Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-10-20 / 42. szám
Az űrrepülés gyakorlati Ara 60 f XIII. évf. - 1964. X„Ž0. A CSfSl SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK IAPJA Vlagyimir Komarov, Borisz Jegorov, Konsztantyin Feoktyisztov a három űrrepülő, akinek nevét az utóbbi héten az egész világ megtanulta, Lenin dolgozószobájában meghajolnak a szovjet állam megalakítójának emléke előtt Jevgeny.’j Fjodorov akadémikus, a Voszhod útját értékelve, megállapítja, hogy az űrhajókat feltehetően nemcsak a mai nemzedék távoli utódai, hanem már unokái, sőt talán gyermekei is gyakran és minden különösebb nehézség nélkül igénybe fogják venni. A Voszhod űrrepülése megteremtette az átmenetet a világűrben végrehajtandó hosszú és bonyolult munkafolyamatok elvégzésének lehetőségéhez. A világűrben való manőverezés, obszervatóriumok összeszerelése, a föld közvetlen környékének elhagyása, ezzel az úttal sokkal reálisabbá vált. Az űj szovjet űrhajó sajátosságai között az akadémikus felsorolja a fokozott biztonságot, (az űrhajósok nem ürruhában voltak) és az úgynevezett „sima“ leszállást, amikor az űrhajó legénységgel együtt érhet szárazföldet vagy vizet Kísérje siker az űrhajósok minden útját A három űrhajós nem viselt űröltözéket, könnyű acélszürke ruhában és rövid kék kabátban voltak. Fejükön fehér Orsisak. Az űrrepülőtér 100 méter hosszú betonösvényén a starthelyre mentek, ahol jelentést tettek a repülésre való felkészülésről az állami bizottság tagjainak, majd fémhágcsón felmentek a lifthez. Komarov, Feoktyisztov és Jegorov elbúcsúzott a kísérőktől. Szerencsés utat — mondta nekik Gagarin. Jó leszállást! — tette hozzá Nyikolajev. A TASZSZ tudósítójának a Voszhod startjáról írott riportjából való a fenti bekezdés. Akaratlanul is repülőtéri jelenetek jutottak eszünkbe, repülőtéri búcsúszavak, a XX. század emberének egyáltalán nem rendkívüli epizódja. S ha a hasonlóság felfedezésének pillanatában azonnal ismét rádöbbentünk a még mmdig óriási különbségre a kozmikus kuta- tóút és a menetrendszerű légijárat között, akkor sem halványult az első benyomás Ize: szürke ruha, kék kabát, csak az űrsisak maradt meg a kozmikus öltözetből, az indulók s időközben visszaérkezettek között csak egy űrpilóta, viszont két „civil“, egy mérnök és egy orvos. Micsoda felmérhetetlen tempójú haladás, tudományos és technikai száguldás! Alig három és fél éve, hogy káprá- zott a saemünk és akadozott a fantáziánk azon a felejthetetlen áprilisi napon, anvkor a legelső ember, Jurij Gagarin első és egyetlen körét megtette a kozmikus pályán a Szovjetuniótól ismét a szovjet haza földjéig. Hat Vosztok űrhajó járta be eddig a kozmikus teret, s négyszer sikerült az amerikaiaknak embert juttatniuk a világürbe- li pályára. S most, a második tizes sorozat bevezetőjéül a Szövjetun’ó, megint csak megelőzve az Egyesült Államokat, újból bizonyítja a kezdettől impozáns fölényt, új korszakot is nyitott az űrhajózásban. Gagarintól Tyereskováig és Glenn- től Cooperig az űrrepülők végrehajtották bámulatraméltó teljesítményüket, kormányoztak, megfigyeltek és jelentettek, de csak végrehajtották azt, amit a tudósok és a technikusok ezer _ vagy ki tudja, hány - százalékos biztonsággal előkészítettek és mindvégig ellenőriztek a Földről. F eoktyisztov és Jegorov személyében az alkotók, a minden újat teremtő tudomány emberei is útra keltek, hogy előkészítsék, bevezessék azt a korszakot, amikor az ember a világűrben is épl- tőmunkára, űrállomások szerelésére és bolygóközi járművek indítására lesz képes. Amikor az első jelentés megérkezett a Voszhodról Jegorov űrorvos vizsgálatairól, arra kellett gondolnunk, hogy hat szovjet űrpilóta bátor és felelősségteljes előkészítése után immár felismert lehetőségekkel él a szovjet tudomány: a kozmikus helyszínen kutat, emberi érzékszervekkel ellenőrzi azoknak a műszereknek az adatait, amelyek eddig egyedüli társai voltak a magányos űrutasnak. Felemelő érzés tudni, hogy az első embercsoport, amely elhagyta Földünket, egy szocialista közösség volt. Olyan férfiak, akiket forradalmi társadalom nevelt és képzett ki, akik űrbéli útjuk első és minden bizonnyal megilletődött pillanataiban lelki szemeikkel a szovjet hazára, népük történelmi útjára tekintettek, akik között ott fenn biztos elhangzott a lenyűgöző kép láttán a mondat: „Nézd, itt alattunk Európában délelőtt, amott Szibériában már éjszaka van. s ez a beláthatatlan tér mindenütt a győztes szoc'alizmus birodalma!“ Huszonegy óra alatt tizenhétszer kerülte meg a Földet a Voszhod. Elrepült minden kontinens felett. Idelent közben zajlott az élet, emberek indultak munkába és tértek haza fáradtan, politikusok tanácskoztak, vagy indultak kortes- utakra A Szovjetunió szerződéses kötelezettséget vállalt arra. hogy soha háborús célokra az űrt fel nem használja. A világűr feltárását és tudományos meghódítását az Egyesült Államokkal és minden más nemzettel együttműködve akarja elvégezni. A Voszhod ennek a missziónak volt az egyik teljesítője, a béke és a békeakarat hirdetője minden határok fölött. Koronázza a szovjet űrkutatás minden további tettét is ilyen zavartalan és teljes siker, mint a Voszhod útját! — ez a kívánsága a csehszlovák népnek, és hisszük, minden jó- akaratú embernek világszerte. WlG-64 Ez az én apukám — mondja Konsztantyin Feoktyisztov kisfia nagyapjának TÖTH ELEMÉR: Az ének lehetősége Szeretek erre járni. Ezen a csodálkozó, bozótos vidéken számlálom lépteimet, felnézek a magasan suhanó kékkendös égre és Ügyelem a Nagy-Medve hancúrozását. Csodálatosan könnyű és szivemhez közeli vidék ez Rezzenéstelen feküsznek az árnyak, puhán ölelnek az illatok: BÉKE vidék Kutyák nem ismerik a vonítás szomorúságát, emberek a fájdalmat és a bánatot. Itt úszkál a tökéletesség napja, s mt bolygónyi pontossággal körülötte. S ebben a nagy-nagy tisztaságban számat bármikor őnekre nyithatom. Nem sértek vele senkit. E napokban zárult le Becsben a Nemzetközi Kertészkiállítás, mely április 16-tól október 11-ig volt nyitva. A hatalmas kilátó, amelyről már messziről világított a WIG 64 — (Wiener Internationale Garten- schau) felirat, komoly konkurenciát jelentett a híres bécsi óriáskeréknek. A bécsiek nagyon büszkék a kiállításra, nem is :soda, hiszen rendkívül sok munkával és kiadással járt a kiállítási terep kiépítése. A nemzetközi kiállításon 24 európai ország vett részt, ezenkívül Ázsia és Amerika is képviseltette magát. Megcsodálhattuk a különböző országok fejlett kertészművészetét és megállapítottuk, hogy a kertészeti nagyhatalmakhoz főleg Hollandia, Dánia és a Német Szövetségi Köztársaság tartozik. A szocialista államok közül főleg Magyarország és Csehszlovákia tűntek ki és világviszonylatban is jól megállták a helyüket. A kiállításon nemcsak az elért eredmények bemutatásáról, hanem a tapasztalatok kicserélésétől volt szó. Sok új növénytermesztési technológiával ismerkedtünk meg. Csehszlovákia 800 négyzetméter területen állított ki. A virágok kiértékelésénél 613 díjat, ezek közül 44 BEJUTATJUK AZ „URHÁRMAST“ a Voszhod űrhajó parancsnoka 37 éves, hadmérnök-ezredes, a Zsukovszkij repülőmérnöki akadémia adjunktúrájának hallgatója. Komarov gyermekkorától kezdve repülő szeretett volna lenni. 1942-ben beiratkozott a moszkvai repülőiskolába. 1954- ben már mint tiszt, a Zsukov- szkij-akadémia hallgatója lett, ahol öt évvel később mérnöki diplomát szerzett. Vlagyimir- Komarov moszkva* lakos, felesége, Valentyina az észak-kaukázusi Groznijban a pedagógiai főiskola történésznyelvész karát végezte e! és jelenleg könyvtáros. Fiúk, Jev- genyij, 13 éves, lányuk Irina, 6 éves. megsebesült. Leszerelése után elvégezte a középiskolát. 1949- ben szerzett diplomát a moszkvai Mauman műszaki főiskolán. Különböző tudományos és műszaki intézetekben dolgozva, technikai kérdésekben széles körű ismeretekkel rendelkező szakembernek bizonyult. Felesége, Galina, technikusként dolgozik az egyik moszkvai vállalatnál. Feoktyisztovék- nak van egy kétéves kisfiúk. Konsztantyin Feoktyisztov 38 éves pártonkívüli tudós, az űrhajó személyzetének tagja, Voronyezsben született. A második világháború alatt Feoktyisztov, a 16 éves ifjú önként ment a frontra. Mint felderítő, különböző harci feladatokat teljesített. 1942-ben komszomolista, 27 éves, mindössze három éves orvos. Már a főiskolán tudományos munkával kezdett foglalkozni. A főiskola elvégzése után különböző egészségügyi és tudományos kutatóintézményben dolgozott, ahol kiváló tudományos munkatársnak bizonyult. Eddig tíz tanulmánya jelent meg a sajtóban. A fiatal űrrepülő-orvos nős, felesége, Eleonora, annak az orvosi főiskolának a szemészeti klinikáján dolgozik, ahol férje végzett. A házaspárnak 1962- ben fia született: Borisz. Jegorov édesapja — Borisz Jegorov is orvostudós, jelenleg nyugdíjas. aranyérmet nyertünk. A techobuzi- cei alma aranyérmet kapott, a prágai saláta a közép- cseh káposzta, az olomouci paradicsom, e Dobrá Vo. da-i uborka és a České Kapista-i karfiol érmet kapott. A bratislavai és opevai kommunális kertészetek díjakat nyertek és Brnó város kaktuszkiállítása kapta Bécs város külön díját. A kiállításnak nemcsak anyagi, hanem erkölcsi eredménye is van. Egymás után érkeznek e megrendelések és a mi egresünk, almánk, őszibarackunk és virágaink elkerülnek a világ távolabbi országaiba ia. Borisz Jegorov, a gyakorlati űrhajózás első orvosa