Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-20 / 42. szám

Este Budán IX evesebb autó jár, a villa- mosok is ritkábban közle­kednek. Vége van az esti csúcs- forgalomnak, a látványos nyüzsgésnek, a közlekedési jár - müvek hullámzásának. Csende­sebbek lettek a budai utcák, az élet másként folyik mint nap­közben. Cyerünk, nézzük meg, mit rejtenek az ódon utcák a tágas terek és a mesés Várhegy. A Moszkva-tér neonfényeitöl pár lépésre gázlámpák világí­tanak. Enyhe lejtőnek hala­dunk a Várhegy oldalán. Aztán egyre meredekebben fölfelé nemsokára elérjük a Bécsi­kaput. Bent a Várban már tel­jes csendesség fogad, a járó­kelők suttogva beszélnek, fiúk és lányok karonfogva járnak. A Tóth Árpád sétány felé ve­szik útjukat. Jó időben csilla­gos égbolt alatt el lehet itt üldögélni kettesben, míg alat­tuk Buda hatalmas városrésze terül el, zúgnak a villamosok, a Déli-pályaudvarról vonat- fütty hallik. A Halászbástyán pedig tündérvilág van. Este tíz felé, aki idejön, látja a Dunát. És a látvány gyönyörű. A város fényei tengerként hatnak. So­kan azt állítják, többet ér este látni Budapestet a Halászbás­tyáról, mint nappal nézni in­nen széjjel. Sok igazság van ebben a mondásban. Akinek van lehetősége tegyen össze­hasonlítást, döntse el maga, mikor szebb Budapest, éjjel vagy nappal. A horgásztanyán a halászlé­re várakoznak. Két deci abasá- ri vagy egy nagyfröccs mellett töltik az időt, közben a zongo­ra szól, régi budai nóták dal­lamát verik rajta. Az időseb­bek ilyenkor elgondolkoznak azon, mikor is volt, amikor ők randevúztuk a Júnoshegyen és vártak valakit este a Nemzeti­nél, vagy a Horváth-kert előtt. A fiatalok pedig most beszélik meg a találkát: szombat este van, a vasárnapot is ,jó eltöl­teni valakivel. Sokan nem is gondolnák, mennyire büszkék a budaiak városukra. Van olyan ember, aki a várból még életében nem volt lent. Riportot írtak már erről az emberről, sokan cso­dálkoztak rajta. És nem egy budai létezik, aki a Margit - hídig még csak elsétál vagy el villám osozik és néha átmegy a Szigetre is, de Pestre még nem tette be a lábát, mert Buda más, mint Pest — azt mondják. Többek között erre esküszik az a fiatal lány is, akivel véletlenül egy asztalhoz kerültem. Jobb itt a zene, ott- honiasabb a hangulat, nyűgöd- tabbak és jobbak az emberek. Az utcák csendesebbek, de boldogság rajtuk végigmenni. Még talán a feketekávénak is más íze van, különösen ha a Ruszvurm vagy a Fortuna cuk­rászdában fogyasztja az ember. Igaz, itt a sütemények is job­bak, — így mondják a bu­daiak. Tölcsérem Budát, valóban szép hely, tetszik is a kö­rülöttem lévőknek. Barátságot kötünk, cigarettával kínálnak, jó erős Kossuthra gyújtok. Nem mondhatnám, hogy nagyon jólesik, túl erős. nem vagyok hozzászokva. Nagyfröccs kerül az asztalra, a pincér már mint lelkes Buda-pártinak hozza. A zongorista velünk koccint, amint összecseng a pohár, gyöngyözik benne az ital. Utá­na a nótájával újra randevút ad valakinek a Júnoshegyen. A fiatalok azonban mégsem a horgásztanyán gyűlnek, nem kedvenc helyük nekik ez, gye­rünk csak a Rózsadomb-étte­rembe, ebbe a pazar, zenés szórakozóhelyre. Mintha egy torta belsejébe lépnénk, ame­lyet belülről díszítettek tarka, apró cukorral. Népizenekar muzsikál, minden hely foglalt. Azért mégiscsak helyet keríte­nek, jobban mondva csinálnak, alaposan és nyugodtan körül­nézhetek. Fiatalok járnak ide a szombat estét eltölteni. Ér­demes felfigyelni arra, hogy „huligánkülsejű" fiúval egy lány sem megy el táncolni. Követendő példa ez. Az ifjúsá­gi szórakozóhelyekről vették át a szokást, ahol az ötórai teákon ízléstelenül öltözött és rendetlen frizurája egyénekkel nem állnak szóba a lányok. Budapesten mindenki rende­sen szórakozhat, rengeteg le­hetőség van erre. Az idő és., anyagiak miatt is megenged­heti ezt magának bárki, mód-' jóval és bizonyos keretek kö­zött. Egyre kevesebben vannak, akik a megengedett keretet átlépik és inkább alkoholiz­musba fullad a szombat esté­jük, mint szórakozásba. Éppen a fiatalok vették fel az ilyenek ellen a küzdelmet, mégpedig nagyon egyszerű módon. A módszer: kiközösítik maguk közül az ilyen egyént, nem adnak talajt a lábuk alá. így aztán vagy megváltozik az il­lető, vagy pedig a komolyabb társaságoktól elszakadva tölt­heti szabad idejét. A pincérek nemcsak udvaria- ” sak, hanem be is tartják a vendéglátóipar előírásait. A Badacsonyi-borozóból és a Fény eszpresszóból szemem láttára dobtak ki két ittas egyént, akik hangoskodásukkal zavarták a többi vendég nyu­galmát. A részeg vendég — nem vendég, így vélekednek a pesti emberek. De az sem vendég, aki fél elfogyasztani két deci bort, vagy hármasban meginni egy üveg egri bika­vért. Ez már magyar szokás, pesti szokás, még a csendes tsnra V- ipiip? ili Wmm-1 U , 1I 11 mm ■ ■M» Ibas Klára, a Komáromi Állami Gazdaság baromfitenyészeté­nek egyik legjobb dolgozója. Budán is. Annyi bizonyos, hogy Buda az esti órákban és vasár­nap délután valóban szebb, mint máskor. BAGOTA ISTVÁN J« m ■K »«Hlés „ * «V11 KÖZLEMÉNY Közöljük, hogy a Moldavai Magyar Tannyelvű Közép­iskola 1964 okt. 27-én 19.00 órai kezdettel fennállásának 10. évfordulója alkalmából ünnepséget rendez. Az ünne­pélyes évfordulót a helyi művelődési otthon nagyter­mében rendezzük. Felkérjük az 1957-óta érettségizet­teket, hogy az ünnepélyen szíveskedjenek résztvenni minél nagyobb számban. Az iskola igazgatósága őszi vetés A modern technika országa A küszöbönálló olimpia irán­ti egyre fokozódó érdeklődést Japán a maga számára is igyekszik kamatoztatni. Azt a hatalmas sajtókampányt, amelyet a világ lapjai önkén­telenül is Japán érdekében folytatnak, Tokió abban az Irányban próbálja befolyásolni, hogy a tudósítások elsősorban a modern — az ipar, a tech­nika, a tudomány területén előretört — Japánt ábrázolják. Japán igazi megismerése való­ban megkívánja, hogy ne csak a tradicionális arculatát ábrá­zoljuk, hanem elemezzük mo­dern iparát, technikáját. Japán már a második világ­háború előtt is az iparilag legerősebb öt nagy állam egyi­ke volt. Erre a hatalmas ipar­ra támaszkodva indította hó­dító háborúit, majd hogy ha­talmát a Távol-Kelet nagy ré­szére kiterjessze, belépett a második világháborúba. Ezt az imperialista jellegű háborút Japán elvesztette, s az örökös bombázások szinte teljesen tönkretették iparát. Az 1950-es évet követő tíz esztendőben Japán nemcsak újjáépítette iparát, hanem 1960-ra már háromszorosára növelte 1939-hez viszonyítva. A most folyó tízéves terv so­rán meg akarja kétszerezni termelését az ország. A japán ipar ilyen óriási méretű fejlesztését a sziget- ország helyzete indokolja. Az ország lakóinak a száma ha­marosan túljut a százmillión A lakosság számára munkát kell biztosítani. Nyersanyagban szegény az ország, csaknem minden fontos nyersanyagot importálnia kell. Bár mezőgaz­dasága intenzív és belterjes távolról sem fedezi a szükség­leteket. Japánnak mindenért ! I ’ ■ f:! ’' I!! 1 Nálunk már má­sodik hete fo- ly'k a harc a burgonya betakarításáért. A Túróéi Gépüzem dolgozói otthagyták az üzemi mun­kát és a mezőgazdaság se­gítségére siettek. A dolgo­zókat ott találjuk a szucsá- nyi és a jasenovoi szövet­kezetekben is. Az üzem dolgozói 200 hek­tár területről hordják be a burgonyát. Schmidt László, Martin MI IS OTT VOLTUNK A Madách-napokat mege­lőzően iskolánkban már lá­zasan folytak az előkészü­letek. A füleki diákok na­gyon szeretik a magyar iro­dalmat és annak világszer­te ismert képviselőit. A fü­leki általános műveltséget nyújtó magyar tannyelvű középiskola növendékei há­rom autóbusszal indultak Aisó-Sztregovára. Egysége­sen CSISZ-ingben jelentek meg. A Madách emlékmű előtt a mi iskolánk három koszorút helyezett el. Az ünnepségek után minden diák megtekintette a Ma- dách-múzeumot. Hazafelé a diákok és tanárok közösen vitatták meg a nap esemé­nyeit. Torpis József, Fülek >—TV BECSÜLETESEN DOLGOZTAK Az Ipolysági MMK-ban az 'škola CSISZ szervezete év­záró taggyűlést tartott. A gyűlést Kiszelica József, a CSISZ elnöke nyitotta meg. Rámutatott az elért ered­ményekre és a hiányossá­gokra is. Az utóbb* évben fellendült a sporttevékeny­ség, megrendeztük az osz­tályok közötti bajnokságo­kat és több sportnapot is. Az iskola színtjátszó cso­portja Ivan Bukovčan Az el­veszett útlevél című vígjá­tékéval ért el nagy sikert a szomszédos falvakban is. A gyűlés végén Danis Fe­renc tanár, majd Képes elv­társ a CSISZ járási vezető­ségének képviselője szólalt fel a kötelezettségvállalások mielőbbi teljesítése érdeké­ben. Mindnyájan ígérjük, hogy a vállalásokat betart­juk. Kádek Gábor, Ipolyság SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Május: Küldje be verseit és elbeszéléseit! Miért láttalak meg akkor téged?: Egyik fiúhoz sem fűzi mélyebb érzés. Az idő meghozza a választ. Szép virág: Verseit nem közölhetjük, legyen kritiku­sabb önmagával szemben. Ha irogatni akar, Írjon al­kalmi verseket és olvassa fel családi körben, de ne tartson igényt arra, hogy a nagy nyilvánosság elé vi­gyük. Olvasson, tanuljon so­kat. írjon beszámolót az ot­tani CSISZ szervezet tevé­kenységéről. Rajongok a tánczenéért: A sanzon énekesnők karrier­je a szerencsétől függ. Bra- tislavában a Kultúra és Pi­henés Parkja évente rendez tehetségkutató versenyt. Forduljon a következő cím­hez: Park Kultúry a Oddy­chu, riaditeľstvo, Bratisla­va. Tri duby: Forduljon első­sorban a HESZ kerületi ve­zetőségéhez (Sväzarm). Ha nem kapna kielégítő vá­laszt, írjon újból. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Orgonái Erzsébet, Buda­pest XII. kér. Rákoshegy, Rákóczi u. 72. sz.; Bíró Bor­bála, Mezőkövesd, Nagy An­tal u. 45. sz., 16 éves; Rú­zsa Éva, Keszthely, Kossuth Lajos u. 103. sz., 15 éves: Czisak Teréz, Jánosháza. Petőfi Sándor u. 34. sz.. Vas-megye; Czintula Mária, Keszthely, Kossuth Lajos u. 103. sz.; Benkő Éva, Keszt­hely, Kossuth Lajos u. 103. sz.; Tokár Lucia, Svatozár Miletic, Dalmatinská 27 sz.. Jugoszlávia, 17 éves; (né­metül is); Vécsey Erzsébet, Zalagyömrő, Kossuth u. 13. szám. ■beács iparcikkel kell fizetnie és ezért iparát mindinkább tökéletesí­teni akarja. Fokozza a terme­lékenységet, hogy minél ol­csóbban állíthassa elő az ipar­cikkeket. Az olcsó termelés érdekében a gyárak óriási munkaintenzitást követelnek meg dolgozóiktól és nagyban támaszkodnak az olcsó női munkaerőre. 240 TELEVÍZIÓADÓ Japánban igen fejlett a hír­adástechnika. Az utóbbi hóna­pokban az újságokban egyre gyakrabban tűnik fe! egy hir­detés: „Minden japán család­nak legyen tranzisztoros, hor­dozható tv-készüléke is“. 1965 októberi adat szerint Japánban a televízió-előfizetők száma átlépte a 15 milliót, vagyis el­méletileg majdnem minden japán családnak van egy tv- készüléke. A kis hordozható készülékek ripgyobb tömegű gyártása 4-5 éve indult meg és ma már bőséges választék­ban, 15, 18, 27 és 30 centimé­teres átmérőjű képernyős tv-k között válogathatnak a japán vásárlók. Százalékszerűen a televízió elterjedtségét illetően Japán ma első helyen áll a vi­lágon, messze maga mögött hagyva Amerikát. A műsorszolgáltatással kap­csolatos adatok is szédülete­sek Japánban. Japánban je­lenleg 240 televízióadó műkö­dik. amelyből a hivatalos Nem­zeti Rádió és Televízió Társa­ság kezelésében 117 működik. 97 adó állandóan oktató jelle­gű programot nyújt. A Japán­ban működő és előfizető díjat nem szedő, hanem a magukat hirdetésekből fenntartó úgy­nevezett kereskedelmi tv-tár- saságok száma 47, és ezeknek összesen 123 saját leadóállo­másuk van. A kereskedelmi hirdetésekből élő televíziós társaságok is bőven adnak szí­nes közvetítést. A japán tele­víziókészülékek tulajdonosai, főleg a nagy városok körzeté­ben a nap bármely órájában 8-10 műsorból válogathatnak és a kirándulővonatokon, a parkokban egyre közönsége­sebbek a 1,5-2 kilós kis hor­dozható tranzisztoros készülé­kek. CSALÁDONKÉNT NÉGY RÁDIÓ Hol áll Japán a rádiózás területén? Ugyancsak 1963. év végi adatok: a Japán csalá­dokban átlagosan 4 rádió van forgalomban. Az üzemben levő rádiók száma a 100 millióhoz közeledik, vagyis minden ja­pán lakosra jut egy rádió- készülék. Japán a tranziszto­ros rádiók hazája. Minden év­ben 6-8 újabb típus kerül forgalomba. A belföldi árak — pedig ezeket forgalmi adó sújtja — alacsonyak. Cseh­szlovák pénzre átszámítva 150.—. 200.— és 350.— koronás áron kerülnek piacra a készü­lékek A statisztikák szerint a diákok és a dolgozók 85 százalékának a zsebében állan­dóan ott van egy tranzisztoros rádió A japán utcákon, közle­kedési eszközökön egyre na­gyobb számban láthatók embe­rek, fülükben a kis mikrofon­nal. Az avatatlan külföldi azt hiszi, hogy Japán tele van na­gyothallókkal. MINDENKI FÉNYKÉPEZ Hasonló előretörést ért el Japán az optika területén is. Fényképezőgépei nemcsak tö- köletesek, lencséi szinte utol­érhetetlenek, de áraik is ver­senyen kívül állanak. Magát az anyaországot egy szenvedélyes fényképező országgá tették. A hazai piac óriási keresletét és világ nagy piacainak el­árasztását 17 nagy optikai gyár elégíti ki. Majdnem minden gyár saját kutatóintézettel rendelkezik, mert még a japán fényképezőgépek koronázatlan feje, a Cannon gyár is retteg a 16 konkurrens gyár szinte évenként megjelenő új típu­saitól. Az óvodásokat kivéve Japánban mindenki fényképez. A kirándulóhelyeken minden második japán nyakában a rendes gép mellett filmfelvevő gép is függ. Nem egy esküvői ebéd csak két-három órás ké­séssel kezdődhet, mert a nász­nép minden tagja két-három felvételt akar készíteni az egész csoportról. A tranzisztoros magnetofo­nok is nagyon népszerűek Ja­pánban és egyre olcsóbbak. A hirdetések az 1 kilő súlyú kis gépeket már 350.—, 420.— és 490.— korona áron kínálják. A japán magnószalagok még Amerikában is a legnépszerűb bek. Napjainkban folyik Japán előretörése az autó- és motor­bicikli-iparban. Ha ugyanazok kai a célkitűzésekkel fognak ez iparág forradalmasításához, mint az előbb felsorolt két iparágban, akkor a világ autó­ipara súlyos válságok elé néz­het. A Honda motorbiciklik az utóbbi 2-3 esztendőben döb­bentették meg a motorsport rajongóit szédületes gyorsasá­gukkal és a világversenyek nagy sztárjai közé kerültek. LÁTOGATÁS A TRANZISZTORGYÄRBAN Alkalmam volt bejutni né­hány üzembe. Láttam egy tranzisztorgyárat a maga kli­nikai tisztaságával, légkondi­cionált és megszűrt levegőjé­vel, ahol a fehér köpenyes, fehér kendős nők egy nagy méretű nagyítón keresztül nézve forrasztottak szinte lát­hatatlan drótokat, kis miniatűr forrasztókkal. Alig hallható zsongással működött a száz és száz munkaasztal felett egy szállítószalag és hozta az űjabb és újabb tranzisztorokat. Tud­ták rólam, hogy nem értek a gépekhez és talán ezért is nyerhettem betekintést ebbe a boszorkánykonyhába. Csak a fiatal munkásnők automati­kus mozdulatait figyeltem. Lehet ezt a munkaütemet még fokozni ? itt kaptam meghívót a kon­szern legújabb kutatóintézeté­nek ünnepélyes felavatására Erről a megnyitásról a japán lapok is bőven megemlékeztek Az új kutatóintézet 20 millió dolláros költséggel épült és megnyitása után 2000 kutató- mérnöknek és technikusnak adott otthont Feladatuk a hír­adástechnika továbbfejlesztése a konszern érdekében. Japánban 1960-ban több mim 2000 kutatóintézet működött, nagyobb részük trösztök, mam- mutvállalatok tulajdonában. A kutatóintézetek egyetlen tö­rekvése, hogy a japán ipar oiyan újabb és újabb eredmé­nyeket érjen el, hogy gyárt­mányainak minősége utólérhe- tetlen legyen, vagy árban le­győzhetetlen. Lassanként kezd világszerte foszladozni az a hiedelem, hogy a japán nép nem inven- ciózus faj, és elsősorban csak ügyes utánzó és kivitelező. Klasszikus példaként szokták erre vonatkozólag emlegetni, hogy a japánok a XVI. század­ban bevitt lőfegyvereket szinte egy-két hónap alatt lemásol­ták és ugyanolyan tökéletesen gyártani tudták. Erre a véle­ményre alapítják Japánnak azt a ténykedését, hogy a Meiji korszakban két évtized alatt le tudta másolni a nyugati ipart. Az új Japán azonban túl van már a tanuló koron. 200 egyetemén és főiskoláján közel 800 000 nappali tagoza­tú hallgató tanul és 2000 ku­tatóintézete a kutatók és kon­struktőrök hatalmas seregével a technika, a tudomány min­den területén egyre újabb és újabb eredményekkel lepi meg a nagyvilágot. E szédületes előretörés láttán az emberisé­get csak az aggasztja, hogy nem fogja-e Japán hallatlan energiáit újra a rombolás szoL gálatába állítani? Napjaink Japánja azt állítja, hogy nem és hogy népének boldogulását, jólétét csak békés munkával próbálja kiharcolni. Ha ezt az állítását valóra is váltja, akkor Japán arculata egyre moder­nebb irányban fog kialakulni a tradíciók rovására. M. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents