Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-09-08 / 36. szám

■■■■■■■■■■■■■■■■■i / A népek i n szavaznak .IIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIII!lllllllllll!llllllllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllillll||||l|||||||||||||||||||||||!l!l .. hogy este teljes fényben ragyogjon Rekord ianulóléfszám Míg nálunk a főiskolák kapui csak az elkövetkező napokban nyílnak, a Szov­jetunióban már folyik a ta­nítás. Az új tanév kezdetén a Szovjetunióban mintegy 800 ezer fiatal kezdi meg főiskolai tanulmányait 750 felsőoktatási intézményben. A szakközépiskolákban pedig kb. egymillió új tanu­lót vettek fel. A Szovjet­unió történetében ilyen magas számadatok még so­ha nem jellemezték az ok­tatás fejlődését. A Szovjetunió minden 10 ezer lakosa közül az idén 150 jár felső iskolába, öttel több, mint tavaly. 1963-ban a középfokú iskolákban kb. másfélmillió fiú és lány végzett, s így az egyetemek és főiskolák mindén meg­üresedő helyére az idén 12 pályázó kérte felvételét. Érdekes megjegyezni, hogy az úi egyetemi évet a ve­gyészeti, a vegyészet-tech- nológiai és a vegyészet-gé- pészeti karok kibővítése jellemzi, ami azt jelenti, hogy néhány év múlva tö­megesen állnak majd ren­delkezésre egyetemet vég­zett szakemberek, hogy közreműködjenek a közpon­ti fontosságú vegyipar fel­lendítésében. A tanulók megoszlása a nappali, az esti és a leve­lező tagozatok között szin­tén érdekes. A főiskolákra és egyetemekre felvett 800 ezer új hallgató közül csak 345 ezer látogatja a rendes előadásokat, a növendékek esti vagy levelező tagozaton tanulnak majd, tehát nem szakadnak el a termelésből. «ob mint 4 millió halot­tat követeltek az 1860 és 1900 között lezajlott há­borúk. Az 1900 és 1950 közöttiek halálos áldoza­tainak száma jóval meg­haladta a 40 milliót. Lehet, hogy 1950 és 2000 között már 400 millió, s az azt kővető fél évszázadban 4 milliárd — a Föld akkorra 10 milliárdra be­csült népességének 40 száza­léka — pusztul el fegyvertől? 25 esztendeje múlt szeptem­ber 1-én, hogy a német fasiz­mus Lengyelország megtáma­dásával robbantotta ki a má­sodik világháborút, és 50 év­vel ezelőtt ebben az időben zajlottak le az első világhábo­rú kezdeti összecsapásai. Eb­ből az alkalomból közli táblá­zatban a tizes szám hatványai szerint növekvő borzalmas számokat egy amerikai lap. Okult-e az emberiség a meg­rázkódtató tapasztalatokból, bíztat-e azzal a mai világhely­zet, hogy végre megvalósul a háború nélküli korhoz vezető történelmi fordulat? két világháborút a világ újrafelosztását, vagy az egész világ meghódítását céljukul kitűző imperia­lista erők szabadították rá az emberiségre. Vál­tozott-e azóta az imperializ­mus természete, a monokapi­talizmus természetrajza? Nem változott. Ennek bizonyítására elegendő felsorolni azoknak az országoknak a nevét, amelyek­ben napjainkban is fegyveres harc dúl, imperialista beavat­kozás érvényesül: Vietnam, Ciprus, Kongó. De megválto­zott maga a világ, és más tör­vények is érvényesülnek ben­ne, mint akár az első, akár a második világégést megelőző időszakban. A kapitalista or­szágok csoportosulásain kívül ma már szocialista országok egész sora is létezik, s az egykori gyarmatok és félgyar­matok túlnyomó többségének népe immár független állami lét birtokában békés fejlődés útján akar iárni. A világban végbement váltó, zások előtt az Egyesült Álla­mok mai vezető körei sem hunyhatnak szemet. A népek békeakarattal az új politikai erőviszonyok és a kialakult nukleáris egyensúly már ered­ményezett olyan megállapodá­sokat, mint például a részle­ges atomcsend-egyezmény, a nukleáris töltetek világűrbe jut­tatásának tilalma és a katonai célú hasadóanyag-gyártás csök­kentése. Ha a novemberi el­nökválasztás után ezen az úton és nem a vietnami meg a kon­gói beavatkozás útján halad­nak tovább, akkor újabb meg­egyezésekre és a béke meg­szilárdítására nyílik biztató lehetőség. A népek elfordulnak az A- és H-bomba szerelme­seitől, a békés együttélésre, a békére szavaznak, s arra, hogy fegyverkezés helyett a kevés­bé fejlett országok felemelé­sére fordítsák az emberiség hatalmas erőtartalékait. onyolult a világhelyzet a 25. évfordulón, de a népek objektív erőt je­lentő szubjektív akarata mellett íme, más nyo­más adottságok is alá­támasztják azt, hogy a múltat nem lehet megismételni és van erő, amely világháború nélküli új utat szabhat az emberiség történelmének. A béke biztosítása szempont­jából igen fontos a nemzetközi munkásmozgalom egysége. Szép példája ennek Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Szov­jetunió Kommunista Pártja baráti, testvéri viszonya. A legutóbbi csehszlovák, szovjet tárgyalások is ezt a célt szol­gálják, í Szerény, de igen erélyes fia­talember. Mindent megfontol, csak úgy mond véleményt, amiért aztán bármikor kiáll. 6 is itt kezdte, mint sokan má­sok. Munkatársai szerint ke­resni kell azt a férfit, akiben akkora kitartás, szívóság és akaraterő összpontosul, mint Turoň Ľudovítban. Voltam már jónéhány külön­féle csoporttal az Ifjúsági Fa­luban. Gyakori vendégek itt a hazai és a külföldi szövetkeze­KORAÖSZI NAPFÉNYBEN VASS OTTÖ: (Némi rövidítéssel közöljük a világszerte ismert U. S. News £t World Report című lap cik két az amerikai bűnözésről). VAJON MEGENGEDIK-E, HOGY FÉKTELENNÉ VÁLJÉK A BŰ­NÖZÉS AZ AMERIKAI VÁRO­SOKBAN?, Ez a kérdés a Szö­vetségi Nyomozó Iroda (FBI) legújabb jelentése alapján ve­tődik fel. Az FBI július 20-i jelentésé­ben beszámolt arról, hogy 1963-ban 1962-höz viszonyítva tíz százalékkal növekedett az országban a súlyos bűntények száma. Egyébként az elmúlt években mind nagyobb mérete­ket öltött a bűnözés. Egyetlen hivatalos személy sem képes megjósolni, milyen magasra fog csapni a bűnözés hulláma, mielőtt annak megfékezésére erőteljes lépéseket tennének. Számos igazságügyi tisztvi­selő véleménye szerint a féke­vesztett bűnözés az Egyesült Államokban bizonyos nemzeti magatartásra vezethető vissza. A szülőket okolják, mert elké­nyeztetik gyermekeiket. Kifo­gásolják a fegyelem hiányát az iskolákban és az otthonokban egyaránt. Olyan panaszok hangzottak el, hogy a bírósá­gok azt a filozófiát vallják, hogy a törvénysértők nem bű­nözők, hanem beteg emberek, akiket elnézően kell kezelni. Sok rendőtisztviselő szerint a bíróságok ennek a filozófiának a hirdetésével oly mértékben korlátozzák a rendőrség tevé­kenységét, hogy egyre nehe­zebben tudják ellátni a bűnö­zés megfékezésére irányuló feladataikat. A bűntények száma országos méretekben emelkedett. Az ország minden részében, ha­bár nem minden államban ta­pasztalható bizonyos növeke­dés. És ez állandó jellegű. A bűnözések száma 1963-ban 1962-höz viszonyítva 10 száza­tfz&ptowL fal Fekete, sűrű árnyak játszanak s a lámpák fénye csak tenyérnyi, lusta csillag vibrál az égen amíg egy felhő el nem éri. Fáradt gitárhang peng a sötétben, rekedten pereg egy-egy dallam, majd belevesz egy kiállásba, amely a légben szinte csattan. Utána csend, a gitár nem peng, halk brummogása elhallgatott, künn s idebenn már hűvös a csend, a nyár a naptárból kiballagott. ti küldöttségek, miniszterek, államférfiak, közeli, távoli or­szágok szakemberei járnak ide, körülnéznek, fényképeznek, s rengeteget kérdeznek. Első­sorban Turoň elvtárs, az elnök válaszol. Mindenkor nyíltan szól a problémákról, nem ken­dőz el semmit. — Jó érzés az, ha azt hall­juk, hogy úgy csinálják, mint mi az Ifjúsági Faluban. Tanul­nak tőlünk, de mi is tanulunk másoktól. Azoic a fiatalok, akik !l!ll!llll!,i:!l!!ll!llllllll!lllllllllllllll!lllll!lllllllllllllllllllllllllllllll!ll!llllll!llil||||||||||||||||||||||||||) lékkai, és 1958 és 1963 között 40 százalékkal szökött fel. Rendkívül gyakori a nagy­városokban a rablás. Az FBI jelentése hangsúlyozta: „1963- ban több mint 250.000 főnyi la­kosú városokban hétszer any- nyi rablást követtek el, mint a nagyvárosokat körülvevő külvárosi területeken, és 15- ször annyit, mint a falusi vi­dékeken.“ „A városokban a rablások 53 százaléka utcai rablótámadás volt.“ Az FBI jelentéséből kitűnik, hogy 1963-ban hány „súlyos“ bűntényt követtek el: 8500 gyilkosságot, 16.400 erőszakos nemi közösülést, 100.160 rab­lást, 147.800 súlyos testi sér­tést, 975.800 betöréses lopást, 399.000 autólopást. Ebben az évben átlagosan minden perc­ben négy súlyos bűntényt kö­vettek el. Ezek a számadatok késztetik az embereket annak a kérdés­nek a felvetésére, vajon egy­re inkább megfékezhetetlenné válik-e a bűnözés az amerikai városokban? REGGEL A NAGYVÁROSBAN puszta kézzel ásóval és lapát­tal kezdték, ha nem tanulnak, sose építhették volna fel a fa­lut, a szövetkezetei. Az elnök ezt már élettapasz­talatból mondja. Emlékezetem­be vésődött egy szócsata, amelynek évekkel ezelőtt egé­szen véletlenül tanúja voltam. Fizetés napján néhányon a kel­leténél többször emelték fel a féldecis poharat. Öten-hatan lehettek, szlovákok, magyarok vegyesen, hangosan vitatkoz­tak. Ott álltam mellettük. Hogy mi mindenről volt sző, azt már pontosan nem tudom, de egy mondatra emlékezem: Túron az mindig tudja, hogy mit akar... aki egy szót szól rá, szétvágom a ... Ezt egy eléggé elázott fiatalember mondta, gútai kiejtéssel. Ehhez csak annyit, hogy Túron szlovák fiú, akkor még talán három szót sem értett magyarul. Persze aztán nem vágtak szét semmit és senkit, egymást támogatva hazamentek. S aki tudta, hogy „mit akar“, az munka után fél éjjeleken át tanult, míg megszerezte az érettségit. így jutott el a Nyitrai Mezőgazdasági Főisko­lára, ahol három év alatt mér­nöki képesítést szerzett. Nem ö az egyetlen, akt többre vá­gyott. Ma három mérnök dol­gozik a szövetkezetben s a cso­portvezetők is középiskolát végeztek. A zootechnikus Őri mérnök szintén ott kezdte az Alsótáborban a Földműves Raktár Szövetkezet állatcsor­dáját legeltette. Bojtárból lett mérnök. Tapasztalt vezetők, szorgal­mas tagság, így lehetne jelle­mezni ezt a szövetkezeti kö­zösséget. Az a sokat emlege­tett 19 millió beruházási köl­csön már 4,5 millióra csöfckent s a szövetkezeti vagyon értéke a semmiből 23 millióra koro­nára nőtt. Ennek a vagyonnak gondos gazdája az elnök Túron mérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents