Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-09-01 / 35. szám
A virágzás örök évszaka Kedden az olasz dolgozók százezrei kísérték utolsó útjára Palmiro Togliattit, az olasz kommunisták nagy vezérét. A temetésen részt vettek a testvérpártok küldöttei és nagy nemzetközi személyiségek, tudósok, írók és művészek is. Az olimpiára készülő Japánok Nara, az ősi főváros Aki Japán ősi kultúrájába kíván bepillantást nyerni, és fogalmat akar alkotni, hogy a japánok már 1300—1400 évvel ezelőtt milyen művészi alkotásokat hoztak létre, annak feltétlenül fel kell keresnie Narát, Japán ősi császári fővárosát. Nara ma Távol-Kelet legcsodálatosabb műemlék-városa és talán az egyetlen, mely közel másfélezer év óta gondosan meg tudna őrizni ősi, fából készült művészi épületeit. Az ősi főváros ma alig 80— 100 000 lakosú városka, pedig a VIII. század folyamán több mint 4000 000 lakosa volt, és kiterjedése is 4—5-szöröse volt a mainak. Száz évig volt Nara Japán fővárosa és ezután ment át a császári udvar a mai Kiotóba. A paloták és szép kertek eltűntek, helyettük kis provinciális városka alakult ki. De a szent városrész, mely közvetlen a császári város mellett feküdt, mely a japán buddhizmus aranykorszakában épült fel, megmaradt, és mint a buddhista egyházak szellemi központja, továb élt és virágzott. Nara a japánok számára történelmük legrégibb emlékeit jelenti, a hívők számára pedig vallásuk bölcsőjét. Nara váltási szempontból Japán Rómája. A város lakóinak fele a turistákból és a zarándokokból él. Van olyan nap, hogy 50— 60 000 turista érkezik Narába, de a nagy ünnepekkor százezres tömegek is felkeresik. A turisták és a zarándokok látogatásának a tárgya szinte kizárólag a szent város, mely Nara közvetlen szomszédságában, hatalmas erdő-park területén fekszik. A mintegy 1000 hektáros erdőpark hatalmas tisztásain fekszenek az ősi Nara csodálatos műemlékei, templomai, szentélyei, kolostorai. Ezeréves fák A narai őspark maga is történelem. Az 50—70 méter magasra növő cédrusfenyők jő része 1000 év körüli, nem egynek a törzse 3—4 méter átmérőjű. Ezek a faóriások az ősi császárváros kortársai lehettek. A narai ősparkban a növények és fák kiválogatásában ősi tradíció uralkodik napjainkban is. Csak azok a fák, növények és virágok élnek, és virulnak ebben a védetté és nemzeti parknak nyilvánított területen, melyek szerepelnek Japán ősi versgyűjteményében, a 900 körül összeállított és 4700 lírai költeményt tartalmazó Manjó- su-gyűjtemenyben. Külön élményt jelent a séta a szentélyeiét összekötő utakon. Az utak mentén felsorakozó nagy Iák, 30—40 méter magasban borulnak össze és a lombozaton keresztül a napfény zöldes megvilágításban fürdeti az utakat, a levegőt. Egy gótikus templom magas hajójában érzi magát az ember, ahová a napfény színesen,, ablaküvegeken át érkezik. Szent szarvasok Ezt a csaknem ünnepélyes hangulatot azonban hamarosan szétoszlatják Nara híres állatai, a szent szarvasok. Nem tudni, mióta ők a szent park igazi urai. őseiket talán még az első szerzetesek etették. Rendszeresen kaphattak a zarándokok élelmiszerbatyuiból, és lassanként ezt a szokást törvényszerűnek találták. Követelni kezdték az élelmet. A narai park megtekintésénél belépődíjat nem szednek, de a belépti díj töbszörösét kizsarolják ezek a bizalmaskodó állatok a turistáktól. A szarvasok kitartóan kísérik a turistát, akár 2—300 méteren át, míg fel nem tűnik egy szarvascsemegét kínálgató árus. Ha az ember ezt nem akarja észrevenni, az állhatatos szarvas orrával az árus felé lökdösl. Ha az ember meg akar szabadulni bizalmaskodó kísérőjétől, előb-utóbb megvesz legalább egy, a mi kétszersült- jeinkhez hasonló szarvascsemegét tartalmazó csomagot, és abból 2—3 darabot megetetve igyekszik megszabadulni az erőszakos, kísérgető baráttól. Ezután szinte meglepő, hogy milyen gyorsan eltávozik az eddig hűségesnek hitt szarvas. De még fel sem lélegezhet az ember, egy közeli fa árnyékából az előbbi jelenetet figyelő másik szarvas lép a turista elé, és szinte szemrehányóan néz, hogy eddig ő miért nem kapott. kis gyámoltalan, az öregek által sokszor elkergetett szarvasborjakat végül az ember mát maga hívja magához, viszont elkészülhet arra, hogy a fiatal állat addig kíséri, míg tart a keksz a csomagban és akkor szalad el új páciensek után kutatva. Nara csodálatos parkja egy percig sem tudja feledtetni a tisztásokon emelkedő páratlanul szép műemléki épületeket, templomokat, szentélyeket. A narai park északi oldalán terül el Japán legfőb szentélyé, a japán buddhizmus központját képviselő Tódaiji templom és a hozzá tartozó épületek. A szentélyhez vezető úton van felállítva a Déli Nagy Kapu, melynek belső oldalfalai előtt emelkedik Japán két legnagyobb — 1,1 méteres — faszobra. A világ legnagyobb faépülete A kaputól 6—800 méterre fekszik a Tódaiji kolostor számos épülete. Hatalmas, két- emelet magasságú kapun keresztül jutunk a templomrész belső udvarára, amelynek a bejárattal szembeni belső oldalát foglalja el a Nagy Bu<jdha szentélye. A kétszintes tetőzettel ellátott szentély épülete jelenleg is a viiág legnagyobb fából készült épülete. Magassága egy mai 16 emeletes épületnek felel meg. Tartó fő- oszlopai egy darabból készültek, talán 80—90 méter magas, 1300—1500 éves faóriásból faragták ki. A szentély egyetlen rendeltetése, hogy helyt adjon a szentély közepén felállított nagy Buddha-szo- bornak, a Daibutsunak, amely Buddhát lótusztrónon ülve ábrázolja. A Daibutsu jelenleg a világ legnagyobb bronzszobra. Az ülő Buddha magassága 20 méter. A körülötte álló 6 méter magas szobrok szinte elvesznek a szobor óriás mellett. A szobor több mint 1300 esztendeje, 745 körül készült és jelenlegi helyén öntötték ki. A templomot utána építették föléje. A Daibutsu a japán zarándokok látogatásának legfőbb célja. ősi kincstár A Tódaija kolostor épületei közé tartozik a Sószóin kincstár, amelyet a világ legrégibb múzeumának tekinthetünk. Az épületet 760 körül emelték és ebben őrizték a 756-ban meghalt Shómu császár több mint 3600 darabból álló, felbecsülhetetlen értékű magánkincsgyüjteményét, melyet özvegye adományozott a kolostornak. A VIII. század Tang-kori Kína teljes iparművészetét, a Távol-Kelet egyéb más országainak és Japánnak akkori fejlett művészetét képviselik ezek a csodálatos alkotások. talán még a tárgyaknál is csodálatosab az a körülmény, hogy ezek a műkincsek az eredeti. 770 körüli leíró katalógussal együtt, egyetlen tárgy hiánya nélkül, az eredeti ősi fából készült épületben sértetlenül napjainkig fennmaradtak. A Tódaiji közelében, egy bizonyos távolságban egyik műemléki épület a másikat éri. Vannak szentélyek, melyek még a Todaijinál is régebbiek. Ilyen a Március Temploma például, melynek egyik szárnya még indiai elemeket is mutat Mindig nagy tömeg várja a szentélyépületek közelében felszerelt nagy harang megszólalását. Zúgó, mély hangját még 10 kilométerekről is meghallani. A földtől nem magasra akasztott harangnak nincs ércnyelve, megszólaltatását két szerzetes végzi, köteleken lógó 5 méter hosszú, fél méter átmérőjű gerenda hozzáütésével. Ez a szent nagy harang, egyben Japán leghatalmasabb harangja is. Hasábokon keresztül lehetne folytatni Nara vázlatos bemutatását, műemlékeinek felsorolását. Karának csak egynapos megtekintése még a laikus nézőnek is sokat nyújt, mert érzékeltetni tudja egy távoli nép művészi adottságát és mélységes tradíciószeretetét. TEKINTSÜK ÁT szocialista történelmünk két évtizedét: minden esztendő egy-egy lépcsőfok volt a nép győzelmeinek magasába s Brincusi, a nagy szobrász híres Végtelen Oszlopa kellene hozzá, hogy minden eredményünket felírjuk reá. Üj, mai valóságunk nagyszerűbb és tartósabb mű, mint amit valaha is ennek a földnek a lakói ezeken a tájakon alkottak. S e mű bölcs szorgos és tettekre ihlető építője a Román Munkáspárt. Zászlaja alatt fáradhatatlan akarattal emeltük fel Onestiet, a kőolajvegyészet várát, termővé tettük a szocialista Románia nagy gumifáját, új csillagokat gyújtottunk Békás és Arges egén. Húszesztendős szocialista történelmünk hatalmas átalakulásai felmérhetők az élet, a munka minden területén. Én ezúttal a mezőgazdaság győzelmeit szeretném áttekinteni, mert magam is a Baragan mezején születtem és éltem sok ideig, Braila közelében, ahol a vén Duna a tenger felé vivő lassú útjában nagyot kanyarodik — az a szülőföldem, s tanúja voltam, napról napra miként változott meg ott a táj és az emberek élete. A ROMÄN PARASZOT valamikor úgy emlegették, hogy „a nemzet fenntartója“ vagy „a szelíd Ion. az ország talpköve“ — mindezt pedig azért, hogy a szép szavak köntösével takarják el az igaztalan társadalmi rendet, a múltbeli nyomorúság drámáját. Ott éltem én Is enyéimmel együtt Suju heiceg birtokán. Rég földbe szállt nagyapám mondta volt. hogy bizony egy egész hónap sem lenne elegendő, ha meg akarnám kerülni a hercegi uradalmat. Nagyanyám pedig esténként, mikor a rozs és tőzeg szagát árasztó falunk kísérteties némaságba burkolózott, végignyúlt ágyán a szilvafa alatt és csendesen, fáradtan mondta: „Hallod, megint erre járnak a szegénység paripái, de egyszer talán csak eljönnek a bőség paripái is. El kell, hogy jöjjenek“ — erősít- gette. De a bőség paripái elmaradtak valahol más tájakon. És ősszel, mikor eleredt a hosszú szálú eső, meg egész télen át jöttek a faluba a herceg ispánjai, összevásárolták a lovakat (én úgy képzeltem, hogy azok a bőség paripái, amiket így elvittek a faluból), bárddal öszedarabolták a lovakat s odadobták a húst elhagyott bokrok tövébe, eledelül a farkasoknak, nehogy elkóboroljanak a mi tájainkról, és a hercegnek ne legyen mire vadásznia. A NÉPI DEMOKRATIKUS RENDSZER va'ódi gazdáinak adta a földet, azoknak, akik megdolgozzák. A kollektív gazdaság pedig végképp a szocialista civilizáció világába emelte a parasztot. Szenvedélyes olvasója ma a könyvnek az, aki régen legfeljebb az ég csillagait tudta megolvasni. Megváltozott a falvak külső képe is, hiszen majd minden faluban négy ház közül három vadonatúj, téglából épült, s tetején ott a rádióantenna rúdja. A Baragánon, a végtelen mezőségen, amelynek se széle, se határa, a túzok, a napfény és a krivec kedvelt mezőségén a teljes kollektivizálással együtt beköszöntött a virágzás évszaka. Márciustól késő őszig a bőség paripái járják széltében- hosszában a mezőt Paripák Major Gyula A dél-vietnami hazafiak eredményesen harcolnak hazájuk felszabadításáért. Képünkön a hazafiak ellen harcoló amerikai repülők utolsó instrukciót kapnak bevetés előtt. KULI OLITIKA] OL Ázsia és afrika — DéiVietnam, Kongő és Dél-Rhodé- sia — ez a színhelye a nemzetközi élet válságos gócpontjainak. Kongóban Csőmbe fehér zsoldosok toborzásával és az Egyesült Államok segítségével kétségbeesetten kapkod fűhöz- fához, hogy feltartóztassa a támadó partizánhadseregek előrenyomulását. De még az amerikai lapok is azt írják, hogy ez a gyengeség jele, s a helyzet — számukra — további romlásától tartanak. Dél-Rhodésiában a fajgyűlölő fehér telepeskormány most ügy igyekszik gátat vetni a négerek nemzeti felszabadító mozgalmának, hogy betiltotta az afrikai pártokat és ostrom- állapotot hirdetett ki a főváros feketék lakta negyedeiben. Egyes hírforrások arról tudnak, hogy a telepes Smith- kormány Salisbury—Lisszabon paktummai akarja zsarolni Londont az esedékes függetlenségi tároya lások előestéjén. NOHA A KONGÖI ÉS A DÉL- RHODÉSIAI ESEMÉNYEK is elég okot adnok a fokozott figyelemre, a világsajtót mégis elsősorban Dél-Vietnam helyzete köti le A tömegtüntetések nyomására Nguyen Khanh diktátor tíznapos „pünkösdi elnöksége“ után kénytelen volt lemondani, s ezzel az országban teljesen cseppfolyóssá vált a helyzet A történtek különösen az amerikai politikai \és katona, vezet6st hozták súlyos helyzetbe Washingtonban igyekeznek ugyan enyhíteni a délvietnami válfsg jelentőségét és minden eszközzel változatlanul hatalmon tartani Kanh tábornokot, enrek ellenére a nemzetköz; kommentárok egyértelműen kudarcként értékelik a legutóH napok változásait. A körülményeket a TASZSZ washingtoni tudósítója így látja: Noha a State Departement olyan benyomást igyekszik kelteni, hogy Dél-Vietnamban semmi komoly nem történt, mégis sok minden arról tanúskodik. hogy az amerikai politika vezetői ma már képtelenek úgy irányítani az ottani eseményeket, ahogyan ez azelőtt módjukban állt. A külügyminisztérium szóvivői nem is merik megjósolni, mi történhet holnap Saigonban. A Pravda azt hangsúlyozza, hogy Washington érintetlenül fenn akarja tartani a dél-vietnami népellenes rendszert, meg akarja tartani pozícióit ebben az országban. De mindaddig, amíg konokul ragaszkodik ehhez a politikához, elkerülhetetlenül újabb kudarcokkal és vereségekkel találja szemben magát. KILENCÖRÄS ATHÉNI LÁTOGATÁS UTÄN Makariosz ciprusi elnök visszatért Nicosiába. Megérkezésekor kijelentette, hogy örömére szolgált a görög kormány képviselőivel megtartott tárgyalása. A görög és a ciprusi kormány nézetei teljesen azonosak — mondotta. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény kilátásba helyezi, hogy török támadás esetén Görögország és- Ciprus vállvetve harcol az agresszió visszaverésére. A közlemény hozzáfűzi, hogy a ciprusi kérdést az ENSZ közgyűlésének soron következő ülésszaka elé terjesztik. Az AFP Makariosz athéni tárgyalásain; k eredményét az érsek személyes politikája győzelmének értékeli és valószínűnek taitja azt is, hogy az „Acheson-terv" immár teljes kudarcra van kárhoztatva. A DPA athéni politikai körök véleménye alapján jelentős események bekövetkezésére számít. Egyesek Ciprus és Görögország közeli egyesüléséről beszélnek, viszont mások éppen arra számítanak, hogy ilyen egyesülésre a közeljövőben egyáltalán nem kerülhet sor. mint a mezők vitorlásai Indulnak el a kombájnok, a roznovl vagy a Duna-menti műtrágya- gyárakba. Tavaszonként a téli dermedtségből felengedő és nap felé kitárulkozó Baragnan vagy a dobrudzsai sztyeppe felett hajnaltól naplementéig repülőrajok szállnak, amelyek a februári havazásnál is sűrűbb port szórnak alá: s ez a mesterséges havazás erőt ad a búzának és 8 kukoricának. A mezőség újra meg újra visszatérő madarai ezek a repülőgépek, szeretik és várják ott őket — mert megjelenésük és röpködésük a táj föiött a bőséges termés biztos előjele. AUGUSZTUS A mezőkön aranylő színekben érik a kukorica A szőlővenyigéken a nap áttetsző, nagy szemeket érlel. A dús fűzfák között, a faluban pedig zöld ágat állítanak minden kapuhoz a nép nagy ünnepének tiszteletére. Az asztalokon frissen gőzölög az új kenyér. Bőven van belőle minden háznál. Augusztus 23. ünnepe a friss kenyér jó illatával és a szabad munka boldog örömével vonult be történelmünkbe. Fánus Neagu A szabad Romániában nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális és egészségügyi gondozására. Képünkön a bukaresti Augusztus 23. üzem egészségügyi rendelőjét látjuk. (Húsz éve szabad Románia) sokasága, úgy nevezik őket, hogy traktorok. A híres, oly szépen kipingált brailai szekerek pedig lassan át kellett hogy adják helyüket a teherautóknak. Száz meg száz gépállomás — traktoros brigádjaik mély barázdát hasítanak a végtelen mezőkön —, valóságos iskolák, ahol parasztifjak megtanulják, hogyan kell okosan művelni a földet. A SZOCIALISTA MEZÖGAZ- SÄG fejlődésének biztos alapja a tudomány és a technika. Csak ezzel magyarázhatjuk meg azt, hogy oly sok kollektív gazdaság állóalapja már túlhaladta az öt vagy tíz millió lejt. Bizonysága ennek a brassói nagy traktorüzem, amely magas műszaki színvonalon készülő gépekkel látja el az egész országot, s termeléséből jut arra is, hogy traktorokat küldjön távoli országokba, a trópusokig és az egyenlítőig. És a brassói üzem mellé kell számítanunk a bukaresti Se- manatoreát, ahonnan nyaranta