Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-13 / 41. szám

SPI ■ í :•*'í rZ*z>.: CSISZ SZERVEZETEINK FIGYELMÉBE! Fiatalok­tettekkel a mezőgazdaság t ■■ i m r • a • fejleszteseert Közeleg (elszabadulásunk 20. évfordulója. A mezőgaz­dasági fiatalság ifjúságfalvai találkozóján a fiatalok levelet intéztek a CSKP Központi Bizottsághoz, melyben ismertették a közelgő nagy ünnep tiszteletére tett vál­lalásaikat, célkitűzéseiket. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a leve­let, hogy annak útmutatása alapján falvaitokban, üze­meitekben ti is megtehessétek felszabadulásunk 20. évfordulóját köszöntő vállalásaitokat.-O­A 1«..xi - i.v: _ a termelési ágba. A mezőgaz­dasági üzemekkel szorosan e- gyüttműködve alaposan meg­ismertetjük őket új munkájuk t'tkáival. i Az őszi és tavaszi hónapok munkafeladatait a mintegy 50 ezer hektár rét és legelő ren­dezésében látjuk. Nem feled­kezünk meg a termelékenység fokozásának kérdéséről a he­gyi — valamint a hegyaljai körzetekben sem. Ebből kiin­dulva az elmúlt évek nagyszerű tapasztalatai alapján — főleg a középszlovákiai kerületben — karöltve a főiskolás ifjúsággal, további húsz trágyaleves ön­tözőgazdaság kiépítését vállal­juk. Hazánkat virágzó kertté vál­toztatjuk — ez volt és marad is pionírjaink és CSISZ-fiatal- jaink jelszava. Elhatároztuk, hogy a 20. évforduló tisztele­tére hazánkban újabb kétszáz­ezer fácskát és bogyócserjét ültetünk ki. Ezt az évfordulót méltóképpen munkával kö­szöntjük és azon leszünk, hogy munkahelyeink, falvaink és vá­rosaink megszépüljenek. Ezeknek, a már említett cé. lóknak a megvalósítását tart­juk a legfontosabbnak és leg­szükségesebbeknek. Könnyeb­ben teljesíthetjük őket, ha szervezeteinkben az ifjúságot sokoldalúságra neveljük, többet sportolunk, többet foglalkozunk a turisztikával, mővelődéssel és a szórakozással. Tisztelt Elvtársak! Mi, ak’k Ifjúságfalváról kö­szöntjük Önöket hisszük, hogy egyetlen ifjúsági szervezet sem lesz, amely ne igyekezne e cé­lokat maradéktalanul megvaló­sítani. Hogy a siker még biz­tosabb legyen, ifjúsági szerve­zeteink között szocialista mun­kaversenyt indítunk — Felsza­badulásunk 20. évfordulójának brigádja — címért. Hazánk di­cső felszabadulását részünkről ezzel köszöntjük. F'afcalok — tettekkel a me­zőgazdaság fejlesztéséért! A mezőgazdasági fiatalság találkozójának résztvevői icvci tai umiua u ki Á CSKP Központi Bizottságá­nak PRÄGA Drága Elvtársak! Mi. az ifjúságfalvai szövetke­zet megalakulásának 15. évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepségek résztvevői legőszin­tébb elvtársi üdvözleteinkéi küldjük Önöknek. Két generáció jött itt össze: mi idősebbek, akik résztvet- tünk Ifjúságfalva építésében és falvaink szövetkezetesítésében; és mi fiatalabbak, akik mun­kánkkal szocialista mezőgazda­ságunk Izmosodását, erősödéséi segítjük. Tisztelettel és bámu­lattal nézünk barátainkra, tár­sainkra, akik munkánk meg­alapozói voltak és egyben si­kereink irányítóivá is váltak Büszkék vagyunk rájuk és mü­vükre. Az ő nyomdokaikban ha­ladunk a gépek mellett, a föl- deken, az állattenyésztésben hogy mezőgazdaságunkat mie­lőbb az ipar színvonalára emel­jük. Örömmel jelenthetjük, hogj Szlovákia ifjúsága becsülettel teljesíti azokat a célokat, ame­lyeket a Szlovák Nemzeti Fel­kelés és egyben hazánk felsza­badulásának 20. évfordulój-: tiszteletére maga elé tűzött. Erről beszél a végzett munka Már a téli időszakot felhasz­náltuk szakképzettségünk el­mélyítésére, illetve fokozására A kerekes és lánctalpas trak torok, valamint kombájnok é: más mezőgazdasági gépek ke zelését 7241-en sajátítottuk e kurzusokon, iskolázásokon. f tavaszt több mint 133.000 gyű mölcsfa kiültetésével és mint egy 23.000 hektárnyi rét é: legelő rendezésével köszöntőt tűk. Mi, fiatalok egyre jobbal tudatosítjuk, hogy a -talaj tér mőbbé tétele a gazdagabb ter­més alapja. Erről tanúskodik a mintegy 6113 fiú és lány rész­vétele is a vízlevezető csator­nák építésénél, a folyómedrek és hegyipatakok szabályozásá­nál, valamint a 24 trágyaleves öntözőgazdaság kiépítésénél. Egy fiatal újító kálváriája Napjainkban sok szó esik felnőttek körében ifjúsá­gunk neveléséről. Pedagó­gusok, nevelők, szülők, üze­mek és különböző intézmé­nyek mindent elkövetnek, hogy fiatalságunkból méltó utódokat neveljenek, olya­nokat, akik helytállnak majd az építésben és to­vábbfejlesztik mindazt, amit eddig az Idősebb generáció megteremtett. Akadnak azonban olyan üzemek is, ahol felelős vezetők, vagy üzemi bizottságok tagjai sok bölcs beszédet monda­nak, de amikor egy-egy tehetséges fiatalnak konk­rét segítséget kell nyújtani, csak türelmetlen kézlégyin- téssel intézik el a dolgot. Nagyon gyakori a megálla­pítás: „rossz ez a mai ifjú­ság“. A fiatalság jótulaj­donságait, erőfeszítéseit már kevesebben veszik ész­re. Márpedig ifjúságunk között csakúgy, mint a fel­nőttek körében vannak bő­ven olyanok is, akik jól ta­nulnak, vagy dolgoznak és helytállanak minden körül­mények között. E napokban egy ilyen fiatal újítóval találkoztam a kassai magyar tannyelvű ipariskolában Füzek János Blazsovóról a Dunaszerda- helyi járásból került isko­lánkba, mely már eddig is több száz kiváló technikust és mérnököt adott társadal­munknak. Apja vasúti pá­lyamunkás A mozgékony és fogékony 17 éves fiatal­FüzFk János, T7 éves újító a kassai ipariskola III. oszt. tanulója kisebb fáradsággal, gyor­sabban és főleg olcsóbban lehet megvalósítani. Két évi munkájának és töprengé­seinek az eredménye az az újítási javaslat, melyet 1963. március 11-én a Bra­tislava: Államvasutak Osz­tálymérnökségére (Traťová dištancia Juh) benyújtott és melyet ez az osztály 1963. május 5-én el is fo­gadott. A 824/63 sz. értesí­tő-szolgálati lap tartalma örömmel töltötte el Füzék Jánost, mely szerint Trna- ván a műhelyekben legyárt­ják a sínek szállítására al­kalmas tolóhenger-szerke­zet öt prototípusát. Hitt az igazgatónak és az újítói osztály elnökének, akik a kérdéses szolgálati lapot aláírták, sőt díjazást is ki­látásba helyeztek. Ekkor még nem sejtette, hogy mi­lyen kacskaringós lesz ja­vaslatának az útja. A le­gyártás nagyon vontatottan ment, bár személyesen többször járt el Trnaván a vasúti műhelyben. Kíván­ságuk szerint az eredeti javaslatot módosította és 10 napon belül ismét visz- szaadta. A műhelyben már 1963. szeptember 5-én dol­goztak is a szerkezeten, de más halaszthatatlan mun­kák miatt leállították a gyártást és így alapos ké­séssel bár, de 1964. április 10-re elkészült az öt darab tolőhenger prototípusa. Csodák-csodája a legyár­tott tolóhenger szerkeze, tekért a bratislavai osztály­mérnökség két hónapig nem ment, míg végre a trna- vaiak egy alkalmi motorve­zetőnőnek Ľudmila Dokto­rikovának az osztálymér­nökség alkalmazottjának adták át az öt új prototí­pust, amint azt a KY 30/64 sz. szállítási lap Is igazolja. Mi a sorsa a beadott újí­tási javaslatnak, illetve a legyártott öt prototípusnak, melynek eredményeképpen az eddigi 20—28 ember he­lyett 6-8 ember végezhetné el ugyanazt a munkát — nem tudni. A fiatal újítót nem tartják méltónak arra sem, hogy másfél év óta válaszoljanak neki. Márpe­dig ez a minimum, amit az Államvasutak Osztálymér­nökségének szolgálati, vagy emberi erkölcsi normák szerint meg kellett volna tennie. Hiszen ezért vannak ott. Kedvét szegve panaszosan és csalódottan mondta el nekem, mint idősebbnek és mint a szülői munkaközös­ség tagjának a fiatal újító ezt az esetet és többek között a következőket: — „Szeretném tudni legalább azt, mi volt a munkám eredménye. Mennyire vált be elgondolásom a gyakor­latban, esetleg hol vétet­tem, min kéne javítani“. — Én hirtelen nem is tudtam felelni a fiatal újí­tónak és ezért most a nyil­vánosság előtt válaszolok: Nem Te vétettél Füzék János. Nem Neked kell ja­vítani magatartásodon, ha­nem másnak ... annak, aki felületesen és felelőtlenül végzi hivátali teendőit és nem tartja be a legelemibb emberi erkölcsi normákat sem. Béres József egy mezőgazdasági gépjavító­nak tudnia kell, megismerked­nek. Ez rendben is van. A kíván­csiság azonban, ami idehajtott az volt, hogy milyen más tu­dást, milyen véleményt, rrrlyen ismerétet visznek még maguk­kal ki az életbe, mit tudnak még a hegesztésen vagy egy traktor megjavításán kívül? A szakműveltségen kívül milyen humán műveltséggel indulnak? Hogy miért fontos ez? Rövi­den. E szakiskolákból kikerülő fiúk többnyire mind falura ke­rülnek, s ha az iskolából köl­tők, írók, az irodalom ‘sme- retével gazdagabban távoznak, akkor az amúgy Is alacsony szinten mozgó fgjusi kultúréle- tünk újraélesztői vagy legaláb­bis terjesztői lesznek, lehetnek környezetükben, a falu fiatal­sága között. Milyen lehetőséget nyújt az ehhez szükséges ala­pok megszerzéséhez a tanterv? Nézzük csak. Hetente van egy magyar, két szlovák és egy orosz órájuk. — Mit tehetek én heti egy óra alatt — mondja Antal Zol­tán — amikor tulajdonképpen a nyelvtani és irodalmi alapok­kal sincsenek t-sztában. Visszafelé utaztamban a ti- zenkétéves iskolán tanító is­merősömmel találkoztam a vo­naton. Szerinte a kilencedik osztályt elvégző diáknak már tökéletesen ismernie kell a he­lyesírást. — Minimum kettőre kellene emelni a magyar órák számát — mondják a tanítók. — Legalább négyre — mon­dom én, így utólag átböngészve a diákok írásban adott vála­szait, s látva, hogy a 37 d’ák közül egy sem volt, aki alap­vető helyesírási hibát ne vé­tett volna — szinte szavanként. Ügy tudom, az anyanyelvi ok­tatásra helyeződik a főhangsúly a tizenkétéves iskoláinkban is. A mesteriskolákról különösen nem szabadna megfeledkezni. Az itt képzett emberek első­sorban szakemberek kell, hogy legyenek, s vajon nem megy-e a szakképzés rovására a három nyelv tanulása? A fentiekben említettük már, hogy a szakiskolából kikerülő fiatalok falura mennek s így jó lenne, ha az irodalom ter­jesztői falusi kultúréletünk új­raélesztői lennének a fiatalság között, (ha Jókai szinten is). A föladott 9 kérdés között szakmai és irodalomra vonta- kozó kérdések is szerepeltek. Kiváncsi voltam, milyen tájé­kozottsággal, önálló vélemény­nyel bírnak a tananyagban nem szereplő dolgokról. A szakmai kérdésekre arány­lag jó! feleltek (igaz, a kérdé­sek nagyon könnyűek voltak), de így is akadtak (6—10) akik melléfogtak. Az irodalomra és az irodalommal kapcsolatos kérdésekre így estek a vála­szok: „Mit olvasott az utóbbi két hónap alatt“? Legtöbbször Gár­donyi (12) és Jókai (11) neve szerepel. Utánuk következik Mikszáth (3) Verne (3) Móricz (2) Szabó Pál (2). „Kit ismer az élő csehszlová- <iai magyar .irodalomból?“ (Mű­vein kersztül). Harminchét ta­nuló közül 21-en nem ismer­nek senkit, a többieknél a leg­többször előforduló név Cselé- nyi *(7), Ozsvald (3) Egri (3) Fábri (2) Szabó Béla (2) Cson­tos Vilmos (2) és egyszer-egy- szer szerepel Bábi, Mács, Bat- ta valamint Rácz neve. A harmadik kérdés: Milyen folyóiratokat, lapokat olvasnak. A legtöbbször szereplő hév az Űj Szó, a Szabad földműves, valamint az 0j Ifjúság. De »ab­ból, hogy az újságok címét sem tudták (egy-két esetet kivéve) helyesen leírni, arra lehet kö­vetkeztetni. hogy a lapokat in­kább hallomásból ismerik, mint a valóságban. Ezekre a kérdésekre csak azért tértem ki, hogy ezzel bi­zonyítsam, mennyire szükség van a magyar nyelv jobb, fő­leg nagyobb mértékben törté­nő oktatására szakiskoláinkon. (Ügy gondolom régebbi tapasz­talataimra támaszkodva bátran használhatok többes számot). Elértünk oda, ahol most meg kellene nevezni a bűnösöket. De itt egyszerűen nincsenek bűnösök, ide, a mezőgazdasági gépjavító szaktanintézetbe már így érkeznek. Omaszta Árpád, Pekarcsik László, Rákosi An­drás, Antal Zoltán, Seres Gyula tanító és a nevelők is aztán kapkodhatnak, hogy mire is tanítsák meg őket először. Írni, olyasni irodalmat szereťMi;' a gépek ismeretére, vagy a ren­des emberi viselkedésre? Két év minderre nagyon kevés. Két év? Igen, tudom, háromról be­széltem, annyi is De a harma­dik évet. a diákok már gya­korlaton töltik kint a szerző­dött szövetkezetben vagy álla­mi gazdaságban. — Ez is az egyik tragédiánk — mondja Seres Gyula igazga­tóhelyettes. — Kimennek a szö­vetkezetbe, aztán amíg le nem telik az évük, kocsiskodnak, vagy ami éppen adódik, mivel a szövetkezetnek nincs-műhe­lye. így aztán amit meg is ta­nultak, elfelejtik gyakorlás nél­kül.-O­Ez az írás eléggé szétziláló­dott, eléggé csapkodó. Olyan mint ezekben az iskolákban a helyzet, a hangulat. A cikk mentségére csak az szolgálhat, hogy egy-két olyan dolgot meg­említ, (ha a II. b osztály sze­repeltetésén keresztül is) ami­nek az orvoslására rövidesen rá kell térni. Az illetékeseknek el kell gondolkodniok, hogy mi­ként és merre tovább-szakká- dernevelés vonalán. Tóth Elemér Ezzel, úgy gondoljuk, újabb száz és száz hektár jobbminő- ségü termőföld létrejöttéhez járultunk hozzá. Üj mozgal­munkkal — Az ifjúsági a ta­karmányalapért — igyekszünk sikerrel áthidalni a takarmány- hiány okozta kedvezőtlen hely­zetet és hozzájárulni így a tér- . melékenység fokozásához e tej-, a hús-, a tojás-, valamint a többi állati termékek terme­lése terén is. Tisztelt Elvtársak! Mi, fiatalok meg akarjuk sok­szorozni eddigi eredményein­ket. Tudatában vagyunk persze annak is, hogy mindez a mező- gazdaságban dolgozó fiatalság számának növekedésétől függ. Ezért újabb fiatalokat nyerünk meg e célnak és olyan élet, va­lamint munkafeltételek bizto­sítására törekszünk, hogy éle­tünk még örömtelibb legyen. Itt Ifjúságfalva termékeny tizenöt évére emlékezünk, de már hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára gondolunk. Oj, bátor feladatok teljesítésé- , vei akarjuk megünnepelni. Ez­f t határoztunk úgy, hogy már legközelebbi ^napokban meg­szervezzük „a ’magasabb mű­veltségért és a szakképesíté­sért“ mozgalmunkat. El akar­juk érni, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó minden fiatal le­galább egy mezőgazdasági gép irányítását, kezelését tö­kéletesen megismerje. Ennek elérésére, mint a múltban is a téli hónapokat használjuk fel. Állandóan szem előtt tartjuk az állattenyésztési termelés ro­hamosabb fejlesztését — főleg a tejtermelését — ezért még több fiatalt nyerünk meg ebbe ! Ennyi a levél. A többi most már csak rajtatok mú­lik. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmeteket, hogy vállalásaitok megtételénél ne essetek túlzásokba. Legye­nek azok ésszerűek, teljesíthetők és a fejlődést szol­gálók. A közgyűlés által elfogadott (jóváhagyott) kötele­zettség vállalásokat függesszétek ki a faliújságra a klubban vagy más jól látható helyen, a másolatot pe­dig küldjétek el a CSISZ járási bizottságára. (t) ember többre szeretné vin­ni. Jó technikus, esetleg mérnök szeretne lenni. Ezért a nyári szünet alatt sem tétlenkedik, apjával és a többi idősebb pályamun­kással együtt dolgozik a vasútépítésen, bár a sínek szállítása, lerakása és sze­relése bonyolult és nehéz feladat. És mint leendő technikus munka közben ■intt rá hr»n\; n mnnk-áť A tornaijai gép- és traktor­állomás mellett három éve hogy megindult a mezőgazda- sági gépjavítók képzése. Szak­tanintézet. Ki tud, ki tudoti róla? B'zony nagyon kevesen A kilencéves iskolát végzett de sokszor el nem végzett diá­kok jönnek ide. Utolsó lehető­ség, mielőtt végleg elkallódná­nak. Jönnek. Szerződést kötne! a szövetkezetükkel vagy vala­melyik állami gazdasággal fa- melyik a tanítási díjat fizeti) Jelenleg 190 diák tanul itt. (Há. rom évfolyam és a szlovák-ma­gyar iskola összesen). Szak­emberekként a segédlevéllel valamint a hajtási engedéllyé a zsebben hagyják el három é' után az Iskolát. (Persze akad­nak olyanok is, akik nem vár ják be a harmadik évet). Az aránylag jól felszerel iskolaműhelyekben lényegébei mindent olyan munkával, ami i)U pClt UllVli lUy luiI\Ui-ULL UiUl unviuiunnui) tanítói színvonalával s általában mindennel, ami ezzel a kér­déssel kapcsolatosan fölmerülhet. Iskola. Persze az iskolák szó alatt értették és írták fő, közép, vagy általános művelt­séget nyújtó tanintézeteinket. A többi, másirányú képesítést adó iskolák, tehát szakiskolák keveset,, vagy egyáltalán nem is kerültek terítékre. Pedig vannak ilyenek is. És a segítség a problémák felsorakoztatása itt is jói jön. E cikkünkkel nemcsak a hiányt akarjuk pótolni, hanem segíteni szeretnénk, főleg azzal, hogy rámutatunk egyes nagyon is kirívó hiá­Szakemberek lesznek és... AZ ŐSZI HATÁR egyre jobban benépesedik. Már mindenfelé ássák a cukorrépát, törik a ku­koricát, traktorok pöfögnek ekéket, boronákat, vetőgépeket cipelve maguk után. Vége az egyik évnek és kezdődik a másik, az új év. A földműves ember mindig is így mérte az időt, s örült a gazdag határnak. A felbári szövetkezet határában is akad megcsodálni való. Mondjuk a répa. Igyekeznek is a betakarításával. (Felvételünk Mészáros Valériát és Nagy Jolánkát ábrázolja munka közben a felbári szövetkezet sülyi részlegén. (t)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents