Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-02-04 / 5. szám
A vegyipar az 1. számú iparág A XX. század a kozmikus sebességek évszázada. A földi sebességek bizony óhtatlanul háttérbe szorulnak, kevésbé látszanak hatásosnak. Az építők észrevétlenül győzik le az időt, s talán épp ebben rejlik szerény munkájuk hősiessége. Normák állapítják meg a határidőt, ebbe belefér minden, csak az ütemtervet kell követnünk. Ez, hogy úgy mondjam, a kalkulációs sebesség a lehetőségek határa. De hátha lehet gyorsabban is építeni? Ha egy gyárat két, három vagy öt hónapgal korábban lehet üzembe helyezni, van-e ennek értelme? Ez nem lesz olyan hatásos, mint a hangsebességen túl száguldó repülőgép, de azért az olyan merőben földi dologban is, mint az építkezés, sokat számít a gyorsaság. A Szovjetunióban jelenleg egyidőben épül 374 vegyipari létesítmény, köztük 103 rendkívül fontos gyár, amelyekben hamarosan megindul a munka. Nem nehéz megértenünk, hogy ha ez a 374 létesítmény, mondjuk, egy héttel korábban épül fel, ez végeredményben több mint hét esztendős időnyereséggel ér fel. Nem kecsegtető? Nemrég meglátogattam a Tula területi nagy vegyi kombinát építkezését. Ez az idei év egyik legfontosabb építkezése. Itt egyidejűleg 10 üzemet létesítenek műgyanta, műtrágya, mérgező vegyi anyagok gyártására. Az építkezést az ütemterv 2-3 hónapos túlszárnyalásával igyekszenek befejezni. Vajon mi a titka ennek a gyorsaságnak? Ezt a jó munkaszervezéssel, és az előregyártott vasbetoneiemek alkalmazásával magyarázhatnánk. Elbeszélgettem azokkal a fiatal munkásokkal, akik az egyik üzem alapzatát szerelték össze. Elmondtak egy esetet. Amikor kiásták az alapárkot, váratlanul feltört a talajvíz. Ez azonban még nem olyan nagy baj: a vizet szivattyúkkal el lehetett vezetni. A legnagyobb baj az volt, hogy az alapárok falai bedőltek. Ennek megerősítésére pedig jónéhány munkanap kellett. Meghiúsulhatott volna az építkezés egész üteme. Az építkezésen fiatal mérnöklány jelent meg az egyik moszkvai kutatóintézetből. Pár órán keresztül jelentéktelen mennyiségű polimert, különleges gyantát engedett a földbe, s megszűnt a talajvíz szivárA novomoszkovszki vegyipari kombinát gása, és a föld szilárd szerkezetet vett föl. A vegyészet tehát igen fontos szolgálatokat tett a tulai építőknek. Ez mindössze egyetlen epizód a nagy építkezés életében. MÚLT £S JELEN Miért fordítanak ma oly nagy figyelmet a Szovjetunióban a vegyipar fejlesztésére? Mivel magyarázható, hogy a kémia lett az első számú iparág? A kemizálás a második világháború utáni időszakban a műszaki fejlesztés alapjává vált. A Szovjetunió tervező szervei azonban nem látták teljes mértékben eme iparág népgazdasági jövőjét, és nagyfokú hatékonyságát. A fém volt például a mindenük, s ettől nem látták az új anyagok és kémiai vegyületek óriási előnyeit. A fordulópont 1958-ban következett el. A Központi Bizottság májusi plénuma határozatot hozott a népgazdaság c nagy jövőjű ágának gyors fejlesztéséről. A plénum óta eltelt öt év alatt a vegyipari termelés 60 százalékkal emelkedett, 160 nagy vegyipari gyár lépett üzembe. Ez gazdag és bíztató „termés“ volt. A vegyipari anyagok bevonultak a népgazdaság valamennyi ágába. Nemcsak az ipar, hanem az ember is közvetlenül élvezi a vegj’észet széleskörű népgazdasági alkalmazását. A vegyipar olcsó szöveteket, háztartási cikkeket, orvosságokat termel. Igen fontos a mezőgazdaság kemizálá- sa, vegyszerekkel való ellátása. Ide tartozik elsősorban a műtrágyák nagymérvű alkalmazása, továbbá a kártevők, a növényi betegségek és a gyomok elleni védekezés eszközei. A HATALMAS ÉPÍTKEZÉS PANORÁMÁJA A vegyipar fejlesztésére idén 1,7 milliárd rubelt fordítunk, ami a tavalyi költségvetést 36 százalékkal szárnyalja túl. Képzeljük el az ilyen hatalmas építkezés panorámáját! Az ország különböző helyein idén felépülő új vegyipari vállalatok több mint 7 millió tonna műtrágyát gyártanak majd. Számos olyan új gyár is megkezdi működését, amely a mezőgazdaság részére termel. Megindul a műanyagfóliák, a különleges mérgek gyártása, amelyek a gyapot leveleit semmisítik meg a komhájnos aratás előtt. A műszálat, valamint műselymet gyártó üzemek lehetővé teszik a közszükségleti cikkek választékának bővítését. Az autótömlőgyártás rendkívül tartós kordhoz jut. Épülőfélben van 34 műgumigyár, ahol majd széleskörűen bevezetik az új technológiai eljárásokat. És az építők? Mindent elkövetnek, hogy idejében befejezzék a barnauli, balakovói, cserkaszi gyárakat s az egyebütt épülő objektumokat. EDGAR KUDRJAVCEV mmadí Petrilla Annuska parasztcsaládból származik. Falun nevelkedett, ismeri a falusi emberek életét, munkáját s elvégezve a kilencéves iskolát ott maradt dolgozni, segíteni a szövetkezetnek, nagyapjának. Nagyapja Petrilla Mihály lassan bizony kiszolgál. Bárhogy is igyekszik, már nem győzi erővel. Mikor efelett kesergett, Annuska vigasztalta: — Semmi az nagyapa, majd segítek én. Ketten egy öreg meg egy fiatal valahogyan csak kileszünk egy valamirevalót, s már pár éve, hogy az öreg nagyapa és a fiatal kis- unoka minden reggel együtt mennek az istállóba, együtt jönnek haza s este ugyanígy. Amit nagyapa nem tud megtenni, azt Annuska elvégzi helyette és fordítva. Kezük alatt a 60 darab hízóbika egyre jobban gömbölyödik, mindig apróbb rajtuk a szőr és valahogyan napról -napra fényesebb, simább. Nem mintha takarmányban nagyon bővelkednének, de tartják a régi szólás - mondást: egy tisztítás — egy abrak. Nem tudják egy nap sem elmulasztani, hogy valamelyik rendesen meg ne tisztítaná, hogy állandóan ne tennének alájuk friss alomszalmát, hogy rendszeresen meg ne etetnék, meg ne itatnák őket. Mindkettőjüknek örömük telik a munkában. Annuska falun maradt, nem csábította el a város. Tudja, hogy becsületes munkájával a szövetkezetnek is nagy hasznára lehet, hogy szorgalmas munkájának gyümölcsére szüksége van egész társadalmunknak. Eredményei mindennél szebben beszélnek. Tavaly 30 darab hízóbikát gondozott s ugyanennyit nagyapja is. Az ó jóvoltukból a csákányi szövetkezet szarvasmarhahúsból évi eladási tervét 163 százalékra teljesítette s terven felül nem kevesebb mint 111 mázsa marhahúst adott el. Az említett hízóbikáknál darabonként (és naponta) átlagosan 1,10 kg-os súlygyarapodást értek el és ez már országos viszonylatban is a legjobb eredmények közé tartozik. Annuska falun maradt, segíteni a nagyapjának, a szövetkezetnek. IVÁN SÁNDOR, Kassa Már ötödik éve neveli, oktatja a tizenegyéves iskola diákjait is a szakma rejtelmeire Günther Jenő. Képünkön Stanislavová Máriát láthatjuk Günther elvtárssal a frézelőgép előtt. Példás brigádvezelő Günther Jenő egyike lesz a szocialista munkabrigádok országos konferenciája résztvevőinek. A bra- tislavai Kablo üzem héttagú esztergályos szocialista munkabrigádját vezeti. Csoportja még 1960-ban nyerte el a kitüntető címet, s azóta is kiválót nyújt munkahelyén. A mindennapi munkából legyen az — új alkatrészek készítése, főjavítások, vagy csak egyszerű géphibák, mindig baráti egyetértésben veszi ki részét az egész brigád. A csoportnak gyorsan és pontosan kell munkáját végezni, mert a termelés nem állhat meg. — Szocialista munkabrigádok konferenciáján többek között szeretném megtudni azt is, hogy miként tovább, hogy a versenyzés ne legyen csak formális, hanem társadalmunk számára jelentsen ki valamit, — mondja Günther Jenő. — Szerintünk a fejlődés egyik alapfeltétele a munka állandó értékelése, (a vezetőség részéről.) Nem gondolunk itt minden esetben jutalmazásra, megteszi a magáét a dicséret is azért a munkáért, amit társadalmunknak adunk. (ó) A brigádban jó a közösségi szellem. Tagjait igaz barátság köti össze. Kölcsönösen tisztelik, segítik egymást. Jól érzi magát a csoportban a 19 éves Pospisil Peter is (a brigád legfiatalabbja.) Képünk a brigád vezetőjével együtt ábrázolja. Az utóbbi években a mező- gazdasági és erdészeti iskolák a szakemberek nevelése terén jelentős eredményeket értek el. Kibővült az iskolahálózat, úgy, hogy ma már a szakiskolák egész a főiskolákig minden fokon kiépültek. Az iskolák belső átszervezése az 1961— 62-es években fejeződött be. Az átszervezés a szakképzés terén sok problémát oldott meg, de korántsem azoknak a szakképzett dolgozóknak a kérdését, akik majd azokban a szocialista üzemekben dolgoznak, melyeket a CSKP XII. kongresszusának határozatából kifolyólag építenek és arra hivatottak, hogy a mezőgazdaságot az ipar színvonalára emeljék. Tekintettel azokra az igényes feladatokra, amelyek a mezőgazdaságban a szakemberekre várnak a szakiskolák még ma sem felelnek meg a követelményeknek és azért a CSKP KB és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a mezőgazdasági szakemberek nevelésére vonatkozólag új nevelési elveket fogadott el. AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE A MEZŐGAZDASÁGI TANINTÉZETEKBEN A mezőgazdasági termelés fejlődése magával hozza a fiatalok rendszeres és következeA termalés Érdekében - fokozni a szakképzettséget tes nevelésének szükségességét. Ezért azt az elvet fogadtuk el, hogy a fiatal fiúk és leányok, akik a mezőgazdaságban akarnak elhelyezkedni, elsősorban a mezőgazdasági tanulóintézetekben részesüljenek oktatásban. Legfőbb céljuk az legyen, hogy a tanulók az általános biológiai és technikai ismeretek alapján sajátítsák el a leghaladóbb mezőgazdasági termelés technológiáját, alaposan értsenek a gépek gazdaságos kezeléséhez. A mezőgazdasági tanulóknak és kiképzésüknek fokozott figyelmet szentelünk. Rendkívül fontos, hogy a kiképzés folyamán igénybe vegyék az állami gazdaságok és a GTÁ-k egyetemesen gépesített üzemberendezéseit. Azok az EFSZ-ek és állami gazdaságok, amelyek még nincsenek korszerűen berendezve, nem rendelkeznek a megfelelő káderekkel, a munkabeosztás terén nem veszik igénybe a leghaladóbb ismereteket, alkalmatlanok arra, hogy a tanulók ott részesüljenek kiképzésben, mert a környezet kedvezőtlen befolyást gyakorolhat rájuk. A mezőgazdasági szaktanulóintézetek növendékeinek 70 százaléka a gépesítő-szakra jelentkezett. Az idén hagyják el az iskolát az első végzett rae- chanizátorok. Ezek számára az 1964—65-ös iskolaévben egyéves továbbképző tanfolyamot nyitnak. Külön azok számára, akik a növénytermesztésbe és külön, azok számára, akik az állattenyésztésbe kerülnek, A tanfolyam ideje alatt a tanulók. megtanulják azoknak a gépeknek a kezelését, amelyekre a jövő munkahelyükön szükségük lesz. Azoknak a tanulóknak. akik a növénytermelésbe kerülnek, módot nyújtanak arra, hogy a szakmájuk mellett még egy kiegészítő szakmában is kiképzésben részesüljenek, hogy á növények vegetációs idejében is hasznosíthassák magukat. A tanulók kiképzésében szem előtt tartják azt a célt, hogy legalább két szakmában nyerjenek alapos kiképzést. A mezőgazdasági tanulók anyagi biztosításában is lényeges változások állnak be. Az új intézkedések értelmében az elv az, hogy a mezőgazdasági mechanizátorok kiképzéséről és azokról akik ebben a szakban felépítményi tanulmányokat végeznek valamint azokról, akik hároméves szakiskolában készülnek az állattenyésztési vagy növényteriyésztési mecha- nizátor-szakra az EFSZ-ek helyett maga az állam gondoskodik. Azoknak az étkeztetéséről, ruháztatásáról, jutálmazásáró], akik a kovács, kertész, halász és más szakokra készülnek a szövetkezetek anyagi helyzete szerint maguk a szövetkezetek járulnak hozzá a kiadások fedezéséhez. A mezőgazdasági termelés specializálása megkívánja, hogy a hároméves szakiskola látogatása folyamán a tanulók is szakosított kiképzésben részesüljenek. A SZAKKÉPZETTSÉGRŐL — KÖZÉPFOKON A középiskolák végzett tanulóitól is megkívánják, hogy alapos matematikai, biológiai, kémiai, ekonómiai szaktudásuk legyen. Az 1965—66-os iskolai évtől kezdődőleg külön kiképzésben részesítik azokat, akik az állattenyésztésbe és külön azokat, akik a növénytermesztésbe kerülnek. A mechanizátorok kiképzését középfokon főleg arra összpontosítják, hogy azok a komplikáltabb gépberendezések kezelését is elsajátítsák. A mezőgazdasági iskolák mellett iskolai gazdaságokat létesítenek, mégpedig a nagyüzemek mellett 500 hektárnyi területen és a legújabb gazdasági felszereléssel látják el. A mezőgazdasági szakiskolák tanulói ezeken az iskolai mintagazdaságokon az elméleti kiképzésen kívül gyakorlati kiképzésben is részesülnek. A MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLÁK HALLGATÓINAK NEVELÉSÉRŐL A mezőgazdasági főiskolák hallgatóinak száma évről-évre emelkedik. 1951—52-ben csak 3208 hallgató látogatta ezeket a főiskolákat, míg az 1962— 63-as iskolaévben már 9941 diák iratkozott be mezőgazda- sági főiskolára, de még ez a szám se fedezi a szükségletet. Távúton 3158 diák folytat tanulmányokat. A távlati tervek szerint több mint 50 ezer főiskolai végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakemberre lesz szükség. A mező- gazdasági mérnökökkel szemben egyre nagyobb igényeket támasztanak. Az agrotechnikai és zootechnikai szakosoknál kibővítik a biológiai, biokémiai, biofizikális elméleti tantárgyak oktatását. Azokat a diákokat, akiket a tudományos kutatóintézetek és intézmények számára szemelnek ki, egyéni tantervek alapján részesítik szakkiképzésben. A főiskolát végzett hallgatók számára is lehetővé teszik, hogy ezeken az iskolákon tovább képezzék magukat. MÉG TÖBB GONDOT FORDÍTANAK a MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK SZAKKÉPZETTSÉGÉNEK EMELÉSÉRE A mezőgazdasági üzemek a szövetkezeti munkaiskolák keretében gondoskodnak a dolgozók továbbképzéséről. A mező- gazdasági üzemek eddig nem sok gondot fordítottak ezekre az iskolákra. A jövőben majd gyakorlati tanfolyamokon, közvetlenül az üzemekben oktatják a dolgozókat. Azok számára, akik olyan szakokban dolgoznak, amelyek kevésbé elterjedtek, az üzemen kívül speciális szaktanfolyamokat rendeznek. A mezőgazdasági üzemek vezetői elsőrendű feladatuknak a dolgozók minősítésének emelését tekintsék, mert a mező- gazdaság fellendítése a dolgozók szakképzettségétől is függ.
