Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-13 / 41. szám

Kezdődik az oktatási év

Nemsokára hivatalosan is megkezdődik a CSISZ 1964/65- ös oktatási éve. Az alapszervezetek és a CSISZ járási vezetőségei bizonyára jól felkészültek erre. Még augusztusban ki kellett jelölniük a propagandistákat, a különböző érdekkörök vezetőit vagy más felelős egyéneket, akik a tanulóköröket vagy az egész iskolázást vezethetik. A legutóbbi tagsági gyűléseken pedig a CSISZ-tagok egész biztosan elhatározták, hogy milyen témákat vitatnak meg az érdekkörökben és egyáltalában milyen tartalmat adnak majd az oktatási évnek. De bizonyára akadnak még tennivalók is, ha több nem. akkor az utolsó simítások még hátra

Vélemények az eszperantóról

Jaurés: Az eszperantó a demokrácia latinja. Leo' Tolsztoj: Az az áldozat, amelyet az ember az eszperantó megtanulásáért hoz, olyan csekélység, és az eredmény, amelyet elérhet, olyan nagy, hogy ezt a kísérletet senkjnek sem szabadna visszautasítani. Lenin: Az eszperantó a proletariátus latinja. Karinthy Frigyes: Hogy az eszperantó jó dolog, helyes dolog, nagy dolog, a világ bábel- kérdését egyetlen és biztos módon megoldó, egyetlen és biztos lehetőség: nyilvánvaló, tökéletes, cáfolhatatlan igazság.

... ÉS NÉHÁNY ADAT

A világon ma mintegy 30 000 az eszperantó nyelvű könyvek száma, ebből körülbelül 2000 a eredeti irodalmi mü. Az eszperantóra lefordított munkák között megtalálhatóak Homéros. Dante, Shakespeare, Molié- re, Goethe, Puskin, Tolsztoj, Csehov, Gorkij, Majakovszkij, Madách, Petőfi, Ady, Karinthy, Kassák és mások müvei.

Havonta száz irodalmi, tudományos és szakmai újság jelenik meg a világon eszperantó nyelven; húsz rádióállomás ad hetenként huszonkilencszer műsort (Bern, Becs, Róma, Szófia Varsó, Zágráb stb.); mintegy 30 európai, amerikai és ázsiai egyetemen és főiskolán van eszperantó tanszék vagy tanfolyam; 492 szervezet összesen 15 és fél millió tag képviseletében írta alá azt a beadványt, amely alapján az UNESCO 1954-ben az eszperantót nemzetközileg használt nyelvként ismerte el, az Egyetemes Eszperantó Szövetséget fölvette tagjai so- ■ába, és évente anyagi támogatásában részesíti.

vannak, amelyeket el kell végezni az oktatási év kezdetén.

Sok helyen alapvető hiba, hogy a CSISZ alapszervezetei Nnem tartanak fenn szoros kap_ csolatot a helyi pártszervezetekkel. Éneikül pedig az oktatási év folyamán nemkívánatos dolgok merülnek fel. Például mindjárt a helyiség biztosításánál kezdhetjük. Hányszor halljuk, hogy az oktatási évet elkezdték, de később. Huzamos ideig tartó helyiség-hiány miatt a fiatalok képtelenek voltak befejezni a politikai iskolázást. Á# helyi pártszervezettel vagy a helyi nemzeti bizottsággal karöltve azonban egész biztosan megoldhatták volna ezt a problémát és tervszerűen készülhettek vplna fel az oktatási évre.

Másik általános hiba a propagandisták, körvezetők és általában az iskolázások vezetőinek kiválasztása körül adódik. A kijelölt egyén vállalja a rábízott funkciót, talán jó- hiszemüleg el is képzeli az iskolázás vezetését. De az év folyamán számos akadály adódhat, előre nem látott események jöhetnek közbe. Ilyenkor aztán propagandista nélkül marad a tanulócsoport, vagy’ vezető nélkül az egész iskolázás. Ki segíthet ezen a bajon? Ezt a problémát is csak leginkább a helyi pártsze’rvezet segítségével oldhatjuk meg.

A leggyakoribb és a legsúlyosabb hiba általában a propagandisták . rossz felkészültségében van. Gyakran nincs tekintélye . a fiatalok előtt a propagandistának vagy az iskolázás vezetőjének hiányos tudása és hézagos ismeretei miatt. Nincs elöadóképessége, a feltett kérdésekre rosszul vagy nem kimerítően válaszol.

e^ért nem bíznak benne a fiatalok és szívesebben látnának képzett, okos embert az iskolázás élén, akit szívesen hallgatnának, komolyan vennék szavait. Arra kell törekedni az alapszervezetek vezetőségeinek — egyetértésben a tagsággal —, hogy megfelelő propagandista álljon rendelkezésre az oktatási évben. A helyi párt- szervezetek és a helyi nemzeti bizottságok ebben is segítenek a fiataloknak. Nincs olyan falu, üzem, iskola vagy állami gazdaság, ahol néhány megfelelő egyént ne találnának az iskolázás vezetésére. Meg kell ezeket az embereket keresni, bizalommal kell irántuk lenni.

Mindent, amit eddig elmulasztottunk az oktatási év megszervezésével kapcsolatban. sürgősen pótoljuk, sürget az idő. Az iskolázások elindítása nagyon fontos, a CSISZ alapvető feladata. Jól szervezzük meg tehát, hogy, a fiatalok tanulhassanak és hasznosan

tölthessék idejüket.

Az iskolai éttermek étkezési kultúrájáról

Manapsag, amikor a lakás- kultúra vonalán mind magasabb színvonalra törekszünk, nem feledkezhetünk meg az otthoni és az otthonon kívüli étkezési kultúráról sem. Vannak csaladok, ahol a családtagok, tekintettel a munkabeosztásukra, nem étkezhetitek mindnyájan egyszerre. Ha ez gyakrabban elő fordul, azon kell lennünk, hogy a család egy része vagy akár egy családtag is terített asztalnál egyen, s az ételt ízletesen szolgaijuk fel. Ily módon aztan s főleg a gyerekek, megszokjak a helyes étkezést.

A gyerekek sok esetben utánozzak a szülőket s ezért azoknak példát kell mutatniok. Nem engedhetjük meg, hogy a gyerek csak kanállal egyen, kezével törölgesse a száját, szürcsölje a levest, evés közben csámcsogjon, stb., mert az otthoni és az iskolai éttermekben felszedett szokásokat magával viszi az életbe. Ne csodálkozzunk gztan, hogy a felnőtteknél rossz szokásokat látunk az üzemi konyhán vagy a vendéglőben történő étkezés közben, mint például az evőeszközökkel való csörömpölés, a kést a szájukba veszik, mindent kanállal esznek vagy netán kézzel nyúlnak hozzá1 az

ételhez. Mivel egyre több ember étkezik a közétkezési helyeken, menjünk a dolog gyökerére, nézzük meg az iskolai éttermeket.

A tanulóknak a fele napközi otthonokban és iskolai éttermekben étkezik.

Az iskolai éttermek nagy részében önfelszolgálás van s ezért az ételt könnyű bakelit vagy alumínium tálcán kel! adni, a levest az edénybe, a főételt-dupla vendéglői tányérba s a süteményt külön tányérká- ra. S mindehhez komplett evőeszköz jár.

A pedagógiai felügyelet s az orvosi ellenőrzés biztosítja a fegyelmet, továbbá a fiatal szervezet szamara szükséges ételek helyes összetételét.

Nézzünk azonban szembe a valósággal. Az új -iskolákban igyekeznek, hogy az adott helyzethez mérten megteremtsék a

higiénikus, kellemes környezetet. Azonban nem mindenütt ilyen a helyzet.

De szerényebb körülmények közt is sokat lehet a helyzeten javítani. Egyes helyeken a szülők segítségével brigádmunká- val külön helyiséget építettek az iskolához, ahol nemcsak e- bédlö, de játszóterem és ifjúsági klub is van. Máshol a helyiséget szépen kifestették, képeket vásároltak, amelyek ösz- szefüggnek a gyermekek életével vagy a fényképész-kör megnagyítatta a tanulók legjobb fényképeit. Aztán az ablakokba virágokat vettek, a padlót linóleummal fedték be, kiegészítették az evőeszköz- készletet s fokozatosan új bútort vásároltak a helyiségekbe.

Egy kis jóakarat és ízlés, no meg pénz is, s a tanulók otthonosan érzik magukat mindeme helyak*n. (Ä)

Búcsúztunk Gavora Páltól

Mély megrendüléssel kísértük ki október 8-án utolsó útjára Gavora Pált, aki jó elvtárs és jó ember volt. A Nyugat-Szlovákiai Nyomdák bratislavai üzemének alkalmazottját és lapunk korrektorát.

Rövid, de súlyos betegségben 53 éves korában hunyt el.

Emlékét kegyelettel fogjuk őrizni.

Marianske Láz- ne-ban állandóan sok az idegen. Az élénk idegen- forgalomra jellemző, hogy évente közel százezer külföldi kiránduló fordul itt meg. Nem csoda, szép ez a város, híres a fürdője, de van mit csodálni a környező vidéken is. A Ferdi- nánd-forrás vizét németek kóstolgatják, amint a felvételen is látjuk.

KULTÜRHÄZAT KAPOTT CSI- LIZKÖZ

A csilizradvá- nyiak legnagyobb örömére elkészült a kultúrház, melyet még 1957-ben kezdtek építeni. A 300 személyt befogadó nagyterem zsúfolásig megtelt. A színpadon idősebb Száméi Pál, a helyi nemzet1 bizottság elnöke jelent meg és ünnepélyesen átadta a falu lakosságának a kultúrházat. Az ünnepi beszédet ‘ gazdag kulturális műsor követte. A csilizrad- ványi tanítók énekkara, melyet Jarábek Imre tanító elvtárs vezet, elsőízben lépett a közönség elé. Nagy sikert aratott Hebuszek Rudolf és Hebuszek Rudolfné száma. Az iskola CSISZ és pionírszervezete is bemutatkozott. Népi táncokat és önálló számokat adtak elő, melyekre Bartalos Rozália tanító tanította be őket. A műsort jól sikerült tánc- mulatság követte.

Kész a kultúrház, most már rajtunk a sor, hogy összejöjjünk és valóban hasznosan és kellemesen töltsük ott az időt.

Matús Gábor, Csilizradvány

ÉPÜL AZ ÜJ KONYHA

Bizony épül, büszkék .:s erre a rozsnyői egészségügyi iskola tanulói. Az iskolának 330 növendéke van és eddig nincsen külön konyhájuk. Jól tudják, hogy mit jelent majd, ha nem kell más iskola konyhájára járni és ezért derekasan nekiláttak a munkának. Az építkezési vállalattól csak a mesteremberek dolgoznak, a segédmunkákat az iskola, tanulói végzik. Szlovákia különböző vidékéről kerültek ide, de mégis jól megértik egymást. A lányok is segítenek és azután együtt veszik át a tananyagot is, hogy a fiúk behozzák az elmulasztott időt. November elsejére tervezik a befejezést, de egész biztos már előbb kész lesz.

Mi egészségügyi tanulók büszkék vagyunk arra, hogy magunk építjük fel a konyhánkat.

Lakatos Pál.

AZ IPOLYSÁGIAK

VENDÉGSZEREPELTEK

Az ipolysági általános műveltséget nyújtó középiskola első osztályának táncsoport- j% és a harmadikosok eszt- rádcsoportja között már a múlt tanévben is igen szoros baráti kapcsolat alakult ki. Műsorukkal több alkalommal ellátogattak a környékbeli falvakba. Legutóbb Ipolypászton szerepeltek nagy sikerrel. A közönség elismerő tapssal jutalmazta Pereszlényi Irén, Kovács Tibor, Bodonyi András, Ka- puszta Péter és Gyürki Béla alakításait. Osztatlan sikert aratott a Varga tanár elvtárs vezette tánccsoport is. Valóban „nevető két óra“ volt, reméljük, hogy a siker és elismerés még jobb munkára ösztönzi a műsor valamennyi szereplőjét.

Zalabay Zsigmond, Ipolyság

VÖKI LEVÉL

Üj vezetőséget választottunk. Sokat várunk a CSISZ új vezetőségi tagjaitól, azt akarjuk, hogy fellendüljön a szervezet tevékenysége. Reméljük, hogy nem csalatkozunk bennük. A hosszú téli estéket hasznosan szeretnénk eltölteni, színdarabot akarunk betanulni és esztrádműsorra készülni.

Szimeth Erzsébet, Vők

SZERKESZTŐI ÜZENETEK:

B Angyal B.: Mi csak a külföldi címeket közöljük, azok közül válasszon megfelelőt.

Münz Kornél: Versét nem. közöljük.

Kuba: A nagy vállalatok küldik ki külföldre a bevált jó szakembereket.

Fellegekbe vágyakozó: írjon a következő címre: Československé Aerölíme, Bratislava, Mostová ul: 3. sz.

SZÍVESEN LEVELEZNÉNK:

Fehér Jutka, Budapest XII. kér. Lemberg u. 17. sz., Lu- zsa Éva Keszthely, Kossuth u. 103. sz., Török Júlia, Szeged, Odesszai körút 27 sz.; Sadrán' Irán, Szeged, Odesz- szai körút 27. sz.; Neumann Katalin, Siőgárd, Deák Ferenc u. 12. sz.; Tolna megye; Bakonyvári Mária, Szé. kesfehérvár, Széchényi 413, 14 éves, németül is; Tasner Szidónia, Szőc, u. p. Holin- ba. Kossuth Lajos u. 436.

Város a Šumaváhan

EJ a a. Vltava folyását České ** Budéjovicéig követjük, síirií erdőkben, sziklákban és szurdokokban bővelkedő vádregényes tájon át visz utunk. ’Nein csoda, hogy a vidék tetemes részét védett területté nyilvánították az illetékes szervek. Szükség volt erre a felette gazdag vadállomány és ritkaságokban gazdag növényvilág védelme érdekében Šumava a köztársaságnak csapadékban legdüsabb körzete. A kiadós esőzések nemcsak a folyóvizek, hanem az állóvizek vízbőségéhez is hozzájárulnak. Ez pedig tekintélyes mennyiség, ha elgondoljuk, hogy Csehszlovákiának összesen 5000 nyilvántartott állóvizéből 2000 tó České Budéjovice környékére esik. A 22 ezer hektár kiterjedésű vízfelület nemcsak a vidék arculatát változtatja meg, hanem valóságos paradicsomi viszonyokat teremt a különféle vízí--és gázló nádorok tarka serege számára. Kevés helyen gondoskodott a természet ilyen náddal-sással

benőtt eszményi tóvilágról, mint a budéjovicei madárre- zer vációban. Ugyancsak számottevő a . tavak halbösége, aminek élelmiszeriparunk látja hasznát.

Ebben a pompás környezetben ' fekszik České Budéjovice, a kerületi székhely, amelynek múltja a XII. sztäadba nyúlik vissza. Fejlődésének egyik fontos fordulópontját képezi az a kiváltságos levél, amellyel II. Ólakor cseh uralkodó királyi városi rangra emelte Budé- jovicét. A XIV. és XV. században egyre nagyobb méreteket öltött a kereskedelem, amelyet csak növelt a városnak Prága és Bécs közötti, kedvező fekvése. Az északdéli irányban vonuló országutak azon a vU déken jóformán kivétel nélkül Budéjovicén haladtak keresztül, az utazók akarva-akarat - lan ott szálltak meg éjszakára, de szívesén el is időztek n kedves városban. Csakhamar iparosok, kézművesek, kereskedők telepedtek le a városfalak között, amelyeken kívül

gazdag ezüstleletre bukkantak. A város fejlődésével egyenes arányban emelkedett a polgárok jóléte, ami viszont az építkezésre hatott ki kedvezően. Budéjovice vásárai híresek voltak az egész környéken. Fényűzően épült magánházait éppúgy megcsodálták az idegenek, mint a hatalmas középületeket és székesegyházakat. Jó ízlésről tanúskodnak ugyancsak a város környékén épült várak és -kastélyok, amelyeknek némelyike romokban még ránk maradt.

A napóleoni és a harmincéves háború megrongálta, de nem pusztította el a várost. Császár hűségéért különféle ki- váltságokban részesült a bécsi udvar részéről. A tulajdonkép peni fellendülés azután a múlt században virradt a városra, amikor a híres bécsi Hardmuth cég ott ceruzagyárat létesített. Budéjovice és az ausztriai Linz között közlekedett különben a kontinens legelső lóvasút ja.

Mint minden püspöki székhelyen, úgy České Budéjovicé- ben is a vallási műemlékek kolostorok és kegyhelyek játszották a főszerepet. Szökő kútja is abból az időből származik, amely a város főterét díszíti és annak egyik legszebb alkotása. Köréje színfalak módjára csoportosulnak a pa tinás patríciuspaloták, amelyek főleg esti világításnál hatnak csodásán gát stílusú díszítményeikkel.

Minden természeti adottsága ellenére a város környékén régebben nem indult virágzásnak a mezőgazdasági termelés. A hézagos foglalkoztatottság miatt a budéjovicéiek az akkor épülő császárvárosba, sőt külföldre vándoroltak. Magában a városban azonban megindult az iparosítás, mert olcsó volt a munkaerő, tollasodoh a magántőke. A század eleién már iparváros lett Č. Budéjovice.

1945-tól, illetve 1948-tól kezdve azután megindult a város virágzása szocialista értelemben. Megnyílt a KOH-I- NOOB nevű ceruzagyár, amely 200-nál több cikket gyárt. Versül iJ védjegyű Iránjait 76 államba exportálja Logarlécei, rajz- és mérőeszközei ugyancsak népszerűségnek örvendenek külföldön Budéjovicében készül Plzeň után a legjobb sör, amelyet 40 idegen országban ismernek és kedvelnek. A SFINX gyár Ázsiába, Afrikába és Dél - Amerikába szállítja zománcedény - készítményeit. Textilipara fejlett, konfekciós üzemeiben több ezer dolgozó talál lisztes megélhetést Kedveltek . továbbá u „Merkur" - cukorkák, jó hírnévnek örvend tégla- és dohánygyára.

Ahol fellendül egy város, ahol munkaalkalom kínálkozik, bizonyos igényeket is támaszt a fölét így van ez Budéjovice- ben is A városban, az üzletekben, szórakozóhelyeken és kultúr intézményekben pezseg az

élet. Mozik és színházak naponta megtelnek, a könyvtárakban egymásnak adják a látogatók a kilincset. Az utcák ápoltak, tiszták. A sportpályákon kívül téli stadionja is van Budéjovicének, ahol a labdajátékok holt idényében a korcsolyázás jut szóhoz. Nyáron pedig a várost átszelő Vltava habjain hemzsegnek a vízisportolók százai. Iskolái, tanintézetei színvonalasak, az egészség- ügyi dolgozók fehér köpenyes gárdája egyre többet hallat magáról nemcsak országos, hanem európai viszonylatban is. va. J.

Valentyin Szoboljev: Reggel a nagy építkezésen