Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-09-15 / 37. szám

II. rósz

I.

Mindenkinek van valami külön nagy szerelme, köznapi dolgokban csakúgy mint iroda- lomban-művészetben. Az én ilyen külön nagy szerelmem a művészet területéről az orosz regényirodalom. Emlékszem rá, tizenhétéves ha lehettem akkoriban, hogy Tolsztoj remeke, e Háború és béke a kezembe akadt. Nagy izgalommal estem neki e vaskos köteteknek s néhány oldal után olyan megszállottság vett erőt rajtam, hogy pár nap alatt átrágtam magam az egészen. De nem is jól mondom, mi az, hogy átrágtam? Atámultam, átdideregtem, átlelkesedtem, s szinte biztosnak veszem, hogy éreztem azt a különös valamit, e- mlről azt hiszem Illyés ír valahol, hogy aki elolvasta ezt a könyvet (a példa persze alkalmazható bármely nagy alkotásra), az gazember nem lehet.

De nemcsak a Háború és békével voltam igy. Hiszen alig egy év múlva a Bűn és bűn- hődés következett, utána pedig évekig majd minden vakációmat a Csendes Don mellett töltöttem. Olyan hatással- volt rám ez a különleges világ, ezek a hús-vér, szinte a való világból elémbe lépő emberek, hogy évekig, de talán még ma is, szinte fizikai gyönyört érzek, ha rájuk gondolok.

Mit nevezek nagy irodalomnak? Az olyanfajta írást, amit elolvasva nem tudsz másképp letenni, csak azzal az érzéssel, hogy ezután már soha többé olyan ember nem lehetsz, mint addig voltál, amíg azt a könyvet el nem olvastad. Én ezt az érzést leginkább az egy es- te-egy éjszaka átolvasott Bűn és bűnhődés esetében éreztem, s azt hiszem ez volt az a regény, ami végérvényesen eljegyeztette velem az egész orosz prózát.

Esztendők teltek el ez élmények óta, s most, hogy személyesen is megismerkedhetek a világgal, amelyből ezek a nagy müvek kinőttek, a néppel, a- melyről szólnak, izgalommal tölt' el a találkozás közelisége. Milyen lesz, hogy lesz? S egyáltalán, annyi mindent tudok, annyi mindent olvastam, hallottam már erről az országról, szinte azt hinné az ember, semmi újat meg nem tudhatok már. de az izgalom csak annál nagyobb, hiszen közismert jelenség, hogy rég látotí ismerőssel izgalmasabb a találkozás, mint vadidegennel.

II.

Moszkva, 1963. július. Egy évnek utána mi maradt meg a moszkvai útból, mi él bennem a Szovjetunióbeli emlékekből?

Nem akarok közhelyeket mondani, dé ha az igazsághoz ragaszkodom, az első szó, ami a toliamra ugrik: a monumentalitás. Monumentalitás időben és térben, falvakban és városokban, utcákban és terekben, házakban és városnegyedekben^ Olvastam valahol, hogy az orosz ielleg éppen ebben a monumentalitásban rejlik, abban a végtelen nyugalomban, amellyel Tolsztoj képes végigírni egy Háború és békét, Solohov egy Csendes Dont (a regényirodalomnak alighanem kvantitásban is legnagyobb példáit), amellyel a régi orosz építészek képesek voltak megépíteni a Kremlt, a Kremlben a nevezetes óriásharangot, és igy tovább folytathatnám a példákat a végkimerülésig

Végtelenség időben és térben. Állok a Lenin-hegyen, a Lomonoszov Egyetem előtt, hangya a körülöttem dübörgő óriás-világban, nézek a városra, erre a több mint hétmillió lakosú városra, s érzem, ahogy egyre Inkább szorít nyakam körül az ingem, mert olyan pa- ránynak érzem magamat ebben a végtelenségben, hogy leginkább szeretnék megsemmisülMindez persze közhely. Elmondották, megírták már sokan, de hiába mondották el, hiába írták meg, megfejteni a titkát, rájönni a nyitjára aligha tudott valaki is. így aztán nem marad más hátra a kései korok turistájának sem, mint újból és újból elgondolkodni a látottakon, ezen a különös mentalitáson, ezen a különös népen, s megpróbálni legalább saját használatra megfejteni a titkot

Visszatérve a bevezetőben elmondottakra^ engem például azóta is izgat a XIX. századi orosz kultúrának, ebben is elsősorban az irodalomnak, egy Tolsztojnak, egy Dosztojevszkijnek a problémája. Közhely az is, hogy nagy kultúrák nagy

vészeti ágak, a képzőművészet, zene, s a filozófia, tudomány nagyjainak a rengetegébe. De mivel magyarázzad példának okáért egy Tolsztoj megjelenését, aki az orosz társadalmi fejlődésnek talán a legsötétebb, legbarbárabb idejében lép az európai civilizáció porondjára, s megalkotja a Háború és békét, a világirodalmak ezt a mindenképpen egyik legnagyobb remekét, méltó társát a már előbb említett halhatatlanok örökértékű műveinek, az Iliásznak, Isteni színjátéknak, Hamletnak, Faustnak?

III.

Azt kérdezik tőlem talán a legtöbben, mi volt a legnagyobb élményem, amivel a

kedés Jerevánnal, ezzel a szinté meséből eiőbújt várossal Európa legéslegvégén, közvetlenül az Ararát tövébe^?

Énnekem a legnagyobb élményem mégiscsak a Lenin- mauzóleum volt. S itt most hivatkozhatnék arra, hogy tudtam én mindazt addig is, hogy mi az a mauzóleum, mondhatnám, hogy a józan, huszadik századi, természettudományokon nevelkedett ész meg tudja magyarázni a jelenséget, ám ez a józanság mit sem segít, mert a látvány, a valóság mégiscsak mellbevágó és hihetetlen. Mert képzeljük csak el, hogy Lenin pontosan negyven évvel ezelőtt halt meg, s a lá- tagotó, aki négy évtized múltát? kerül el Moszkvába még ma is (majd azt írtam: elekorokban, a társadalmi fejlődésnek egy bizonyos csúcsán szoktak létrejönni, s így egy- egy nagy író, művész vagy tudós mintegy reprezentációs bástyája annak a bizonyos kornak, népnek, társadalomnak, így volt ez a régi görögöknél Homérosz, az olaszoknál Dante, az angoloknál Shakespeare vagy a németeknél Goethe korában. Az európai irodalomnak ezek a legnagyobbjai mind a társadalmi fejlődésnek egy bizonyos csúcspontján (leginkább a kezdősebességnél) jelentek meg, s beágyazva persze a többi műMoszkva ünnepel

Szovjetunióban találkoztam? Az ember persze habozik, ha ilyen kategőrikus kérdésekre kell válaszolnia, hiszen egy majd háromhetes út ilyen hatalmas országban rengeteg élménnyel gazdagítja az embert s vajon lehetséges-e egyáltalán színvonalbeli különbségeket tenni az olyan élmények között, mint akárcsak egy séta is a moszkvai utcákon, egy látogatás a Lenin hegyen, a Gorki) parkban, a Puskin Múzeumban, vagy például egy félnapos utazás a Fekete-tenger partján, vagy egy hetes ismerCHARLES BAUDELAIRE VÁLOGATOTT MÜVEI

A kötet Baudelaire néhány jelentéktelen versének kivételével egész költői életművét tartalmazza, neves költőink fordításában. A romlás virágait, prózaverseit, más költeményeit. valamint izgalmas tanulmányait, amelyek nemcsak tárgyukról, de Baudelaire arc poeticájáról is vallanak.

ARADI NÖRA:

AZ ABSZTRAKT KÉPZŐMŰVÉSZET

Az esztétikai kiskönyvtárban megjelenő könyvében a neves művészettörténész napjaink egyik legtöbbet vitatott művészeti problémáival foglalkozik. Az absztrakt képzőművészet történetét szervesen összekapcsolja a különböző izmusok és modernista áramlatok esztétikai értelmezésével.

KROÖ GYÖRGY:

MUZSIKÁLÓ ZENETÖRTÉNET I.

A négy kötetre tervezett mű elsó kötete hanglemezmellékletekkel illusztrálja a középkortól Bachig és Hándelig terjedő korszakot felölelő tanulmányt. A 12 lemez 74 zenei példát tartalmaz. Az. ismeretterjesztésnek ez a formája első ízben került Magyarországon kiadásra.

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE I.—II.

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományt Intézete e kétkötetes összefoglaló művel többéves komoly hiányt pótol. A kötet szerzői színes, olvasmányos stílusban tárgyalják és e'emzik a magyar történelem alakulását. A könyvet gazdag illusztrációs anyag és apparátus egészíti ki.

MAKSZIM GORKIJ: VALÓSÁG ÉS IRODALOM

Gorkij esztétikai cikkeinek, beszédeinek válogatott gyűjteménye a kötet. A könyv tartalmazza többek közt: A régi és az új emberről; A szocialista realizmusról; A valóságról; Az irodalomról és egyebekről című cikkeket, de néhány olyan írást is, ami még magvarul nem jelent meg. Ilyen a Paul Verlaine és a dekadensek és A személyiség széthullása. GARAI GÁBOR: ARTISTÁK

Gazdag gondolatiság és változatos forma párosul Garai

ven) testi mivoltjában szemlélheti a nagy forradalmárt, ezt a negyvenéves halottat, mint- hacsak épp tegnap hunyta volna örök álomra a szemét. Magam is csodálkoztam a tényen (s az igazat megvallva, sokszor el sem hittem), hogy negyven év óta nem szűnik a várakozók hosszú-hosszú sora a mauzóleum előtt, hogy emberek ezrei, százezrei képesek naponta órák hosszat sorban- állni csak azért, hogy néhány pillanatig láthassák a negyven éve halott Lenint.

(Folytatjuk)

l!t

Gábor verseiben. Legtöbb költeményében a közélet felé fordul, a holnap szocialista embertípusáért küzd, a fétisek, dogmák, szellemi-erkölcsi béklyók ellen. A már híressé vált versek, az örökség, az Artisták és az Éhség summázzák a kötet mondanivalóját, amelyet a költő nyilatkozata bővít ki az olvasó számára

DARVAS JÓZSEF: RÉSZEG ESŐ (I.)

Darvas József regénye az utóbbi évek magyar irodalmának egyik legnagyobb vállalkozása. A hősök egymás mellé, egymással szembe helyezett visszaemlékezésein át az író felidézi az elmúlt 25 év magyar történelmét. A nagysikerű müvet olcsó tömegkiadásban jelenteti meg másodszor a kiadó.

LENGYEL JÓZSEF: ELÉVÜLT TARTOZÁS

Lengyel József összes elbeszéléseinek e gyűjteménye lényegesen bővebb, mint az azt megelőző Igéző c. kötet. A harminc évi emigráció után a Szovjetunióból hazatért író elbeszéléseiben egyrészt régi élményeit, a személyi kultusz éveiben átélt fáldalmas emlékeit és sebei gyógyulását ábrázolja költői erővel, másrészt korunk izgalmas politikai, erkölcsi kérdéseire ad választ.

Gál Sándor versel:

Magányosok

Rendhagyó lelkek Hibásan hibátlanok Kizárólag önmagukért lettek Eszméken túli nagyok Egy zárt rendszerű Költeményt nem érdemelnek Jutalmuk ama szent derű Mely lenéz minden emberi rendet

Repülőgép

(Metafóra az életre)

Hanyatt fekszem felettem elszáll a repülőgép

eltűnik

szememmel tovább nem követhetem

Mégis

tudom hogy van

VICZAY PÁL:

Divatos tánczenei lexikon

n.

MADISON (olvasd: MEDISZN)

Valószínűleg sokan nem is tudják, hogy ez a tánc még a twiszt előtt keletkezett A twiszt robbanékony- sága azonban egy időre háttérbe szárította a nyugod- tabb lüktetésű madisont. A twiszt láz lassú elmúlásával a tánctermek is megnyugodtak és igy az újabb időszak divatba hozta a madisont.

A madison Baltimore városában, mégpedig a Madison Street Area negyedében keletkezett, Little Suzie közismert dallamára. A tánc első leírását a Ballroom Dancing Magazine of Amerika lap hozta.

A madison a legszorosabb értelemben vett társastánc — mondhatnánk, színpadi tánc — melynél a partnerek nem egymással szemben, hanem egymás mellett állnak sorban és csoportokban, sakk - szerűen elosztva. A tánc mozgás érdekessége, hogy a lányok a fiúkkal egyszerre végzik ugyanazokat a mozdulatokat, hasoiíó lábbal és kézzel nem pedig ellenkezőleg, mint a legtöbb társas láncnál. A táncolás közben a második és negyedik ütemrészre — mivel ezek hangsúlyos ütemrészek — szokás a tapsolás is. A madison tánctechnika, kollektív karaktere révén, nagyon közkedvelt társas tánccá vál hat különböző népi mulat Ságokon is.

*

TWIST (olvasd: TWISZT)

A tánctermek legelterjedtebb divat -újdonságai közé tartozik kétségtelenül a twist Világhódító útja 1961 ben kezdődik Chubbi Chekker néger énekes lemezei nyomán. A twist is — hasonlóképpen mint a többi kor szerű társastánc — különböző fejlődési folyamaton ment keresztül Ezért egyes időszakokban extrém meg nyilatkozásban is előfordul Ennek alapján alakult ki a twistről az a vélemény, mely szerint inkább gimnasz tika, mintsem társastánc Megállapíthatjuk azonban teljes objektivitással, hogy a fiatalság körében éppen erőteljes lüktetése miatt közkedvelt A twist a tánco soknak sok improvizációs lehetőséget biztosit Ezt a le hetőséget azonban mindig mértékt ~'tássál kell kezelni, különben ízléstelen attrakcióvá válhat az egész tánc.

BOSSA NOVA (olvasd: BŐSZ A NOVA)

A társastánc első nyomait 1953-ban találjuk meg a brazil Laurindo Almeidu gitáros és Búd Schank tenor- saxojonista közös felvételein. A tánc keletkezését nagyon befolyásolta a dzsessz-zene és a Dél-Amerikai szamba. Világsikerét azonban 1962-től tartjuk nyilván Jakobín „Desafinádó“ című szerzeménye révén, Charles Byrd gitáros és Getz tenor-saxofonista előadásában A bossa nova üteme négynegyedes.

A bossa nova kifejezés fordításban „új esetet“, „új irányzatot“ jelent. A bossa nova lényegében brazil ritmusú tánczene és éppen ezért lágynak és finomnak minősíthető Ez megnyilvánul abban is, hogy a dobos a kisdobol seprőkkel kezeli. A bossa nova általában lírai hangulatú. Összhangzattani szerkezete eléggé bonyolult szokott lenni. Mindezek a jellegzetes vonások ió improvizációs lehetőséget biztosítanak a zenészeknek, ritmikai és dallamt szempontból egyaránt. (Folytatjuk)