Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-07-28 / 30. szám

«#«=»* I««****! áss#»* ■hí TíT*#*!: M'fíf'fi'ii Jól fizetett az árpa az Aranykalászi Egységes Földművesszö- vetkezetben. A szemre mi is vigyázunk — tartja Štejnák Miloslav, a kčinicei EFSZ (nűchodi járás) kombájnosa, aki Csehországból jött ide, hogy segítsen a szövetkezetnek az aratás mielőbbi elvégzésénél. £§y far ka$ -ÉEL korona NAPFÉNY, Víz - EGÉSZSÉG, SZÉPSÉG! áz utazás egészségtana Az utazás szo­katlan feladatok elé állítja a szer­vezetünket: az új klíma, a fárasztó gyaloglás, a hazai 1 konyha után a szó- ' katlan új ételek és mindehhez hoz­zájárul a kevés pihenés. Ha nem vigyázunk ma­gunkra kellőkép­pen, könnyen rossz közérzet és keserű szájíz lesz az uti- társunk. Ezért fo­gadjuk meg az orvos alábbi taná­csait, amelyeket öt pontban foglal­tunk össze: 1. Táplálkozzunk mértékletesen! 2. Óvakodjunk a hideg víztől, ne fogyasszunk sok folyadékot, mert izzadást idéz elő, fölöslegesen ter­heli a vesét és a szívet. 3. A napi város­nézések, a több órás gyaloglás fo­kozottabban meg­kívánja a test- és bőrápolást. 4. Öltözködé­sünkre is gondo­san ügyeljünk. Vá­rosnézések alkal­mával gyakran előfordul, hogy a napos utcáról, a nagy melegből hű­vös épületbe me­gyünk be. Ez a nagy hőmérsékleti különbség könnyen megfázáshoz ve­zethet. 5. A legfonto­sabb a bölcs mér­téktartás, de a biz­tonság kedvéért mégis vigyünk ma­gunkkal egy kis mentődobozt. Ne tartsuk hiábavaló­nak ezt a kis gyógyszercsoma­got, inkább hozzuk haza felbontatla­nul, minthogy egy­szer is hiányát érezzük. Ebben a kis csomagban le­gyen fájdalom- és lázcsillapító, szén­tabletta, fertőtle­nítő por (ultra- septii) és az álta­lában használatos gyógyszer. A vadászat a hajdani úri világ „privilégiuma" volt: nap- lopásukat tarkította, unalmat böfögő életük vérpezsdítését jelentette... No nem azt akarom monda­ni, hogy a szegényembert eltil­tották a vadászattól — noha régenie ez is megesett — de annyi bizonyos, hogy a sze­gényembernek se módja, se ideje nemigen akadt a vadej­tésre, s ha mégis, úgy inkább orvvadászként működött. Es mi a helyzet ma?! Ezzel a kérdéssel kerestem fel Randik Józsefet, a Vadász- szövetség egyik bratislavai funkcionáriusát. Megtudtam, hogy a mi vidé­künkön manapság is elég sok úriember vadászgat... Nagyot néztem, hogy így mondja, ne­vettem egyet és kérdően bá­multam rá: elmagyarázta, hogy vidékünk, de főleg az Alacsony és Magas Tátra környéke, na­gyon keresett vadászterület. A tőkés országokból sok szen­vedélyes vadász utazik ide, elejtik a vadat, megfizetik a vadászatot, a húst leadják, s csak magával az agganccsal térnek haza . . így már érthető! Különben a vadászatban sok minden megváltozott: Egy kis túlzással azt is el lehet mon­dani, hogy a terv szerint mű­ködő vadászat a mezőgazdaság, illetve az állattenyésztés egyik ágazatává nőtt. Ugyanis a vad etetése és ápolása manapság már szinte elkerülhetetlen. Elő van írva, mennyi vadat lehet elejteni s ennek 50 százaléka a felvásárló üzemekbe kerül. A vadászok természetesen arra törekednek, hogy minél több kártékony vadat — szar­kát, varjút, farkast — lőjenek le, s ugyanakkor, hogy a hasz­nos vad egyre szaporodjon. A legnagyobb kárt a farkasok okozzák. Éppen ezért a Vadász­szövetség egy farkas elejtésé­ért kétezer koronát fizet. Szólni kell még arról a va­dászkiképző központról is, mely Randid elvtárs szavai szerint, európai jelentőségű. Néhány évvel ezelőtt létesült Bratisla- va-Ligetfalu mellett. A kiképzőközpont egyik ér- dekessége a mű-rókalyuk. Azt mondtam mű, de a róka még­sem hiányzik belőle. A kutyát is utána eresztik és ebben a speciális környezetben jól el­lenőrizhető a vadászkutyák ügyessége, rátermettsége, tel­jesítménye. Végezetül, de nem utolsó sorban azt mondom el, amit Randik elvtárs a telkemre kö­tött. Maholnap megkezdődik az őszi szántás ... Ügyeljenek a traktorosok a mezőn fészkelő nemrég kikelt állatkákra. A ro­varirtó madarak mindenképpen kiérdemlik ezt. Sződy Viktor A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÉPÜLŐ, SZÉPÜLŐ VARSŐ 20 ÉVES SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPELTE A NÉPI LENGYELORSZÁG Barátaink köszöntése LENGYELORSZÁGRÓL, — ekár ünnepi évforduló van, akár sem — nem lehet elfo­gódottság és megindultság nél­kül beszélni. A poklok poklát megismerte egész Európa a hitlerista fasizmus jóvaltából. Az emlékek talán túlságosan is a múlt homályába vesztek ahhoz, hogy az emberiség úgy gondoljon rájuk, ahogy ma is — szent haraggal és őszinte indulattal — szükség lenne rá. Lengyelország nem enged fe­ledni, mert maga sem felejt. Ügy őrizte meg a múltat, az auschwitzi krematóriumok füs­tös kemencéit, a varsói házak falán megpatinásodott emlék­táblákat, hogy e friss vakolat csillogása mellett it ott ma­gasodjék árnya, akik életüket áldozták 1944. július 22-ért. A MA LENGYELE messzire Ifjúsági Vasútvonal építői ielentkazzetekl Olvasóinkkal már néhány héttel ezelőtt tudattuk, hogy azok utáni a CSISZ brigádosok, akik 15 évvel ezelőtt a Hronská Dubra- tette va—Banská Štiavnica közötti első nagy Ifjúsági építkezés, az Ifjúsági Vasútvonal munkálataiban részt vettek, ez év augusztusában találkoznak. A találkozó augusztus 7. és 9. között valósul meg a Banský Studenec-1 vasútállomás köze­lében. első években magáévá a Nemzeti Felkelés és a felszabadítás! harcok örökét. Felszólítjuk az Ifjúsági Va­sútvonal egykori építőit, vala­mint azokat a fiatalokat, akik napjainkban segítenek építeni a munka minden szakaszén, tekint a világba. Túl lát saját sorsán, a körülötte zajló ese­ményeket összefüggéseiben szemléli. így rakja helyére fontosságának megfelelően a német kérdést, amelyről jól tudja, hogy biztonsága és bé­kéje attól függ, mennyire há­borítatlanok nyugati határai, mennyire békésen folydogál medrében az Odera és a Neis- se. Túlságosan is élénkek az 1939-es Westerplatte emlékei, túlságosan is piroslók a vér- foltok a tengerbe nyúló föld­nyelv betonbunkerének falán, hogy a lengyelek egyszerű dip­lomáciai gyakorlatnak tekint­sék mindazt, ami a német kér­dés körül történik. Számukra a bonni militarizmus és revan- sizmus fékentartása mindannak a garantálását jelenti, ahi húsz esztendő alatt épült és a kö­zeljövőben épülni fog. A ro­mokon kivirágzott főváros, Varsó őrségen áll mindaddig, amíg véglegesen nem látja há­borítatlanul biztosítva az egész ország nyugalmát EZ A JÖVŐT ÖVÖ GOND hatja át a belső feladatokat is, amikor a népi Lengyelország harmadik évtizedébe lép. A jubileumi esztendő nemcsak az ünneplésé, hanem a nekilendü­lésé is. A lengyel pártkong­resszus néhány héttel a kül­földi vendégek — Hruscsov és más szocialista államférfiak — érkezése előtt munkálkodott, hogy körvonalaiban felrajzolja az 1966-tól 1970-ig terjedő öt év építési programját A CSISZ Szlovákiai Központi Az Ifjúsági Vasútvonal épí- Bizottsága már minden élőké- tőinek találkozója csaknem hogy jöjjenek el, hadd emlé- születet megtett a találkozó egybeesik a Szlovák Nemzeti kezzünk és beszélgessünk az zavarmentes lebonyolítása ér- Felkelés 20. évfordulójával, és Ifjúsági Szövetség múltjáról, dekében. Az ideérkező egykori nagyban igazolja azt a tényt, fiataljaink jelenlegi probléméf- építők és fiatalok számára hogy a CSISZ már a háború ról. nyomtatásban is érdekes anya­gokat készítettek elő, amely megismertet az Ifjúsági Vasút­vonal építésének történetével. A turisztika feltételei is bizto­sítva vannak ezen a környéken, az előkészítőbizottság irány­jelző táblákat helyezett el szá­Kánikula és a vele kapcsolatos gondok mos helyre. Külön megjelölték az egyes építő-táborok helyeit is. A találkozó előkészítő bi­zottsága most felhívja azokat az egykori építőket, akik annak idején az Ifjúsági Vasútvonal Hőse megtisztelő címet Is el­nyerték, hogy közöljék címü­ket a CSISZ Szlovákiai köz­ponti Bizottságával, Bratislava Pražská 9. Nem nehéz munka, de hasznos és szép. A diákifjúság minde­nütt segít, ahol erre szükség van. Többszázan a bratislavai parkok karbantartásán fára­doznak. Egyik közülük látható képünkön. mikor ezek a sorok íród­nak, mér közel két hete egyfolytában perzsel a nap, mind forróbbá válik a levegő. Országszerte 31-35 fokos maximumo­kat jelentettek árnyékban. De nemcsak minálunk, mondhat­nánk egész Európában hasonló gondokkal küszködnek. Például egy Rómában kiadott jelentés megállapítja, hogy Olaszor­szágban 1933 óta nem észlel­tek az ideihez hasonló júliusi hőséget. Az elmúlt héten a szicíliai Palermo volt Olaszország leg­forróbb pontja, ahol a higany­szál 39 C fokig emelkedett. Olaszországban három ember halálát okozta a hőguta. A Duna menti országoknak sok bajt okoz a Duna alacsony színvonala. Budapest környé­kén a Duna mentén több km-es hosszúságban kiépült kutak és berendezések minden gépe megfeszített erővel dolgozik, a szivattyúk éjjel-nappal szív­ják, továbbítják, a szűrők tisz­títják a közel kétmilliós város vizét. Bizonyára igen érdekes adat, hogy ez a város naponta 800 000 köbméter vizet igényel. A nagy hőséggel kapcsolat­ban az orvosok munkája is több lett. Általában a szív- és érbetegségekben szenvedők, idős emberek viselik rosszul a meleget és ezeknél a rosz- szullét is gyakoribb az átla­gosnál. Van azonban a meleg­nek még egy kedvezőtlen ha­tása is a szervezetre: a gyalo­gos könnyebben elhagyja ma­gát, a gépkocsivezetők is fára­dékonyabbak. mint hűvös idő­ben. így tehát fokozott mér­tékben ügyelni kell až útteste­ken, nehogy balesetre kerüljön sor. Bár az utóbbi hetekben or­szágunkban komolyabb járvá­nyokra és megbetegedésekre nem került sor, igen fontos a betegségek megelőzése. Tud­nunk kell, hogy a meleg időben a leggyakrabban a bélfertőzé­sek fordulnak elő. A dizenté­ria, a hastífusz és a bélben tenyésző víruszok okozta fer­tőzések elleni védekezés leg­főbb feltétele a fokozott tisz­taság, gyakori kézmosás, álta­lában a személyi higiénia kö­vetelményeinek szigorú betar­tása, és az élelmiszerek tisz­taságának biztosítása. Nagy melegben természet­szerűen sok gondot okoz az élelmiszertárolás, ezért külö­nösen ügyelni kell arra, hogy a tárolás lehetőleg hűtéssel legyen összekötve. Háziasszo­nyoknak ajánljuk, alaposan süssék-főzzék meg az ételeket, mert a hő nagy mértékben pusztítja a kórokozókat. Végül pedig annak a remé­nyünknek adhatunk kifejezést, hogy amikor ezek a sorok nap­világot látnak, mérséklődik a hőség is. (S.)

Next

/
Thumbnails
Contents