Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-13 / 41. szám

„SZIVÁRVÁNY“: A 7/6-as kabát most többé-k«vésbé min­dig divatos. Model­lünk újszerű 7/8-os kabátot mutat be, a mostani divat szerint bördíszítéssel. Bőrből van a férfifazon hát­só gallérja, s bőrrel szegettek az érdekes zsebklapnik is, ame­lyek a kabát hátán dragont képeznek, s borból vannak a gombok is. A kabátot teddy-berrel bélel- tesse, „TÍMEA": Az es­küvőre bűzakék vagy sötét ciklámen színű vékony szövetruhát csináltasson, a mel­A gallér egyik olda- tűzzön. A jó öltözködéf T évedés azt hinni, hogy az igazán jól öltözködő nő úgy válogatja össze ru­hadarabjait, hogy mindent meg­vesz és megcsináltat, ami a legújabb divat. Nem. Mert amellett, hogy az ilyesmit nem lehet pénzzel győzni, nem biz­tos, hogy az illető jól néz ki a csupa divatholmiban. Számol­ni kell ugyanis azzal, hogy minden, ami divatos, csak ele­nyészően kevés, nőnek áll jól. A „titok“ tehát éppen abban rejlik, hogy a divatholmikat saját egyéniségünknek megfe­lelően, alakunkhoz, arcunkhoz illően válogatjuk össze. Ez a mostani divat mellett lehetsé­ges is, hiszen mind a szabást, mind a vonalat, a díszítést, a színeket, stb. illetően több­féle is a divat, nemcsak kizá­rólag egyféle. ' •' %éäí * 1 „MIT TEGYEK": Tudni kell, hogy az orrvörösség nem csu­pán kozmetikai hiba és nem is mindig a szeszes ital idézi elő, tehát nem is kell szégyellni. Többnyire egészségi zavarokkal függ össze s gyógyítani is eb­ből a szempontból kell. A vörös orr leggyakoribb okozója a rossz emésztés, vérkeringési, valamint hormonzavarok, gyo- morbántalmak, sőt idegesség is. Az időjárás szeszélyei is befolyással lehetnek. így annál,, aki a szabadban dolgozik, erős napsütésben, szélben, hidegben, fagyban, szintén elő szokott fordulni. (Nem írta meg, hol dolgozik). Nem ritka eset az sem, hogy egymásután gyakran ismétlődő nátha váltja ki. s vé­gül számolni kell a hajlammal, az örökléssel is A legfontosabb teendő étren­dünk megszabályozása, vagyis: óvakodjunk a fűszeres, a forró ételektől és italoktól, s igen ajánlatos felhagyni a kávé és alkohol fogyasztásával s a tea- ivást is mérsékelni kell. Talán hihetetlen, de ezek betartása nélkül a külső kezelés nem lehet eredményes. Házi kezelésként orrunkat éjjelre citromlével kenjük be, vagy pedig ichtiolos krémet alkalmazzunk. Amennyiben az orrvörösség vérkeringési zava­rok folytán lépett fel, nagyon jót tesz a masszírozás, ami nem más, mint hogy orrunkat két ujjunkkal fentről lefelé masszírozó mozdulatokkal si­mogatjuk. „ADRIANA“: 1. Az orrot megvékonyítani csakis plaszti­kai műtéttel lehetséges. Erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha valóban indo­kolt esetről van szó. Ügy gon­doljuk, hogy magánál nem eny- nyire súlyos a helyzet és így egy kis kozmetikai trükk is segíthet. A trükk nem más, mint hogy kétféle színű púdert használunk, sötétebbet és vilá­gosabbat. Az orrot és a nyakat a sötétebbel, az állat a világo­sabbal púderezzük be. Később — most még fiatal hozzá — ne rúzsozza túl erősen a szá­ját, mert ez a vastag orrűak- nak előnytelen, hanem a sze­mekre helyezze a hangsúlyt, hosszított szempillák alkalma­zásával vagy sötétebb színű szempilla festéssel. 2. A leg­jobb láberősítő sport a kézi­labda és röplabda. M ár évek óta divatos pl. a bő és a szűk szoknya. Itt-ott közben ugyan egy­szer a rakott, a hólos domi­nált, máskor pedig inkább a szűk, de tény az, hogy az is divatosan öltözött aki szűk és az is, aki bő szoknyát viselt. A divat ilyen „engedékenysé­gei“ mellett igazán kár lenne előnytelen dolgokat kiválaszta­ni csak azért, mert az „egy fokkal mégis divatosabb“. Vagy nézzük a divatszíneket: az ősz-tél mostani divatszine, a feketén kívül (ami már évek óta vezet) a barna és a bés. Akinek azonban ezek a fád színek nem állnak jól s inkább az élénk színeket kedveli, vá­laszthat a piros, a zöld, a ttir- kiszkék és türkiszzöld között, így is divatos lesz s ha még ez is kevés, a pasztellszínek, különösen a rózsaszín is helyet kaphat a divatos nő ez idei ruhatárában. H a már a színeknél tartunk, meg kell, mondanunk azt is. hogy ne csak azt néz­zük, hogy jól áll valami, ha­nem — persze, főleg olyan ruhadarabnál, amit évekig vise­lünk. (kosztüm, kabát) — azt is. hogy „ne legyen ráírva az évszám“. Ez azt jelenti, akár­milyen jól is áll pl. a narancs- sárga. ilyen kosztümöt vagy kabátot csak akkor csináltas­sunk. ha mellette van még egy hasonló jellegű s előrelátható­lag hamarosan másik kosztü­möt (kabátot) csináltatunk. Ellenkező esetben a „narancs- sárga kosztümös“ jelző rajtunk marad. S ezzel is az egyik „titok“-hoz érkeztünk: a jól öltöző nő kerüli a feltűnő dol­gokat, kabátban, kosztümben szolidabb színeket választ, in­kább gyakran változtatja hozzá a kellékekket, kalapot, sálat s így a régi holmit is újjá varázsolja. (Folytatjuk) T Jp mA ilAfiW a nyelvről sokkal könnyebben lejön a bőr, ha miután lefor­ráztuk, nem vesszük ki a víz­ből, hanem benne hagyjuk ki­hűlni a felvágott hagyma friss ma­rad, ha egy sóval beszórt por- celántányérkára tesszük, vagy a vágást azonnal zsírral beken­jük, nem penészedik meg a ke­nyér a tartóban, ha időnként gyengén ecetes ruhával kitö­röljük s utána száraz ruhával jól áttörüljük, a friss kenyeret is könnyen és szépen felvághatjuk, ha a kést előzőleg forró vízbe márt­juk, egy ici-pici só kitűnő ízt ad a tejes ételeknek (pudingok, felfújtak). „TITUS“ és „KISKORÚ“: A hajhullással már többször foglalkoztunk. Most röviden csak annyit, hogy 50-60 hajszál kihullása naponta nem számít rendellenes hullásnak. Ha ennél több, keresni kell az okot, ami igen különböző lehet. (Töb­bek között idegbántalmak, kevés gyomorsav, stb.). Ha az orvos egészségesnek ta­lálja, bőrgyógyász szakor­vos feladata a kezelés. Ha­tásosak szoktak lenni a fejbőr masszázsok és kvarc­kezelések. A TORONYÓRA TÖRTÉNETE nem évmilliók, évmilliárdok Van Rozsnyónak egy tere. Ez egyben a főtere is, vagy misnéven: piactere. A tér kö­zepén áll egy torony, elég nagydarab építmény a többi közeiéhez esőhöz képest. Hom­lokfalán latható az óra, amely­ről ez a kis történet szól, s amelynek pontos eredetijét se­hol sem lehet mar felkutatni. Annál többet hallani azonban egy mendemondáról — ami azért tálán nem is annyira mendemonda. A torony óránként megzen- dülő szívét, az órát rozsnyói mesterember készítette még valamikor a múlt század ele* jén. Ez az ember nemcsak ar­ról volt nevezetes, hogy időn­ként remekbeszabott időmérő szerkezetekkel lepte meg a világot, hanem arról is, hogy egy nagyon szép lány apjának mondhatta magát. Hogy, hogy nem, történt egyszer — félre­értések szeszélye folytin, hogy a város bölcs tanácsa hosszú évekre eltiltotta a szép órás­lányt a szerelemtől, meg attól, hogy a tilalom ideje alatt bár­mely férfivel hizassSgra lép­jen. Lévén a lány nagyon szerel­mes, az atya pedig meglehető­sen furfangos, a dolog furcsa és váratlan fordulatot vett. Ügy is mondhatnánk, csoda történt: egy reggel arra ébred­tek a bányász varoska lakói, hogy a toronyóra módfelett fürgén kongatja az órakat, s a mutató alig győzi szedni a li­bát, úgy lohol a számlapon. Mondanom sem kell. hogy a lángban a. „Halott pagodát“ látjuk ravasz óramester állította a fogaskerekek és ingák bonyo­lult szerkezetét sietősre. A városi tanács ítélete annakide­jén ugyanis úgy fogalmazódott meg, hogy a piactéri nagy óra kapja feladatul az ítélet utól- só óráját elkongatni s attól kezdve ismét szerethet, ölel­het, férjet választhat a lány. Az a bizonyos utolsó óra igy meglehetősen sebesen elkon- dult, a városi tanács szigorú öregei pedig fejet hajtottak a szerető apa turpissága felett. Ennyi a százados, poros tör­ténet. Hosszú ideje 'áll ott a piac közepén a torony úgy, hogy csak — időközben már néma — órájának van törté­nete. Néhány hete azonban már a torony is büszkélkedhet azzal, hogy széliében hosszá­ban beszélnek' róla az embe­rek, mint híres órájáról vala­mikor. Pontosabban ma még nem is annyira beszélnek, mint inkább beszélni fognak. Miért? Annak megint egy külön tör­ténete van. A TORONY TÖRTÉNETE Ez a második, friss törté­net ezerkilencszázhatvannégy július tizennyolcadikén kezdő­dik. Ezen a napon állapította meg ugyanis végtelen nagy örömmel egy kis barlangkuta­tó csoport, hogy a krasznahor- kai vár közelében (légvonalban mindössze két kilométerre tő­le), a szilicei fennsík .északi lábánál, a karszthegység mé­lyében, patakok, agyag, sár, kis és nagy cseppkövek cérna- szalai közt van a rozsnyói tér tornyának mása. Csakhogy ez a most felfedezett „torony“ cseppkőből van tetőtől-talpig és nem néhány év alatt, ha­során „épült meg“ mészböl és vízből és sokminden másból. Van-e hozzá csengő-bongó óra? Van bizony! Kérdezz csak meg egy lelkes barlangkutatót, van-e szebb muzsika a kőzet­ből kimeredő cseppköcsapok cérna és üveghangjánal ? Ki gondolta volna hogy ott, ahol a pelsőc-kassai vasútvo­nal fut. a hárskúti állomás in­nenső oldalán. fák virágok cin- gár és pöffeteg gombák föld- ágya alatt ekkora kincs ilyen szépség rejtőzik. A kutatók szerint szinte bizonyosra ve­hető. hogy a csodás hegyvonu­lat belsejében számos ilyen, vaav talán még ennél is cso­dálatosabb jelenség, lappang, amélvbő! — ilyen méretekben — világszerte is kevés van. A barlangot csaknem mindig a karsztpatak árulja el. Az a vízáram, mely évmilliókon ke­resztül láthatatlan és alakta­lan puha műszereivel vájta és formálta ki, munkálta’ meg a kőzetéi és csöpögétt klasszi­kus türelemmel fényévekre menő időréngetégen át, hogy létrehozhassa az utánozhatat­lant és szépéi, most — mun­kája befejeztével maga kínál­ja feltárásra réjtékéi. Megmu­tatja a bevezető nyílást és vé­gigvezet az üregen. Persze mindez nem megy olyan egy­szerűen, ahogy leírtam. Mert a barlangkutatók munkájából ízelítőt adni — vagy csak ép-“ pén vázlatot készíteni róla — újabb fejezet. A LÖMESTER Mielőtt bármii is szólnék a lelkes és eredn^ényés rozsnyói barlangkutató gardáról. meg kell jegyeznem ilyen szerény embercsoporttal még sohasem találkoztam. Először nem akar­ták, hogy a neveik is szere­peljenek a riportban. Nagy ne­hezen beleegyeztek, de csak úgy. ha betűrendi sorrendben következnek a nevek, mert eayikük sem akar a másik ro­vására érdemeket szerezni, még akkor sem. ha joga van hozzá. Úgy mondták, mindßny- nyiuk közös érdeme ez a nagy­szerű felfedezés. így hát a lőmestert sem mu­tatom be névszerint, nehogy* megharagudjon. A lömesternek — mint már foglalkozásának, neve is sejtteti — a gondja, hogy a csak robbantással meg­nyitható szoros nyílásokat sza­baddá tegye. Sok-sok robba­nóanyag és rengeteg türelem, kőtalicskázás és lapátolás kell ahhoz, hogy egy-két méterrel előbbre jussanak. És persze bátorság is, meg a kutatás szeretete. Fel kell' áldozni a szombat délutánokat és vasár­napokat, össze kell csomagol­ni a ruhát, bőrsapkát, fúró és véső alkalmatosságokat, fel­ütni a sátrakat és keményen dolgozni hónapokon keresztül, amíg hozzáférhetővé válik a barlang. A most felfedezett kb. harmincméteres cseppkő­toronyhoz, mely a Rozsnyói Barlangkutatók Oszlopa nevet viseli — százharminckétméter hosszú földalatti folyosó vezet. Magát a folyosót hosszú hóna­pokon keresztül vájták, míg elérkezett a nagy perc, s meg­pillanthatták a cseppkőcsodát. Még most is csak nehezen le­het bejutni. Koromsötétség, szinte „őssötét“ van bent, hi­deg, hűvös levegő. rengeteg cseppkő és a Buzgó-patak. Egy pici, térszerü helyen van a Ma- rika-tó, amely azért lett éppen erre a névre keresztelve, mert az egyik kutató előző nap szü­letett kislányát is így fogják hívni. A lőmester fényképfel­vételeket mutogat, látszik raj­ta, hogy örömmel mesél szen­vedélyéről (mert ez csak szen­vedély vagy megszállottság, anyagi támogatást és fizetést ezért egy fillért sem kapnak) és ért is hozzá. A csoport másik tagja, akit persze szintén nem lehet ne­vén nevezni (ezért a továbbiak során a Második Barlangkuta­tó nevet adjuk neki) éppen autóját javítgatta, mikor fel­kerestem. Külön a lelkemre kötötte, hogy írjak a fiatalok­ról, akik jelentősen, segítették őket az új barlang feltárásá­ban. sürgeti jó fekvésével és ideá­lis környezetével. Maguk a ku­tatók mondták ezt és figyel­meztettek arra is, hogy a kö­zelben épülő Keletszlovájpai Vasművek dolgozói részére is be lehetne itt egy szórakozó központot rendezni. KIK A FELFEDEZŐK? Valamennyien dolgozó embe­rek, akik csak szabadidejük­ben foglalkoznak kutatással, íme a névsor: Erenfeld Tibor, Gebe János, Gotthard András, Herényi László, Ivanyecz Ist­ván, Öváry István, Roda Ist­ván, Takács András, Zabari Béla, Zagiba László. Nagyon sokat segítettek nekik: Bor- zovics Tibor, Krausz Zoltán, Salamon László, Szántó László és Tatár István. A harminc méter magas cseppkőtornyot eddig kevesen látták. Az aggteleki cseppkő­A diomicai cseppkőbarlangban a „karzatok terme“ FOCI HELYETT CSEPPKŐ- barlang igazgatója — elismert CÉRNÁK? A kérdést így is fel lehet enni, és a Második Barlang- utató majdnem így is teszi el. Kifejti, hogy ez a szenve- ély is lehet olyan izgalmas, lint egy jó meccs és ebben ; rejlik anyi szépség. csak ieg kell találni. Persze itt bér incs. Egyedüli öröm az űj, imeretlen részek felkutatása s az, hogy tudomást szerez rről a Wlag. Az ő munkájuk gy-egy szakaszon szinte csak ddig tart, amíg fel nenf tér- épezik. hozzáférhetővé nem eszik és be nem jelentik a elsőbb szerveknek az ered- íényt. Hogy aztán sokak által ítogatott barlang lesz-e be­jle, vagy nem, az már nem az gondjuk, a vágyuk legfel- ebb. Az mar kultúrpolitika és ugalmasság kérdése mithasz- ál ki az ország páratlan ter- lészeti kincseiből. Amíg az letékesek erről tárgyalnak, k közben már régen új arsztpatak nyomat kutatják, fégis nagyon a szívükön vise- k ennek a most felfedezett i barlangrésznek a sorsat. Az latt a röpke félóra alatt, amit Második Barlangkutatóval öltöttem, annyi tervet és el- épzelést hallottam, az új incs kihasználási lehetőségei- ől. hogy ha annak csak a né- vedrészét megvalósítanak, már z nagy dolog lenné. Fekvése zinte ideális. Az évről-évre agy látogatottságnak örvendő rasznahorkai var és a krasz- ahorkai mauzóleum tőszom- zédsa'gban van. Vasúttal meg- özelíteni nagyon egyszerű, de utóút is vezet arrafelé. És mi szinte kínálja a lehetősé- et felhasználni: villanyveze- ék is húzódik erre, úgvszól- án a barlano közvetlen köze­iben, tudniillik annak ideién ;t ütöttek tanyát az alagút- ájó munkások s bevezették villanyt. Festői környezetben vönyörű helyen fekszik. Pom- ás kilátás nyílik innen szin- e egyedülálló^ Gondoljuk el: iszta időben látni innen a Tá­ra csúcsait, a'lomnici csúcsot V Talán már unalmas utolsó rvnek az idegenforgalmat is -íegemlíteni. Most, amikor ez- ével özönlenek Csehszlovákiá - a a másországbeliek és nem- sak arról kell gondolkodni :ogy mit tekintsenek meg. ha­em arról is, hol legyenek el- zállásolva a Rozsnyó és Kas- a között lévő szilicei fennsík zon része, ahol a barlangot 3 felfedezték, kiváló rekref- iós központ megépítését, szál- ódák, motelek létrehozását szakember — megtekintette és nem akart hinni a szemének. Ez a cseppkő ugyanis pontosan háromszorosa az aggteleki cseppkőbarlang Csillagvizsgáló nevű hírességének. Felvétel ké­szült már róla, sajnos nem va­lósághű és technikailag sem megfelelő. Torz egy kicsit, mert a rendkívül kis terület nem engedi megfelelő távol- ságbbl és látószögből lefény­képezni. A fényképezőmasinát egyelőre csak műanyagboritók- ba burkolva lehet a barlang­ba vinni, mert örökösen csö­pög a víz és hull az anyag. Teljes sötétség honol, amit a karbidlámpa gyér fényei csak itt-ott szakítanak át. Az egyet­len felvétel is úgy készült, hogy mintegy öt dekányi mag­néziummal lobbantottak fényt. Ügy mondják, olyat szólt a he­vesen égő magnéziumtömeg, mint egy ágyú. így dolgoznak a rozsnyói barlangkutatók. Szerényen, csendben s egyszerre csak meglepik a világot. Reméljük, kívánságaik teljesülnek s a fel­fedezett csodálatos harminc méter magas cseppkőóriásukat nagyon sok ember tekinti majd meg. Batta Györw $3 Jf MŠ!Mľ mM jel J ■ § A karácsonyi piacon mar forgalomba kerül a tranziszto­ros foto-villanőlámpa. Ezentúl már nem lesz elemre szükség.-O­A trnavai cukorgyárban meg­kezdték a külföldi rendelések teljesítését, naponta átlag 60 vagon cukrot szállítanak Ang­liába.-O­Az érsekújvári Pletatex nem­zeti vállalat most kelímsző- nyegeket gyárt. A színeket, mintákat és nagyságot a vá­sárló kívánsága szerint állítják össze. . -o­A Cseh Keményítöüzemek most teljesítették az első kül­földi rendeléseket Angliába és Olaszországba.-0­Karácsonykor kerülnek az üzletekbe a poliészter nevű új anyagból készült gyűrhetetlen ingek. Ezeket a nachodí Tep­na nemzeti vállalat gyártja.-0­Vegyiparunk az év első 8 hónapja folyamán 100 millió korona értékű áruval teljesí­tette túl a tervet. kincseskamra nevű terem ÜJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő­ség és adminisztráció. Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 51,20 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata előfizetni lehet mind en postán. — Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a PNS Ústredná exnndr'i Hare útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII. K—05*41584

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents