Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-07-21 / 29. szám

ki olimpiai játékok lázában Kevés olyan sportág van, amelyben nem az olimpiai fel­készülés került előtérbe. Tokió messze van, költséges az uta­zás, csak a legjobbak kerül­hetnek ki a felkelő Nap orszá­gába, aki azonban esélyes a kiutazásra, az teljes erőbedo­bással készül az idei esztendő nagy eseményére. Olimpiai ver­senyek, a világ lagjobbjainak találkozója, viadala a legna­gyobb troféáért, az aranyére­mért. Sokan már biztosították a repülőjegyet, ha valami bal- szerencse nem jön közbe, né- hányan már kijutnak a Távol- Kelet legnagyobb városába, a japán fővárosba. Az atléták közül elsősorban Danék és Trousil érdemelte ki a repülőjegyet. Danék a disz­koszvetésben meglepetést is szerezhet, formája teljében le­győzheti az olimpiai játékok diszkoszvető-favoritját, a vi­lágcsúcstartó Oertert. Trousil szinte egyik napról a másikra lett világklasszis. Tavaly már nem is emlegették azok között, akik eljuthatnak Tokióba. Je­lenlegi formájában a csehszlo­vák atlétika egyik legesélye­sebb versenyzője. Már régen ő tartotta a 400 méteres távon a csehszlovák csúcsot, de a csúcs elérése után visszaesett. Most ■MWf 4MP - ► -----­Nagyszerű formában a már „veterán“ Trousil aztán Európacsúcsot futott, olyan időt, ami még a tokiói szemszögből is jelentős. Trou­sil tartja kitűnő formáját, sőt még javul is. Erre abból kö­vetkezhetünk, hogy újabb cseh­szlovák csúcsot állított fel a 300 méteres távon, ideje 32,8 mp, s hogy mennyire felgyor­sult, azt a 200 méteren elért 21,2 mp-es ideje igazolja. Trousil Mandlíkkal, a 200 mé­teres táv nagyszerű vágtázójá- val holtversenyben érte el ezt az időt. Trousil Európa-csúcsa révén merült fel a gondolat, hogy esetleg a 4x400 méteres váltón is sikerrel szerepelhet­ne Tokióban. Mandlík sem rossz 100-as futó, sőt Hruš sem, a gátfutó, a negyedik váltótag helyére pedig Nedeljak, Váňa vagy Ortman pályázhatna. A kérdés csupán az, hoov a váltó I 'elkészülése nem hátráltatja-e Trousil felkészülését az egyé­ni 400 méterre és Hruš felké­szülését a gátra. Hasonló a helyzet a női 4x100 méteres váltóban. A szakértők szerint is igen jó időt érhetne el a Lehocká, Kuczmann, Trejbalová, Pŕikry- lová összetételű váltó. Közös edzéssel ez a váltó 46 mp-et érhet el, ami világviszonylat­ban is számottevő teljesít­mény. A közös edzés azonban nehéz feladat, az idő sürget, hiszen az októberi olimpiai játékokig már csak két hóna­punk van. Balszerencsés versenyző a rúdugró Tomášek. Az olimpiai játékokra való felkészülését először az akadályozta, hogy üvegrúdtja eltört. Illetve eltör­ték. Hiába mondta, hogy nem adja kölcsön, elvitték. Persze hogy eltört. Ezeknek ez üveg rudaknak ugyanis olyan a ru­galmasságuk, hogy az ugrók testsúlyához „idomítani“ kell. Nehezebb ugró alatt eltörik a rűd. Töméseké eltört. Sokáig rúd nélkül maradt. Most azu­tán újabb baj érte. Repülőgép­pel jött haza a kölni verseny­ről, s mikor kiszállt, a repülő­gép továbbvitte rúdját. Közben A BRATISLAVAI TV MŰSORA: Kedd: 19.00 TV Híradó, 19.30 Ünnepi est a Lengyel Népköztársaság 20. éves év­fordulója alkalmából, 21.00 Kisfilm, 21.30 Dzsesszmu- zsike, 21.55 TV Híradó; Szerda: 18.40 Készülünk a Spartakiádra, 19.00 TV Hír­adó, 19.30 Sportközvetítés, 20.00 Rattigan: Agamemnon. TV-játék, 22.10 TV Híradó, 22.2d Orosz nyelvlecke; Csütörtök: 19.00 TV Híradó, 19.30 Mortimer: Magánde­tektív. TV-játék. 20.15 Nap­jaink kérdései, 20.30 Sport- közvetítés, 21.30 Egyik olyan mint a másik. Lengyel film. 21.55 TV Híradó; Péntek: 17.20 Sportközvetítés, 19.00 TV Híradó, 19.30 Történel­münk élő tanúi, 20.00 Ka­marazene, 20.50 Thomas Mann; Csodagyermek, 21.15 Az olimpiai zászló alatt, 21.35 TV Híradó; Szombat: 16.00 Országos atlétikai baj­nokság, 19.00 TV Híradó, 19.30 Nemzetközi esemé­nyekről, 19.50 A csillag északra megy. Esztrádmü- sor, 21.20 Leclerc felügye­lő. Francia detektívtörté- net. IX., 21.45 TV Híradó, 22.00 Kaland a hajón. Szov­jet film; Vasárnap: 10.00 Felkészülni, vigyázz, rajt. Az Intervízió műsora, 11.00 Közvetítés a Libereci Vá­sárról, 11.30 Egészségügyi beszélgetés, 14.30 Az Orszá­gos Atlétikai Bajnokság második napja, 18.00 Fecs­ke. 19.00 TV Híradó. 19.30 A vasárnap sportja. 19.00 Vasárnapi vers. 20.00 Ope­ra-album, 20.30 Nyomorul­tak. Francia film. I. rész, 21.55 TV Híradó, 22.00 A XIV. Nemzetközi Filmfesz­tivál. Közvetítés Karlovy Varyból. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 17.50 Kedves is­merősünk Fekete István, 18.15 Kisfilm. 18.25 Tesse- dik városa — ma. 18.15 Gyűjtök és bélyegek, 19.20 Esti mese. 19.45 Napi jegy­zetünk, 19.50 A vadrózsa együttese Egyiptomban, 20.20 Barátnők. Olasz film, 22.30 TV Híradó; Szerda: 18.05 Lengyelország nem­zeti ünnepén, 19.00 Hang­verseny, 19.45 Napi jegyze­tünk. 19.50 Palotai Boris: Nő a barakban. TV-játék, 21.15 Halló nagyvilág. Ze­nés film, 22.05 Kerekasztal beszélgetés, 22.45 TV Híra­dó; Csütörtök: 18.00 Gyer­mekműsor, 18.40 Házunktá- ja, 18.55 Telesport, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.55 Parabola. 20.15 Agg­legények klubja, Lengyel film. 21.45 Arcképek, talál­kozások, 22.15 TV Híradó; Péntek: 9.30 TV Híradó, 9.40 Halló nagyvilág. Zenés film. 10.30 Kisfilm, 11.00 Tele­sport; Szombat: 19.10 Hang­verseny, 20.10 TV Híradó, 20.25 Hétről hétre, 20.35 Hegedűs Géza: Régi szép idők, 21.35 Anna napi kö­szöntő, 22.10 TV Híradó; Vasárnap: 9.50 Mezőgazda- sági műsor, 10.00 Gyermek­műsor, 11.00 Ifjúsági mű- sodr, 11.30 Tornászbajnok­ság. 16.00 A Tenkes kapi­tánya. Ifjúsági TV-film. IV., V., VI., 17.25 Bajnoki lab­darúgómérkőzés, 19.30 TV Híradó, 19.45 Kuba nemzeti ünnepen, 20.30 Námori Ot­tó: Négyszemközt. TV-já­ték. 21.15 ön például hűsé­ges. Kállai István műsora. 21.30 Telesport, 21.55 TV Híradó. A Bratislavai Rádió magyar adásából: Kedd: 17.30 Ismerd meg hazádat. Szerda: 17.10 Ope­rettzene, 17.30 Faluról falu­ra. Csütörtök: 12.40 Kultu­rális híradó, 17.10 Üttörők műsora. Péntek: 17.35 Ezt olvastuk. Szombat: 14.00 A hét kommentárja, 14.40 Iro­dalmi műsor, 15.50 Dőld Mihajlik: Ordasok között. Rádiójáték. V. rész, 16.20 Női szemmel, 16.30 Szülők iskolája. Vasárnap: 8.00 Hí­rek, 9.00 Bálint bátyó be­szél, 9.40 Családi kör. 10.50 Amiről beszélni kell... 11.00 Irodalmi műsor, 12.15 Ze­nés köszöntő. 13.10 Faluról falura, 14.30 Hullámzó Ba­laton. összeállítás, 16.00 Zenés összeállítás. Angliában egy kis sztrájkba kezdtek a repülőtér alkalma­zottai. Tomášek már attól tar­tott, hogy az olimpiai játéko­kig nem kapja vissza a rudat. Hát eddig nem is kapta, pedig a rúd nincsen Londonban. Ál­lítólag tévedésből odaadták az amerikai Hansennek. Hogy ki­csoda Hansen? Senki más, a rúdugrás világcsúcstartója! Neki öt ilyen rúdja volt Köln­ben, odaadták neki a hatodikot is. Tomášekét. Akinek csak egy van belőle. Még szerencse, hogy Hansen olimpiai aranyér­mét eddig Tomášek nem ve­szélyez tette, különben az vol­na sanda gyanúnk, hogy Han­sen szándékosan vitte el a ru­dat. Az viszont elég különös, hogy nem siet a visszaküldés­sel. Amerikai nemtörődömség, vagy talán azt hiszi, hogy To- mášeknak is öt rúdja van? Hansen egyébként szorgal­masan készül a szombati és vasárnapi viadalra. Az őriások viadalára. Az Egyesült Álla­mok — Szovjetunió találkozó­ra Los Angelesben. Ezen a ver­senyen Hansen Is az egyik óriás. Rúdugrásban, ö a világ­csúcstartó 523 cm-es ered­ménnyel. A rúdugrásban a szovjet ugrók egyelőre nem veszélyeztetik elsőségét. A A világcsúcstartó Hansen a léc fölött, a magasság 524 cm, innét még leugrani sem tanácsos rúdugrás egyelőre még ameri­kai szám. Vagy ki tudja, hi­szen Kölnben a világcsúcstar­tó már elszenvedte első vere­ségét. A német Reinhardt rá­vert. Hasonló meglepetéstől Los Angelesben nem kell tar­tania, az üvegrúd a Szovjet­unióban csak mostanában nyert teret. Az üvegrudas szovjet ugrók még nem érték el az öt méteres magasságot. Ám lehet, hogy Tokióban már ők is ve­szélyeztetik Hansenék aranyér­mét A rúdugrásban is. Még mindig kevés a medence Épülnek a sportlétesítmé­nyek, pályák, játszóterek, úszó­medencék, stadionok, sport- csarnokok, ám még mindig kevés van belőlük. Most, hogy végre ránktört a kánikula, egy­szeriben azt vettük észre, hogy kevés a medencénk. Hétköznap délelőtt még csak-csak, de hogy mi van szombaton és vasárnap? Úszni a medencé­ben? Kizárt dolog. Arra kell vigyázni, hogy a medence part­járól valaki a fejedre ne ugor- jék. Mert csak az ilyen ugrás­sal lehet helyet szerezni a zsúfolt négyszögben. Pedig ott a tábla, hogy ugrani tilos, de ki tartja be? Panaszkodnak is emiatt a felnőttek, hogy a fia­talok neveletlenek, igazuk van, azok is, illetlenség valakinek a nyakába ugrani a medence partjáról. Ebben a kérdésben nem állhatunk a fiatalok párt­jára. Már csak azért sem, mert évtizede folyik a küzdelem a rakoncátlan fiatalok és a fel­nőttek között. Már akkor is folyt, amikor a mai komor fel­nőttek voltak a rakoncátlan fiatalok. Mert az ő fiatalságuk idején is ugrálgattak a meden­ce széléről a vízbe — s csodák csodája, akkor is a neveletlen fiatalok voltak a vakmerők. Miképpen lehetne ezen segí­teni? Akképpen, hogy építenénk külön medencét a rakoncátlan fiataloknak és külön medencét a komoly, mondhatnánk mo­gorva felnőtteknek. Elkülöníte­nénk a két korosztályt. A fia­talok medencéjében hancuroz- hatnának a vidám süvölvények, a komoiak medencéjében pedig méltóságteljesen úszhatnának a fiatalokat huligánozó koro­sabbak. Igen ám, az úszómedence építése azonban nem olyan egyszerű. Sőt igen komoly probléma. Tervezgetjük számos helyre, költségvetést hagyunk jóvá, aztán a medencéből még sem lesz semmi. Vegyük pél­dául Dunamenti városunkat. Felépült a téglamezei fürdő­telep, közben tönkre ment a Lido, egy kissé elhanyagoljuk a karbantartását, de megépült a Matador úszómedencéje. Kellemes, előmelegített vizével nagyszerűen elősegíti úszó­sportunk fejlődését. Nincsen ugyan a legjobb helyen, a Matador környéke „szagice“ nem a legeszményibb környe­zet, de hát túlságosan ne ké- nyeskedjünk. Utóvégre, akinek nem tetszik, ne járjon a Mata­dorba! A Duna partja elég hosszú, s hely is van bőven a vízben. A volt Lido meden­céjében is szép tisztán csillog a víz. Igaz, hogy hideg, de az a jó, edződjenek a fiatalok. Nem kell úszni benne, lehet „lóháton“ birkózni. A birkózó­sportban sem állunk túlságo­san jól. tudtommal nincsen aranyérem-esélyesünk. Talán az úszómedencében edzőkből kerül ki esélyes. Esztendők óta azt hangoztat­juk, hogy úszóink lemaradtak a világ élmezőnyéből. Illetve nem mi maradtunk le, a töb­biek ugrottak előre néhány fokozatot. Valóban nem szép tőlük, hogy így elsietik a dol­got. Tinédzserek úszkálnak vi­lágcsúcsokat, gyerekemberek úsznak jobb időket, mint ná­lunk a komoly felnőttek. Azt is írjuk a lapokban, szakköny­vekben, hogy az úszás egész­séges sportág, fejlődő nemze­dékünk egyik alapköve. Hirdet­jük, hogy minden tanuló tanul­jon meg úszni. Igen sokan fulladnak be a nyári idényben, nem tanulnak mások kárán az okosak. Még mindig nem ta­nulnak meg úszni. Vajon miért nem? Ez a tanulás kötelező, nem szervezünk birgádot rá, s még sincs foganatja. Sokan talán nem hiszik el, . hogy egészséges sportág, fejlődő nemzedékünk alapköve és ugyanakkor célszerű is? Vagy talán más a hiba? Igen, más a hiba. Kevés a medencénk. Városokban is, hát még falun. A városokban azért nem tudnak sokan úszni, mert a faluról kerültek fel, olyan helyről, ahol az úszásra nin­csen lehetőség. Gyerekkorban könnyű megtanulni úszni, fel­nőtt korban már körülményes. Ügyetlenebb a felnőtt, nehezen érti meg, hogy elég egyszerűen hasrafeküdni a vizen és egy­két tempót csinálni ahhoz, hogy el ne merüljön a víznél vala­mivel nehezebb fajsúlyú test. Kevés a medencénk. Az úszók, fürdőzők számára egya­ránt kevés. Az úszók számára elkerítik a medence szélét, ez­zel kisebb a fürdőzők élettere. Sokan állítják, hogy nézzünk körül, másutt még rosszabbak a viszonyok. A bécsieknek pél­dául nincsen 50 méteres me­dencéjük. A korszerű verseny­úszás alapfeltétele az 50 mé­teres medence, a kisebb me­dencében elért idők alapján tévesen értékelik ki az erővi­szonyokat. Bécs ma már világ­város, még sincs 50 méteres uszoda benne. Az osztrák úszók hozzánk járnak a Matadorba. Ez igaz. Ez azonban a bécsiek és az osztrákok szégyene. Neónfényes utcáikban ezer meg ezer reklám hirdeti a jó­létet, fedett uszodáról, úszó­medencéről még sem gondos­kodnak. Mi ne a bécsiektől vegyünk példát, hanem inkább a magdeburgiaktól, lipcseiek­től. Azoktól, akik előttünk jár­nak. Korszerű úszómedencéik­kel, modern sportlétesítmé­nyeikkel megelőztek bennünket a fejlődésben. Szélesebb tö­megalapokra helyezték az úszást, nagyobb létszámban kapcsolták be a lakosságot a valóban egészséges sportágba. Ezt a példát kell követnünk, ezt az utat kell járnunk, mert ez vezet a sikerekhez, ez vezet az olimpiai aranyérmekhez. Fiatalok fóruma MAI TÁRSADALMUNKBAN MINDENBEN TELJESEN EGYENLŐEK A FÉRFIAK ÉS A NŐK Gyakran beszélünk a nemek egyenjogúságáról. Ilyenkor általában hangoz­tatjuk, hogy nálunk a nő mindenben egyenlő a fér­fival. így van-e ez? Való­ság-e már a teljes egyenlő­ség, vagy csupán egy esz­me, melyet megvalósítani igyekezünk? Mit gondolnák az olva­sók? A fiúk úgy vélik, hogy a kérdésre igennel kell vála­szolni, mert meggyőződé­sük, hogy nálunk a nő min­denben egyenlő a férfivel. Ezt mondják: „A férfiak többé nem ki­váltságosai a társadalom­nak. Most már a nők is megtehetik mindazt, amit egy férfi tesz. Nálunk a két nem egyenlő.“ (T. A.) ,,Ami vannak, mint a férfinak. Ez a két nem kiegyenlítésének alapja. A nőt előtt megnyíl­tak minden iskola, minden hivatás kapui. Ezt a nő ki­vívta magának, és ez az ő természetes és törvényes joga. Ez persze csupán az első lépés. Ha ez elegendő lenne — elég volna megszavazni az alkotmány meghatározott szakaszát. De nem elég. Szükséges gazdaságilag is lehetővé tenni, hogy a nő valóban éljen törvényes jo­gaival. A nö vállán hagyni az ott­honi munkák zömét — ugyanaz lenne, mint meg­akadályozni, hogy tettekkel valósítsa meg alkotmány ál­tal biztosított és törvénye­sített jogait, vagyis, hogy a kötelességek tömkelegé­ben képtelen legyen élvezni jogait. A mi közösségünk ezt állandóan szem előtt tilos a nadrágoknak, az ti­los a szoknyáknak is; ami megengedett a nadrágok­nak, az megengedett a szok­nyáknak is“. (Cs. I.) „Va­lóban, mindkét nem telje­sen egyenlő. Semmi sem akadályozza többé a nőt em­beri jogainak valóraváltá- sában. Elérheti ő is mind­azt, amit a férfi.“ (Sz. Gy.) „Valamikor Maria Curie, George Sand, Jeanne D’Arc és Rosa Luxemburg kivéte­les egyéniségek voltak. Ma már egészen természetes dolog a találkozás egy or­vosnővel, tudósnővel, női diplomatával, stb. Nem is olyan régen még a férfit ne­vezték embernek, (az „em­ber“ kifejezés a „férfi“ ki­fejezés változata volt), ma erre joga van a nőknek is.“ (N. J.) És így tovább... Csak egyes kivételek tet­tek kevésbé határozott meg­állapításokat. Például D. J„ aki ezt mondja: ,,A megál­lapítás, hogy a férfi és nö egyenlő — elfogadható. Mé­gis — a nőnek még mindig több kötelezettsége van. Megkapta mindazokat a jo­gokat, amit a férfi és most ugyanúgy dolgozik mint a férfi, de emellett még gyak­ran olyasmivel kell foglal­koznia, amit a férfi elkerül: főzéssel, gyermekneveléssel, mosással, és más házimun­kával. Szerencsére ezeket a dolgokat mindinkább átve­szik a különböző szolgála­tok és közintézmények. Ez kiegyenlíti a nőt a férfivel.“ A lányok inkább D. J. vé­leményével egyeznek, mint­sem a többi fiúéval. Vannak közöttük is olyanok, akik határozottan kijelentik, hogy a női nem már ma is telje­sen egyenlő a férfiakkal: „Társadalmunkban a férfiak és nők teljesen egyenlők." (P. I.) „De még mennyire egyenlők vagyunk! Nincs olyasmi, amit a férfiak meg­tehetnének, mi meg nem." azok a törvényadta jogai Nálunk a nőnek ugyan­tartja, ezért rendszeresen törekszik a nő teljesebb emancipációja felé. Erről tanúskodnak az étkezdék, szolgáltató vállalatok, gyer­mekotthonok, lakóközössé­gek stb. Ezek azok a ténye­zők, melyek a nőnek foko­zatosan lehetővé teszik, hogy felszabaduljon a ma­gánháztartás rabsága alól és hogy a társadalmi hiva­tásnak időt tudjon szentel­ni ugyanolyan mértékben, mint a férfi. Mindez még mindig csak folyamat. Az eredmények egyre nyilvánvalóbbak, de a végső célt még nem értük el. A nőt még mindig ter­helik az otthoni munkák, ledolgozza munkaidejét ál­lásában, azután rendszerint rendbe kell tennie otthonát, mosni, vasalni, főzni, stb. A kiút: étkezdék (olcsók!), szolgálatok, stb., de amíg ezekből nincs elég. mit te­gyünk? Ha a nőt magára hagy­juk — az egyenlőtlenség­ben hagyjuk. Az első segély csak közvetlen támogatás lehet. Ha felosztjuk az ott­honi tennivalókat. Csak a kispolgár szégyell! az úgy­nevezett női munkákat. A mai férfi gondol arra, hogy a nő már erősen bekapcso­lódott a „férfi“ munkákba és ezért ő is bekapcsolódik a „nőinek" nevezett dol­gokba. Ö így vélekedik: az élet eltöltötte a munka ne­mek közötti felosztását és csak otthoni és társadalmi munkát ismer. A házimun­kát ipari vágányra dobva át, fel kell számolni (tömeg­étkezdék, közös mosodák, korszerűen felszerelt lakás­tisztító, rendező szolgála­tok, stb.). Ez hosszú folya­mat. Amíg nem megy vég­be — a házimunkát úgy kell tekinteni, mint a ház­tartás minden tagjának kö­zös gondját. függetlenül, hogy ki milyen nemű. Min­den más csak szólamszipor- kázás. amiből a nőnek sem­mi haszna.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents