Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-08-04 / 31. szám

Tokió előtti főpróbák Barkovszkij váratlanul túlug- rotta a 8 métert, vezetésre tett szert és ez Boston vereségéhez vezetett. Barkovszkij 803 ern­es ugrása elég volt a 802 cm-t ugró Bostonnal szemben. A rúdugráson kívül még egy világcsúcs született, a súlylö­késben. Dallas Long, az izom­kolosszus, 20,67 méterre javí­totta a súlylökés világcsúcsát. Sok ez? Igen sok, hiszen Long félmé­terrel javította meg saját vi­lágcsúcsát. Sok és mégsem sok. Mégpedig azért, mert a világ többi dobói erőteljesen halad­nak a 20 méter felé. Lipsnis 19.35 m-es teljesítménnyel lett második, Long honfitársa, Matson, 19.19 m-es eredmény­nyel csupán harmadik lett. Mit mutat ez? Azt, hogy súlylökésben még Long világcsúcsa ellenére sem olyan nagy az amerikai hege­mónia, mint amilyen Melbour- neben vagy Rómában volt, az olimpiai játékokon, ahol három amerikai atléta állt a győzelmi emelvény három fokán. Vala­mikor O’Brien méterekkel dob­ta túl európai ellenfeleit, ural­ta a súlylökést, s aztán az angol Rowe, a magyar Varjú és Nagy, a lengyel Komar fo­kozatosan ledolgozta hátrányát. Hideg zuhanyként érte Con- nollyt a kalapácsvetés eredmé­nye. Eddig ugyanis csupán egy ellenféltől tartott, az osztrák Thuntól. A magyar Zslvótzky Gyula csak nemrégiben épült fel betegségéből, az edzésből kihagyott félév sokat számít. Thun viszont már tavaly óta tartja formáját és ezért a vi­lágcsúcstartó Connolly Is szem­mel tartja az osztrákok arany­érem-esélyesét. Los Angeles­ben azután váratlan meglepe­tés érte a veterán Connollyt. Nemcsak Kim, a szovjetek leg­Rômában Václav Kozák és Schmidt doktor aranyérmet nyertek a kétpárevezősök ver­senyében, Tokióban Kozák az egyéniben indul, vajon milyen sikerrel? jobbja vert rá, hanem Kondra- sev is. A két szovjet dobó 68 méteren felüli eredményt ért el, Connolly el sem érte a 68 métert. Ám nem lennénk tárgyilago­san, ha nem írnánk meg azt is, hogy a szovjet atlétákat is érte néhány kellemetlen meglepe­tés. A legnagyobb a biztosra vett hosszútávokon. A 10 000 méteres távon a 18 esztendős Lindgren tört borsot a Bolot- nyikovot verő Dutov és Ivanov orra alá, az 5000 méteren pe­dig Schul és Dellinger győzte le Orentast és Bolotnyikovot. Hát ez bizony meglepetés volt a javából. Most már csak az a kérdés, hogy a váratlan ve­reségek tapasztalatából, me­lyik tábor tudja hamarabb le­vonni a következtetéseket és Tokióig kinek sikerül jobban a javítás. Mert azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy Tokióig van néhány hét, és kivált az atlétikában, veszé­lyes a korai csúcsforma. Ä nagy előadás október 10-én kezdődik, akkor gördül fel a függöny. A főpróbák már meg­kezdődtek. Nálunk ilyen főpró­ba volt az NDK elleni atlétikai viadal, majd az országos baj­nokság, Los Angelesben pedig az óriások viadala, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok legjobb atlétáink találkozója. Az országos bajnokságon és az NDK elleni viadalon igen jól szerepelt néhány atléta, első­sorban Trousil, de a diszkosz­vető Danék, a rúdugró Tomá- Sek, a nők közül a diszkoszve­tő Némcová és a vágtázó Lehocká nyújtott igen szép teljesítményt. Igen kellemes és örvendetes meglepetést szer­zett számunkra Danék, aki va­sárnap, augusztus 2-án 64,55 méteres dobásával 161 centi­méterrel dobta túl Oerter vi­ötméteresek klubjába. Hansen, a világcsúccstartó, éppen az óriások viadalán bizonyította be kiváló képességeit. Az 528 cm-es új világcsúcsa azt jelzi, hogy tud versenyezni, nem ijed meg az ellenfelektől és így Tokióban is nagyszerű ered­ményt várhatunk tőle. A versenyzési készség igen fontos tényező. Számos példa mutatja, hogy,az olimpiai játé­kokhoz hasonló nagy versenye­ken nem mindig a tudás dönt, hanem az idegek, a higgadtság, a lelki felkészültség is. Világ­csúcsokat elérni és győzni a versenyeken — ez két külön­böző valami. A nagy versenyek légkörében számos meglepő eredmény született már. Az óriások viadalán nagy megle­petést keltett Boston veresége a feltörő Barkovszkijjal szem­Rajt előtt egy kis megbeszélés a Dunán lágrekordját. Reméljük, hogy Danék ezt a ragyogó teljesít­ményét megismétli Tokióban is. Tomášek a rúdugrásban hiá­ba rohamozza az öt méteres magasságot. Pedig már tavaly esedékes volt rá. Erre azért is szüksége volna, mert hiszen egyre többen Iratkoznak be az ben. Pedig Boston nyugodtan készülhetett a találkozóra, Tér Ovaneszjan, a nagy ellenfél, a világcsúcstartó, sérülése miatt nem indulhatott. Már a ver­seny előtt mindenki elkönyvel­te Boston győzelmét, annál is inkább, mert előzőleg egy kis hátszéllel nagyobbat ugrott az érvényes vllágcsúsnál. A Los Angeles-i versenyen azonban A BRATISLAVAI TV MŰSORA: Kedd: 18.00 Riportműsor, 19.00 TV Híradó. 19.30 Az ördög-tó titka, 20.35 Divat- magazin. 21.20 Životicei bal­lada, 22.00 TV Híradó; Szer­da: 19.00 TV Híradó, 19.30 Riportműsor a hirosimai katasztrófa 19. évfordulója alkalmából 20.00 P. Cáriét de Chamblein, de Marivaux: A szerelem és a véletlen játéka, 22.00 TV Híradó, 22.15 Orosz nyelvlecke. Csü­törtök: 17.30 Mesefilm. 18.00 A veszélyes határ. Riport- műsor, 19.00 TV Híradó, 19.40 A Sopoti fesztivál. Az Intervízió műsora, 21.40 TV Híradó, 21.55 Beszélgetés a bajnoki labdarúgómérkő­zések megkezdése előtt; Péntek: 16.55 Sportközvetí­tés. 19.00 TV Híradó, 19.30 Karol Šmidke - SZNF egyik kiváló szervezője. TV film. 20.00 Fékezzétek meg a ten­gert. Dokumentumfilm, 20.30 Kérem, ne ébresszenek fel. Cseh filmvígjáték, 22.05 TV Híradó; Szombat: 17.00 Nemzetközi Békemaraton, 19.10 TV Híradó. Oldrich Nový profilja, 21.15 A vad­orzó nevelt lánya. Cseh filmvígjáték, 23.10 TV Hír­adó; Vasárnap: 9.00 Elké­szülni, vigyázz, rajt! Az In­tervízió gyermekműsora. 10.00 A bűvös műhely. Báb­játék. 11.00 Sétahangver­seny 12.00 Mezőgazdasági műsor. 15.00 Evezős Eurő- pa-bajnokság, 19.00 TV Hír­adó, 19.30 A vasárnap sport­ja. 20.00 IKARIA XB—1. Cseh tudományos fantasz­tikus film, 21.25 Tánczene, 21.55 TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 18.10 Az orvos vá­laszol. 18.40 Kukkantó, 19.30 TV Híradó, 19.50 Amerikai kisfilm. 20.15 Csirkefogók egyenruhában. NSZK film, 21.35 A kultúra történelem- könyvéből. 22.20 TV Híradó; Szerda: 18.30 Visszapillan­tó tükör, 18.40 Kisfilm, 19.00 Szönyi István művészete, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 A saxofon. TV-játék, 21.50 Vacsora után az Ojságírő klubban, 22.20 TV Híradó; Csütörtök: 17.45 Hol volt, hol nem volt. 18.15 A BBC dokumen­tumfilmje Hirosimáról, 18.55 Telesport, 19.30 TV Híradó, 20.00 A jövő hét műsora, 20.10 Nagy siker volt. Papa, mama, feleségem és én. Francia film, 21.50 ISME- film, 22.20 TV Híradó; Pén­tek: 9.30 TV Híradó, 9.40 Papa, mama, feleségem és én, 11.20 Telesport; Szom­bat: 16.10 Labdarúgómérkő­zés közvetítése, 18.00 Ri­porter kerestetik. Döntő. 18.40 Kisfilm, 19.00 Ripor­ter kerestetik. Döntő. 19.30 TV Híradó, 19.45 Hétről hét­re..., 20.00 Operett-est. In­tervízió az NDK-ból, 21.00 Riporter kerestetik. Ered­ményhirdetés. 21.200 Sala­mon Béla-est. 22.30 TV Hír­adó; Vasárnap: 9.00 Sport­műsor gyermekeknek. 10.00 A Galapagos szigeteken. III. rész, 11.30 A Tenkes kapi­tánya, 16.00 Magyarország — Svédország úszőverseny, 17.40 Barátaink mezőgazda­ságáról. 18.00 Szolnoki Dó­zsa — Bp. Honvéd vízilab­damérkőzés, 19.00 Ki mit tudott? 19.30 TV Híradó, 20.05 Pacsirta. Magyar film, 22.00 Telesport. Bratislava) Rádió magyar adásából: Kedd: 12.10 Hangos hír­adó, 17.30 Egy hazában. Iro­dalmi műsor; Szerda: 17.30 Faluról - falura; Csütör­tök; 12.40 Üj könyvek. 17.10 Iskolások és pionírok mű­sora; Péntek: 17.10 Esztrád- zene, 17.35 Ezt olvastuk; Szombat: 14.40 Irodalmi műsor, 15.50 Dőld Mihajlik: Ordasok között. VII. rész, 16.20 Női szemmel, 16.30 Ipari adás; Vasárnap: 8.00 Az Oj Szó vezércikke, 9.00 Bálint bátyó beszél, 9.40 Kulturális híradó, 10.50 Amiről beszélni kell... 11.00 Ismerd meg hazádat, 12.00 Pillantás a nagyvilágba, 12.15 Zenés köszöntő, 13.00 A vasárnap verse, 13.10 Fa­luról - falura, 14.30 Ilyenek vagyunk... 16.00 Csehov: A tokbabüjt ember. — Rádió­játék. 17.00 Pergő ritmu­sok. Tánczene. Kellemes szórakozás a hűsítő vízben SPORTMOZAIK Ez is csak a salakon fordul­hat elő. Atlétikai verseny, nem is akármilyen. Országos baj­nokság. Izgalmas versenyszám a 4x100 méteres váltó. Még akkor is ha lányok futják. Ki­vált olyan lányok, mint ami­lyen a Slávia Bratislava né­gyese. Bárta, a copfos Blaná- rik Anka, Éva Lehocká, az ország leggyorsabb nője és Kucman Évi, a váltó utolsó tagja. Biztos győztesnek szá­mítottak. Aztán a másodszori rajt után egyszerre csak azt vette észre Bárta Dáša, hogy hiányzik kezéből a bot. Hamar vissza érte! Igen ám, de a töb­biek nem várják meg. Mire a bot megvan, az első száz mé­ternek a felét megtették az ellenfelek. Hiába igyekezett a négy lány behozni a hátrányt, a 4x100 méteren az ilyesmi nem sikerülhet. Egy biztos bajnoki cím elúszott egy kis feledékenység miatt.-O­A kerékpározók versenyén már szinte elkönyveltük Smo- lík végső győzelmét. Az első három útszakaszon fölényesen győzött, aztán egy kis kiha­gyás és a Csehszlovákia körüli verseny biztos győzteséből po­tyautas lett a szerelőkocsin, így jutott a győzelemhez La- ezo a verseny befejezésekor ő állt a győzelmi emelvény legfelső fokán.-0­A Rappan-kupának utolsó fordulójában a négy csehszlo­vák csapat győzött, mégis csu­pán az egyik, a Slovnaft jutott tovább. Akaratlanul is felme­rül a kérdés: vajon harmad­szor is sikerül a végső győ­zelmet biztosítania a Slovnaft csapatának? Szép siker volna, annyi bizonyos.-O­Pelé nélkül gyenge a Santos. Egy fecske nem csinál nyarat — tartja a közmondás, de egy Pelé csinálja a Santost — ezt meg a tapasztalat igazolja. A Santos ismét Pelé nélkül volt kénytelen kiállni a dél-ameri­kai klubcsapatok bajnokságán, el is vesztette a mérkőzést annak rendje és módja sze­rint. A világ legjobb klubcsa­patának címéért az idén nem a Santos lesz az Internaziona- le ellenfele. O­A szovjet súlyemelő-bajnok­ságokon elmaradt a nagy ese­ménynek ígérkező Zsabotyinsz- kij — Vlaszov összecsapás. A világcsúcsot Zsabotyircszkij el­hódította Vlaszovtől, de Vla­szov aztán visszavágott és is­mét visszaszerezte a világre­kordot. Oj csúcseredményt vártak kettejük versenyéből, Vlaszov azonban betegség miatt nem indulhatott. Tokió­ban viszont el kell indulnia — ha aranyat akar szerezni. De az arany még akkor sem biz­tos, ha indul, mert Zsabotyin- szkij Tokióra Ígérte az új vi­lágcsúcsot.-O­Az evezősök felkészülése még nincsen a kívánt fokon — ezt állapíthattuk meg az eddigi versenyeken. Sőt ezt is, hogy Kozák és Schmidt római arany­érme óta nem használtuk ki legjobban az eltelt négy esz­tendőt. Az aranyérmes evező­sök tudását, tapasztalatát, nép­szerűségét sokkal jobban kel­lett volna kamatoztatni. Lega­lább annyira, hogy ebben a szép sportágban az idén is esélyesek lehetnénk az arany­éremre valamelyik verseny­számban. FIATALGE FÓRUM AZ AJTÓT KI KELL TÁRNI Lehet-e nő is aktív a sze­relemben? Van-e joga a lánynak is hogy vallomás­sal kiváltsa, megkezdje a vágyott idillt? Várni kell-e a lánynak, hogy először a fiú valljon? Ezeket a pro­blémákat foglalja magában a kérdés: „Helyeselhető-e, ha a lány vallja be először szerelmét a fiúnak?“ Feltételeztük, hogy a mai fiatalság másként néz erre a dologra, mint szülei és nagyszülei. És nem csalód­tunk: azok közül, akik vé­leményt nyilvánítottak ab­ban a kérdésben — joga van-e lánynak szerelmet vallani vagy sem, — egyet­lenegy sem húzódozott, hogy elismerje a női nem olyan kezdeményezését, amitől egykor óvták és tiltották a lányt. Mindannyian egyez­nek abban, hogy a lány is lehet az, aki elsőnek vallja be a szerelmet. De... (Már megint „de“?) íme, mindannyian elisme­rik, megadják a lánynak azt a jogot, ami valamikor a fiúk privilégiuma volt, de ezt mégis különös, rendkí­vüli esetekre korlátozzák. Olvassátok el és győződ­jetek meg magatok is: „Rendkívüli esetekben elfogadható, ha a lány vall elsőnek szerelmet. ;Mégpe- dig akkor, amikor a fiú fé­lénk és a lány bátorítására vár...“ (F. Gy. fiú). „Természetesen a lány vallomása is lehet célrave­zető és jó. Valakinek kez­deni kell. Ha ezt nem te­szi a fiú — hát tegye meg a lány. (M. I. lány). „Ki hallott már olyat, hogy a lány valljon először szerelmet?! hördülnek fel a kispolgárok. Ez — mond­ják — illetlenség és rom­lottság. Az ilyen lányok — vélik ők — lerontják a te­kintélyüket és rossz hírbe keverednek... Az ilyen fel­fogás elítélendő. Vannak visszahúzódó, zárkózott fiúk, akik lehetnek bár halálosan szerelmesek, mégsem ké­pesek ezt bevallani és a lánynak tudomására hozni. Na és? Vesszen el egy gyönyörű szerelem lehető­sége?! A lány és a fiú örök­re szakítsanak?! Csupán emiatt az egyszerű első val­lomás miatt? Nem! Miért ne vehetné át a lány a kez­deményezést, ha az mind­kettőjüknek javára válik?“ (D. J. fiú) „Ha ketten szeretik egy­mást — mindegy, hogy me­lyik az, aki először bevall­ja. Mégis, legyen az inkább a fiú, mert ha a lány meg­előzi — az a fiú gyávasá­gának a jele. Természete­sen, ha a fiú túlságosan zárkózott természetű, lehet a lány is az első.“ (Cz. V. fiú). És így tovább — mind hasonló hangnemben. Mindannyian elismerik a lány jogát, hogy elsőnek valljon szerelmet, de csak rendkívüli esetekben, úgy vélik, hogy méoiscsak a fiú hivatott arra, hogy „meg­törje a jeget.“ A lánynak ez csak akkor engedhető meg, ha a fiú húzódozik. Azt jelentené ez, hogy a lány vallomása szükséges rossz?! így van ez? Egy magános olvasónőnk (O K.) így ír: „Ha minden­ben egyenjogúak vagyunk — miért lennénk éppen eb­ben kivétel!“ (De a vona­kodás annyira általános, hogy még ez a lány is ho«- záteszi: „Habár nem vol­nék képes elsőnek szerel­met vallani — ezt mégsem ítélem el“.) Ügy látszik, hogy biso- nyos értelemben mindany- nyiunkra hatnak a régi ha­gyományos felfogások. Az újnak még alig nyitottunk ajtót: megengedjük a lány­nak, hogy elsőnek valljon, de csak különös, kivételes esetekben Egyébként - ma­radjon minden a régiben: a lány várjon, amíg a fiú nem találja szükségesnek, hogy „megtörje a jeget“. Holott az új előtt telje­sen kitárhatnánk az ajtót. De hogyan? A következő végszóval: a szerelem két teljesen egyenrangú egyén viszonya és ezért teljesen mindegy, hogy érzelmét melyikük vallja be először. Valljon az, aki határozot­tabb. Ez nem egy ehhez vagy ahhoz a nemhez kö­tött tudajdonság tehát egyik esetben a lány, másikban a fiú lesz az, aki először nyi­latkozik. Nem helyes, hogy csak a fiúnak legyen szabad pró­bálkoznia a Őszerencséjé- vel. — Miért szabadna a fiúnak szerelmet vallani, a lánynak meg csak várakoz­ni? A fiú szerelmes és sen­ki sem tesz neki szemre­hányást, ha ezt körültekin­tően és kulturális módon tudomására adja az illető lánynak. Joga van erre. Ha szerelmét titkolná, még el is ítélnék úgy vélve, hogy egy talpig emberhez nem illik olyan gyávaság, hogy a boldogságot tovamenni engedje maga mellett. És a lány? Hallgasson? Vár­jon? És ha a fiú nem is tud semmiről? Lehet, hogy mindketten boldogok lenné­nek, ha a fiú megtudná, hogy a lány érdeklődik irán­ta. Mire jó hát a lány vo­nakodása?!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents