Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-13 / 41. szám

Kezdődik az oktatási év Nemsokára hivatalosan is megkezdődik a CSISZ 1964/65- ös oktatási éve. Az alapszer­vezetek és a CSISZ járási ve­zetőségei bizonyára jól felké­szültek erre. Még augusztus­ban ki kellett jelölniük a pro­pagandistákat, a különböző érdekkörök vezetőit vagy más felelős egyéneket, akik a ta­nulóköröket vagy az egész is­kolázást vezethetik. A leg­utóbbi tagsági gyűléseken pe­dig a CSISZ-tagok egész biz­tosan elhatározták, hogy mi­lyen témákat vitatnak meg az érdekkörökben és egyáltalában milyen tartalmat adnak majd az oktatási évnek. De bizo­nyára akadnak még tennivalók is, ha több nem. akkor az utolsó simítások még hátra Vélemények az eszperantóról Jaurés: Az eszperantó a demokrácia latinja. Leo' Tolsztoj: Az az áldozat, amelyet az ember az eszpe­rantó megtanulásáért hoz, olyan csekélység, és az eredmény, amelyet elérhet, olyan nagy, hogy ezt a kí­sérletet senkjnek sem sza­badna visszautasítani. Le­nin: Az eszperantó a prole­tariátus latinja. Karinthy Frigyes: Hogy az eszperan­tó jó dolog, helyes dolog, nagy dolog, a világ bábel- kérdését egyetlen és biztos módon megoldó, egyetlen és biztos lehetőség: nyil­vánvaló, tökéletes, cáfolha­tatlan igazság. ... ÉS NÉHÁNY ADAT A világon ma mintegy 30 000 az eszperantó nyelvű könyvek száma, ebből kö­rülbelül 2000 a eredeti iro­dalmi mü. Az eszperantóra lefordított munkák között megtalálhatóak Homéros. Dante, Shakespeare, Molié- re, Goethe, Puskin, Tolsztoj, Csehov, Gorkij, Majakovsz­kij, Madách, Petőfi, Ady, Karinthy, Kassák és mások müvei. Havonta száz irodalmi, tudományos és szakmai új­ság jelenik meg a világon eszperantó nyelven; húsz rádióállomás ad hetenként huszonkilencszer műsort (Bern, Becs, Róma, Szófia Varsó, Zágráb stb.); mint­egy 30 európai, amerikai és ázsiai egyetemen és főisko­lán van eszperantó tanszék vagy tanfolyam; 492 szer­vezet összesen 15 és fél millió tag képviseletében írta alá azt a beadványt, amely alapján az UNESCO 1954-ben az eszperantót nemzetközileg használt nyelvként ismerte el, az Egyetemes Eszperantó Szö­vetséget fölvette tagjai so- ■ába, és évente anyagi tá­mogatásában részesíti. vannak, amelyeket el kell vé­gezni az oktatási év kezdetén. Sok helyen alapvető hiba, hogy a CSISZ alapszervezetei Nnem tartanak fenn szoros kap_ csolatot a helyi pártszerveze­tekkel. Éneikül pedig az okta­tási év folyamán nemkívánatos dolgok merülnek fel. Például mindjárt a helyiség biztosítá­sánál kezdhetjük. Hányszor halljuk, hogy az oktatási évet elkezdték, de később. Huzamos ideig tartó helyiség-hiány miatt a fiatalok képtelenek voltak befejezni a politikai is­kolázást. Á# helyi pártszerve­zettel vagy a helyi nemzeti bizottsággal karöltve azonban egész biztosan megoldhatták volna ezt a problémát és terv­szerűen készülhettek vplna fel az oktatási évre. Másik általános hiba a pro­pagandisták, körvezetők és ál­talában az iskolázások veze­tőinek kiválasztása körül adó­dik. A kijelölt egyén vállalja a rábízott funkciót, talán jó- hiszemüleg el is képzeli az iskolázás vezetését. De az év folyamán számos akadály adódhat, előre nem látott ese­mények jöhetnek közbe. Ilyen­kor aztán propagandista nélkül marad a tanulócsoport, vagy’ vezető nélkül az egész iskolá­zás. Ki segíthet ezen a bajon? Ezt a problémát is csak leg­inkább a helyi pártsze’rvezet segítségével oldhatjuk meg. A leggyakoribb és a legsú­lyosabb hiba általában a pro­pagandisták . rossz felkészült­ségében van. Gyakran nincs tekintélye . a fiatalok előtt a propagandistának vagy az is­kolázás vezetőjének hiányos tudása és hézagos ismeretei miatt. Nincs elöadóképessége, a feltett kérdésekre rosszul vagy nem kimerítően válaszol. e^ért nem bíznak benne a fia­talok és szívesebben látnának képzett, okos embert az isko­lázás élén, akit szívesen hall­gatnának, komolyan vennék szavait. Arra kell törekedni az alapszervezetek vezetőségeinek — egyetértésben a tagsággal —, hogy megfelelő propagan­dista álljon rendelkezésre az oktatási évben. A helyi párt- szervezetek és a helyi nemzeti bizottságok ebben is segítenek a fiataloknak. Nincs olyan falu, üzem, iskola vagy állami gazdaság, ahol néhány megfe­lelő egyént ne találnának az iskolázás vezetésére. Meg kell ezeket az embereket keresni, bizalommal kell irántuk lenni. Mindent, amit eddig elmu­lasztottunk az oktatási év megszervezésével kapcsolat­ban. sürgősen pótoljuk, sürget az idő. Az iskolázások elindí­tása nagyon fontos, a CSISZ alapvető feladata. Jól szervez­zük meg tehát, hogy, a fiatalok tanulhassanak és hasznosan tölthessék idejüket. Az iskolai éttermek étkezési kultúrájáról Manapsag, amikor a lakás- kultúra vonalán mind maga­sabb színvonalra törekszünk, nem feledkezhetünk meg az otthoni és az otthonon kívüli étkezési kultúráról sem. Van­nak csaladok, ahol a családta­gok, tekintettel a munkabeosz­tásukra, nem étkezhetitek mindnyájan egyszerre. Ha ez gyakrabban elő fordul, azon kell lennünk, hogy a család egy része vagy akár egy családtag is terített asztalnál egyen, s az ételt ízletesen szolgaijuk fel. Ily módon aztan s főleg a gyerekek, megszokjak a he­lyes étkezést. A gyerekek sok esetben utá­nozzak a szülőket s ezért azoknak példát kell mutatniok. Nem engedhetjük meg, hogy a gyerek csak kanállal egyen, kezével törölgesse a száját, szürcsölje a levest, evés köz­ben csámcsogjon, stb., mert az otthoni és az iskolai éttermek­ben felszedett szokásokat ma­gával viszi az életbe. Ne cso­dálkozzunk gztan, hogy a fel­nőtteknél rossz szokásokat lá­tunk az üzemi konyhán vagy a vendéglőben történő étkezés közben, mint például az evő­eszközökkel való csörömpölés, a kést a szájukba veszik, min­dent kanállal esznek vagy ne­tán kézzel nyúlnak hozzá1 az ételhez. Mivel egyre több em­ber étkezik a közétkezési he­lyeken, menjünk a dolog gyö­kerére, nézzük meg az iskolai éttermeket. A tanulóknak a fele napközi otthonokban és iskolai étter­mekben étkezik. Az iskolai éttermek nagy részében önfelszolgálás van s ezért az ételt könnyű bakelit vagy alumínium tálcán kel! adni, a levest az edénybe, a fő­ételt-dupla vendéglői tányérba s a süteményt külön tányérká- ra. S mindehhez komplett evő­eszköz jár. A pedagógiai felügyelet s az orvosi ellenőrzés biztosítja a fegyelmet, továbbá a fiatal szervezet szamara szükséges ételek helyes összetételét. Nézzünk azonban szembe a valósággal. Az új -iskolákban igyekeznek, hogy az adott hely­zethez mérten megteremtsék a higiénikus, kellemes környeze­tet. Azonban nem mindenütt ilyen a helyzet. De szerényebb körülmények közt is sokat lehet a helyzeten javítani. Egyes helyeken a szü­lők segítségével brigádmunká- val külön helyiséget építettek az iskolához, ahol nemcsak e- bédlö, de játszóterem és ifjú­sági klub is van. Máshol a he­lyiséget szépen kifestették, ké­peket vásároltak, amelyek ösz- szefüggnek a gyermekek életé­vel vagy a fényképész-kör megnagyítatta a tanulók leg­jobb fényképeit. Aztán az ab­lakokba virágokat vettek, a padlót linóleummal fedték be, kiegészítették az evőeszköz- készletet s fokozatosan új bú­tort vásároltak a helyiségekbe. Egy kis jóakarat és ízlés, no meg pénz is, s a tanulók ott­honosan érzik magukat minde­me helyak*n. (Ä) Búcsúztunk Gavora Páltól Mély megrendüléssel kí­sértük ki október 8-án utol­só útjára Gavora Pált, aki jó elvtárs és jó ember volt. A Nyugat-Szlovákiai Nyom­dák bratislavai üzemének alkalmazottját és lapunk korrektorát. Rövid, de súlyos beteg­ségben 53 éves korában hunyt el. Emlékét kegyelettel fog­juk őrizni. Marianske Láz- ne-ban állan­dóan sok az idegen. Az élénk idegen- forgalomra jel­lemző, hogy évente közel százezer kül­földi kiránduló fordul itt meg. Nem csoda, szép ez a város, híres a fürdő­je, de van mit csodálni a kör­nyező vidéken is. A Ferdi- nánd-forrás vi­zét németek kóstolgatják, amint a felvé­telen is látjuk. KULTÜRHÄZAT KAPOTT CSI- LIZKÖZ A csilizradvá- nyiak legna­gyobb örömére elkészült a kultúrház, me­lyet még 1957-ben kezdtek építeni. A 300 személyt be­fogadó nagyterem zsúfolá­sig megtelt. A színpadon idősebb Száméi Pál, a helyi nemzet1 bizottság elnöke je­lent meg és ünnepélyesen átadta a falu lakosságának a kultúrházat. Az ünnepi be­szédet ‘ gazdag kulturális műsor követte. A csilizrad- ványi tanítók énekkara, me­lyet Jarábek Imre tanító elvtárs vezet, elsőízben lé­pett a közönség elé. Nagy sikert aratott Hebuszek Ru­dolf és Hebuszek Rudolfné száma. Az iskola CSISZ és pionírszervezete is bemutat­kozott. Népi táncokat és önálló számokat adtak elő, melyekre Bartalos Rozália tanító tanította be őket. A műsort jól sikerült tánc- mulatság követte. Kész a kultúrház, most már rajtunk a sor, hogy összejöjjünk és valóban hasznosan és kellemesen töltsük ott az időt. Matús Gábor, Csilizradvány ÉPÜL AZ ÜJ KONYHA Bizony épül, büszkék .:s erre a rozsnyői egészségügyi iskola tanulói. Az iskolának 330 növendéke van és eddig nincsen külön konyhájuk. Jól tudják, hogy mit jelent majd, ha nem kell más is­kola konyhájára járni és ezért derekasan nekiláttak a munkának. Az építkezési vállalattól csak a mester­emberek dolgoznak, a se­gédmunkákat az iskola, ta­nulói végzik. Szlovákia kü­lönböző vidékéről kerültek ide, de mégis jól megértik egymást. A lányok is segí­tenek és azután együtt ve­szik át a tananyagot is, hogy a fiúk behozzák az elmu­lasztott időt. November el­sejére tervezik a befejezést, de egész biztos már előbb kész lesz. Mi egészségügyi tanulók büszkék vagyunk arra, hogy magunk építjük fel a kony­hánkat. Lakatos Pál. AZ IPOLYSÁGIAK VENDÉGSZEREPELTEK Az ipolysági általános mű­veltséget nyújtó középiskola első osztályának táncsoport- j% és a harmadikosok eszt- rádcsoportja között már a múlt tanévben is igen szo­ros baráti kapcsolat alakult ki. Műsorukkal több alka­lommal ellátogattak a kör­nyékbeli falvakba. Legutóbb Ipolypászton szerepeltek nagy sikerrel. A közönség elismerő tapssal jutalmazta Pereszlényi Irén, Kovács Tibor, Bodonyi András, Ka- puszta Péter és Gyürki Bé­la alakításait. Osztatlan si­kert aratott a Varga tanár elvtárs vezette tánccsoport is. Valóban „nevető két óra“ volt, reméljük, hogy a siker és elismerés még jobb mun­kára ösztönzi a műsor va­lamennyi szereplőjét. Zalabay Zsigmond, Ipolyság VÖKI LEVÉL Üj vezetőséget választot­tunk. Sokat várunk a CSISZ új vezetőségi tagjaitól, azt akarjuk, hogy fellendüljön a szervezet tevékenysége. Reméljük, hogy nem csa­latkozunk bennük. A hosszú téli estéket hasznosan sze­retnénk eltölteni, színdara­bot akarunk betanulni és esztrádműsorra készülni. Szimeth Erzsébet, Vők SZERKESZTŐI ÜZENETEK: B Angyal B.: Mi csak a külföldi címeket közöljük, azok közül válasszon meg­felelőt. Münz Kornél: Versét nem. közöljük. Kuba: A nagy vállalatok küldik ki külföldre a bevált jó szakembereket. Fellegekbe vágyakozó: ír­jon a következő címre: Čes­koslovenské Aerölíme, Bra­tislava, Mostová ul: 3. sz. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Fehér Jutka, Budapest XII. kér. Lemberg u. 17. sz., Lu- zsa Éva Keszthely, Kossuth u. 103. sz., Török Júlia, Sze­ged, Odesszai körút 27 sz.; Sadrán' Irán, Szeged, Odesz- szai körút 27. sz.; Neumann Katalin, Siőgárd, Deák Fe­renc u. 12. sz.; Tolna me­gye; Bakonyvári Mária, Szé. kesfehérvár, Széchényi 413, 14 éves, németül is; Tasner Szidónia, Szőc, u. p. Holin- ba. Kossuth Lajos u. 436. Város a Šumaváhan EJ a a. Vltava folyását České ** Budéjovicéig követjük, síirií erdőkben, sziklákban és szurdokokban bővelkedő vád­regényes tájon át visz utunk. ’Nein csoda, hogy a vidék tete­mes részét védett területté nyilvánították az illetékes szervek. Szükség volt erre a felette gazdag vadállomány és ritkaságokban gazdag növény­világ védelme érdekében Šu­mava a köztársaságnak csapa­dékban legdüsabb körzete. A kiadós esőzések nemcsak a fo­lyóvizek, hanem az állóvizek vízbőségéhez is hozzájárulnak. Ez pedig tekintélyes mennyi­ség, ha elgondoljuk, hogy Csehszlovákiának összesen 5000 nyilvántartott állóvizéből 2000 tó České Budéjovice környéké­re esik. A 22 ezer hektár ki­terjedésű vízfelület nemcsak a vidék arculatát változtatja meg, hanem valóságos paradi­csomi viszonyokat teremt a különféle vízí--és gázló nádo­rok tarka serege számára. Kevés helyen gondoskodott a természet ilyen náddal-sással benőtt eszményi tóvilágról, mint a budéjovicei madárre- zer vációban. Ugyancsak szá­mottevő a . tavak halbösége, aminek élelmiszeriparunk látja hasznát. Ebben a pompás környezet­ben ' fekszik České Budéjovice, a kerületi székhely, amelynek múltja a XII. sztäadba nyúlik vissza. Fejlődésének egyik fon­tos fordulópontját képezi az a kiváltságos levél, amellyel II. Ólakor cseh uralkodó kirá­lyi városi rangra emelte Budé- jovicét. A XIV. és XV. század­ban egyre nagyobb méreteket öltött a kereskedelem, amelyet csak növelt a városnak Prága és Bécs közötti, kedvező fek­vése. Az északdéli irányban vonuló országutak azon a vU déken jóformán kivétel nélkül Budéjovicén haladtak keresz­tül, az utazók akarva-akarat - lan ott szálltak meg éjszakára, de szívesén el is időztek n kedves városban. Csakhamar iparosok, kézművesek, keres­kedők telepedtek le a városfa­lak között, amelyeken kívül gazdag ezüstleletre bukkantak. A város fejlődésével egyenes arányban emelkedett a polgá­rok jóléte, ami viszont az épít­kezésre hatott ki kedvezően. Budéjovice vásárai híresek vol­tak az egész környéken. Fény­űzően épült magánházait épp­úgy megcsodálták az idegenek, mint a hatalmas középületeket és székesegyházakat. Jó ízlés­ről tanúskodnak ugyancsak a város környékén épült várak és -kastélyok, amelyeknek né­melyike romokban még ránk maradt. A napóleoni és a harminc­éves háború megrongálta, de nem pusztította el a várost. Császár hűségéért különféle ki- váltságokban részesült a bécsi udvar részéről. A tulajdonkép peni fellendülés azután a múlt században virradt a városra, amikor a híres bécsi Hardmuth cég ott ceruzagyárat létesített. Budéjovice és az ausztriai Linz között közlekedett különben a kontinens legelső lóvasút ja. Mint minden püspöki szék­helyen, úgy České Budéjovicé- ben is a vallási műemlékek kolostorok és kegyhelyek ját­szották a főszerepet. Szökő kútja is abból az időből szár­mazik, amely a város főterét díszíti és annak egyik legszebb alkotása. Köréje színfalak módjára csoportosulnak a pa tinás patríciuspaloták, ame­lyek főleg esti világításnál hat­nak csodásán gát stílusú dí­szítményeikkel. Minden természeti adottsága ellenére a város környékén ré­gebben nem indult virágzásnak a mezőgazdasági termelés. A hézagos foglalkoztatottság miatt a budéjovicéiek az akkor épülő császárvárosba, sőt kül­földre vándoroltak. Magában a városban azonban megindult az iparosítás, mert olcsó volt a munkaerő, tollasodoh a ma­gántőke. A század eleién már iparváros lett Č. Budéjovice. 1945-tól, illetve 1948-tól kezdve azután megindult a vá­ros virágzása szocialista érte­lemben. Megnyílt a KOH-I- NOOB nevű ceruzagyár, amely 200-nál több cikket gyárt. Ver­sül iJ védjegyű Iránjait 76 ál­lamba exportálja Logarlécei, rajz- és mérőeszközei ugyan­csak népszerűségnek örvende­nek külföldön Budéjovicében készül Plzeň után a legjobb sör, amelyet 40 idegen ország­ban ismernek és kedvelnek. A SFINX gyár Ázsiába, Afriká­ba és Dél - Amerikába szállítja zománcedény - készítményeit. Textilipara fejlett, konfekciós üzemeiben több ezer dolgozó talál lisztes megélhetést Ked­veltek . továbbá u „Merkur" - cukorkák, jó hírnévnek örvend tégla- és dohánygyára. Ahol fellendül egy város, ahol munkaalkalom kínálkozik, bizonyos igényeket is támaszt a fölét így van ez Budéjovice- ben is A városban, az üzletek­ben, szórakozóhelyeken és kul­túr intézményekben pezseg az élet. Mozik és színházak na­ponta megtelnek, a könyvtá­rakban egymásnak adják a lá­togatók a kilincset. Az utcák ápoltak, tiszták. A sportpályá­kon kívül téli stadionja is van Budéjovicének, ahol a labdajá­tékok holt idényében a korcso­lyázás jut szóhoz. Nyáron pe­dig a várost átszelő Vltava habjain hemzsegnek a vízispor­tolók százai. Iskolái, tanintéze­tei színvonalasak, az egészség- ügyi dolgozók fehér köpenyes gárdája egyre többet hallat magáról nemcsak országos, hanem európai viszonylatban is. va. J. Valentyin Szoboljev: Reggel a nagy építkezésen

Next

/
Thumbnails
Contents