Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-11-03 / 44. szám

A középszlovákiai kerület tükörképe Kysuca és Orava valamikor Szlovákia legszegényebb vidé­kei voltak, ahonnan tízezrek vándoroltak ki Franciaország­ba, Belgiumba, Amerikába. S ma? Csaknem 90 új üzem épült a kerületben, köztük Nižnán a Tesla, az istebnéi Kovohuty. a Kysucké Nové Mesto-i Finom­mechanika-üzem. Csak hármat soroltunk fel a sok közül. Az üzemekben több mint 100.000 ember talált új foglalkozást. • A burzsoá köztársaság ide- jé* a középszlovákiai kerület üzemeit"!’ mindössze 51.000 ember dolgozott, a lakosság­nak kevesebb raitit a 6 száza­léka. • 1940-ben a kerületben 52 ezer munkanélküli volt, s 12 ezer ember Németországba ment dolgozni.-O­• 1960-ban 1949-hez viszo­nyítva az ipari termelés szín­vonala ötszörösére emelkedett. • 1945-ben 295.000 tonna szenet fejtettek a kerület bá­nyáiban, ma 3 194 000 tonnát.-O­Megkezdödött a kerület déli részének iparosítása is. Főleg élelmiszeripari üzemek épül­nek, mivel a rimaszombati és a losonci járásban elegendő feldolgozásra kerülő mezőgaz­dasági termék terem. A kerület döntő ipari ága a fémfeldolgozó ipar, amely az össztermelés több mint egy- harmadát teszi ki. Jelentős még a vegyi, az élelmiszer és a fa­feldolgozó ipar. A kerület 15 gépipari üzeme az össztermelés 35 százalékát adja. És a termelés sokoldalú. Gyártanak diesel-hidraulikus mozdonyokat a turčianske) gépgyárban, önműködő telefon­berendezést Lipt. Hrádok-on. golyós és görgős csapágyat Kysucké Nové Mesto-n. motor- kerékpárokat a považské) gép­gyárban. televíziókat Nižnán, darukat Breznőn. stb. Szlovákia minden szénbányá­ja a középszlovákiai kerületben van. A barnaszéntermelés 35.9 százalékkal emelkedett, még­sem tudja a szükségletnek még a felét sem fedezni. A munka­termelékenységgel párhuzamo­san emelkedett az átlagos havi kereset is. 1959-ben 1772 ko­rona volt a havi kereset, 1963- ban 2091 korona.-0­Valamikor a kerületben csak egy-két kis villanytelep dolgo­zott a Harmanec patakon, a Garamon s egy a Vágón. Aztán felépültek a Vág vízierőmövei. Befejezzük Szlovákia legna­gyobb hőerőműve felépítésének harmadik részlegét is Nováky- ban. S az eredmény? 1937-ben alig több mint négy milliárd kilowattóra áramot termelt az első köztársaság, míg 1963-ban a kerületben 4 124 000 000 kilowattóra vil­lanyáramot termeltek. A kerületben a fiatalok 18 hónap alatt felépítették az If­júsági Vasútat. 47 162 brigádos dolgozott az építkezésen, s 21 kilométer hosszú vasútvonalat épftettek. A kerület gazdasági életében évszázadok őta nagy szerepet játszott az erdő. Szlovákia fa- kitermelésének több mint 57 százalékát a középszlovákiai ke­rület adja. Több fafeldolgozó üzem épült, s az export terén is fontos szerepet játszik a pa­pír, cellulóz, gömbfa, stb. ki­szállítása. A kerület mezőgazdasági helyzetét egy-két tény befo­lyásolja. Például, hogy a mező- gazdasági földterületnek mind­össze 47 százaléka szántó. Ez az arány a legalacsonyabb or­szágos viszonylatban is. A szo­cialista szektor a kerületben a mezőgazdasági földterületnek mindössze a 69.6 százalékán gazdálkodik. Országos méret­ben ez a legalacsonyabb átlag. • Egy traktorra 50,8 ha föld­terület jut, • Hektáronként 42,7 kg mar­hahúst termeltek, • A tejhozam 1960-hoz vi­szonyítva tehenenként 197 li­terrel csökkent, • A búza átlagos hektárho­zama 18,1 mázsa, a burgonyáé 99,3, a cukorrépáé 272,9 mázsa. Tehát még van tennivaló bő­ven. (A) qo Új üzemek Újraépített, modernizált üzemek Arany korona-két kalafáccfal A kínaiak a porcelánt már a hetedik században ismerték. A hires világutazó, Marco Polo a tizenharmadik században el­hozta magával Európába ké­szítményeik néhány remek da­rabját, a tárgyak azonban nem árulkodtak készítésük módjá­ról. A porcelángyártás Európá­ban továbbra is titok maradt, egészen addig, amíg Meissen- ben sikerült Bödgernek előál­lítania ezt az értékes, szép anyagot. Ezzel indult el útjára Európában a porcelángyártás. 1711-ben már jónevii porcelán - gyár dolgozott Bécsben. A ti­zennyolcadik század végén pe­dig a porcelángyártás hazánk­ban is megkezdődött Karlovy Vary táján. Itt találtak rá ugyanis a porcelán alapanya­gára, a kaolinra, a környékbeli szénbányák viszont az égető kemencék ideális ellátását biz­tosították. Először Slavkovban létesült porcelángyár. Majd Klasterecben. Ma a csehszlovákiai porce­lánipar világhírű. Karlovy Vary táján tizennyolc porcelángyár működik Karlovarský Porcelán nemzeti vállalat név alatt. A XVIII. század végén a Javorina hegy oldalában Johann Godfried List és Friedrich Hötzke kaolinra bukkantak, s ennek köszönhető, hogy 1802. október 12-én megindult a bre- zovai porcelángyártás. Felkerestem a brezovai por­celángyárat, mely elefántcsont színű készítményeivel világ­szerte ismertté vált. Három­éves szünet után, melyet az épület átépítése okozott, ebben a gyárban nyílt meg az év de­rekán újból a Karlove Vary-i porcelán kiállítása. Egyébként ez a gyár fogja a jövőben azo­kat a különleges darabokat készíteni, melyeket külföldi megrendelőknek szállítanak, havonta körülbelül 70 000 Kčs értékben. A régies külsejű gyár hosszú udvarának végén lévő épület­ben van a Karlovy Vary-i por celán állandó kiállítása, A föld - szinten egy nagy kép ötlött szembe a gyárról, majd néhány kis porcelán a híres hagyma minta (Zwiebel Muster) kobal- tos kék színű tányérai. Ezeket még Meissen kezdte gyártani, később azonban a csehszlovák porcelánipar egyik jellegzetes­ségévé váltak Maga a kiállítás az emelet egyetlenegy, de ha­talmas termében van. Verena Puloviéová elvtársnő kalauzol­ja az igen nagyszámú látoga­tók seregét. Tőle tudtam meg sok érdekességet a kiállításról, de magáról a gyárról is. A vendégsereg soknyelvű, szinte lehetetlen mindegyiknek ked­vére tenni. Ezért vezették be a különféle megszólaló magnó­szalagok használatát. A kiállítási terem egyes vit­rinjei a porcelángyár történe­tét mutatják be a manufaktú­rától a modern iparig. Láttam, hogyan fejlődött a kézi festés vagy a rézmetszetes dekoráció és valóban az egyik szerviz remekebb volt, mint a másik- Hosszú ideig gyönyörködtem É. Fietke vadász-szervizének pompás színeiben éppúgy, mint a többi brezovai festő alkotá­saiban, J. Güntertől Kamerán át J. Uhlig. Az egyik sarokban embermagasságú óriás váza ál­lott, annak idején a schön- brunni kastély megrendelésére készült 1888-ban és Gerstner valóban remek színeket vará­zsolt elő hatalmas képein. Mi­vel közben a schönbrunni pél­dány elpusztult, az itteni nagy értéket képvisel. Egy amerikai már háromnegyed millió koro­nát kínált fel érte. Itt találha­tó az a szerviz, amelyet XV. Benedek pápa rendelt s az is, amelyet Erzsébet angol király­nő vásárolt a gyárban. Az angol királynő szervize csupa mosolygó rózsa és virág, a pá­páét széles sötét kobalt szegély díszíti, mindkettő dúsan ara­nyozva. Igen sok empire stílu­sú szervizt láttam az első köz­társaság idejéből Ilyen empire készlettel, melyet Korda festő­művész dekorált, nyerte el a brezovai gyár az 1937-es pári­zsi világkiállítás nagydíját. Érdekessége a kiállításnak az a hatalmas tányér, amely az 1964-es filmfesztivál alkalmá­ból készült. A tányérba a fesz­tivál hírességeinek aláírásait égették be Betsy Blairtól Elisa Montesig. Jelenleg — mint arról Pulo- vičová elvtársnő tájékoztatott — Elca és Tosco porcelánt gyártanak. Ezzel a két készít­ménnyel nyerték el a bruxelle- si nagydíjat és továbbra is nagy iránta az érdeklődés. Megnéztem az egyszerű és ta­lán épp ezért szép mintát, íz­léses, nagyobbrészt feketével meg zölddel díszített, elefánt- csont színű fehéres porcelán. Az utolsó falon látható a sok díf és érem, amit a brezovai gyár kapott az 1828-as prágai kiállítástól kezdve az 1873-as bécsi ipari kiállításon át az 1958-as bruxellesi világkiállí­tásig. Ugyancsak itt láttam a brezovai porcelán védjegyeinek fejlődését a kezdeti monog- rammoktöl egészen a porcelán mai védjegyéig, mely nem más, mint arany korona két kala­páccsal. A külső szobában nagy volt a zsibongás, mikor befejeztük a porcelánkiállítás szemléjét. Megyek feltenni az új mag­nószalagot! Búcsúzott tőlem ktsérönöm, új orosz csoport érkezett. Befejezésül még el­mondta. hogy két hét múlva megkezdik itt a kiállításon a brezovai porcelán árusítását, úgy, amint az annak idejen volt. Mártonvöigyi László A nagyszombati Kovosmalt nemzeti vállalat Carmen néven villanykáiyhát hozott forgalom­ba, amely az eddigi akkumulá­toros kályhákkal szemben 60 százalékban őrzi meg a felgyü­lemlett meleget. Az új villany- kályhák használata igen gaz­daságos, egy íütési idényben kétezer koronát takarítunk meg.-O­Dražicén, Mladá Boleslav mel­lett kerekes sítalpakat kezdtek gyártani. Legjobb síelőink már kipróbálták az új siléceket és óránként 20 km-es gyorsasá­got értek el.-O. Sázéves a znojmöi uborka­konzerváló üzem. A mai Fruta n. v. átlag 750 vagón uborkát konzervál. Többnyire Angliába. Amerikába, Kanadába, Ausztrá­liába szállítja a készítménye­ket.-O­Dubrovníkban (Jugoszláviá­ban) az FSZM a csehszlovák polgárok számára üdülőközpon­tot épít. Az építkezés több mil­lióba kerül. Az építkezési anya­got a jihlavai fafeldolgozó- üzem szállítja. II i 8 s a ■ s Építők Szabad utat a Marsnak'1 VÁLLALÁSOK CSAKNEM 27 MILLIÓ ÉRTÉKBEN A „Szabad utat a Marsnak“ ifjúsági mozgalomban eddig mintegy 1013 jelentkezés érkezett, 26 913 332 ko­rona értékben. A kerületek versenyében Ostrava (236 nevezés) továbbra is tartja vezető helyét, Brno (117) és a harmadik helyre felnyomult nyugatszlovákiai kerü­let (138) előtt. A negyedik helyet a középcsehországi (130) az ötödiket pedig a középszlovákiai (118) kerü­let foglalja el. A kerületek versenyében a további sor- reno a következő: Nyugat-Csehország 53 Kelet-Cseh- ország (40). Észak-Csehország (35). Az utolsó három helyen változások történtek. A keletszlovákiai kerület a 9. helyre nyomult fel megelőzve ezzel a Prága vá­ros és a délcsehországi kerületeket. A legjobb járások sorrendje: Uherské Hradište (81), Karviná (74), Ostrava (64), Trenčín (39), Prága-Ke- let (32). Kavicson terem a zöldség Egyre több szovjet kolhoz és szovhoz tér át a zöldségek ta­lajnélküli termelésére. Mi en­nek a lényege? Televény helyett melegházakban kavicsot, közú- zalékot, homokot terítenek ki, s ezekben termesztik a növé­nyeket. Ide bizonyos Időközök­ben tápláló oldatokat juttat­nak. Amint néhány ilyen típusú gazdaság eredményei mutat­ták, a zöldségeknek ez a ter­mesztési módja színes eiőny- nyel jár. Alább a kijevi talaj­mentes zöldségtermesztő állo­másról számolunk be. Az üvegházakban valóságos nyár van. A paradicsom, az uborka és más zöldségek a „Kijevi zöldséggyár“ szovhoz- ban egész éven át teremnek. Mindez a kémia helyes alkal­mazásának, a talaj nélküli ter­mesztésnek köszönhető. A te­levény nélküli zöldségtermesz­tésre sok gazdaság tér át. A kijeviek módszerét már 1963- ban a Szovjetunió 48 területe, illetve a szövetségi köztársasá­ga vette át. A „Kijevi Zöldséggyár“ szov­hoz elsőnek kezdte el az or­szágban a zöldségek termesz­tését vegyi oldatokkal. Először 9000 négyzetméter melegágyat készítettek, tavaly pedig foko­zatosan 16.000 négyzetméter hasznosítására tértek át. Je­lenleg a szovhozF 2,5 hektá­ron termesztenek zöldséget te- levénymentes eljárással. Eduard Alijev főagrokémikus szerint egy négyzetméter ter­mőtalajról 13 kilogramm ubor­kát nyerhetünk, viszont a ka­vicson 15-öt; paradicsom a te- levéayben 10,5 kg terem, zú­zott kövön viszont 12,7. A „kő" ültetvényeken növekvő uborka két héttel, a paradicsom pedig egy hónappal korábban érik be, mint a termőtalajban. A me­legágyakban a földet 3—4 éven­ként kell cserélni, a kavics pe­dig évtizedekig szolgál. A te- levénymentes termesztés a ter­mék önköltségét 30—40 száza­lékkal csökkenti. Az itt kidol­gozott tápoldat 17-ed annyiba kerül, mint a tiszta vegyi sók­ból Összeállított oldat. 1963-ban a szovhoz rekord- termést takarított be a para­dicsomból és uborkából. Egy négyzetméter hasznos terület­ről Anna Dacjuk 16.5 kg para­dicsomot, Galina Abramova pe­dig 16 kg uborkát takarított be. Az oldatok adagolása gépe­sítve van. Borisz Latyenko fő­energetikus a termelömunká- sokka] karöltve önműködő ol­datelosztóberendezést talált fel és alkalmazott a termelésben. Az utóbbi időben a polcmentes talajnélküli zöldségtermesztés! módot kezdik bevezetni. Mes­terséges nappal megvilágított szekciókat létesítettek és ezek­ben 60 naponként szüretelik a paradicsomot. A „Kijevi Zöldséggyár“ szov­hoz kommunista munkakollek­tívája számos vendéget fogad különböző országokból. Meg­fordultak itt magyarok, cse­hek, bolgárok, kubaiak, néme­tek. japánok és lengyelek. Mindegyik látogató csoport lel­kes nyilatkozatokat ír a ven­dégkönyvbe: „Ez gyönyörű!“ „Tapasztalataikat mi is fel fog­juk használni!“ Ä „Kijevi Zöldséggyár“ szovhoz melegházai

Next

/
Thumbnails
Contents