Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-09-29 / 39. szám
A fülekkovácsi fiatalok problémáit, ügyes-bajos dolgait boncolgatva, nem árt egy kissé visszamenni az időben, egészen a június 14-i képviselőválasztásokig. A választások napján ugyanis a községben jártam és tanúja voltam a helybeli vezetők alig titkolt büszkeségének: az aránylag kis faluban 12 fiatal először járult a szavazóurna elé. A fiatal választók egyikével szót is váltottam: a neve Báiint Katalin, s a fülek) zománcgyárban dolgozik. Akkor azt kérdeztem a kislánytól. mire adta szavazatát. — Arra, hogy községünkben javuljon meg a kulturális élet és hogy jobban dolgozzék a faluban a CSISZ-szervezet. — hangzott Katalin válasza. Most ismét Fülekkovácsi utcáit járom Emberekkel ismerkedem, benyomásokat gyűjtök. A falu csinos, csupa új ház lépten-nyomon. S a kultúrház! Párját ritkítja a környéken. Emeletes, modern, hivalkodó a szó nemesebb értelmében. S a kulturális élet ? Az is párját ritkítja a környéken. Sajnos, negatív értelemben. Erről azonban hadd számoljon be Molnár Ferenc elvtárs. az EFSZ elnöke. — Igaz, ami igaz, ezen a téren nem állunk valami jól. Ott a szép kultúrház, de nincs kulturális élet. A CSISZ-rő! alig lehet valamit hallani, színdarabot utoljára karácsonykor játszottak. Kétszer jártak a faluban a komáromi színészek, azokat néztük meg. Hazai színjátszás ? Nincs __ Az elnök olyan embernek látszik, aki ismeri a viszonyokat és nem átallja bevallani a hiányosságokat sem. De azért nem árt, ha szavait ellenőrizzük a legllletékesebbeknél — a fiataloknál is. A véletlen Bálint Bélával, a szövetkezet fiatal traktorosával hozott össze. Mit mond ő? — Ügy van, ahogy az elnök mondja. Csak azt sajnálom, hogy már nem vagyok Poltá- ron, a mezőgazdasági tanonciskolában. Ott jó volt. Lehetett tanulni, szórakozni, társadalmi életet élni. Mielőtt a fiatal traktoros szavait bővebben megmagyaráznánk, mutassuk be őt magát. Apja cseléd volt, a fiatal Béla már gyerekkorában szívesen barátkozott a gépekkel, motorokkal Ha csak tehette, a szövetkezet telepén tartózkodott. így aztán szinte magától értetődő dolog volt, hogy mezőgazdasági iskolába jelentkezett. Magyar gyerek létére a poltári szlovák tannyelvű mezőgazdasági iskolába S hogy nehéz volt-e? Nehéz. De ha az ember akar valamit, ha célt lát maga előtt, sem nyelvi, sem más nehézség nem létezhet. Béla előtt sem lehetett komoly akadály — az iskolát sikerrel befejezte és most egyike a szövetkezet legjobb traktorosainak. — Most nálunk csak a televízió van, mozink nincsen. A szomszédos Kelecsényben — pedig az csak puszta — van állandó mozi. Pedig mozigép is van ... Többet vár a falusi társadalmi élettől a fiatal traktoros is. ő, lám. nem ment dolgozni az iparba, itthon kötött ki. sportszervezet is felbomlott. A labdarúgó-csapat széthullott, a fiúk nem álltak ki az ellenfelek ellen, nem mentek el idegenbe. Az is előfordult — az EFSZ elnökétől hallottam —, hogy nem volt, aki az autóbuszt megrendelje, amelyen a csapat tagjai elutazhattak volna. Mit lehet ilyen faluban csinálni? Motorra ülni és elmenni, vagy benézni a kocsmába egy-egy ultipartira. Mindezek után joggal merül fel a kérdés: hol van a hibák forrása? A kérdés nem egyszerű és a válasz sem könnyű. Tény, hogy a fiatalokkal mind a falusi pártszervezet, mind pedig a HNB és az EFSZ vezetősége is sokkal többet foglalkozhatna. Kell a fiataloknak az idősebbek tanácsa, irányítása, útmutatása. A HNB ebben a községben már sok és nehéz problémákat megoldott. Minden bizonnyal ezt is meg fogja oldani. De minél előbb, annál jobb. A másik oldalon azonban maguk a fiatalok is elégtelenre vizsgáztak összefogásból. Ezt bizonyítja a labdarúgó- csapat. szétesése is. Itt csakis a fiatalok képesek megoldani a problémákat — összefogással, összetartással. Tehetségesek, ügyesek a kovácsi fiatalok is. Példa erre Bálint Béla traktoros. társa, Mitter János meg a többiek, akik a munkában több mint egyenrangú társai az idősebbeknek. De ebben a községben valahogyan hiányzik az az összekötő erő, amely Megkezdődött a cukorrépa-kampány. A Május 9. nevű állami gazdaság volt a trnavai cukorgyár első szállítója. Most már egymás után jönnek a továbbiak is. A szövetkezeti demokrácia fiatalság nélkül nagyon nehéz tartós eredményeket elérni. Gazdag, tehetős falu Fülekkovácsi, sok itt a fiatal is. S a fiatalok a szövetkezetből sem hiányoznak. Minden feltétel megvan arra. hogy komoly eredményeket lehessen elérni a fiatalok Bálint Béla traktoros Dehát ezt talán jobban lehetne és kellene méltányolni. Az nem megoldás, hogy vasárnap délutánokon motorra ülnek a fiatalok és hajrá! irány a szomszédos falvak és városok; Ott jük, hogy mindez már nem van kulturális élet. Ott nem soká várat magára és a kovákéi! unatkozni. esi fiatalok nem csalódnak: az Mert jelenleg nagyon unat- új HNB valóra váltja elképze- koznak a fülekkovácsi fiatalok, léseiket. A tavasszal például a helyi Agócs Vilmos Köztudomású, hogy az EFSZ- ek fiatal dolgozóira milyen fontos feladatok várnak. A fiataloktól függ, hogy a szövetkezetek milyen eredményeket érnek el, mennyire teljesítik a beadási kötelezettségeket, - . , ... , . „ mennyire biztosítják az újramuvelodesi munkájának felien- termeiéssei összefüggő feltédítesében is. teleket és mivel járulnak hozzá S hogy ennek itt az ideje, a szövetkezeti tagok1 és a szö- bizonyítja a választásokon hal- vetkezetben dolgozó fiatalok lőtt megjegyzés: arra szavaz- jólétének emeléséhez. tak a fülekkovácsi fiatalok, hogy fellendüljön a község kulturális élete. Színdarabok, mozi, szövetkezeti klub kell ebben a faluban is. S kell a labdarúgó-csapat is. Mi remélA kommunárszki kohászati üzem magaslaton fekszik, s ezért már messziről jól látható. A kéményekből felszálló füst magasba kígyózik a felhők közé, s ettől az üzemóriás távolról hatalmas óceánjárónak látszik. Dolgozói messze földön híresek kiváló munkájukról. A martinkemencék idén jóval több acélt termeltek, mint tavaly, pedig ugyanazok dolgoznak mellettük most is, és az üzem kapacitása sem változott azóta. — Mi a magyarázata az olvasztárok e kiváló eredményeinek? — kérdeztük Nyikoláj P o 1 j a k o v helyettes művezetőtől. — Huszonöt éve dolgozom itt, — felelte Poljakov, — és tudom mit jelent a tapasztalat, a szaktudás és az új technika. Elvünk — egy mindenkiért, mindenki egyért. Ezért nem véletlen, hogy üzemünk munkásai elnyerték a kommunista üzem címet. Bejártuk az üzemet, megismerkedtünk az olvasztárokkal. Megálltunk a 10-es számú kemencénél. Itt dolgozik az üzem egyik legkiválóbb brigádja. Szinte minden második olvasztáskor túlteljesítik az előirányzatot. A műszak már a vége felé járt, s ezért nagy meglepetéssel láttam, hogy Korzinkin olvasztár is ott van a kemencénél, holott ó a következő műszakban dolgozik. Aztán megtudtam, hogy a brigádvezetök rendszerint előbb jönnek be. Tájékozódnak a dolgok menetéről, hogy saját brigádjuk munkáját ennek megfelelően Irányítsák, s már induláskor átvegyék az előző munkatempót. Az üzem olvasztárai — a gyorsolvasztás mesterei. A normamegállapító kísérleti laboratóriumban elemezték az olvasztárok munkáját, s megállapították, kik végzik el leggyorsabban a töltést, adagolást, olvasztást, stb. A legjobb eredményt Lu- govszkij, Marcsenkov, Jefimov és Konsztantyinov olvasztárok érték el. Ezek együttesen elhatározták, hogy bemutató olvasztás formájában megismertetik társaikat munkamódszereikkel. Rendkívül rövid idő — 6 óra 25 perc — alatt végezték el az olvasztást. Ez jó két órával kevesebb az átlagos teljesítménynél. Azelőtt minden brigád saját hogy csehszlovák testvéreinkhez fűződő barátságunk még szilárdabb lesz, ha újabb tettekkel járulunk hozzá. Ezért arra törekszünk, hogy minél több acélt olvasszunk terven felül. Barátságunk olyan szilárd legyen, mint az acél. (L. M.) A fiataloknak azonban nemcsak kötelezettségeik, hanem jogaik is vannak, s ezeket a szövetkezet alapszabályaiban lefektetett demokratikus elvek biztosítják. A termelési feladatok teljesítése közben, a hétköznapi gyakorlatban a szövetkezetek vezetőségei azonban gyakran megfeledkeznek ezekről az elvekről és a fiatalokat háttérbe szorítják. Megfigyeléseink szerint sok szövetkezetben megfeledkeznek az alapszabályokról, amelyek lefektetik, hogy „a szövetkezetben dolgozó fiatalokat, amikor 15. évüket betöltik, az EFSZ tagsági gyűlésen rendes taggá veszik fel“. A szövetkezetek vezetőségi tagjai gyakran megsértik az alapszabályok nyújtotta jogokat és a fiatalok tagfelvételét tisztán adminisztratív ügynek tekintik. Ezért látjuk, hogy a szövetkezetek fiatal dolgozói többnyire csak mint „családtagok“ szerepelnek. Tagfelvételüket a szülők helyzetétől teszik függővé, amit nagyon helytelennek tartunk. Ezzel magyarázzuk azt a körülményt is, hogy a fiatalok jutalmazása és szociális biztosítása tekintetében olyan gyakran visszaélések fordulnak elő. A jelenlegi kimutatások szerint a szövetkezetekben dolgozó fiataloknak csak a 40 százaléka valóban szövetkezeti tag. A gútai, valamint a neme- sócsai szövetkezetben szinte rendszeressé vált, hogy csakis azok a fiatalok dolgozhatnak a szövetkezetben, akiket a tagsági gyűlésen vettek fel a szövetkezet tagjának. Már maga az a tény, hogy a tagsági gyűlés dönt a tagok felvételéről, igen jó nevelő hatást gyakorol a fiatalokra. Sokkal job. ban tudatosítják jogaikat és kötelességeiket és elmélyítik az együvétartozás érzését. Eddig csak lélektani megvilágításban foglalkoztunk a problémákkal és elhanyagoltuk a jogi kérdést. Azoknak a fiataloknak, akik nem tagjai a szövetkezetnek, tulajdonképpen nincs is szavazati joguk, nem lehet őket beválasztani a szövetkezet szerveibe, a vezetőségbe és az ellenőrzőbizottságba. A szövetkezeti tagok gyűlésén nem szólalhatnak fel és így nincs is alkalmuk arra, hogy a szövetkezet ügyeibe beleszóljanak. A komáromi járás tíz szövetkezetében gondos vélemény- kutatást végeztünk és megállapítottuk, hogy az elmúlt év folyamán hét szövetkezetben egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy a fiatalok véleményüket nyilvánították volna. Ezek szerint csak három szövetkezetben voltak aktívak a tagok. Látjuk, hogyha a szövetkezet vezetősége komolyan veszi a fiatalokat és azokat felelősség- teljes funkciókkal bízza meg, akkor sokkal nagyobb kedvvel dolgoznak és örömmel végleg a szövetkezetben maradnak. A szövetkezetekben a CSISZ- szervezetek is aktívabb tevékenységet fejtsenek ki és fokozottabb mértékben járuljanak hozzá a szövetkezetekben dolgozó fiatalok neveléséhez. BUZNA ALOJZ mérnök Lett már szőlő lágy kenyérrel Addig mondogattuk, hogy lesz még, hogy valóban műszakjának teljesítménye már. Mégpedig ott :s lett, ahol alapján kapta munkabérét. Ezt valamikor sem szőlőt, de még az elavult bérezési rendszert valamire való gyümölcsöt sem — az olvasztárok javaslatára termesztettek. Csallóköz szívé— most megváltoztatták. A ben, országunk gabonás élésmunkások azóta egy-egy ke- kamrájában, azokban a szövet- mence összteljesítménye sze- kezeti kertekben, ahol egy-két rint kapják bérüket. évtizeddel azelőtt tengerit és Lugovszkij olvasztár a szak- búzát érlelt a nyári napsütés, ma kiváló mestere. Ő azonban Ilyenkor ősszel elindultak a keveselte azt, és munkája mel- gyümölcsös szekerek a récsei időszaka. Egyik almafajta kőiéit rábban érik, mint a másik, az érett körte is húzza már erősen az ágat, de rövidesen a szőlőben is csattog már a szüretelő olló, telnek a puttonyok és a prés alól ízes nedű csorog a kádba. A patonyi kertészetben 13 hektáron termesztik a gyümölcsöt, 8 hektáron a szőlőt. Már most szép termés Ígérkezik, pedig csak 1952-ben telepítetben érkezett, s így aligha té- Vitamindűs alma, szép sárgá- vedünk, ha bejósoljuk, igen ra érett körte, jó borrá forró jó boruk lesz az idén a diós- szőlő, mi kell még más? patonyi szövetkezeteseknek. -oslett elvéqezte a bánya- és országúton lefelé a csallóközi ték a szőlőt, az első termést -------- - - - falvakba, hordták a szilvát, 1955-ben szüretelték. Ügyesen kohóipari főiskolát. Sok hasonló példát hozhatnánk fel. Lugovszkij brigádja éppen végzett az olvasztással, amikor odaértünk. Más brigádok ilyenkor rendszerint kisebb szünetet tartanak, mielőtt újratöl- tenék a kemencét. Ez a brigád azonban nem tart szünetet, hanem máris hozzálát a kemence betöltéséhez — az acél kiürülésével egyidejűleg géppel fokozatosan befújják körtét, szőlőt, mert, hát az akkori közgazdászok azt állítotirányítja a munkálatokat Mo- narth Gusztáv főkertész, de ták, hogy a Duna menti róna- kiveszi a munkából a részét ságon jövedelmezőbb a búza és Pőnya Jenő, a segédkertész és tengeri termesztése, a csalló- a lányok is. közi homokban gutaütést kapnak a kajszifák, elfagynak a Jaj, rázd ki ezt az egeret a ládából — mondja a bar. dlófák, ráfizetéses a szőlőtele- na, mosolygós szemű Egri Má- pítés, gyenge hozama van az ria a másik Máriának, Csáki almafáknak. Aztán néhányan Marikának. Mert egér szorult mégis megpróbálták a szőlő te- a lécek közé. Nem ijedősek a lányok, de azért az egeret Pó- Monarth lepítését, gyümölcsfákat ültet tek, és kiderült, igen jó a talaj nya Jenő „intézi el ____ magnezitporral a kemence fa- a gyümölcsnek is. Csemegesző- kertész csak neveti őket. Hadd lát és vágatait. Amint lehet, jő, borszőlő éppúgy megterem, szórakozzanak egy kicsit a fia- a kemencefeneket is kiegyen- mint az almák közül a jonat- talok, munkájukat derekasan getik s máris kezdhetik az hán. elvégzik. A szép termésben adagolást. Ily módon húsz per- a szőlő talajigénye nem nagy, megmutatkozik az igyekezetük. cet sikerült megtakarítaniuk. megterem a futóhomokban, a — Ezt a módszert tovább- mérsékelten sós-szikes talajo- adjuk — jegyzi meg Lugovsz- kon, a könnyű laza talajon, így Csak egy kis eső kéne, hogy kiduzzadjanak a szemek. A szárazság már amúgy is sok kij. — A megtakarított idő hát miért ne kedvelné Csalló- kárt tett — aggodalmaskodik Monarth —* annak ellenére, véli bizony s ma már igen sok hogy árasztásos öntözéssel biztosítottuk a nedvességet a szőtöbb acélt jelent. Mi exportra köz termékeny földjét? Ked- is termelünk. Lehet, hogy Csehszlovákiának is. A cseh- csallóközi faluban pompás gyü- szlovákokkal szoros barátságot mölcsöt, egészséges almafajtá- lő számára. Az öntözés': ugyan tartunk fenn. kát, körtét, szilvát, telt fürtű sohasem pótolja az esőt, de a — Meggyőződésünk — mond- szőlőt szüretelnek. Dióspatony- patonyiak szőlője mégis szép ta búcsúzóul Lugovszkij —, ban is. Most .van a .betakarítás zöld maradt, az eső is idejéPónya Jenő és a lányok szorgoskodnak a szőlőben A MEGOLDÁS HELYBEN VAN
