem pótolni a mulasztottakat, s az itt tar. tózkodásra szánt időt meg is toldottam. Persze, a né­hány nap sem pótol mindent, de annyit mégis jelent, hogy legközelebb már több időt fordíthatok a tényleges munkára, mint az utóbbi esetben a tájékozódásra, kérdezősködésre. Dehát min­dennek megvan a maga ára. Utam végcélját jelezve az illetékes járási szervnél nem sok jóval kecsegtettek ugyan, és őszintén szólva nem is igyekeztek más irányt szabni utamnak. Bár nem egyszer megemlítették Berencs községet — ott nyilván jobban is mennek a dolgok, — de nem vették rossznéven, hogy éppen Nagycéténynek veszem az irányt, ahol ezek után való­színűleg valamilyen oknál fogva mégsincs minden rendjén. Egynéhányan ’ ültünk az asztal körül, az idős No- szák László, HNB elnök, a Spergel fiú. a CSISZ helyi szervezetének elnöke, Bal- kó Anna pedagógus, pionír­vezető, Sándor Cecília, a községi könyvtár vezetője, szintén pedagógus és egy­úttal a helyi CSISZ szerve­zet vezetőségének tagja is, valamint még két pedagó­gus, akik viszont aktív sportvezetők. És mindennek ellenére magában Nagycétényben is így kezdték: — Nem sok dicsekedni valónk van — mondták be­vezetésképpen többen is — majd pillanatnyi szünet után újból megszólalt valaki. — Nines könnyű dolgunk, hisz alig van itthon valaki. Az EFSZ-ben is csak három fiú és egynéhány lány dol­gozik. Szétszéledtek a szél­rózsa minden irányában, mezőgazdasági idénymunká­dé ra a távolabbi állami gazda­ságokba, Csehországba, va­lamint a közeli és a mesz- szi ipari központokba. És ha meg is jönnek szamba- tanként, kéthetenként, vagy még ritkábban, akad tenni­valójuk otthon is. Csakis az itthonlevőkre számítha­tunk és talán azokra, akik gyakrabban megfordulnak otthon. Velük pedig a tél kivételével alig van problé­ma. A sportszövetség és a HESZ kellő sportolási és szórakozási lehetőségeket nyújt számukra. A község sport krónikája szerint már amúgyis nagyon régen ver­senyszerűen sportolnak a nagycétényi fiatalok. És ezek a fiatalok mindezen kí­vül sportteljesítményekkel is törődnek. Nemrég kerí­tették be sportpályájukat. Tehát nem tétlenkednek a nagycétényi fiatalok, még akkor sem, ha kedvezőtlen helyzetben is vannak azok­kal szemben, akiknek lega­lább bejárási lehetőségük van munkahelyükre. A CSISZ helyi szervezetének vezető­sége helyesen cselekszik, a- mikor tevékenységét főképp abban az időben fokozza, amikor a fiatalok többségé mégiscsak hosszabb időre hazatér falujába. Porszél mindezzel kapcsolatban a' lehetőségekről is szólni kell Jól felszerelt könyvtárral rendelkezik a község, és olyan könyvtáros áll a könyvtár élén, aki nagy hozzáértéssel tájékoztatja az olvasni akarókat. Nemkü­lönben a község kultúrháza is az ifjúság rendelkezésé­re áll, ahonnan a TV-készü- lék sem hiányzik. És végül, de nem utolsó sorban, a község vezetősége csak úgy mint az iskola pedagógusai is önzetlenül megadnak minden támogatást a fiata­loknak. Mindennek ellené­re, ha a falusi CSISZ szer­vezet némely dologban te­vékenységében el is tér a megszokott sablontól, nem tekinthető ez úgy, mintha baj lenne tevékenységével, talán csak több segítséget igényelne az illetékes fe­lettes szervektől.-ny -d Üjabb náci bűnöző a stuttgarti bíróság előtt. Dr. Kurt Leib­rand a stuttgarti bíróság előtt ad számot a Második Világ­háború alatt elkövetett gaztetteiért. Felvételünk dr. Latern. ser védőügyvéd (jobbra) társaságában örökíti meg a vádlot­tat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents