Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-08-18 / 33. szám

A LÉLEKTANI ELŐKÉSZÍTÉS Néhány szó a fehérneműről Ha a női öltözködés során a fehérne­műről esik szó, sokan csak legyintenek, nem tartják fontosnak a kérdést. Úgy gondolják, hogy azzal, amit a ruha elta­kar, vagy amit éjszaka viselünk, nem ér- i demes sokat törődni Ez bizony nagy tévedés Fehérneműnkre épp olyan gondot kell fordítanunk mint felső ruhánkra. Igen csúnya, ha a drága, sokszor fölösle­gesen cifra ruha. kopott, elnyűtt fehér- ! neműt takar. (Ezt meg tetőzi, ha az al- ! sónemű higéniai szempontból sem tökéle- p tes, de előfordul olyan eset is, hogy a viselt fehérnemű minőségileg szép, csupa masni, fodor, csipke, csakhogy már régen, a szennyesben lenne a helye.) Mi* Ami a nappali fehérneműt illeti, a Ieg- I"" praktikusabb, e műszálból (szilon, nylon) készült, mert könnyen mosható, gyorsan szárad és nem kell vasalni. A műszálból készült kisnadrágokat azonban sokan nem viselhetik (nem engedik át a levegőt, tehát melegek s ezen­kívül bőrérzékenység esetén kiütéseket is okozhatnak), így legjobb, ha ezeket trikotin kisnadrágokka! helyettesítik. A divat természetesen a fehérneműbe is beleszól, s ha nem is nagy, de itt-ott apró változásokat eszközöl, általában a fel­sőruha divatnak megfelelően. Most pl. már nem divat a sok csipkével, fodrokkal díszített kombiné, és ez nem is lenne al­kalmas a szűk ruhákhoz, a csipke viszont átvonult a melltar­tókra. Persze a fehérneműben is léteznek divatszínek, jelenleg a sárga és a fehér s most indult „hódító útjára“ a fekete r> , alsónemü. (Azért az csöppet sem baj, ha valaki rózsaszínt vagy világoskéket visel, a fontos, hogy rendes és tiszta legyen. Az esztétikai szempontnak pedig annyiból tegyünk eleget, hogy a színeket ne kever­jük úgy, hogy pl. a rajtunk lévő melltar­tó világoskék, a kombim, sárga, a kisnad- rág rózsaszín.) Az éjjeli fehérneműdivat az utóbbi években leegyszerűsödött, praktikusabbá vált. Eltűntek a bokáig érő, sőt sokszor földet söprő hálóingek, a gloknis, vagy másféle bő szabások. Nézzük csak, milyen csinos az 1. képen bemutatott hálóing, pedig semmi dísz nincs rajta. Térden aluli hosszúságú, kétoldalt kissé felsliccelt, egyenes, kissé bővített szabású, érdekes­sége a magasan vísszahajtott manzsetta. A 2. hálóing kicsit díszesebb: a négyszögletes tail-részt két­soros csipkebetét, s ennek közepén hosszú lelógókkal megkö­tött masni díszíti. A képünkön látható pizsama blúza, a hagyományos bubigal­lérral vagy férfifazonnal ellentétben, gallér nélküli, kerek kivá­gású. Viseletnek is kényelmes, mosása, vasalása, egyszerű. A nadrág bokáig érő, lefelé szűkül. A blúz mintás anyagból készül, a nadrág egyszínű, a blúzanyag mintájának legsötétebb színével egyezik. A blúz alját és az ujjakat is ilyen egyszínű pánt díszíti. A hálóingek, pizsamák kedvenc anyaga a mintás krepp és plké, vagy az egyszínű puplin. A 2. hálóing könnyű anyagból készül, legjobban megfelel rá a batiszt vagy a szatén. Ez utóbbi esetben külö­nösen elegáns darabunk lesz. Boltjainkban készen kaphatók a rövid, buggyos nadrágú pizsamák, a fiatal kor­osztály részére ez is szép viselet. Itt említjük meg azt is, hogy már vég­leg letűnt a hosszú, széles szabású pon­gyolák divatja. Helyét az ú. n. köntös foglalta el. Ez ruha hosszúságú, többnyire gömbölyű vagy egyenes tailban szabott, de lehet anélkül is. Anyagja: krepp, sza­ténkarton, szatén. Gomba A gombát so­káig csak ízletes i ételnek tartották, i ami viszont a szervezetre nézve csakhogynem egészségtelen. A kutatások során azonban rájöttek arra, hogy a ' a , gomba igenis tar- I talmaz értékes anyagokat. Ezek közül legfon­tosabbak az auxinok és bioti- kumok, amelyek az ember nö­vekedését segíti elő. A gombák felhasználásától sokan félnek, nehogy mérgezés történjen. Hét erre bizony vi­gyázni kell! Nincs módunkban, hogy itt az ehető és bolond gombák fajtáit ismertessük, csupán arra hívjuk fel a figyel­met, hogy csakis olyat vásárol­junk, amit jól ismerünk, szedni pedig csak akkor merészked­jünk, ha ebben jártasak va­gyunk. Igen veszélyes, és a legnagyobb felelőtlenség. ha kirándulás alkalmával véletlenül gombát találunk, leszedni és felhasználni, anélkül, hogy olyannak, aki a gomba fajták­ban jól kiismeri magát, meg­mutatnánk. Esetleges gombamérgezéssel azonnal forduljunk orvoshoz. Tünetei: erö3 hányás, hasme­nés, látási zavarok, gyors majd hirtelen lassú pulzus, eszmélet­lenség (miközben a beteg igen nyugtalan), s egyes mérgezé­seknél előfordul, hogy a torok túlságosan kiszárad. Első se­gélyként meleg vizet vagy fe­ketekávét Itassunk a beteggel, semmi esetre sem alkoholt! A gombával kapcsolatban azonban nemcsak arra kell vi­gyázni, hogy ehető legyen, ha­nem, — mivel igen gyorsan romlandó, különösen melegben és nedves időben — hogy a szedéstől számítva 24, de leg­följebb 48 órán belül felhasz­náljuk. A vásárolt gombát ajánlatos azonnal elkészíteni. Tudni kell azt is, hogy a gom­bás ételt felmeleglteni nem szabad! Ha délben marad, dob­juk ki, ne tegyük el még esté­re sem. Főzés előtt a gombát jól mossuk és tisztítsuk meg. Az értékes anyagokat a „kalap“ tartalmazza tehát főleg ezt használjuk fel (az esetleges férges részeket mindig vágjuk ki). A gomba főzési ideje 15— 20 perc, ha tovább főzzük, so­kat veszít értékéből. Érdekes viszont, hogy a sütéssel és pá­rolással értéke nemhogy csök­ken, de még növekszik. Igen egészséges tehát a gombapörr költ (a gombát kockára vágott pirított hagymára dobjuk, zöld­paprika és paradicsom hozzá­adásával pároljuk), a gombás tojás, valamint a gombával íze­sített sült hús. Délkelet-Ázsiából augusztus eleje óta nyugtalanító hírek érkeznek. Veszedelmes izzásba jött az amúgy is feszült légkör a világnak ebben a válsággó­cában. Az Egyesült Államok hadi­hajói — Johnson elnök müpa- rancsára — már július végén megszaporodtak a Vietnami- (Tonkini) öbölben, hogy a meg­tévesztő elnevezés szerint „járőrszolgálatot" lássanak el, valójában azonban provokációs lehetőségeket keressenek a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen. Augusztus 2-án, vasárnap, sor is került az első provokációra. Az amerikai haditengerészet ekkor még — a „lélektani had­viselés“ kívánalmainak megfe­lelően — roppant óvatosan fogalmazott: „három, ismeret­len nemzetiségű torpedónaszád támadta meg a Maddox torpe- dórombolőt...“ Még az USA szövetségesei is kétkedő hitet­lenséggel fogadták a közle­ményt: mi lehet az oka annak, hogy az amerikai hadihajó gyorsan távozott az állítólagos incidens színhelyéről, ahelyett, hogy megállapította volna „tá­madóinak“ kilétét? Annál is gyanusabb volt ez, mivel az amerikai közlemény az „isme­retlen nemzetiségű“ torpedó­naszádok harcképtelenné téte­lével is eldicsekedett... Az amerikai propagandaszer­vek az USA következő lépései­nek lélektani előkészítésére augusztus 3-án világgá kürtöl­ték, hogy „az Egyesült Államok nem fogja fel drámaian a Ton- kini-öbölben történt incidenst“. (A várt hatás a világközvéle­ményben: íme, Amerika békü- lékeny, nem keres háborús okot...) Johnson elnök viszont szinte szakadatlanul tárgyalt katonai és politikai tanácsadóival. Augusztus 4-re virradó éj­szaka újabb, most már súlyo­sabb provokációk híreit röpí­tette világgá a távíró. Az ame­rikai állítás: „a Maddox és a Turner Joy torpedórombolókat ismét támadás érte“. Az USA propagandagépezete már nem „ismeretlen nemzetiségű“ tor­pedónaszádokról beszél, hanem a Vietnami Demokratikus Köz­társaság haditengerészetét vá­dolja. Es nemcsak a hírverés apparátusa lép működésbe: amerikai vadászbombázók szállnak fel augusztus 5-én délben a Piconderoga és a Constellation repülőgép-anya- hajőkről. 64 rárepülésben bom­bázzák és lövik a Vietnami Demokratikus Köztársaság partvidékét, a haditengerészet támaszpontjait és üzemanyag- raktárait. Johnson elnök rádió- és te­levíziós beszédében „visszavá­gásról“ szónokol. Utasítja az Egyesült Államok ENSZ-beli fődelegátusát — kell-e bizo­nyítóbb példa az álszenteske­désre? —, hogy emeljen „panaszt“ a Biztonsági Tanács­ban az USA-t ért „agresszió“ miatt. A Biztonsági Tanács augusz­tus 5-én délután össze is ül, az amerikai Stevenson egyol­dalú és elfogult „tájékoztatá­sát“ azonban a világszervezet­nek ez a fontos fóruma nem tartja elegendőnek. Szovjet javaslatra, amelyet részben a francia küldött Is támogat, meghívandónak mondják ki a Vietnami Demokratikus Köz­társaság képviselőjét, hogy a Biztonsági Tanács elé tár­hassa kormánya álláspontját. Hogyan történt? AZ ELSŐ AMERIKAI PROVOKÁCIÓTÓL A BIZTONSÁGI. TANÁCS ÜLÉSTERMÉIG LELEPLEZŐ TÉNYEK A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma már augusztus 3-án til­takozott amiatt, hogy augusz­tus 1-én négy amerikai bom­bázó támadást intézett De Nung község ellen. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága megállapította, hogy amerikai hadihajók fedezték dél-vietna­mi bábjaik haditengerészeti erőit a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló provokációs cselekedeteikben. A dél-vietnami naszádok na­ponta indultak útnak észak felé, hogy behatoljanak a VDK felségvizeire, halászhajókat fogjanak el, és kémeket, diver- zánsokat tegyenek partra. A fődelegátus sem zárkózott el ez elől, azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg a dél-vietnami kül­dött is bebocsáttatást nyerjen a Biztonsági Tanács elé. A NYUGAT NEM EGYSÉGES Az amerikai „visszavágás“ után McNamara hadügyminisz­ter különböző erőfitogtató in­tézkedéseket tett: San Diegó- ból hadihajókat irányítottak a délkelet-ázsiai vizekre, vadász­bombázó kötelékeket küldtek Dél-Vietnamba, különleges megbízatású tengeralattjárókat vezényeltek a Délkínai-tenger- re. A további amerikai megnyi­latkozások azonban ismét mér­séklő hatás elérésére voltak hivatottak: „korlátozott és egyszeri akcióról“ beszéltek. KÍNAI NÉPKÖZT vietnami néphadsereg főpa­rancsnoksága leszögezte, hogy a Maddox augusztus 1-én és 2-án Hon Mat- és Hon Me szi­get között cirkált, hogy meg­félemlítse a halászokat. A Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság felségvizeire betört ameri­kai hadihajót augusztus 2-án az őrhajók üldözőbe vették, amíg csak az el nem hagyta a vietnami vizeket. A vietnami néphadsereg fő­parancsnoksága megállapította azt is, hogy akárcsak az au­gusztus 1-i légitámadásokban, augusztus 5-én az amerikai repülőgépek falvakat bombáz­tak, gépfegyvereztek. (Ben Thai falut, valamint Hon Gay környékét), összesen hat légi­támadást intéztek az ameri­kaiak ... A Biztonsági Tanács éppen ez állítások nem hivatalos is­meretében dönthetett úgy, hogy a havi elnöke, a norvég Nielsen útján meghívja a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság képviselőjét. Az amerikai (Megint csak a lélektani had­viselés módszere ez ...) A délkelet-ázsiai feszültség­ben a hét végére a diplomáciai tárgyalásokra irányult a figyel­me: U Thant, az ENSZ főtitká­ra felkereste Johnson elnököt, az amerikai diplomácia pedig igyekezett szövetségeseit mind hatékonyabban maga mellé ál­lítani az ügyben. A jelek szerint nem teljes sikerrel, mert ha például az angol kormány szavakban ki is áll Washington akciói mellett, ezt jobbára csak azért teszi, mert (a Financial Times beis­merése szerint) Johnson nem­rég kötelezettséget vállalt Ma­laysia ügyében, s ezért cserébe Nagy-Britanniának is támogat­ni kell Amerika- vietnami „po­litikáját“. Franciaországgal más a helyzet: Párizsban csak megerősödött a meggyőződés, hogy az indokínai problémát kizárólag tárgyalások útján lehet rendezni, és a kívánatos Délkelet-Azsia semlegesítése lenne. Ellenérzéseket váltott ki az amerikai agresszió Pa­kisztánban is, amely pedig a CENTO-ban és a SEATO-ban az Egyesült Államok szövetsé­gese. Ali Bhutto pakisztáni külügyminiszter a? ameri­kaiakra hárította a felelősséget a délkelet-ázsiai helyzet el­mérgesedéséért ... A haladó világ természete­sen egyértelműen elítéli az amerikaiak provokációit és agressziós cselekményeit. A józan világközvélemény előtt teljesen nyilvánvaló, hogy a mostani feszültség nem vélet­len, hanem annak következme- nye, A „SÓLYOM“ CSOPORT SZEREPE Emlékezetes, hogy még jú­nius elején Honoluluban meg­tárgyalták ennek minden eshe­tőségét, s hogy június végén lett Amerika saigoni nagykö­vete az a Taylor tábornok, aki a „korlátozott háború“ elméle­tének kiagyalója. Nem lehet véletlen, hogy Khanh tábornok, az amerikaiak mai dél-vietna­mi bábja, három héttel ezelőtt meghirdette a jelszót: „Bac tieni“, magyarul „Északra!“ A Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni provokációk terveit már az idén február­ban, a saigoni puccs után is megszellőztette a világsajtó. S az sem volt titok, hogy a Pentagonban a „sólymoknak“ nevezett tábornoki csoport — Curtis LeMay-vel. a légierők főparancsnokával az élen — már hosszabb ideje sürgette észak-vietnami ipari központok és katonai támaszpontok bom­bázását. A Tonkini-öbölben végrehaj­tott provokációk és a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­len elrendelt támadások nyil­vánvalóan elsősorban az ame­rikaiak dél-vietnami „szennyes háborújával“ voltak kapcsola­tosak és mindenekelőtt arra voltak hivatottak, hogy elterel­jék a figyelmet az Egyesült Államok kudarcairól. Ilyen ér­telemben választási célokat is szolgáltak ezek az akciók: Johnson esélyeit csak növeli, ha a soviniszta és antikommu- nista választók (akiknek sza­vazatait Goldwater szélsőséges programja esetleg elszippant­hatná) „kemény és karakán“ politikust látnak a mai elnök­ben, a holnapi elnökjelöltben. De a világ békéje nem lehet korteseszköz. A békevágyő száz- és százmilliók elítélik az ilyen veszélyes játékot a tűz­zel. Népünk — szolidárisán a Vietnami Demokratikus Köz­társaság népével — követeli, hogy Délkelet-Ázsiában hall­gassanak el a fegyverek, és a sokat vitatott sorsú térség békés jövőjét tárgyalások út­ján biztosítsák, amint ezt a Szovjetunió ismételt javasla­taiban fáradhatatlanul sürgeti. Kikből lesznek az ENSZ-kisasszonyok Az ENSZ New York-i székházában 135 kék egyenruhába öltözött, bájos és képzett fiatal hölgy vezeti körül naponta meghatározott idő­ben a látogatókat, hogy megismerkedjenek a székházzal, az ENSZ munkájával és külön­féle intézményeivel. „BELEFÁSULNI TILOS!" A házikisasszonyok 21-30 évesek, és igen alapos kiképzést kapnak. Tavaly februárban egészítették ki soraikat, de több mint 500 jelentkező közül, alig ötvenet vettek csak fel. Keresetük havi 362 dollár, de legfeljebb két esztendeig alkalmazzák őket. Ezt követően más állás után kell nézniük, mert az ENSZ illetékes vezetői szerint, munkájukat csak akkor végzik jól, ha nem fásulnak bele. Vala­mennyi házikisasszonynak egyetemi vagy főis­kolai végzettsége van és több nyelven beszél. Naponta átlag négy-öt ízben vezetnek csopor­(A Népszabadságbó tokát a hatalmas ENSZ-palota megismerteté­sére. TÁRGYILAGOSSÁGGAL... Kiképzésükben különös súlyt helyeznek arra, hogy a világ minden tájáról érkező turisták­nak szigorú tárgyilagossággal számoljanak be a világszervezet működéséről. Arra is megta­nítják őket, hogyan kell „provokatív kérdése­ket“ kifogástalan udvariassággal elhárítani. KÉTMILLIÓ LÁTOGATÓ Idén a New York-I világkiállítás következ­tében erősen megszaporodott az ENSZ-szék- ház látogatóinak száma. Az év végéig előrelát­hatólag 2 millió turistát vezetnek körül, a ta­valyi egy millióval szemben. Első ízben vezet­ték be a késő esti ENSZ-sétákat, villanyfénynél mutatják be a világszervezet New York-i palotáját. Or évforduló A moszkvai Pravda tudó­sítói beszélgetést folytattak Nyikolajev és Popovics szovjet űrhajósokkal abból az alkalomból, hogy két év­vel ezelőtt hajtották végre világra szóló páros űrrepü lésüket, amikoris összesen 112 fordulatot tettek a Föle körül és űrrepülésük útvo­nalának hossza összesen 4,5 millió kilométer volt. Nyikolajev a Pravda tu dósítóinak kérdéseire vála­szolva kijelentette, hogy az ember nélkül a világűrbe küldött különféle szovjet kozmikus berendezések fel­bocsátásának célja azoknak az útvonalaknak felderítése amelyeket követve az em­berek a Hold és a naprend­szer más bolygói felé fog-|^ nak utazni. — Ez azonban« még messze van, mert hi' szén még a Föld körüli koz' mikus övezetekben sem de­rítettük fel mindent — íűz-i te hozzá. — így hát foly-* tatni kell a világűr közelij térségeinek fekutatását és« ugyanakkor felderítéseket} kell végezni a kozmosz tár« volabbi részein is. SÄ ,ls"‘ -4 l*t“ *"» °“"1"* "-SSJS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents