Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-07-21 / 29. szám

G. A.-NÉ: Eb­ben a számunk­ban két mosóru­hát köziünk a ré­szére, következő számunkban majd az elegáns ruhák­ra kerül sor. A mosó lehet sida- ra, karton, piké, vászon. Az 1. ru­ha hosszában csi­kós, keresztcsíkos díszítéssel. A másikat kétrészesre csinál­tassa, ez előnyös, és jobban is kihasználható. „TÖRÖKSZEKFÜ“: Nagyvirá- gos tiszta selyem anyagjához a 3. modellt terveztük. A nagy kivágást bújtatott pánt húzza össze, amely elöl görcsre kötő­dik, úgy, hogy két lelógót ké­pezzen. Ugyanígy kötjük meg az övét Is. á nyári ruhák „titka" Igen, a nyári ruháknak van egy „titkuk“: csak akkor szé­pek, ha frissek, rendesen vasal­tak. Nincs az a ruha, sem ele­gáns, sem mosó, amely szépet mutatna, ha gyűrött. Mondhat­juk, egy gyűrött ruha kimon* dottan az értékét veszti, míg egy szépen vasait mosőruha is elegánsai mutat. A „titok“ megoldása tehát egyszerű: tud­ni kell szépen vasalni. Kevés nő szeret vasalni, pe­dig ez a legfontosabb házimun­kák egyike, Így jó lesz, ha gyakorlatra teszünk szert ben­ne S ha már a gyakorlatnál vagyunk, le is szögezzük, hogy a vasalásnál a gyakorlat való­ban nagy szerepet játszik. Ah­hoz hogy ruhákat vasalhassunk, először az egyszerűbb darabo­kon kell gyakorolni. Amikor a vasalót már biztosan forgatjuk a kezünkben, megtanulhatjuk a ruhákat is kivasalni. Ezzel kapcsolatban persze még sok mindent kell tudni. A szép vasalás elöfeltéte­1 leihez tartozik, hogy már ■ a szárításra ügyelni kell. A ruhát sose akasszuk fel az áljánál, mert így kinyúlik, ha­nem vagy derékban kettéhajt­va, vagy a vállánál. Simítsuk kt, ne szárítsunk bele hajtáso­kat. A legideálisabb, ha amint megszáradt, kivasaljuk, de mi­után ez nem mindig lehetséges, szépen hajtsuk össze s tegyük a kosárba. Az összegyűrt, ko­sárba bedobott ruhát sokkal nehezebb kivasalni, sót néha még gondos vasalás után is megmarad a gyűrődések nyoma. 2 Vigyáznunk kell a ruha szöktetésére, v. 1. be- • spriccelésére is, mert ez is igen fontos. Ugyanis nem szabad túlságosan bespriccelni, mert akkor nehéz kiszárítani (a ruha nedves marad s Össze­gyűrődik). ha viszont nem elég nedves, szintén nem vasalödik szépen. A helyes spriccaiésre — saját kárunkon okulva — a gyakorlat útján magunk jövünk rá. Tudni kell még, hogy leg­jobb. ha a benedvesített ruha 2—3 órát áll. Felsőruhát vasalódeszkán 3 vasalunk, így elkerüljük, ■ hogy amikor az elejét vasaljuk, a hátán „búg“-ot csi­nálunk Asztalon csak a vasa­lásban nagyon jártasak vasal­hatnak. 4 A sorrend a következő; ujjak, gallér, eleje, háta, ■ szoknya. A szoknya aljá­ra ügyelni kell, nehogy egyes helyeken jobban kihúzzuk, s így egyenetlen legyen. (Ha már a terigetésnél vigyáztunk, most persze könnyebb a dolgunk). Vasalás közben vigyázzunk az oldalvarrásokra, nehogy egy ol­dalra vasaljuk, mert az vastag és átüt a ruha színére. 5 A kivasalt ruhát ne te­gyük azonnal a szekrény- ■ be, hanem akasszuk fo­gasra s 1-2 Óráig hagyjuk kint. A frissen vasait ruha ugyanis nagyon gyúródik, s a szekrény­ben összenyomödna. 6 A vasalás „technika“-já- Hoz csupán még annyit, " hogy a vasalót ne nyom­juk teljes erőnkből, ennek sem­mi értelme, hiszen a vasaló úgyis elég nehéz s csak fölös­legesen kifáradunk. Csakis for­ró vasalóval dolgozhatunk szé­pen; a pörköléstől nem kel! félni, ha a vasalót állandóan mozgatjuk s a ruha nem tűi nedves. A szembehajtást elő­ször simára vasaljuk, majd a helyére helyezzük a hajtásokat s úgy vasaljuk le. Rakott szok­nyán mosás előtt férceljük le a rakásokat, Így a vasalásnál már csak ki kell húzni, a ra­kások maguktól a helyükre jönnek a ievasaláshoz. 7 Ha a ruha csak gyűrött, de nem piszkos, vasalás B közben kissé benedveslt- ve átvasaljuk. „BOLDOG KARÍN, HARA­GOS KATA“: Mindketten helytelenül viselkedtek. A lány azért, mert megokoiat- lanul nem ment el a mulat­ságba, maga pedig, mert egész este egy lánnyal tán­colt s haza is kísérte. „KÍVÁNCSI KATIK“: Sok olyan kérdést adtak fel, ami nem tartozik ránk, egyesek­re pedig csak levélben vá­laszolunk, ha megadják el­müket. A további kérdések­re a válasz: 13. A fiút nem mint udvarlót mutatjuk be, hanem a nevén. 14. A ki­rándulásra meg lehet hivni. 15 Könyvet vagy hangle­mezt 16. A rokonoknak csak akkor kell bemutatni a fiút, ha már vőlegénye, vagy legalábbis völegényje* lölt je. 17. Délutáni látogatás esetén fekete kávéval (lehet tejszínhabbal), süteménnyel, gyümölccsel kínáljuk, ha vacsorára Is ottmarad, délu­tán lehet adni fagylaltot (ha van rá mód), vagy gyümöl­csöt s este hideg vagy me­leg vacsorát. A hideg va­csora állhat felvágottból, sajtfélékből, kemény tojás­ból, esetleg szardíniából (jó, ha előzőleg lehűtjük), hozzá zöldpaprika, paradicsom. In­nivalóul hideg kakaó. Vacso­ra után sütemény és gyü­mölcs Pilótaélet ­pilótahalál MERMOZ... GUILLAUMET SAINT-EXUPÉRY Három francia pilóta neve ez, a repülőposta úttörő hőseié, ők próbálták ki a légiutakat az európai kontinensről dél fe­lé, Gibraltáron át a marokkői Casablancáig és a szenegáli Dakarig, azután pedig beállí­tották Dél-Amerike repülőpos­tajáratait Brazília, Chile, Ar­gentína és Paraguay között. Végül a két kontinens hálóza­tát összekötötték az Atlanti- óceán déli részén át, a legrö­videbb útvonalon, mely a Late- coére magánvállalat kezében volt és 1934-tö kezdve az ál­lami Air France cégére alá került. A repülőposta pilótájának feladatát velős rövidséggel így fogalmazták meg; adott hely­ről, adott helyre a lehető leg­rövidebb idő alatt eljuttatni e postát, menetrendszerűen. Mermoz arcképe Milyen egyszerű! De ha egy piliantást vetünk az akkori gé­pek képeire, s ha hozzágon­doljuk, hogy nyitott pilótaülé­sen, hiányos meteorológiai je­lentésekre és tökéletlen jelző­berendezésekre támaszkodva kellett repülniük, nagyon sok­szor rádió nélkül (radarról még szó sem volt) és olyan területek fölött, ahol egy kényszerleszállás a lakosság ellenséges magatartása miatt halálos kockázattal járt, akkor Egy régi Gréguet 14 típusú fogalmat alkothatunk az em­beri erőfeszítésről, mely ehhez kellett. Ezek az emberek a pilóta pá­lyáját úgy választották, mint egyesek a szerzetességet, a kolostori fegyelmet és lemon­dást. Milyen volt a pilóta élete? A kiképzés kimustrált, rozo­ga katonai gépeken történt, ha­lálos szerencsétlenségek tucat­jaival. A járatba beállított gé­peken is gyakori volt e motor - és üzemanyag-defekt. Hajnali ébredések rossz barakokkban, süvítő huzatos hangárokban a készülődés hajnali ceremóniái, állandó küzdelem az időjárás­sal e menetrend betartásáért. És ezek az emberek mégis fa­natikusan szerették hivatásu­kat és a bajtársi összetartás legszebb példáit mutatták a nyomukbalépőknek. Ha nagy- néha felruccantak Párizsba és csináltak egy görbe estét, haj­naltájt egy pillanatban elné­multak s tekintetük a távolba meredt: Dakarban most ébred a hangár! Jean Mermoz volt a legna­gyobb, akire még az öregebb pilóták is felnéztek, ö volt az, aki előre „kitapogatta“ és be­repülte a beállítandó járatokat társai számára. Fegyelme, aka­ratereje, bátorsága párosult a baráti odaadással és az anyja iránti gyöngéd szeretettel. Éle­tét kockáztatta egy megölt ba­rátja hajfürtjéért, amikor a Spanyol-Szaharában tilos terü­leten leszállt, hogy megkeres­se barátja gépének roncsait. A roncsokra tapadt hajszálakat levélben küldte el barátja any­jának, mint fia földi maradvá­nyait. (A mórok lőtték agyon ezt az Erable nevű pilótát hét hónappal azelőtt, egy rendes postajáraton.)-O­M ermoz először legyőzte a sötétséget: ő az éjszakai repülés első hőse. Nélküle a repülőposta nem tudta volna megtartani előnyét a vasúti és hajóposta felett. Azután le­győzte a hegyeket: a chilei já­rat útjában álló 6—700 méter magas Cordillerák sziklafalai között réseket keresett a csak 2500 méter magasságig hasz­nálható postagépek számára. Megcáfolta a szállóigét, hogy a Cordillerák ha foglyul ejte­nek valakit, élve nem adják vissza többé. Egy kényszerle­szállásakor három kondort lá­tott ülni egy sziklán, mozdu­latlanul várva a kilátásban le vő zsákmányra s talán ez a hátborzongató elöérzet adott erőt neki és mechanikusának, hogy megkíséreljék a lehetet­lent és emberi erővel eltolják a gépet egy háromlépcsős lej­tőig, ahonnan majd gurulássa! újra felemelkedik. A kondorke­selyűk lakomája elmaradt: Mermoz folytatta repüléseit! Harmadik győzelme az óceán fölötti transzait an ti járat be­állítása. Az első utat 1930. má­jus 12—13-án, holdtöltekor, huszonegy őrá alatt tette meg Dakartól a brazíliai Natalig. Az útvonalon horgonyző két őr­hajó egyike szikratáviratot to­vábbított neki a géphez: Jean, veled vagyok, stop, Anyád! Kitartására jellemző az is, hogy visszafelé jövet, Rio de gép az indulás pillanatában Janeiro öbléből huszonnyolc­szor sikertelenül próbált fel­szállni hidroplánjával s mikor igazgatósága táviratozott, hogy hagyja abba, huszonkilenced- szer is nekiment — és sike­rült.-O­H enrl Guillaumet pályájának legemlékezetesebb kaland­ja a Cordillerák huszonkette­dik átrepülése alkalmával be­következett kényszerleszállá­sa volt, egy hőmezőre.A gép felborult, ő meg öt napon és négy éjen át gyalogolt a hó­ban, hogy meg ne fagyjon. Mi adott neki erőt? Először az a gondolat, hogy feleségének csak akkor fizetik ki az ő életbizto­sítását, ha holttestét megtalál­ják. Szembetűnő helyre akart tehát eljutni végső erejével s amikor az őlmos fáradtság és éhség már-már földre terítet­te, ezt gondolta: ha barátaim most látnának, azt mondanák: Henri, ha mast lefekszel, pisz­kos alak vagy... így mondta el később, miu­tán pilótatársai hét napi ke­resése után elfeketedett arc­cal, de mégis élve megtalálták és így írta ezt meg Antoine Sain-Exupery a pilőtairó is, aki Emberek földje című könyvé­ben halhatatlan emléket állí­tott hős társainak és a pllőta- élet-halálnak. Saint Exupery ő maga a Toulouse-Dakari jára­ton repült, majd Dél-Amerikán végig lefelé egész a tűzföldi Punta Arenasig, a föld legdé­libb lakott helységéig. Őt sú­lyos balesetet élt túl, többszö­rös koponyatörésse! és alig ke­rülte el a líbiai sivatagban a szomjhalált, majd később kar­ja amputálását. Repülés nélkül nem akart élni, rokkant karral is tovább vezetett, 44 éves ko­ráig, míg utói nem érte a pi­lótahalál őt is. PILŐTAHALAL? Semmi sem egyszerűbb. A pilóta elindul egy szép napon útjára éppen úgy mint máskor — hibátlan gépen, előkészített üzemanyaggal — és nem tér vissza! A jelzések jönnek, s egyszercsak nem jön több jel­zés: süket csönd a pilótahalál jelentése. Mermoztől még jött egy jelzés az óceán fölötti lég­térből, 1936 december 7-kén: bal elülső motor... s azután nem jött több jelzés. Gépét és őt is elnyelte az óceán. 34 évpt élt. E xupéry 1944. július 31-én indult utolsó útjára a kor­zikai bázisról, felderítő repü­lésre a megszállott Franciaor­szág fölé. Nem tért vissza, nyoma veszett, vészjelzés nél­kül. Az idén húsz éve éppen. Guillaumet egy évvel koráb­ban halt hősi halált. A sors MÁR ARISZTARCHOSZ MEG­MONDTA • módosítás 2000 ÉVVEL KÉSŐBB • HIBALE­HETŐSÉG: 1200 MÉTER Az űrhajózás nemzetközi szervei a közelmúltban új és minden eddiginél pontosabb adatot fogadtak el a Föld — Hold távolság értékére: a kö­zeljövő holdrakéta-kísérletei- nél az új értéket tekintik mér­vadónak. A Hold távolságát — közelí­tően — már az ókorban ismer­ték. A szamoszi Arisztarchosz (i. e. 310-250) megvizsgálta, hogy a Hold hogyan mozdul el a csillagokhoz képest holdkel­tétől holdnyugtáig. Elvileg ma sem kifogásolható módszerével a geometria törvényei alapján a Hold távolságára 28 földát­mérőt kapott. Mivel Arisztar­chosz már ismerte a Föld ke­rületét és átmérőjét, 350 ezer kilométerben állapította meg a Föld-Hold távolságot. Ennél pontosabb értéket csak az újkor csillagászata produ­kált. Lalande és Lacaille fran­cia csillagászok 1752-ben egy­idejűleg Berlinből és a Jóre- ménység fokáról (Afrika leg­délibb pontjáról) figyelték a Hold helyzetét a csillagokhoz képest. Minthogy Ismerték a fenti két földrajzi pont távol­ságát és megmérték a Hold látszó helyzetének különbségét kimondta ítéletét, mely ellen nincs apelláta. Ez a pilótaha- lál! A pilóta nem tér vissza, de a postajárat megy tovább, mintha mi sem történt volna. Ma levelet hoz a posta: Air Mail-Légiposta. A postabélyeg­Guillaumet arcképe ző öt nappal előbbi keltezésűi Los Angeles. Mellette egy má­sik pecsét, másnapi dátummal! Honolulu. A harmadik három nappal későbbi: Növi Sad. És ötödnapra itt van az asztalo­mon, a földgolyó túlsó oldalá­ról. Köszönöm neked Ismeretlen Pilóta és nektek: Mermoz, Guillaumet, Saint-Exupéry és mind ti többi névtelen úttörök, hősök és mártírok. (ez két fok volt), kiszámítot­ták, hogy a Hold távolsága éppen 60,25 földsugár, azaz 384 000 kilométer. Ez termé­szetesen közepes távolság. A Hold elipszis pályán kering, ezért távolsága 363 ezer és 406 ezer kilométer között váltako­zik. A méréstechnika pontossá­gának fokozásával ez az adat is tovább módosult, évtizede­ken át a 384 000 kilométeres közepes távolságot tekintették alapnak. Az ötvenes években már közvetlen módszerrel mér­hették a Hold távolságát. Ä Földről a Hold irányába kibo­csátott radarhullámok kiindu­lása és a visszhang visszaér­kezése között eltelt időből — ismerve a radarhullámoknak a fény sebességével azonos se­bességét (ez közelítően 300 000 kilométer másodpercenként) — ismét kiszámították a Hold távolságát s ezt először 384 398 kilométernek találták. Az eddigi holdrakéta-klsér- letek, valamint a számos ra- darvisszhang-mérés eredmé­nyei alapján a Hold közepes távolságát most 384 400,2 kilo­méterben jelölték meg, mind­össze plusz-mínusz 1200 méte­res hibalehetőséggel. Ez oly csekély hibát jelent, mintha a London-New York távolság megítélésében 15 métert té­vednének. Szovjet-amerikai megbeszélések kezdődnek a tengervíz édessé tételéről Alig három hónapja hang­zottak el a szovjet-ameri- kai-angol bejelentések a ka­tonai rendeltetésű hasadő- anyaggyártás csökkentésé­ről, s már megkezdődnek azok a szovjet-amerikai megbeszélések, amelyek e leszerelési részintézkedést máris gazdasági területen hivatottak hasznosítani. A szovjet és az amerikai szakemberek Washington­ban ülnek össze, hogy meg­tárgyalják az atomenergeti­kai együttműködés lehető­ségeit egy olyan területen, mint a tengervíz felhaszná­lása ivásra és öntözésre. Az édesvízhiány világszerte problémákat okoz az ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tésében, viszont Földünk felszínének kétharmadát sósvizú tengerek borítják. A Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban évek óta kutatják, hogyan lehetne az atomenergiát a tengervíz sőtalanítására gazdaságosan felhasználni. Minthogy a tengervizet lepárlással lehet a benne levő nagy mennyiségű kony­hasótól és egyéb oldott anyagoktól megtisztítani, hatalmas lepárlóműveket kell építeni, amelyek szov­jet szakemberek véleménye szerint akkor a leggazdasá­gosabbak, ha egyben atom- villanytelepként is működ­nek. A kétnapos washingto­ni megbeszélések kiterjed­nek a legmegfelelőbb reak­tortípus kiválasztására és még sok más kérdés elvi megvitatására, hogy azután szakbizottságok dolgozzák ki a technikai részleteket. A Z. M. K. nyomán Milyen messze van a Hold? 0J IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja e Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció Bratislava. Pražská 9. — Telefon !45 -41 - Postafiók 30 — Fószerkeszló Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés egy évre 3120 Terjeszti a Posta llirlapszolgálata. előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem Arzllnk meg és aem adunk vissza — A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján fehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VIL K-08-41270

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents