Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-09-15 / 37. szám
A brnói nemzetközi vásáron mindig sok nézője akad az Első Ernői Gépüzemben gyártott 84 százalékos teljesítményű turbinának KÉT FELVÉTEL A brnói gépipari kiállításon a Vagónka Tatra n. v. egy vasúti szerelvényt állít ki * I .íl A komáromi hajógyár szaktanintézetében évról-évre sok fiatal tanul, sajátítja el a hajóépítőiparral összefüggő szakmák mesterfogásait. A hajógyár internátus- sal rendelkezik, így a bentlakók száma magas. Ebben az évben csaknem 500 fiatal tanul a szaktanintézet keretében, akik közül nemrég 65 vizsgázott és szakképesítést nyert fiatal helyezkedett el a hajógyár különböző munkahelyein. Három évvel ezelőtt a 15-évesek fiatalos lendületével álltak a hajógyári ipari tanulók közé, má már mögöttük a tanulmányi Idő és mint szakképzett lakatosok és villanyszerelők dolgoznak az idősebb szakemberekkel. A lányok és fiúk jó eredményeket értek el a vizsgák folyamán, és a záróvizsgát kitüntetéssel végzettek valamennyien megkapták az ötös minősítési osztályt. Ma már a munkacsoportokban dolgoznak, melyek közül nagyon sok versenyez a Szocialista Munka- brigád kitüntető cím elnyeréséért, mások pedig már a kitüntetett munkabrigádokban, amelyekben megértéssel fogadták az idős szakemberek valamennyiüket. Szénássy János A komáromi hajógyár szaktanintézetének tanulói, lányok és fiúk vállvetve dolgoznak kijelölt munkafeladataik elvégzésén. Képünk az „öreg hajógyárban“ készült, ahol a hajóipari tanulókat magas szakképzettségű mesterek avatják be a lakatos és rokonszakmák műhelytitkaiba. __________...--------------------------------------------------------Napi téma az ifjúság szerepe a termelésben és az egész népgazdaság fejlesztésében. Beszélünk róla kocsmaasztalnál, a falusi CSISZ-gyűléseken és a legfelsőbb fórumokon is. Példák igazolják, hogy az ifjúság ;be is váltja a hozzáfűzött reményeket az ipari termelés szakaszán, de ugyanakkor hiányosságok tapasztalhatók termelésünk egyik legfontosabb szakaszán, a mezőgazdaságban. Nem múlik el falvainkon értekezlet, hogy ne említenénk a mezőgazdaságnak az ipari színvonalára való emelését. Hogy ezt elérjük, szükségünk van ifjúságra a szövetkezetünkben. Sajnos,1 falusi fiataljaink nagyrésze elmenekült hazulról és városokban dolgozik. Vagy nézzük csak meg egy EFSZ tagságának átlagos életkorát. Felvetődik a kérdés: Miért van ez így? A válasz nem is olyan nehéz, ha ismerjük a falusi viszonyokat. Az eltelt utolsó húsz évben hatalmas fejlődés indult meg minden szakaszon mind kulturális, mind gazdasági téren, és ebben a fejlődésben a falu lemaradt a várostól. Ezt a lemaradást a kezdeti hibás irányítás, valamint a parasztságunkban megnyilatkozó konzervativizmus eredményezik. Idősebb parasztjaink a kezdetben iszonyodtak mindentől, ami új, mindentől, ami megbontotta volna a megszokott életmódjukat. A fiatalság azonban, mint mindig, ezekben az időkben is kereste az újat és forradalmibb eszméket vallott, mint a szülők. A fejlődést sehol sem lehet megállítani, még a csallóközi falvakban sem. Akadtak vállalkozószellemúek és azt, amit nem találtak meg otthon, megtalálták az iparban a városokban, a jobb anyagi lehetőségeket és a kulturális életet. Természetes, hogy szombat este, ha a városban dolgozó fiatal hazajött látogatóba, bizonyos irigységet ébresztett a többiekben öltözetével és pénzével, amiből természetes több volt neki, mint annak, aki a kezdeti nehézségekkel küzdő szövetkezetben dolgozott. Ön- tudatlanul is felébresztette a vágyat a többiekben a város után, s ez a vágy csak erősebb lett, ha elmondta, hogy milyen körülmények közt dolgozik és mennyit keres. Azoknak, akik hallgatták és összehasonlították munkájukat az iparban végzett munkával, falujukat a várossal, nem volt nehéz a választás és ez eredményezte az ötvenes években megindult és még ma is tartó népvándorlást. A helyzet később a mezőgazdaság gépesítésével javulni kezdett, a gép volt az új, ami a falusi fiatalok bizonyos részét visszatartotta. Mindenütt azonban még nem tudtunk gépesíteni, kézimunkára még szükség van a növénytermelésben, de legjobban az állattenyésztés maradt le a gépesítéssel és előreláthatólag- még néhány évig lesznek nehézségek. A kétkezi munkát végző munkások életkora elkeserítő- en magas és sürgősen megoldandó feladatot tűz ki a szövetkezetek vezetői elé. Egyes jobb szövetkezetekben többé- kevésbé sikerült megoldani a problémát azzal, hogy jobban jutalmazzák a munkát, főleg az állattenyésztésben. Némely szövetkezetben ez szinte túl magasnak tűnik és azt a látszatot kelti, hogy a kifizetett bér nincs arányban a munka produktivitásával. Lehet, hogy MÁR SZEPTEMBER HÚSZADIKA ELŐTT MEGKEZDŐDIK A CUKORREPAIDENY • 164 000 VAGON CUKORRÉPA KERÜL A CUKORGYÁRAKBA • FONTOS BETARTANI A-HARMONOGRA- MOT • SZERVEZETT SZÁLLÍTÁS Á mezőgazdasági dolgozók szeptember elején már újabb fontos munkára, a cukorrépa betakarítására készülnek. De nemcsak ők, hanem a cukorgyárak is várják már az időpontot, hogy a munkát megkezdhessék. Az eddigi értesülések szerint az idén valamivel gyengébb lesz a cukorré- j»a-termés. mint tavaly, de minden előfeltétel megvan, hogy a cukorgyárak a tervet teljesítsék. Stanislav Vojáček mérnök, a Trnava! Egyesült Cukorgyárak dolgozója informálta a közvéleményt, amely szerint az idén a cukorgyárakban 164 000 vagon cukorrépát dolgoznak fel. Á cukorrépa-kampány szeptember húszadika körül kezdődik. A cukorrépa-termelők e naptól számítva szeptember 30-ig minden métermázsa cukorrépáért három korona, október elsejétől október 11-ig pedig métermázsánként két korona felárat kapnak. Az Egyesült Cukorgyárak dolgozói már megegyeztek a termelőkkel s megálapodtak a termés betakarításának időpontjában. Ezúttal még külön felhívják a termelőket, hogy az egyezményt pontosan tartsák be, mivel a cukorrépa, ha nem a kellő Időben szedik ki, veszít az értékéből. Az idén a szállítást is jő! megszervezték. A vasúttal és a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalattal pontos egyezmény jött létre. Az Egyesült Cukorgyárak dolgozói ezenfelül még külön felhívják az egyes ipar- vállalatokat'és üzemeket, hogy a cukorrépa betakarításánál különféle gépi eszközökkel ők is segítsenek. A cukorgyárak a répaszeletet ingyen visszaszállítják a culcorrépa-terme- lőknek. --- ^ (A) keli róla akadnak ilyen példák is, de meg kell tenni, mert az állat- tenyésztésben dolgozók nagyrésze már nagyon közel van a nyugdíjaztatáshoz és helyükbe utánpótlásról kell gondoskodni. Mindez, amit eddig elmondtam, az anyagi jólét megteremtésére irányul, de még sokat kell tenni, hogy a falusi fiatalság visszatérjen a földhöz, vagy ott maradjon a mezőgazdaságban és ne tekintse leala- csonyítónak a kétkezi munkát. Elsősorban a falusi fiatalok számára meg kell teremteni a művelődési és szórakozási lehetőségeket. Majdnem minden faluban van vagy éppen most épül kultúrház, sajnos sokszor kihasználatlanul és nem mindig szolgálják az igazi célt. Legtöbb esetben az egész működés kimerül azzal, hogy néhány mulatságot rendeznek évente és egyszer vagy esetleg többször színelőadást, tartanak. Ez megvolt 30 évvel ezelőtt is, tehát ezen a téren nem fejlődtünk. Hogy ezen változtassunk, jó módszernek ígérkezik a szövetkezeti klubok megalakítása, de csak akkor, ha megfelelő vezetőket is állítunk a klubok élére, akik tisztában vannak ; népműveléssel és nem elégszenek meg azzal, hogy a szövet- kezet átveszi a helyi kultúr- házat, kinevez egy nyugdíjas) vezetőnek, aki már mást úgj sem tud elvégezni és a nyugdíj mellé ígért mellékkeresetért néha kitakarítja a kultúr- házat. Sajnos, már ilyen példa is előfordult, Nem lesz kidobott pénz a szövetkezet számára, ha olyar munkaerőt tart, aki biztosítja a szövetkezet tagságának szakmai továbbképzését népi akadémiák formájában és széleskörű kulturális tevékenységet is kifejt a faluban, tehát a falu kulturális életének irányítójává válik. Nem utolsó sorban fel kel említeni az ifjúsággal szember tanúsított megértést az idősebbek részéről, aminek hiány« nem egy fiatalt kényszeríteti faluja elhagyására. Azt hiszem, hogy kevés kivétellel az itt felsorolt példái általánosak és mindenütt vannak problémák az ifjúsággal Tehát érdemes róla beszélni. Babusek Karolj A pozsonyeperjesl szövetkezet zöldségtermesztő csoportja Horváth József vezetésével évről-évre szebb eredményeket ér el. Tavaly 400.000 korona értékű zöldséget termesztettek terven felül. Jelenleg naponta 100 mázsa paradicsomot és ugyanannyi paprikát adnak piacra. A fél évi tervet 135.000 koronával teljesítették túl. A képen OUárovics Szidónia és Pápay Anna paradicsomválogatás közben Hogy Magyarország bővében van a földalatti meleg forrásoknak. az már régóta köztudomású. Bizonyítja ezt a rengeteg artézi kút, melyet országszerte, különösen a Nagy- alföldön ástak. Sőt, a forró víz helyenként olyan mennyiségekben tör ki a felszínre, hogy sokhelyütt — például Hajdőszoboszlón — már fürdőket létesítettek, melyek télen-nyáron ontják a gyógyító vizet. Még nemrégen a szakemberek azon a nézeten voltak, hogy Magyarország a föld felszíne alatt „igen sok“ meleg forrással rendelkezik. Az utóbbi években végzett kutatások azonban mind fokozottabb mértékben azt tanúsítják, hogy már valóságos, nagy kiterjedé. sü, földalatti meleg tengerről lehet beszélni, amely hivatva van, nem is olyan messzi jövőben, Magyarország „tüzelő“- ellátásában igen fontos szerepet játszani. Ennek a tengernek átlagos hőmérséklete 100 és 160 fok Cels. között mozog és a megejtett elővigyázatos számítások szerint, melyek csupán 10 %-os hasznosítást tételeznek fel, kb. 23.000 billió kalóriát lehet majd előállítani. Ez olyan kiterjedésű szénhegynek felelne meg, amelyből hét milliárd tonna szén volna kibányászható. Ezekből a laikus ésszel fel nem mérhető számadatokból minden túlzás nélkül olyan kcvetkeztetéstvon- hatunk le, hogy ezt a termikus energia-rezervát úgy lehet értékelni, mint Magyarország legnagyobb természeti kincsét. Hol és milyen módon lehet majd ezt az energiát, illetve közvetlenül magát a forró vizet hasznosítani? Ezt a kérdést egy idő óta már a szakemberek tanulmányozzák. Feltehetőleg első sorban fűtési célok jönnek tekintetbe gyárakban, hivatalokban, lakásokban. Ezen a téren Szeged városa mutatta meg az útirányt, amely kezdetnek egyetlen forróvizű kútból 190 új‘lakás fűtését és melegvízzel való ellátását biztosította és ezt a rendszert, a városi tanács tervei szerint, a közel jövőben felépítendő további 32.000 lakásra fogják kiterjeszteni. Ezen az alapon Szegedet máris úgy tekintik, mint Magyarország első „geotermikus" városát. A forró víz felhasználása a folyamatban levő kísérletek alapján fontos tényező lesz a mezőgazdaság számos ágazatában (állattenyésztés, sertéshizlaldák) úgyszintén a kémiai és a textil-iparban is, amelyekben az anyagfeldolgozás különböző stádiumai nagy mennyiségű meleg víz alkalmazását teszik szükségessé. Természetes, hogy az ezzel kapcsolatos beruházások, különösen az elején, lényegesen meg fogják haladni a szénnel, petróleummal, stb. előállított melegvíz termelési költségeit, de amint a beruházások elérnek egy bizonyos technikai 520 kilométer A jövő év első felében hazánk és a Szovjetunió területén megkezdődik a föld- gázvezeték építése. amelyen a Szovjetunióból hazánkba sokmillió köbméter földgáz áramlik majd. A földgázvezeték építkezési terveiről Bohumil Vrá- nek, az Egyesült Gázgyár tervdokumentációs szervének vezetője nyilatkozott a közvéleménynek. — Miért épül fel a csehszlovák-szovjet földgázvezeték? , — Hazánkban a földgáz- készlet nem kimeríthetetlen, azért keressük az új lehetőségeket, hogyan elégítsük ki a gázszükségletet. A földgáz, amely Nyugat- Ukrajnában nagy mennyiségben fordul elő, kétszer olyan hőfokú, mint a világítógáz. Egyedüli energia, a- mely úgyszólván anélkül,1 hogy emberi kéz érintené, eljut a termelőhelytől a fogyasztóig. A Szovjetunióból' kapott földgáz számunkra tehát nagyon előnyös. j — Milyen hosszú lesz a1 földgázvezeték útvonala és ki építi meg? — A földgázvezeték 520 kilométer hosszú lesz, ebből hazánk területén 370 kilométer. Ukrajnából indul el, keresztül jön a Kárpátokon, Kassától délre halad el, és Vágsellyénél lesz a vége. A tervezőmunkát szovjet részről a kijevi Gip- rogaz tervezőiroda készítette, hazai részről a prágai Plynoprojekt. Hazánkban az építést a pardubicei Plyno- stav végzi el. E vállalat már nagy tapasztalatokat szerzett a nyersolajvezeték építésénél. Ki gyártja a földgázvezeték acélcsöveit? — Két üzem. Körülbelül az ötödét a chomútov! Cső- hengerlő Üzem, nyolcvan százalékát a Keletszlovákiai Vasmű. Hazánkban első ízben alkalmaznak spirálisan hegesztett szokatlanul nagyméretű, 720 milliméteres acélcsöveket. Ily módon jobb minőségű lesz a földgázvezeték acélcsöve és nagy- mennyiségű acélt is megtakarítanak. í — Mikor lesz kész az építkezés? — 1967 második felében már földgáz áramlik a cső-] vekben. Több vegyiüzem és más vállalat vár már rá. A földgázvezeték maximális kapacitása körülbelül olyan lesz, mint tíz legnagyobb j nyomásos gázgyárunk ter-l melése. (Ä)! pontot, a kiadások a mostaniaknak csak kis hányadát fogják kitenni. És azonfelül tekintetbe kell venni az egészségügyi szempontot is, mert újfajta „tiszta" fűtési módról van szó, amely nem fogja megfertőzni a városok levegőjét. A mai helyzetet véve alapul, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy aránylag rövid időn belül sor fog kerülni az első geotermikus-központi erőmű ‘ felállítására, amelyben az eddiginél lényegesen olcsóbb elektromos energia lesz termelhető. Az első ilyen nagyüzem székhelye valószínűleg Tiszakécske környékén lesz, mivel itt kb. ezer méter mélységben olyan kiadós forrásra bukkantak, amelyből 150 fok Cels. forróságú víz tör ki a föld felületére. A tervek, amelyek a „forró tenger" célszerű és sokoldalú kiaknázását célozzák, máris igen sokrétűek- és ezek megvalósításába szakemberek egész gárdája bekapcsolódik. A Magyar Népköztársaság kormánya is felvette már a termikus energia felhasználását az általános iparfejlesztési programba és ezzel kapcsolatban ún. Tudományos és technikai tanácsot létesített. Sőt megfelelő utasításokat is adott már ki, hogy biztosítsa a szükséges beruházásokat a „forró tenger” kihasználása érdeké* ben, x " Ro,
